Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

1970. július 29. szerda S. Oldal Szigorú intézkedések a vasúti kocsifordulók meggyorsítására Apró Antal nyilatkozata a KGST Végrehajtó Bizottságának illéséről A kormány Gazdasági Bizottsága legutóbbi ülé­sén foglalkozott a vasúti fuvarkapacitások alakulá­sával és azok hatékonyabb felhasználásával. Az Or­szágos Anyag- és Árhiva- tal elnökének erről szóló előterjesztése megállapítot­ta, hogy az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb ne­hézségekbe ütközik az áru- szállítás zavartalan lebo­nyolítása, a fuvaroztatók igényeinek kielégítése. A vasúti kocsikba túlnyomó- részt kedd és péntek kö­zött, a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyenlőtlen, az áruk lökésszerűen ér­keznek és fogadni sem tudják a címzettek, sok esetben nem rakják ki éjszaka, illetve munkaszü­neti napokon. Ez a vasút rendező pályaudvarain és vonalszakaszain torlódáso­kat, a küldemények átve­vőinél pedig késedelmet okoz. A MÁV a kapacitás jobb kihasználása érdeké­ben több műszaki fejlesz­tési megoldást alkalma­zott. A fuvaroztatók azon­ban nem élnek kellő mér­tékben a rakodást meg­gyorsító gépesítés lehető­ségével, számukra a régi módszerrel, kézi erővel végzett rakodás még ak­kor is kifizetődő, ha az a szállítóeszközök kihaszná­lását hátráltatja. Ez vi­szont a népgazdaságnak súlyos kárt okoz, s az or­szág árvíz sújtotta vidé­keinek újjáépítését is hát­ráltatja. Mindezeket felmérve, a Gazdasági Bizottság az 1970. augusztus 15-től 1971. február 28-ig terjedő idő­szakra szigorú intézkedése­ket hozott. Határozata többek között kimondja: a fuvaroztatók (vállala­tok, gazdaságok stb.) kö­telesek a vasúti vago­nokba, illetve azokból rakodni éjszaka és üzem­szüneti napokon is. A határozatot megszegő vállalat, gazdaság stb. ve­zetőjével szemben felettes minisztere köteles gazda­sági szankciót alkalmazni és erről a Gazdasági Bi­zottságot tájékoztatni. Az éjszaka és az üzem­szüneti napokon végzett rakodás többletköltsége nem befolyásolhatja, tehát nem érintheti kedvezőtle­nül a fuvaroztató vállala­tok, gazdaságok átlagbér- színvonalát; erről a mun­kaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együtte­sen gondoskodik. A rakodási határidőt túl­lépő fuvaroztatónak a vasút köteles felemelt kocsiálláspénzt felszámí­tani. Ez az összeg úgy hatvá- nyozódik, hogy például a második 24 órában kocsin­ként és óránként négysze­rese, majd a 49. órától kezdve nyolcszorosa az el­ső 24 órában fizetett ösz- szegnek. Ezenkívül a vasút a köz­forgalmú rakodóterületekre kirakott küldemények szál­lítóinak felemelt fekbért, az iparvágányt használók­nak pedig az engedély nélkül igénybe vett ko­csikért felemelt kocsibért számít. A kocsiálláspénz, a ko­csibér és a fekbér a szi­gorú intézkedések követ­keztében olyan összegeket jelent, hogy számottevően rontja azoknak a gazdál­kodási eredményét, akik hátráltatják a MÁV kapa­citásának kihasználását, s visszaéléseket követnek el. Ugyanakkor azok a fuvaroztatók, akik fegyelmezetten és gazda­ságosan, az előírás sze­rint rakodnak és meg­gyorsítják a kocsifordu­lókat, jelentős megtaka­rítást érhetnek el. Az intézkedések elősegí­tik a vasúti fuvarkapaci­tás ésszerűbb kihasználá­sát és arra ösztönöznek, hogy a határidőben végzett munkáért a vállalatok to­vábbra is részesüljenek a MÁV kedvezményeiben. Mint ismeretes, nemrég ülést tartott a KGST Vég­rehajtó Bizottsága. Az MTI munkatársa megkérte Apró Antalt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki az ülésen hazánkat képviselte, adjon tájékoztatást az ülés munkájának néhány jelen­tősebb vonásáról, részleté­ről. Mindenekelőtt: az értekezlet hogyan foglalkozott az integ­rációs kérdésekkel, ezek mennyiben érintik népgazda­ságunk fejlesztésének távlati követelményeit, új ötéves tervünk irányelveit. — A KGST XXIV. üléssza­kán Varsóban a tagállamok elhatározták, hogy tovább fejlesztik együttműködésü­ket a népgazdasági terve­zésben és kidolgozzák a szocialista gazdasági integ­ráció kifejlesztésének stra­tégiáját. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogyan le­hetne szorosabb, magasabb szintű gazdasági együttmű­ködés útján jobban kihasz­nálni a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyö­ket, lehetőségeket az egyes országok és az egész szo­cialista közösség gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében. — A KGST-tag- államok kormányai egyéb­ként rendszeresen tájékoz­tatják egymást gazdaság- politikai elképzeléseikről, beleértve a legnagyobb je­lentőségű beruházásokat, a főbb népgazdasági ágak fejlesztésének irányait, öt­éves és ennél hosszabb, tíz­húszéves időszakra. — Az ülésszakról kiadott közlemény utal arra, hogy a KGST-ben az együttes ter­vezés gondolatával is foglal­koznak. Milyen munka fo­lyik ezzel kapcsolatban? Az együttes tervezés cél­ja nemcsak a kölcsönös in­formáció, hanem az is, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítéseket tegye­nek nagyobb jelentőségű és közös érdekeltségű népgaz­dasági feladatok megoldá­sára. Az együttes tervezés elő fogja segíteni az orszá­gok szükségleteinek jobb, biztonságosabb kielégítését, mindenekelőtt nyersanya­gokban, energiában, a gép­gyártás bizonyos ágaiban — a többi között a számítás- technika területén — a közlekedésben, valamint a vegyiparban. Az ilyen kö­zös tervezés bizonyos mér­tékig érinti a mezőgazda­ságot, illetve a fogyasztási cikkeket előállító iparága­kat is. — Az együttes tervezés a megfelelő termelési kapaci­tások létrehozását is célul tűzi ki, ezek a kapacitások, erőforrások természetesen továbbra is nemzeti tulaj­donban maradnak. — Az újszerű együttmű­ködés a népgazdaságok ter­vezésében egyben szélesí­teni fogja a munkamegosz­tást és kedvező feltételeket teremt a részvevő országok számára ahhoz, hogy olyan gazdasági-műszaki fejlesz­tési feladatokat oldjanak meg gyorsabban, amelyeket külön-küíön, saját erőből nem tudnának megvalósíta­ni. Az elmondottak termé­szetesen feltételezik, hogy most, amikor a komplex távlati integrációs program kidolgozásán munkálko­dunk, fokozatosan megold­junk olyan problémákat is, mint az országaink közötti áru- és pénzviszonyok ha­tékonyabb felhasználása, a valutáris és hitelviszonyok továbbfejlesztése. — A közös közlemény sze­rint a végrehajtó bizottság ülésén jóváhagyták a KGST- tagállamok műszaki-tudomá­nyos együttműködésének to­vábbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Ezek mire vo­natkoznak? — Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a gazda­ságpolitika fő irányának koordinálása és a gazdasá­gi fejlődést meggyorsító hosszútávú koncepció ki­dolgozása elősegíti a tudo­mányos- műszaki politika összehangolását is. Ä közös erőfeszítések meggyorsítják és szélesebb körben lehető­vé teszik a tudomány és technika új vívmányainak bevezetését. Ez is része, még hozzá nagyon fontos része a kidolgozás alatt álló integrációs komplex prog­ramnak. A KGST-ben részt vevő államok között már eddig is nagyon jelentős volt a tudományos-műszaki együttműködés. A varsói ülésszak külön felhívta a figyelmet e munka fontos­ságára. Itt is az anyagi és szellemi erők egyesítéséről van szó a közös célok érde­kében. Ezért ésszerűnek tartunk létrehozni a fonto­sabb ágazatokban műszaki­tudományos együttműkö­dést elősegítő közös intéze­teket, ezenkívül koordiná­ciós központokat. Mindez elősegíti, hogy az orszá­gok tudományos intézetei hosszútávú tervek alapján működjenek együtt, közö­sen oldjanak meg feladato­kat, s mód nyílik nemzet­közi tudóskollektívák lét­rehozására is. — Hogyan működik majd az újonnan lítrehozott nemzet­közi intézet, amely a szocia­lista világrendszer közgazda- sági problémáival foglalko­zik? — Az eddig elmondottak is utalnak arra, hogy a szocialista integráció meg­valósítása és a következő évtizedben történő kibon­takoztatása számos új köz- gazdasági elméleti, mód­szertani probléma kidolgo­zását teszi szükségessé. Sem Marx, sem Lenin nem vál­lalkozhatott arra, hogy a mi korunk új közgazdasági problémáira is választ adjon. Ezért nagyon idősze­rű, hogy a közgazdasági tu­dományok továbbfejleszté­sében is szervezettebb le­gyen a szocialista országok közötti együttműködés. Ezért hoztuk létre a köz- gazdasági tudományokkal foglalkozó nemzetközi in­tézetet. Ennek az intézet­nek a tevékenységét támo­gatni fogják az országok közgazdaságtudományi in­tézetei, szervezetei. Mi, ma­gyarok is készek vagyunk a legmesszebbmenőkig részt venni a közös közgazda­ság-tudományos kutató in­tézet munkájában. A ma­gyar közgazdaságtudomány az utóbbi években sokat fejlődött és úgy gondolom, hasznosan hozzá tudunk já­rulni a szocialista gazdasá­gi integráció elméleti kér­déseinek kimunkálásához. Tíz éve építi saját várát Tinódi István, a Lővérekben. Még ebben az évben elkészül a bástya, valamint a lovagterem. adott esetben „jogerősen” elodázza — Washington ázsiai vazallusainak gyako­ri ingatagsága. A másik moz­zanat azonban ennél is fon­tosabb, mert a lényegre utal. Ez pedig az, hogy a Nixon- doktrínával Washing­ton korántsem adja fel ön­kényesen kisajátított „dön­tőbírói” szerepét, nem adja fel ázsiai hadállásait, s ter­mészetesen egy pillanatig sem „írja le” azokat a rend­szereket, amelyek életrehí- vása, majd „védelme’’ az utóbbi negyedszázadban az amerikai agressziók soro­zatára vezetett. EZEKBEN a napokban két érdekes fejlemény szol­gál tanulságos adalékkal a Nixon-doktrína tulajdon­képpeni természetrajzához. Az egyik. Szöulban a Mixon-elv „vegytiszta” for­májának megértéséhez já­rul hozzá, a másik, Indokí­nában a Fehér Ház új doktrínájának rendkívül ki­terjedt „variációs lehetősé­geire” utal. A múlt héten Hawaii-szi­getén magasszintű amerikai —dél-koreai katonai tár­gyalások folytak, ame­lyek napirendjén az is szerepelt, hogy az Egye­sült Államok takarékos- sági okokból húszezer fő­vel csökkentené hatvanez­res létszámú dél-koreai ex- pedíciós hadtestét. (Szöul ezt egyébként élénken el­lenzi, minthogy az ameri­kai katonai jelenlét nem utolsósorban számottevő valutabevételi forrás is...) Az utóbbi évtizedben ugyanis a szöuli rezsim ép­pen az amerikai segélyek révén a világ egyik legütő­képesebb hadseregét szerel­te fel, amely 560 ezer em­bert tart fegyverben —, így az amerikai létszámcsökr kentésnek nincs katonai akadálya. A Nixon-doktrí­na „vegytiszta” esetének pedig azért mondható a dél-koreai példa, mert Szöulhoz hagyományos szerződéses kötelezettségek fűzik Washingtont: és a Nixon-doktrinának sarkala­tos tétele, hogy az Egyesült Államok az ilyen szerződé­ses kötelezettségeket a jö­vőben is betartja. Ezen a nem is olyan kis kapun te­hát bármikor visszatérhet. Az eredetileg semleges Kambodzsába — láthattuk — éppenséggel mindnenféle szerződéses kötelezettség nélkül is bevonult az Egye­sült Államok, jeléül annak, hogy a Nixon-doktrína a „mézesmadzag” szellemes angol megfelelőjével egy­szerre „répa” és „bot”, at- j tói függően, melyiket érde­ke felmutatni, vagy megsu- \ hintani Washingtonnak, j „Variációs lehetőséget” a Nixon-doktrínára a kam­bodzsai intervenció éppen az ottani teherviselés utó­lagos „átengedésével” mu­tat; a saigoni és thaiföldi csapatok bevetésével. En-! nek révén Washington for­mailag megszabadul a köz­vetlen részvétel tehertételé­től, miközben a gesztenyét mégis csak neki kaparnák ki —, mégpedig olyan szö­vetséges hadseregek, ame­lyek az Egyesült Államok segélyei (Dél-Vietnam ese­tében pedig tényleges kato­nai akciói) nélkül saját ott­honi feladatukat sem tud­nák betölteni. A NIXON-DOKTRÍNA éppen azért fából-vaskari- ka, mert az amerikai poli­tikai-stratégiai cél — ter­mészetesen nem a megté­vesztésül hirdetett távozás, hanem — válozatlanul; a maradás. Serény Péter Új vegyvizsgáló Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter kedden ünnepé­lyesen átadta rendeltetésé­nek a Zala megyei élelmi­szerellenőrző és vegyvizs­gáló intézetet Zalaegersze­gen. Az intézetben amelyet 7,5 millió forint költséggel építettek és rendeztek be, elsősorban az élelmiszeripa­ri termékek minőségét vizs­gálják. A fogyasztók érdek- védelmét szolgáló intézet hatósági feladatot lát el. Vietnami küldöttség Budapesten A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek meghívására baráti látogatásra kedd délelőtt Buda­pestre erkezett a Vietnami Nemzeti Demokratikus és Bekeerők Szövetségének háromtagú küldöttsége. A de­legációt dr. Trinh Dinh Thao jogászprofesszor, a szö­vetség központi bizottságának elnöke, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya konzulta­tív tanácsának alelnöke vezeti. A delegáció tagja dr. Le Van Hao, a szövetség Hue városi bizottságának elnöke és Lien Hoa Ngo Thi Phu asszony, a szövetség saigon- cho-lon-i városi bizottságának tagja. A VIDEOTON megpályázta a Szocialista munka vállalata címet A nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság megállapítása szerint az első félévi eredmények alapján a kongresz- szusi célkitűzések reálisak. A versenyben az a 374 mun­kabrigád jár az élen, amely egyben a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért is dolgozik. A kongresszusi versenyben kimagasló eredményt el­érő gazdasági egységek gazdasági, politikai és társadal­mi vezetőit VIDEOTON plakettel tüntetik ki. A most alapított plakett bronz fokozatával 1000, ezüst fokozatá­val 2000, arany fokozatával 3000 forint pénzjutalom jár. Dísztér Impozáns dísztér építését kezdték meg Tatabánya- Újvárosban. A tér elrende­zésének tervezésére zártkö­rű pályázatot hirdettek. A pályázatra beérkezett mű­vek közül Katona Zoltán terveit fogadták el, s ennek alapján alakítják ki az új város 20 000 négyzetméte­res díszterét. A teret ter­méskőelemekkel, szökőkút- tal díszítik^

Next

/
Thumbnails
Contents