Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

f 1970. július 5, vasárnap 5. oldal Számítógép, ipari fa, és egy újdonság: az EOK A műszaki f őiskola a kecskeméti jubileumi kiállításon Az aufffiztusba» meg­rendezésre kerülő megyei ipari és kereskedelmi ki­állításon a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola is be­mutatkozik. Kiállítási anyaga reprezentálja majd a népgazdaság és a szak­emberképzés, valamint az ipar és a főiskola kapcso­latát. A Piarista Gimná­zium nagy előcsarnokában kattog majd az a számító­gép, amelyen láthatatlan kezek ütik az írógép betű­sorait, közük a számítások végeredményeit, illetve ad­ják meg a kívánt felvilá­gosításokat. Ez az okos gép már ed­dig is sok fontos progra­mot állított össze Bács megye üzemei, intézményei megrendelésére. A Duna— Tisza közi Mezőgazdasági A Hazafias Népfront Kis­kunfélegyházi Városi Bi­zottságának kezdeményezé­sére és javaslatára a Kis­kunfélegyházi Városi Ta­nács úgy határozott, hogy hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumi évében felújítja és ezentúl öt évenként megrendezi a hagyományos kiskun napo­kat. Kiskunfélegyházán eddig hatszor rendeztek kiskun napokat, s ez az idei — augusztus 20—23-a között megrendezésre kerülő — VII. kiskun napok hatás­köre kiterjed a hajdani kiskun kapitányság egész területére: Kiskunhalasra, Kunszentmiklósra, Kiskun- dorozsmára, Kiskunmajsá- ra, Kiskunlacházára, Sza­badszállásra, Fülöpszállás- ra. A valamikori Kiskun ka­pitányság településeinek vezető szervei a tárgyalá­sok során magukévá tették a nemes elhatározást és készek az együttműködés­re. A rendelkezésre álló rövid idő miatt azonban a VII. kiskun napok meg­rendezését a kezdeményező város: Kiskunfélegyháza vállalta magára. A többi kiskun település a rendez­vénysorozat sikere érdeké­ben a többi között a Kis­kunság fejlődése a felsza­badulás óta című kiállítás rendezésével kapcsolódik be. A négynapos gazdag programról előzetesként hadd említsük meg: — Augusztus 20-án színes fel­vonulás lesz a népgyűlés nyitánya, majd kiskun via­dalok, sportvetélkedők kö­vetkeznek, s nem lesz hiány zenei eseményekben sem. A következő napon kerül sorra a kiskun lovasnapok megnyitó ünnepsége. — Augusztus 22-én a Kiskun­ságban született, vagy a tájjal szoros kapcsolatban álló közéleti személyisé­gek, művészek, tudósok reprezentatív találkozója, majd a kiskun juhásznap, birkafőző r?- ’ nem is szólva az irodain,. szín­padok vetélkedőjéről — Kísérleti Intézetnek elvé­gezte például a variációs számításokat, a paradicsom és a triticalé nemesítésé­hez, a legjobb fajták ki­kísérletezéséhez. Ehhez természetesen „emlékeznie” kellett a gépnek az el­múlt húsz év több tíz­ezernyi kísérleti növény­változatának valamennyi tulajdonságára. A Szerszám- és Gép­elemgyárak budapesti köz­pontjának „megmondta” a gép, hogy egy-egy gyár­egység felszereléséhez mennyi és milyen szer­számgépre lesz szüksége, ily módon segítette a terv- készítést és az ellenőrzést. A Kecskeméti Konzerv­gyárnak megadta a szük­séges termelési tanácsokat, kiszámítva az elérhető nyereséget. A gép egyik legközelebbi feladata az ígérnek emlékezetes él­ményt. Eseményekben gaz­dagnak ígérkezik a negye­dik nap, augusztus 23-a is, amikor honvédelmi repülő­nap, néptáncfesztivál várja az érdeklődőket. Végezetül hadd említsük meg: a rendezvénysorozat minden napján felhangzik a szignálzene a tanácsháza tornyából, valamint a to­ronyzene az ótemplom ki­világított tornyából. Emel­lett számos érdekes kiállí­tás fogadja majd a kiskun napok vendégseregét. AKÖV szállítási feladatai­nak programozása. Megyénk ipari szakem­bereinek érdeklődését bi­zonyosan tovább fokozza az a tény, hogy szeptem­berben mgérkezik a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet még többet tudó nagy számítógépe, amely má­sodpercenként 50 ezer mű­velet elvégzésére képes. Ugyancsak a Műszaki Főiskola kiállításában lát­hatjuk majd a Márkiin rendszerrel összeszerelhető elemekből összeállítható készülékeket. Az EÖK megvásárlásával, illetve bérlésével az iparvállala­tok megtakaríthatják azt a sok-sok ezer órát, amelyet egy-egy egyedi készülék gyártási ideje igénybevesz. Ily módon nyilván a költ­ségek is a hagyományos készülékek árának töre­dékére csökkennek. Az EÖK egyébként variálható a készülékek változatainak tízezrei szerelhetők össze belőle. Jövendő üzemmérnöke­ink képzését mutatja be a főiskola az ipari tv ki­állításával. A mérnökhall­gatók a tv képernyőjén csoportosan vizsgálhatják a mikroszkóp lencséjével az anyagszerkezeteket, a csi­szolótokat. A kiállítás lá­togatói saját magukat is . láthatják majd a képer­nyőn. Az úgynevezett állóhul­lám kísérlettel a szemlél­tető oktatás fontosságát mutatják be. A műszaki képzésben ez még az alap­tárgyakban — mint a fi­zika — 4s nélkülözhetet­len, hiszen kiinduló pont­ja a gyakorlatias szemlé­let kialakításának. A fő­iskola az iparért! Ezt a célt tölti meg eleven tar­talommal az intézetnek az augusztusi jubileumi ipari és kereskedelmi vásáron való részvétele. Vécsy György T. M. (56) — Először látom, ha mondom — erősítette tovább Ruppert, s határozott hangjának ellentmondott a las­san vörösre változó arcszíne. — Sokat vesztett? — kérdezte a másik, zavartalanul folytatva a beszélgetést abban a mederben, amelyben ő indítottta el. _ Mi köze önnek ahhoz? Egyébként is egy lokálban nem szokás ilyesmit kérdezni. _ Bocsánat — mondta a másik —, csak azt szeret­tem volna tudni, hogy mennyit vesztett. Többet, vagy kevesebbet, mint 1937-ben? — Mit jelentsen ez? — kérdezte Ruppert, s letette a poharat. __ Ö semmit. Igazán semmit. Csak érdekesnek tar­tom, hogy a történelem megismétli önmagát. Legalább is egy ember sorsában. R uppert elindult, de az idős férfi megfogta a karját: — Nem, herr Ruppert! Ez most az emlékezet-felfris­sítés ideje és nem a haragszomrádé. s hogy gyorsab­ban menjen a frissítés, hadd mondjam el, hogy har­minchétben ön igen nagy segítséget nyújtott a lengyel elhárításnak. A százados arca megmerevedett. Jobb keze lassan le­csúszott a zsebéhez. Schmidt feszülten figyelte, közben folytatta tovább a játékot. Szerette ezeket a pillanato­kat, amikor egyetlen hajszálon múlik, hogy az ellenfél tüzel, vagy beadja a derekát. S miközben nem tévesz­tette szem elől Ruppert zsebbe süllyesztett kezét, ke­délyes hangon folytatta; — ön akkor tizenkétezer márkát vett fel az A-ter- vek kópiájáért. Jóval többet, mint amennyit a rulett­asztalnál hagyott. Jóval többet, mint amennyit Molth bárónak ki kellett fizetnie kártyaadósság címén ... Ruppert kivette végre kezét a zsebéből, s rágyújtott. Ünnepre készül Kiskunfélegyháza Előzetes az augusztus 20-23-i programból Vasvázas csarnok és Baby-Beef Ezek a hízőbikák öthónaposak — mutatja be a kí­sérleti állományt Kiss István agronómus. Ez a létesítmény, a ta­taházi Petőfi Tsz központi majorjában, kívül egyál­talán nem, de belül is alig- alig emlékeztet a tehénis­tállóra. Inkább hasonlít ipari üzemre, korszerű gyárra. Egymás mellé épített négy óriási csarnokról van szó. Kettő már kész, ta­valy ősszel bekötötték ide a teheneket, kettő pedig most készül: a tetők alatt építőmunkások betonoznak. — Nincs ebben semmi különös — magyarázza Denczinger János, a tsz üzemgazdásza. — Elhatá­roztuk, hogy négyszázas létszámú tehenészetet ala­kítunk ki. Ehhez a legkor­szerűbb tartási feltételeket kell megteremtenünk. Igen ám, de a forgalomban le­vő típustervek szerint egy- egy tehér komplett férőhe­lye nagyjából 22 ezer fo­rintba kerül. Sokallottuk, ezért más megoldás után kutattunk. így „kötöttünk ki” a dunaújvárosi vasvá­zas színeknél. A vasmű a színeket a helyszínre szál­így nem kerül többe 17 ezernél. A gazdaságosság eszméje tehát érvényesül. És a kor­szerűségé? A rövid látoga­tás arról győz meg, hogy igen. A hő- és a hangszi­getelést hungarocell-leme­zekkel teremtették meg. Vontatós adagoló-szerkezet­itatás, plusz gépi fejés. Egy gondozóra átlag 20—22 te­hén jut. Az elkészült két csarnok pillanatnyilag 246 tehén­nek ad helyet. Ez a fajta ésszerűséggel párosult korszerűség nem­csak a tehenészetet, hanem a hozzá szervesen kapcso­lódó marhahizlalást is jel­lemzi. Két nagyszabású kí­sérletet is végeznék itt. Lássuk először az egyiket, az úgynevezett Baby-Beef hizlalási technológiát — Lényege az, hogy a borjakat a születésüktől kezdve hízóra fogjuk — adja tudtomra Kiss István, a fiatal agronómus. — Ezt, 30 borjúval, öt hónapja kezdtük, s az eredmé­nyeink szédületesek. A leg­utóbbi havi átlagos súly- gyarapodás 55 kiló. S ez hónapról hónapra növek­szik, így várható, hogy a 11 hónapos átadási korban az állatok súlya 5—5,5 má­zsa között alakút Miféle eledelt kapnak ezek a jószágok? Mannát, csodaszert? — Korántsem. A napi fejadag jelenleg ez: 4,5 ki­ló kukorica, egy kiló Puri- na-koncentrátum és két ki­ló lucemaszéna. A táp adagja a hizlalás során nem változik, végig egy ki­ló marad. Az állat korával, illetve súlyával arányosan növekszik viszont a széna és főleg a kukoricadara adagja. Ez utóbbi, a hizla­lás utolsó szakaszában, el­éri a 9 kilót is. De a módszer megéri s ráfordítást. E növendék­marhákért ugyanis élősúly­ban kilónként 34 forint kö­rüli összeget kapnak, amely adódik az alapárból, í nagyüzemi felárból és as állami támogatásból. Jövő­re ezzel a módszerrel mái 150 borját hizlalnak meg azaz a tsz növendékmarhái nak egyharmada ily módot kerül értékesítésre. A másik kísérlet telje mértékben helyi ötletnél tekinthető. Mivel he*yi köz gazdasági adottságoké épül. Egészen egyszerűd arról van szó, hogy az ál latoknak nem adnak ser szénát, sem silót, csak ab rákot. S mindezt azéri mert Tataházán legolcsób ban az abrakot termeszti’ meg. „Mellesleg” az íg hizlalt marha az expor igényeinek is jobban meg felel, kiscsontozatú lesz é nem „bendősödik”. A Petőfi Tsz-ben szarvasmarhatartás jőve delmező üzemág, az éve bruttó bevétel 8 millió kö rül van. Ebből ötmillió Tehénistálló — vasvázas színekből. lította és fel is állította. A tető, a falak és a berende­zések létrehozása már a mi dolgunk. A számítások tel hordják be a jászlakba a takarmányt. Gombnyo­mással működő lengőlapá­tos trágyaelhúzó szerkeze­szerint egy tehén férőhelye tét építettek be. Plusz ön­Az öreg nehezen tudta eltitkolni győztes mosolyát. Már látta, hogy ezt a játszmát megint megnyerte. — Mit akar tőlem? — kérdezte Ruppert. — Nyugalom, nyugalom — intett Schmidt. — Előbb azt szeretném tudni, hogy hogyan érzi magát Inga? Inga Ruppert húga volt, s a Wehrmacht-törzsnél dolgozott. Ez külön adu volt Schmidt kezében, s bár tudta, hogy már nem kellene kijátszania, mégis kidob­ta ezt is, higgye a másik, hogy van még néhány ász a kezében. — Feleségül ment egy barátomhoz — mondta a szá­zados. — Látja uram, mindenre emlékszem. Arra is, hogy Inga akkor a minisztériumban ... — Elég! — szakította félbe Ruppert. — Mondja meg, hogy mit akar tőlem, s hagyjuk Ingát. — Apróságot. Megint egy kis apróságot kérnék. Iga­zán könnyű kis segítséget, melyet aztán gyorsan elfe­lejtünk. — És ha most a Gestapóhoz fordulok? — A Gestapo közel van — bólogatott az öreg. — De azt gondolom, hogy ahhoz is elég közel, hogy belete­kintsenek néhány nyugtába. Mert a nyugtákat nem lehet keresztüllőni. Különösen, ha azok megcímezve várnak arra, hogy hazamegyek-e, vagy sem. Értjük egymást? — Kicsoda maga? csikorgatta össze a fogát Ruppert. — Mellékes. Az a lényeges, hogy én tudom, hogy maga kicsoda. És az, hogy maga is tudja, mit kell tennie — és itt suttogóra fogta a hangját; — Minket most von Henning érdekel És ugyebár Henninghez Ruppert századost osztották be? — Ezt nem csinálom — mondta Ruppert, s csak­nem kiabált már. — Halkabban — csittította a másik. — És csinálja, mert csinálnia kell. Nekünk szükségünk van a poligon terveire, s ezt ön holnapután szállítja is. Ruppert már csak hallgatott, és Schmidt pontosan megjelölte számára a helyet, ahová el kell helyeznie a kért dokumentumokat. Kezébe nyomott egy miniatűr fényképezőgépet, s felhívta a figyelmét arra, hogy is­mét kitűnő minőségű film van a kazettában, tehát nem kell külön megvilágítás, csak a szobai. Ruppert szinte élettelenül támolygott ki az utcára. (Folytatjuk.J „hoz” a hizlalás. És e pá adat tanulságnak is ele gendő. ■-7S-. _ H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents