Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
* oMal 1970. július 29. szerda Átszervezés után Márkás paripák .... . B eszélgetés három évvel tapasztalatairól Három esztendeje, 1967. július elsején, a szakigazgatás átszervezése során létrejött a megyei tanács vb-k mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztálya. Ennyi idő már elegendő ahhoz, hogy értékelni lehessen, hogy az új osztály milyen eredménnyel dolgozott. Az átszervezés egyúttal azt is jelentette, hogy a régi irányítási módszerek helyett az 1968. január elsején életbe lépő gazdaságirányítási reform követelményeihez igazodva a hatósági és az ellenőrzési munka került előtérbe. Az illetékes minisztériumi főosztályok munkatársaiból kijelölt szakértői bizottság több héten át vizsgálta a megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi osztályának munkáját, elemezte a járási, városi osztályok tevékenységét, ellenőrzése kiterjedt a községekre, a szakigazgatási intézményekre az egyes vállalatokra és termelő üzemekre is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégen tárgyalta a vizsgálatról szóló jelentést. A vita során a felszólalók — éppen úgy mint a jelentés — elismerőleg nyilatkoztak az osztály munkájáról. Dr Maár András osztályvezetővel az irányítás eddigi tapasztalatairól beszélgettünk, figyelembe véve a vizsgálat és a megyei tanács vb megállapításait. A feladatokat számos tényező befolyásolja. Többek között az is, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje. Változó a termelési struktúra. Tudomásunk szerint a vezetés értékelésénél ezt figyelembe vette az elemzés. — A megye sokrétűségére jellemző a talajtípusok változékonysága. A kedvező termelési adottságú Duna menti öntéstalajokon és a bácskai löszháton kívül több mint 500 ezer hold gyenge termőképességű homokunk van és a szikfoltos, valamint a szikes terület 100 ezer hold. A szántóföldi művelés alatt álló területből 200 ezer hold termelési értéke 4 aranykorona alatti. A megye lakosságának egyharmada külterületen, illetve tanyán él. Kedvezőtlenek a megyén belüli szállítási és közlekedési viszonyok.. A mezőgazdaság alapvető tevékenységéből az elmúlt esztendőben már 8 és fél milliárd forint bruttó termelési érték származott. Az élelmiszeripari tevékenységet hozzászámítva a megye élelmiszergazdaságának halmozott termelési értéke, csaknem 13 milliárd forintot tesz ki. A megoldásra váró gondokat az is jelzi, hogy a termelési érték jelentős növelése mellett, tavaly — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek össztevékenysé- gének növekvő eredményei ellenére — 50 millió forint mérleghiány következett be. Az is igaz, hogy 2 termelő- szövetkezet a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját és oklevelét, 3 pedig Kiváló gazdaság címet és oklevelet kapott. A mezőgazdasági termelést segítő szakfelügyeleti feladatok széles körűek. Véleménye szerint melyek ezek közül a lcg- fontosabbak? — Fontos a megye nagy kiterjedésű homokterületének hasznosítása. Az eddigi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésen kívül az erdőtelepítés, a cellulóz- nyárjasok létesítése, a vad- eazdaság, a vadtenyésztés, feltételes juhlegelők létrehozása, rét- és legelőjavítás, évelő pillangósok állami támogatással történő telepítése, gépesítés, belvízrendezés, mind-mind kiemelt feladat. Az ország szőlőterületének jelentős része van a megyében. 1960 és 70 között több mint 35 ezer hold korszerű ültetvényt létesítettek. A régi telepítések termőképessége jelentősen csökkent Ügy számolunk, hogy mintegy 17—20 ezer hold szőlő gyakorlatilag már nem is létezik, csupán a művelési ágak nyilvántartása szerint szerepel ültetvényként A gyümölcstermő terület 35 ezer hold, ebből 21 ez^ rét az utóbbi tíz évben telepítettek. A megyei tanács végrehajtó bizottságának állás- foglalása szerint a következő időszakban mintegy 25 ezer hold szőlőt és 15 ezer hold nagyüzemi gyümölcsöst létesítenénk. Ebből a negyedik ötéves terv időszakára 11 ezer hold szőlő és io ezer hold gyümölcsös telepítését tervezik a nagyüzemek. Ügy számítjuk, hogy 1980-ban körülbelül 100 ezer hold szőlő és 50 ezer hold gyümölcsös lenne megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben. Szólnom kell a rét- és legelőgazdálkodásról. Az elmúlt öt esztendőben az állami dotáció felhasználásával a megye 82 gazdaságában csaknem 32 ezer hold területen valósultak meg a korszerű gyepgazdálkodás feltételei. Háromezer holdon folyik rendszeres öntözés. Az osztály felügyelete alá tartozik még az állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügyi állomás valamint a növényvédelmi állomás. Ezek általában jól látják el feladatukat. Munkájuk részletezésére nincs lehetőség. Csupán az állattenyésztési vonatkozásokról szeretnénk röviden hallani — A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség a mezőgazdasági nagyüzemek tehénállományának több mint felét, kocaállományának csaknem 10, az anyajuhállomány 6 százalékát ellenőrzi törzskönyvileg. Megjegyzem, hogy az országos helyzettől eltérően a megyében sikerült a háztáji és a kisegítő gazdaságokban jelentkező szarvasmarha- és tehénállomány-csökkenést a közös gazdaságoknak ellensúlyozni. Ennek köszönhető, hogy a tanácsi ellenőrzés alatt álló szektorokban 1966-hoz viszonyítva az elmúlt év végére 13 ezerrel nőtt a szarvasmarha-állomány, ezen belül 4 ezerrel emelkedett a tehénlétszám. Jelentősen emelkedett a tejtermelés, a rendszeresen géppel fejt tehenek száma és aránya. A megyei adatok minden vonatkozásban jobbak az országos átlagnál. A sertéstenyésztésben jelentkező gondok eléggé közismertek. Sajnos, a juhállományban is az utóbbi időben némi csökkenés tapasztalható. A megváltozott körülmények között nagyobb jelentőséget kapott a köz- gazdasági elemzés. Tudomásunk szerint az osztályon ezzel foglalkozó munkatársak felkészültsége lehetővé teszi az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megfelelő feladatok elvégzését. — A csoport gazdasági elemző munkát végez, a távlati fejlesztési tervek kidolgozásán munkálkodik, rendszeres információkat gyűjt be, nagy segítséget ad az irányításhoz. Az állami beruházásokból létesülő üzemek kijelölését körültekintéssel végezzük. Elemezzük a termelőszövetkezetek gazdálkodását, összesítjük eredményeiket. Igen sok a feladata a közgazdasági csoportnak. Az osztály munkája rendkívül szerteágazó. Idetartozik az élelmiszeripari vállalatok felügyelete. Az élelmiszeripar feletti hatósági feladatokat 1967-ben, a vállalatgazdálkodási felügyeletet pedig ténylegesen csak egy év múlva vettük át az ipari osztálytól. Igen nagy gondot fordítunk arra, hogy a vállalati kérdésekben az érdekelt üzem igazgatója döntsön, ezzel az önálló vezetést segítsük elő. Az élelmiszer- ipari üzemek közül elsősorban a sütőipar gépesítését tartjuk fontosnak — hangoztatta végezetül dr. Maár András. • Mindezekből látszik, hogy az osztály figyelembe veszi az irányításnál a megye különleges helyzetét, a természeti és közgazdasági viszonyokat, a megoldásra váró fejlesztési feladatokat. Ezek jól tükröződnek a munkatervekben és a határozatokban, valamint azok végrehajtásában. K. S. t Nemcsak itthon, de az ország határain túl is híres a Szilvásváradi Állami Gazdaság Lipicai ménese. A csipkéskúti csikónevelő-tele pen hathónapostól hároméves korig, évente 45 csikót nevelnek. Ideális környezetben, szakszerűen oktatják a fiatal állatokat, kimunkálják kecses tartásukat, lépteiket s végül a sportlovak „magasiskolájának” elvégeztetése után nemzetközi versenyekre, vásárokra küldik a márkát szerzett nagyértékű paripákat. I (KS foto i— Esztergály Keve felvétele) V A legnagyobb piac az ipar Különféle műanyag idomok, csövek sorakoznak a falipolcon a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat kalocsai gyárának állandó „házi kiállításán”. Melyik micsoda — aligha ismerheti fel az alkalmi látogató, hosszabb vizsgálódás után is legfeljebb csak néhányat ... Egy, s más a jóslatokról Hol van már az az idő | amikor nap-nap után olvashattuk: legyen bármiben hiány, majd jön a műanyag, a célszerű, az olcsó, a tartós és megoldódnak a gondok. A műanyag ugyan jött. A gyárak bebizonyították, szinte kivétel nélkül minden használati tárgyat elő lehet belőle állítani, amire az ember mindennapi környezetében szükség van. A választékkal sem volt baj — mégsem a várakozásnak megfelelően ment az üzlet. Pedig fantáziadús formatervezők a legkorszerűbb anyagokból a legváltozatosabb és legcélszerűbb formákat állították elő, az emberek közvetlen környezetébe — néhány területet kivéve — nem sikerült betörni. Továbbra is a fabútorok keresettek világszerte, műanyaglap helyett textiliát használnak szőnyegként, ahol csak lehet, még a leggyengébb miDunaúj város r • uf városcentruma Dunaújváros új városcentruma, a Lenin tér. Előtérben a tízemeletes irodaház, hozzá csatlakozik — L-alakban — a városi tanács és a városi pártbizottság székháza. Középütt Kiss István szobrászművész Lenin-szobra. .(Foto; KS). JEPp m U i I nőségű porcelántányérból is szívesebben fogyasztjuk az ételt mint a műanyagtálkákból, üvegpohárból jobban esik az ital, mégha csak víz is ... Ez van, hogy miért, arra inkább egy szociológiai tanulmány adhatná meg a választ. Arra mindenesetre elegendő a magyarázat, hogy a kalocsai gyárban a köznapi értelemben szinte csupa ismeretlen rendeltetésű műanyagidom készül. A gyár a piacnak dolgozik, a legnagyobb piac pedig az ipar... Cséve és csónak Kúposán kialakított csodarabok, különféle színekben, különféle felülettel, egyik simább, rriásik érde- sebb. Tüske István főmérnök, miközben ujjai között forgatja az egyiket, röviden elmeséli a legnagyobb üzlet, és néhány tanulság történetét: — Ez az úgynevezett mfl- anyagcséve, ami világsláger lehetne, és remélem az is lesz egyszer. A szövőiparban jelenleg használt pa- pírcsévéknél négyszer hosz- szabb élettartamú, ugyanakkor alig kétszer annyiba kerül. Nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy bebizonyosodjék az általunk gyártott termék gazdaságossága, ezt a vevők is elismerik, a piacon 'évente milliószámra tudnánk elhelyezni, gyártási kapacitásunk pedig gyakorlatilag sokszorosára lenne bővíthető, csakhogy... A hazai üzemekből jelenleg mindössze néhány próbálkozik a műanyaggal, a legutolsó megrendelések szerint Szombathelyre százötvenezret szállítunk, Kaposvárra egymilliót. Jelenleg a nagyobb piacot külföldön tudnánk biztosítani, keleten, nyugaton egyaránt keresik ezt a gyártmányt. Magunk is tárgyaltunk megrendelőkkel, aztán a műanyagexporttal foglalkozó külkereskedelmi vállalatnál valahogy mindig elakadt az ügy. A lehetőség: egyelőre csak a hazai piacra próbáljunk dolgozni és várjuk meg a csodát, amikor az üzletkötők valóban meg is kötik az üzletet. A cséve mellett sok cikket gyártunk, kilencvenkilenc százalékban ipari célokra. Készül itt siklócsapágy, stoplámpához „üveg”, különféle céloknak megfelelő tömítés. A Szovjetunióban gyártásra kerülő Fiat kocsikhoz is készítünk tö- mítőelemeket, például az ablaktörlőhöz. Készítünk könnyű, kétszemélyes motorcsónaktesteket, és kísérletezünk kertibútorok gyártásával is. Fejlesztés és fejlődés Az egyik legkorszerűbb, legdinamikusabban fejlődő iparágban természetesen nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre is. A lehetőségekhez mérten korszerűnek mondható a géppark, megfelelő a szakemberellátás és egyre inkább több alkalom nyílik új eljárások, technológiák bevezetésére is. A CHEMOLIM- PEX közvetítésével az ipari vásáron megegyeztek egy olasz céggel olyan műanyagfajta átvételéről, amely nagy fordulatszám esetén sem telítődik statikus elektromossággal. Az NDK-ból új gépeket vásárolnak, ezeken már folyamatosan gyárthatják a szigetelőanyagokat, amelyeket az Ikarustól a Hajdúsági Iparművekig egy sor üzem felhasznál termékeinél. Mindez persze egyszerűbben is kifejezhető. Forintra lefordítva pontosan annyi, hogy a kalocsai üzem 1970 első felében már harminc és fél millió forintot teljesített. B. P.
