Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

4. oldal 1970. július 5, vasárnap fi vásárló érdeke szerint 9 4-*at hangoztatott igazság, hogy minden jó határozat annyit ér, arfiennyit megvalósítanak belőle. Ugyanígy van ez a munka javítását célzó vi­tákkal, tanácskozásokkal is. Ez jutott eszembe a mi­nap, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnökénél — a megye kereskedelmi ve­zetőinek részvételével — tartott eszmecsere halla­tán. A téma ugyanis na­gyon ismerős volt: a múlt év őszén, a megye keres­kedelmében érintett szak­emberek és tanácsi vezetők számára Kalocsán összehí­vott ankéton kerültek szó­ba azok a figyelmeztető ta­pasztalatok, amelyek egyi­kére a megoldás tetteit sürgeti most a városi ta­nács. Lám, nem merültek a feledés homályába az ankéton hangoztatott ész­revételek ! Reile Géza vb-elnök és Mócza Imre, a vb kereske­delmi csoportvezetője nagyjából a következőkben összegezte a szőkébb körű eszmecsere — ezt követően pedig a cselekvés — indító­jául szánt tapasztalatokat: Az élelmiszerboltok ki­vételével nem igazodik a vásárlók igényéhez, nem megfelelő a kecskeméti üz­letek nyitvatartási ideje. Emellett túlterhelt a keres­kedelmi Hálózat. Ahhoz, hogy nagyobb értékű, tar­tós fogyasztási cikket vá­sároljon valaki, időre van szüksége. Meg kell keres­nie, ki kell választania a kívánt árut, sőt, hasznos ki is próbálnia azt. Bútor, tv, vagy más, hasonló cikk megvétele előtt jogos az j igény, hogy például a csa- I Iád több tagja vegye szem- I ügyre az árut, közösen dönthessen a vásárról. A jelenlegi nyitvatartási rend mindezt nemigen te­szi lehetővé. A lakosság nagy többsége délután is dolgozik, 16—17 óráig tart a munkaideje. Tömegesen ezt követően térnek az üz­letekbe a vevők. A városi tanács tapasztalataival egy­bevágóan — vevőszámlá­lással — néhány kereske­delmi vállalat fs lemérte, hogy a napi forgalom dön­tő része délután 4—6 óra között bonyolódik le. A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vál­lalat adataiból például ki­tűnt, hogy egyik kecskemé­ti üzletében délelőtt öt óra alatt mindössze 49 vevő tért be, míg a délutáni zá­rást megelőző két órában 97-en vásároltak. A lakossági érdek szol­gálatában ezért indítvá­nyozta a városi tanács vég­rehajtó bizottsága az al­kalmasabb nyitvatartási időrend bevezetését. Neve­zetesen : megfontolandónak tartja a jelenlegi 8 órai nyitást és egy órával ké­sőbbre halasztani, s leg­alább 19 óráig nyitvatar- tani. Az említett eszme­cseréből szinte egyértel­műen leszűrhető: a keres­kedelemnek is feltétlen ér­deke a vevő igényéhez va­ló alkalmazkodás. S bár éppen a nyitvatartás meg­változtatása — a megszo- kottságon, beidegződöttsé- gen túl — számos szerve­zési gondot is felvet, az il­letékesek részéről megvan a hajlandóság a kívánt mó­dosításokra. Rugalmasan közelítette a problémát Gergely Miklós, a BIK vezetője. A vállalat A kecskeméti üzletek nyitvatartásáról hajlandó a különböző ipar­cikket értékesítő egységei közül egy-egy városközpon­ti üzletét este 7 óráig nyit- vatartani. Ugyanígy nyilat­kozott Horváth József, a megyei ruházati kiskeres­kedelmi vállalat igazgatója a városi tanácsnak a lakos­ság érdekeit ily módon is szem előtt tartó figyelme, ugyanígy azonban a keres­kedelmi vállalatoknak a legfontosabb partnerükhöz: a vásárlóhoz való alkal­mazkodási készsége. Az Búcsú a KISZ-től zóinak kollektívájával, s e péJe Molnár Pét’ seres í-vlz- Qi L ' is: Minden ruházati cikket eszmecsere ugyanis azzal j érintően — a legnagyobb zárult, hogy minden válla- ! üzleteket 9 órai nyitás mel- j lati vezető szót ért dolgo- lett kész 19 óráig üzemel­tetni. Weither Dánielné igazgató szerint keresi a hasonló megoldás lehetősé­gét a legtöbb nőt foglalkoz­tató Centrum Áruház is. Számukra megfontolandó azonban a 8 órai nyitás egy órai csúsztatása, mert ez­zel főleg a hetipiaci napo­kon, a város környékéről érkező vevőköre ellen véte­ne az áruház. Szó, ami szó, örvendetes A járási, városi KISZ- titkárok kétnapos tanács­kozásának végén szokatlan és megható ünnepségre ke­rült sor. Olyan ifjúsági ve­zetőktől búcsúzott a me­gyei KISZ-bizottság nevé­ben Tcrbe Dezső első tit­kár, akik már hosszú ide­je dolgoztak a mozgalom­ban és most más munka- területre kerültek. Járási KlSZ-titlcárok, munkatár­sak, úttörötitkárok voltak valamennyien: Novák La­jos, Faragó Gyula, Szalai közösségek érdekeit is fi­gyelembe vevő szervezési megoldással változatnak a nyitvatartás időpontján. Ennek megvalósulása ez év őszén várható. A lakosság közvéle­ménye «esetben Is fontos | munkaterületükről tenyezo. Éppen ezért szer- • Sándor, Kecsmarik László és Badacsonyi József, s most akad köztük tsz-párt- titkár, járási pártbizottsági osztályvezető, agrárszakem­ber, tanácsi dolgozó és nem egy pedagógus. Már az új jöttek kesztőségünk szívesen ve- j e* tde, “ Szelidi-tónál ren- szi a kérdéssel kapcsolatos j összejövetelre, hogy észrevételeket, javaslatokat, j mégegyszer találkozzanak a régi munkatársakkal, s át­P. I. vegyék a megyei bizottság ajándékait. Tíz-tizenkét évet eltölte­ni az ifjúsági mozaglomban nem csekély dolog, s egy kicsit a szívét is otthagyja, aki távozik az ifjabb kor­osztálytól. S hiába fogad- koztak: csak formai a tá­vozás, nem volt könnyű ez a búcsú. Terhe Dezső me­leghangú köszöntőjében ar­ról beszélt, hogy jó munkát végeztek valamennyien az ifjúság nevelésében, a moz­galom szervezésében. Hasz­nos iskola volt ez számuk­ra. Kívánjuk, állják meg he­lyüket az új munkaterüle­teken becsülettel. Ahogy eddig. S maradjanak meg ott is, mindvégig fiatalok­nak! T. P. A népbiztosok pere Isméi ssgH a KISZ Megnyíltak a KISZ építő táborai az árvíz sújtotta területeken. A KISZ Bor­sod megyei Bizottságának hívó szavára az idén mintegy négyezer fiatal tölti szabadságának egy részét önkéntes nyári építőtáborokban. (MTI foto — Friedmann felvétele — KS) 1920 JULIUS 5-én tíz 1919-es népbiztost állított bíróság elé az ellenforra­dalom. Stocker Antal ötös-tanácsa készült fel el­ítélésükre. Az volt a cél, hogy befeketítsék, megfosz- szák emberi méltóságuktól, becsületüktől, a népbiztoso­kat, s hogy közönséges bű­nözőknek állítsák be őket. A terrorper végső célja a Tanácsköztársaság lehető legteljesebb diszkreditálása volt. Ezért a lehető leg­körmönfontabb módon szö- vegezték meg a vádat, amelynek főbb pontjai a következők voltak: felség­sértés, lázadás, zsarolás, lo­pás, pénzhamisítás és 167 gyilkosságra való felbújtás. A népbiztosokat a per előtti időszakban fizikai és szellemi kínzásoknak vetet­ték alá. Abban reményked­tek, hogy a szélsőséges tor­túrák teljesen megtörik és értelmes védekezésre kép­telenné teszik a perbefo- gottakat. Majd a védőket is olyan üldözésnek tették ki, ami lehetetlenné tette, hogy kötelességüket mind­végig teljesítsék. STOCKER gyorslefolyású pert akart a „gyorsított” el­járás keretében és mindun­talan a bíróság törvényes és pártatlan szerepére hi­vatkozott. Ezzel szemben a védők, leginkább Gál Jenő kimutatta, hogy már maga a „gyorsított” eljárás is törvénytelen, hiszen az ér­vényes törvények alapján csak hadiállapot idején al­kalmazhatták volna. Csak­hogy a bírákat és az ügyészt a törvényesség szempontjai nem kötötték. Ok birtokában voltak a terrorperek minden olyan eszközének, amellyel a vé­dőket és a perbefogottakat megfoszthatták a védeke­zés lehetőségétől. És bőven éltek is ezekkel az eszkö­zökkel. AZ ANTANT jóvoltából „győzelmes” ellenforrada­lom halálosan rettegett. A szovjet Vörös Hadsereg 80 kilométernyire volt a Kár­pátoktól. A szovjet nép ha­ragosan elítélte a magyar fehérek vérengzéseit. A bé­csi emigráció szakadatlanul leleplezte a gazságokat. Európa valamennyi haladó politikai és szellemi veze­tő személyisége a vádlottak mellé állott. Olyan világhí­rességek követeltek perbe­szüntetést, mint Shaw, Wells, Brandes, Romain Rolland, Freud, Einstein, Barbusse és végtelen sor­ban sokan mások. A kur­zus kül- és belpolitikailag egyaránt elszigetelt volt és gyenge. A per „gyors” lefolytatá­sa nem sikerült. Főleg a szovjet tiltakozás okozott zavart a „rendezők” köré­ben. Végül is csak decem­berben hirdettek ítéletet, a tárgyalás berekesztése utá­ni előírásos 8 nap helyett több mint egy hónappal később. Négy népbiztost halálra, hatot életfogytig­lani börtönre ítéltek. De az ítéletet nem tudták vég­rehajtani. Az általános európai felzúdúlás nyomán jobbnak látták, ha elfogad­ják a szovjet fogolycsere ajánlatot. A TERV nem sikerült: a kurzuslovagok — minden erőfeszítésük ellenére —• nem tudták bemocskolni a Tanácsköztársaságot. F. M. A Donkanyar „kiegyenesítői“ M ég az őskecskeméti Hírős Város ifjú arcához. szocialista ács-brigádjai, a náltam — egyedül. Ja- Barna Lajos vezette vas- vaslom is, hogy a jövőben szerelők, Ágó György ti- azoknak a munkásoknak, zennégy fős szocialista bri- közreműködőknek a nevét, és tanácsszékház, a velük gádjának betonozol, a Ba- akik huzamos időn át is erőltetgeti már a S az újságíró is töri a kapcsolódó művelődési jaki Mihály irányításával részt vettek az építésben, képzeletét, ha maga elé fejét, hogy is volt; merre akarja idézni, milyen is volt ez a bizonyos Don­kanyar, a város közepén, is ment be; hol állt a fel- nyos tömbjének is. vonulási épület, ahol en­nek az impozáns komple­a Nagytemplom mögött, xumnak az építésvezetőjé­központ már most látvá- dolgozó szorgalmas gépke- egy emlékívre felírva he­zelők, a villanyszerelők, lyezzük el az építmény Faragó István, s az építés- falában. Ne maradjanak Akik naponta rajta- vezető helyettese Sikari névtelenek, akik nélkül rajta felejtjük a Béla — s mindenki, aki- nem lennének szalagházak, Lassan ott tartunk, hogy tői a legjobb brigádok fe- szemünket, már méreget- nek a nevét itt nem em- székházak, gyárak... Az a mind a fiatalabb kecske­métiek, mind a frisebb lől érdeklődött.. .tegnap” történt honosok furcsállva hunyó- Ahol nemrég talán nád- rítanak, ha a most alakú- sövény kerítés zárta el a ló új városközpontnál ezt hallják, így a Donkanyar, úgy van Pedig Jük, hol vetül majd az ég lítettük — mindent meg- nézetem, hogy amiként mindez, kékjére, felhők szeszélyes tesznek ezután is- hogy száz, ezer írott sor után fodraira a tanácsszékház most .már „egyenesbe” aláírják a szerző nevét, 18 szintes, 52 méter ma- érve teljesítsék kongresz- mert megérdemli — ugyan- ak- gas és a pártszékház 12 szusi vállalásukat... Párt- így érdemes rá az a mun­belátást a földszinti, __ k or még ajtók nélküli he- szintes 32 méter magas, székház — pártkongresszus kás is, aki ezer, tízezer a Donkanyar. •. Hoí lyiségekbe, ma ragyogó világos óriáshasábja. Szak- — elég e kevés szó is. itt kanyar, ha le- üzletsor csábítgatja meg- mailag kifejezve — a számítjuk azt a kis mara- állásra, szemlélődésre a felmenő szerkezetek el- a ^ La_ dékot, ami ... De érdé- járókelőket... A bejárat készítése, ahogy köznapian jdn a fjatal ónítés­— „__„_________________________3:«. '_'__ük mnnHinlr a alá Virvyác 5 J­M akett-fotónagyítások, tervrajzok a kisterem fa­mes annak a maradéknak mellett pedig márványtáb­is kanyar nevet adni? A szalagház nappal szik­rákat vető hajójának „fe­délzetein” üveg és csillo­la, s rajta éjsötétben is fénylő betűkből vésett tö­rnSháaználŐ Ä vezetővel mind^r^­parthaznal augusztus szélgettünk. Amikor S2e 31-el, a tanácsháznál no­mör szöveg: a szalagház vember 1-el zárul. Voltak „története”. Többek közt — hogy az ÉM Bács me eddig is nehézségek — legnagyobb az ominózus lapát földet, cementet for­gatott meg, százezerszer csendült a kalapácsa, míg a ház felépült... Bártfai Csaba a vállalat ösztöndíjasaként végezte el a műszaki egyetemet. tatok néhány motívumot, }9®5 .,óta «^mölcsöztebi „ ..... ’ tudását a vállalatnál... mélyére vonatkozóan fir­s egyik kérdésem ez: — Milyen érzés egy fiatal 1967-ben nevezték ki a gó fémkajütőkként új la- gyei Állami Építőipari Vál- cementhiány a múlt évben, £ . . b cérnára szalagház építésvezetőjé u-ácni, TTcf; íÁnnnL ,_i_z. . ami miatt PuvphUpnt Q muszdKi emoer szamara — , -r Ä kások füzérei- Esti fényei­vel, diszkrét színeinek tésvezető hangulatával, melyet a la- voit kők ízlése szerinti függö­nyök, lámpák, a tompított világításon is átsejlő lak­berendezések, formák va- az építésvezetője a lalat kivitelezte, s az épí- ami miatt egyébként 3 hó- ot(. látn- nevét egy modern Bártfai Csaba napos munkafolyamat ot hónapra nyúlt el —, de okos belső szervezéssel az- y olt... azon a lakó- óta mind sikeresebb a hát- " épületen is. Mert ő rány felszámolása. S az sze- ügyes főművezető, Horváth és „műfajában” is új lakó­épület alkotói közt — márvány táblán? — tár­gyilagosan, szerényen is­meri el; riációi otthononként egyé- műnk előtt napról-napra Gyula, a művezető Ma- — Jólesik, de. nítenek — kitörölhetetle- serdülő létesítmények kö- darasi Gyula, Kis-Ökrös akkor bánt a lelkiismeret, nek. nül hozzátartozik már a zött például az új párt- János és Miklós László Azt a házat nem én csi­nek ... Van-e perspektíva a mai fiatalok előtt? Ter­mészetesen önmagától nem tágul ez a perspektíva; csak azoknál, akik meg­dolgoznak érte... És nem felejtik el, hogy egyma- Ugyan- gukban nem s°kra menné­Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents