Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

1970. Július 24. péntek 3. Oldal Hej, az az alkatrész! Ritka szeszélyes nyarunk van. sok eső is járt, az országos csapást jelentő ár­víz mellett a belviz sem kímélte földjeinket. Gyo- mosabb az aratni való ga­bona, meg erősebb szárú is. Kánikulás napokra — szinte egyik óráról a má­sikra nagyfokú lehűlés kö­vetkezik, kiadós esőkkel. Az aratást végző gépekkel körülményesebben, lassab­ban megy a munka, mint egyébkor. Az említett kö­rülmények miatt nagyobb megterhelésnek vannak ki­téve a kombájnok is. Elég nagy gondja a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői­nek e gépek vágószerkeze­tének üzemképes állapot­ban tartása. A kunszentmiklósi köz- zégi pártbizottság titkára, K. Tóth Ferenc elvtárs a napokban fejezte ki aggo­dalmát amiatt, hogy a tsz- ekben megint csak problé­ma az alkatrészhiány. Az SZK 4-es kombájnokhoz például nem lehet „kaszát” kapni. Más szövetkezetek­nél is hasonló a helyzet, mint az Egyetértés Tsz-nél, ahol hat kombájn csak egy- egy „kaszával” rendelke­zik. Mi lesz, ha a mostani, erőteljesebb igénybevétel­nél ez az egy-egy fontos géprész elromlik? Miből cseréljék? — És mit mond a keres­kedelem? — kérdeztük a titkárt. — Nincs. — Miért? — Mert késik az import­szállítmány. Reméljük, nem sokáig. (t) Gyorsabb ütemű fejlesztésre szorul a posta Négy vizsgálat összegezése a megyei NEB előtt Négy jelentős témakör­ben végzett vizsgálat ta­nulságait összegezte tegnapi ülésén a Bács-Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Elsőként a postai szol­gáltatás minden területére kiterjedt tájékozódás ta­pasztalait tárta a bizottság elé összefoglaló jelentésé­ben a vizsgálat vezetője Sándor Béla. Eszerint a megye területén a posta szinte minden dolgozója — és természetesen az irá­nyító Szegedi Postaigazga­tóság is — nagy erőfeszí­téseket tesz a megnöve­kedett szolgáltatási felada­tok zavartalan ellátásáért. Jól érzékelteti a felada­tok növekedését, hogy ta­valy 34 millió közönséges és expressz küldeményt vettek fel a megyében, ugyanakkor több mint 25 millió küldeményt kézbe­sítettek. Ez pedig 10, illet­ve 20 százalékos emelke­dést jelent az 1965. évihez képest. Az említett adatok mel­lett figyelemre méltó, hogy a nagy volumenű és gyors ütemben sokasodó feladatokat viszonylag kevés hibával végzi a posta. A múlt évben például 140 panasz érintette a megyei postahivatalok munkáját, s az észrevételek mintegy fele a kézbesítéssel volt kapcsolatos. Egyértelmű megállapítá­sa a NEB-vizsgálatnak, hogy a második és a har­madik ötéves terv idősza­kában elért postai fejlesz­tés ellenére a városok és egyes nagyközségek postai ellátása — elsősorban a felvételi épületek — elma­radtak a megye gyorsüte­mű gazdasági fejlődése mö­gött, s az igényeket csak részben tudták kielégíteni. Egyes postahivatalok fel­szereltsége, gépesítése nem felel meg a köve­telményeknek, gátolja a megnövekedett feladatok zavartalan ellá­tását. Nincs gépesítve pél­dául a bélyegzés, szűkö­sek, elhanyagoltak a felvé­teli helyiségek, egyes vá­rosi hivatalokban még az egyszerű összeadó, vagy egyéb számológépek is hi- nyoznak. Mindezeket a fogyaté­kosságokat tovább fokozza az a sajnálatos tény, mely szerint a megye egész területén létszámhiánnyal küzd a posta. Nem utolsósorban ez ma­gyarázza a külterületi kéz­besítés nem kielégítő vol­tát, valamint a levél, táv­irat és hírlap kézbesítésé­vel kapcsolatban visszaté­rően jelentkező problémá­kat. A szerzett tapasztalatok sokaságát összegező érté­kelő vita nyomán a me­gyei NEB több — a ne­hézségek áthidalását, s az észlelt fogyatékosságok ja­vítását célzó — ajánlással él az illetékes szervekhez. Ülése további részében a belső fogyasztói piac egyen­súlyát biztosító áruellátás helyzete, az egyes fogyasz­tási cikkek és építőanya­gok minősége, a minőség­védelmi rendszer működé­se és az ár-minőség ösz- szefüggései, valamint a ke­reskedelmi vállalatok, ÁFÉSZ-ek belső ellenőrzé­sének szervezete és műkö­dési hatékonysága című vizsgálatok tapasztalatait összegezte a megyei NEB. 233000 homokzsákot ürítettek ki a fiatalok a Csongrád megyei ormi táborokban A Csongrád megyei ár­vízi táborokban — Makón, Csongrádon és Szentesen — 759 fiatal dolgozott az elmúlt négy hét alatt. Az önkéntes munkások főleg A mezőgazdaság talaj erőgazdálkodásának fejleSZteSe miniszteri értekezlete előtt A MÉM miniszteri érte- [ nek el. Ezt az eredményt kezletének napirendjén sze- j tovább kell javítani, és eb­repelt; a közelmúltban egyéb fontos témák mel­lett a talajerőgazdálkodás távlatainak komplex vizs­gálata. Az értekezlet meg­állapította, hogy a magyar mezőgazdaság már alig rendelkezik olyan terület­tel, amelyet eddig nem használtak ki, és később a termelésbe lehetne von­ni. A hazai adottságok kö­zött ezért különös jelentő­sége van a trágyázásnak, amellyel igen hatásosan le­het növelni a talaj terme­lékenységét, és — közve­tett módon — a növényi és állati termékek meny- nyiségét. Ezért volt külö­nös jelentősége a MÉM keddi miniszteri értekezle­tének, amely — dr. Di- mény Imre miniszter ve­zetésével — a talajerőgaz­dálkodás fejlesztésére ki­dolgozott programot tár­gyalta meg. Az értekezlet megállapí­totta: a hazai mezőgazda­ság az utóbbi években tett erőfeszítések ellenére — a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz ké­pest — még mindig kevés mű­trágyát használ fel. Az 1950. évi 4,8 kilogramm­hoz képest 1967—68-ban vegyes hatóanyagban szá­mítva több mint 76 kiló ben nagy szerep jut majd a tudományos kutatóknak és a gyakorlati szakembe­reknek egyaránt. A miniszteri értekezlet jóváhagyta azt a progra­mot, amely 1971—77 kö­zött 29 intézmény bevoná­sával széles körű tudomá­nyos kutatást irányoz elő. A program a műtrágyázás hatékonyságának 25 száza­lékos növelését tűzi ki cé­lul, ami azt jelenti, hogy 1 forint értékű műtrágyára 2,5 forintos gazdasági ha­szon esik majd. A program lehetővé te­szi, hogy a hazai mező- gazdaság évente 5—6 milliárd forint értékű műtrágyát alkalmazzon. A talajerőpótlás hatékony­ságának növelése kifizetődő lesz, és évente legalább 2,5—3 milliárd forint több­lethasznot ígér a nagyüze­meknek. Bőségesen megté­rül majd az a közel 64 millió forintos összeg, ame­lyet a program végrehajtá­sára irányoztak elő. A ku­tatómunka irányításával egyébként a keszthelyi Ag­rártudományi Főiskolát bíz­ták meg. A kutatás első részeredményei már 1972- ben hasznosíthatók lesznek, a fontosabb témákat a ké­sőbbi években — közülük már jó néhányat 1973-ban műtrágya jutott egy-egy ! ®s 74-ben dolgozzák ki. hektárra. Számítások sze­A miniszteri értekezleten vénytermesztési ágazatot érint. A kutatómunka többek kö­zött olyan — a gyakorla­tot közvetlenül érintő kér­désekre is kiterjed — mint pl. a trágya és a talaj kölcsönhatása; a szántó­földi és kertészeti növé­nyek trágyázási rendszere; a trágyák forgalmazása, raktározása és felhasználá­sával kapcsolatos műszaki fejlesztés; a trágyázás gaz­daságossága. A műtrágyák hatékony­ságának növelésére és a szántóföldi növények trá­gyázás! rendszerének ki­alakítására irányuló kuta­tások a nagyadagú műtrá­gyázás gazdaságos mértéke meghatározásainak alapját képezik. A kutatások az országos műtrágyázási kí­sérletek kereteiben a legváltozatosabb viszo­nyokra és minden talajtí­pusra kiterjednek. A miniszteri értekezlet szerint a kidolgozott cél­program-javaslat teljesen minősíthető — kielégíti a talajerőgazdálkodás fejlesz­tésével kapcsolatban fel­merülő igényeket. diákok — 440 ezer homok­zsákot szállítottak el ki- sebb-nagyobb távolságra a töltésekről. A zsákok több mint felét (233 000) már kiürítették és mintegy százezret még jól használ­ható állapotban mentettek meg. Az ifjúság társadal­mi munkájának értéke eze­ken a helyeken meghalad­ta a 260 000 forintot. A Szegeden szervezett ifjúsá­gi tábor tagjai a töltések védelmére vezényelt mun­kások helyett a konzerv­gyárban, az építkezéseken dolgoztak, és részt vállal­tak a folyó mentén levő parkok helyreállításában is. Jelenleg — a 3. turnus­ban — Hódmezővásárhe­lyen, Szentesen, Makón és Szegeden még 700 fiatal dolgozik az árvíz elleni vé­dekezésnél felhasznált anyagok mentésénél és a helyreállítással kapcsolatos különféle munkálatoknál. Oxigén a Holdon Az AFP francia hírügy­nökség az űrhajózás jövője szempontjából alapvető fontosságú felfedezésekről ad hírt. A Giovanni de Maria professzor vezette olasz tudósok csoportjának ugyanis sikerült gáznemű oxigént kivonniok azokból a Holdról származó kőzet­mintákból, amelyeket a NASA bocsátott rendelke­zésükre. Az olasz tudósok legújabb felfedezése sze­rint 20 kilogramm hold­por elméletben elég annyi oxigén előállításához, amennyi egy asztronauta 24 órai lélegzéséhez szük­séges. 50 ezredik látogató rint jelenleg a nagyüzemek megtárgyalt 1 forint értékű műtrágyá- j val 2 forintos hasznot ér- 1 kutatási célprogram úgy­szólván valamennyi nö­A szegedi ipari vásár ] igazgatósága csütörtök dél­után ünnepélyesen fogadta és megajándékozta a vá­sár ötvenezredik látogató- í ját. A sok vendég válto­zatlanul nagy érdeklődés- i sei szemléli a több mint 180 külföldi és hazai vál­lalat újdonságait. Számos fővárosi üzem szerepel a kiállításon új gyártmá­nyokkal. asszonyok a ÖOitOZÖK&w Szendrődi György most valóban elégedetten ülhet a Komáromi Lenfonó igazgatói asztala mögött. Az üzem nagy gondja, a mun­kaerőhiány, végre úgy tű­nik; megoldódik. Idén április elején egy szlovák—magyar baráti ta­lálkozó során esett szó a munkaerő-kooperáció lehe­tőségéről és szükségességé­ről. A pozsonyi Űj Szó is megírta, hogy jelenleg női munkaerő-felesleg mutatko­zik a komarnói járásban. A gondokon csak úgy se­gíthetnek, ha a munkát keresők hosszabb utazások­ra vállalkoznak. Viszont itt van a Komá­romi Lenfonó. — Az érdekek találkozá­sa volt a kiindulópont — mondja Szendrődi György. Több tanácskozást tartot­tunk; tárcaközi szinten, de megbeszélések zajlottak le TATABÁNYA ÖSS ÜAPLÓ A kormány határozata alapján az Egyesült Ma­gyar Szénbányák — az ipa­ri kazánprogramban — jó hatásfokú, korszerű beren­dezések telepítését tervezte. Ennek részeként a Tata­bányai Szénbánya Vállalat — fejlesztési alap átmene­ti átengedésével — rekonst­rukciót hajt végre a Pápai Textilgyár erőtelepén, s beépít egy Simering-Graz- Pauker gyártmányú, 10 tonnás teljesítményű, besu­gárzott tűzterű sarokcsöves kazánt. Ellenszolgáltatásként a textilgyár is bekapcsolódik TÚLSÓ PARTRÓL a gyár vezetősége, valamint a komarnói elvtársak kö­zött is. A jelentkezők or­vosi vizsgálata megtörtént. Július 23-án a gyár mun­kaügyi osztályának a kép­viselői átutaztak Komámé­ba, és a felvétellel kapcso­latos iratokat állították ki. Egyébként augusztus har­madikén, tehát az újak el­ső munkanapján 232 se­gédmunkással, betanított munkással gyarapodik a lenfonó állománya — Ko- marnóból. A szakmunkás- képzést munka melletti ta­nulással oldják meg. Érdekességként említette az igazgató; — A társadalombiztosítá­si szolgáltatásokat Komar- nóban kapják szeretettel várt új munkásaink. Így a betegbiztosítási és a nyugdíjrészt oda kell át­utalnunk. A fizetésről még nem született döntés, már­mint, hogy a dolgozók igénye, kívánsága a mérv­adó. Egyébként illetmé­nyük azonos lesz a magyar dolgozókéval. ZEFOG PÁPÁVAL a munkába és aktívan részt vesz az országos ér­dekű, műszaki fejlesztési feladatok megoldásában. Elsősorban azzal. hogy 1973. december végéig, a rendelkezésre bocsátott 12 millió forint utolsó részle­gének visszafizetéséig, fo­lyamatosan tájékoztatja a finanszírozó bányavállalat illetékes osztályát a beren­dezés működésével kapcso­latos üzemviteli tapasztala­tokról, s ezen kívül lehe­tővé teszi a tüzelési kísér­letek lefolytatását a külön­féle hazai szénfajtákkal. A textilgyár a kölcsön kapott pénzt 1971-től 1973. december 31-ig fizeti visz- sza a bányavállalatnak, amely tüzelőanyaggal is el­lát ja, a pápaiakat. A VÁLLALATOK SEGÍTSÉK AZ ÓVODÁKAT Dunöntüli napló Egy hónap és megkezdő­dik a harc az újmecsekal- jai óvodákért. Körülbelül félezer helyre tolong majd ezer kisgyermek. A városi tanács művelődésügyi osz­tálya és szerkesztőségünk az ősszel kezdeményezett egy akciót; a termelő vál­lalatok szociális-kulturális alapjukból segítsék az óvodaépítést. Az akció azonban a szervezésben résztvevők betegsége, egyéb elfoglaltsága, sőt halála következtében nem volt elég hatékony, így mind­össze negyedmillió forint gyűlt össze e célra. Egyedül a dohánygyár tart fenn akkora üzemi óvodát, amekkorára szük­sége van. A Mecseki Szén­bányák több üzemi óvodá­jában 247 gyerek fér el, ezen kívül 350 bányászap­róság van a városi óvo­dákban. Az építőipari vál­lalat üzemi óvodájában 43 kisgyermeket nevelnek, holott a vállalatnak továb­bi 249 gyereke jár tanácsi óvodába. Több olyan „sokgyerme­kes’’ vállalat van Pécsett, amely üzemi óvodát sem tart fent, ugyanakkor ed­dig pénzbeli hozzájárulást sem adott az óvodákhoz. MÚZEUM-UDVAR Múzeum-udvar néven változatos művészeti soro­zatot rendeznek, az idei nyáron először, a szolnoki Damjanich Múzeumban. Szeptember 14-ig kilenc alkalommal várja a néző­ket a Múzeum-udvar. Júli­us 26-án este 8 Órakor Hacki Tamás és az Ex Antiquis együttes, valamint Brachfeld Siegfried és Vin- cze Viktória lép fel. Au­gusztus 3-án magyar kép­zőművészeti rövidfilmeket láthat a közönség, majd a Röpülj páva népdalverseny országos győztesei és a Szolnok megyei győztesek lépnek fel augusztus 10-én. Érdekes kísérlet lesz az augusztus 17-i szabadtéri irodalmi est, amelyen Sin- kovits Imre, Gombos Kati, Zsolnay Hédy és Dénes Margit zeneszerző lép a közönség elé. Augusztus 25- én a komolyzene kedvelőit várja a Múzeum-udvar. Augusztus 31-én francia, szeptember 14-én lengyel képzőművészeti rövidfil­mek szerepelnek a prog­ramban, közben szeptem­ber 7-én pedig a szolnoki szimfonikus zenekar &i hangversenyt. Összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents