Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’. venmfKFE a M A G Y A R SÍOCfA LIS T.A MU'N KÁ S P ÁR T B<Á C S - K í S K U>l MEGYE I B I ZOT T S Á G ÁN A K* NAPILAPJA XXV. évf. 173. szám 1970. július 24. PÉNTEK Ára: 90 fillér Dinnyeházasság” Érik a magnéiküli görögdinnye Kecskemét határában, a Duna-Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben évek óta eredményesen foglalkoznak a görögdinnye nemesítéssel. Az ú.i kuta­tási szak kialakítását az tette indokolttá, hogy le­romlottak a köztermesz­tésben levő dinnyefajták. Ezenkívül nagy „gyümöl­csüknél” fogva kevésbé keresettek a piacon. Kívá­nalmak a garantált mi­nőségen kívül az új faj­tákkal szemben, hogy ál­talában négy-öt kilogram­mos termést hozzanak, új ízekkel rendelkezzenek. Jelenleg négy új fajtát, illetve fajta jelöl tét tarta­nak nyilván as intézet sa­ját nemesítése közül, ame­lyek megfelelnek a kívánt követelményeknek. Ezek közül a kecskeméti vörös­húsú görögdinnye már a köztermesztésben is elis­merten szerepel. A válasz­ték bővítésére az idén újabb keresztezéseket vé­geztek a kutatók. A „diny- nyeházasítás” a meglevő tulajdonságok javításán kí­vül most egy új rendelte­tésű hibrid keresését is célozza. Olyan fajta előállí­tását tervezik, amely kizá­rólag a konzervipart szol­gálná. Apró terméseit érés előtt használnák fel sava­nyításra. Az idén is foglalkoznak magnélküli görögdinnye termesztéssel. Több mint nyolc holdon érik a külön­leges dinnyefajta, amely­nek szedését a jövő héten kezdik meg. Ennek a diny- nyének az elterjedését, nagyüzemi termesztését hátráltatja, hogy drága a termelési költsége. Szapo­rításához ugyanis minden évben bonyolult eljárással, újra kell termelni, neme­síteni a magot Szegedi vásárfia Régi vásári kikiáltók mondólcáira emlékeztetnek azok a hatalmas méretű, rímbeszedett reklámok, ame­lyek e napokban Szeged utcáin lépten-nyomon a 25. Ipari Vásárra, a kiállítottt termékekre hívják fel a fi­gyelmet. E rigmusok közül feljegyeztünk néhányat: „Nem lesz többé fűtésgondja,/ETI-kazán jól megoldja... Nagykőrösi brujere pipa,j minden ember csak ezt szív­ja... Ablakdominó,I kiváló ... Modern cipő, szandál,! mindenkinek jól áll.. Díszes főkapu... A kiállítási híradó, s a színes pros­pektusok mellé útikalauzként a vásár elhelyezését szem­léltető térképet is kaptunk. Merre, hová menjünk elő­ször? Mit nézzünk meg elsőként? Hiába, nem lehet vá­sárban tervszerűen nézelődni — döntöttünk, s a fotós­sal találomra elindultunk ... az Express Növekszik az utazók száma Az Expressz Ifjúsági- és ’ szetesen ezek drágábbak, de Diák Utazási Iroda Bács- Kiskun megyei kirendelt­sége a közelmúltban kapott szép, új irodát Kecskemé­ten, a Rákóczi út 32. sz. alatti házban. A kirendeltség vezetőjé­től, Tóth Istvántól tudakol­tuk: milyen az érdeklődés a fiatalok körében a belföldi és külföldi utazások iránt. Elmondta, hogy a múlt évihez képest javulás van az utazók számát tekintve. Az első félévben három­százötven megyénkben fi­atal utazott külföldre, és kétezren vették igénybe a belföldi utazási lehetősége­ket. Érdekes, hogy a fiatal utazók többsége leány, s egyre több szakmunkás és diák utazik mostanában. Legtöbben a Szovjetunióba és az NDK-ba látogatnak csoportosan. Érthetetlen azonban, hogy a viszonylag olcsó lengyelországi utakat kevesen választják. Nagy sikere volt a júni­usban szervezett a „Lenini vonat”-nak, amit a megyei KISZ-bizottsággal közösen szervezett az Expressz. Jó­voltából százötven fiatal ju­tott el a Szovjetunióba. Az utazási választék egy­re bővül. Több olcsó utat iktattak be a programba az elkövetkező hónapokra. Ilyen a 11 napos Moszkva— Leningrád út, a tíznapos is­merkedés a lengyel Tátrá­val, valamint a krakkói szilveszter. Egyre inkább érdeklődik az ifjúság a távoli országok iránt is. Egyiptomi, francia- országi, marokkói, olaszor­szági és indiai utazásokon is részt vehetnek. Termé­a figyelmet mégis érdemes felhívni rájuk. Egy jelentős kedvezmény nagyban könnyítheti a fia­talok részvételét az utazás­ban: az OTP-n keresztül 6—18 havi részletben is ki­fizethetők a költségek. így a kisebb pénzűek is köny- nyebben hódolhatnak uta­zási szenvedélyüknek. Mindjárt feltűnt, hogy a vásáron talán a legnagyobb számmal a textilipari cikkeket előállító vállalatok sze­repelnek. Ismerős hímzésű blúzokat, ágyneműket is fel­fedeztünk. Amint megtudtuk, a Bács-ICiskun megyei Textillel dogozó Vállalat ezúttal különféle blúz, terítő és ruhamodelleket hozott a vásárra. Az itt látható blúzok gyártását például külföldi megrendelésre augusztus ele­- jén kezdi meg a kalocsai gyár. Egész évben hizlalnak Libamájrekordok Megkezdődött a májliba feldolgozása az Országos Baromfiipari Vállalat kecs­keméti gyárában. A vágni- való korai érkezése — ed­dig az ősz volt a kövér li­ba szezonja — jelzi, hogy a libahizlalásnak is meg­szűnik a szezonjellege. A nyersáru folyamatos érke­zését — mint az egyéb ap­ró jószágfél éknél — a na gy­üzemi víziszárnyas tenyész­tés teszi lehetővé. Az or­szágos hírű libahizlaló körzetből, Kiskunfélegyhá­za vidékéről ez évben már egyenletesen szállítják a gyárnak a májlibát a nagy­üzemek. Csak egyedül a kiskunfélegyházi Lenin Teirnélőszövetkeziet hetven­ezer máj libát ajánlott fel a gyárnak, s már most fo­lyamatosan szállítja az árut. Víziszárnyas telepén, amely Európa legnagyobb libafarmjaként ismert, tel­jes egészében gépesítették a tömést, s alkalmazva a vidék sajátos hrzlalási módszerét, rekordot pro­dukálnak a máj libater­melésben. Csütörtökön a tsz vezetői, állattenyésztői a BOV kecskeméti gyárá­ban tanulmányozták az ál­taluk hizlalt libák máját. A boncolásnál minden li­ba máját külön mérik, mi­vel az átlagsúlyon felüli dekáért máj prémium il­leti a gazdaságokat. A kis­kunfélegyházi Lenin Ter- melőszövtkezetből érkezett kövér libák mája átlago­san harmincöt dekás, gya­kori a 40—50 dekagram­mos, sőt ezek közül került kj az idei év rekordja is: 1,20 kilogrammos máj. Az idén háromszázezer májliba feldolgozásával számol a BOV kecskeméti gyára A libahús zöme ex­portra kerül, máját szintén a külföldi piacon értékesí­tik. Eddig tizenhatezer kö­vér liba érkezett a gyár­ba. Vietnami vendégeink látogatásai A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság nemzet- gyűlésének küldöttsége csütörtökön délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. Ezt követően Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke az Or­szágház delegációs termé­ben fogadta a vietnami parlamenti küldöttséget, amelynek vezetője Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bi­zottságának elnökhelyet­tese. A megbeszélés során a tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országot érintő idősze­rű kérdésekről, a parla­menti kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet meg­ítélésében kialakult állási pontjukról. j Most utólag visszagondolva, letagadhatatlanul „megye­beli szemmel” jártunk-keltünk a pavilonokban. A ké­pen látható bukósisakok, csónak-makettek, kerti búto­rok a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgo­zó Vállalat termékei. A vásári nevén: KALO-PLASZ- TIK Gyár:.. A kiállítók között talán a kalocsai válla­lat a legfiatalabb, mindössze S éves. Jellemzője, hogy a műanyag és gumi alapanyagból gyártott műszaki cik­keivel szinte valamennyi iparággal kooperál. A leg­nagyobb sikert — természetesen — a már nálunk jól ismert üvegszálvázas poliészter bukósisak aratta. Az Elektrometal Kereskedelmi Vállalat — a régi nevén: Bács-Szolnok megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat — csakúgy mint a BNV-re, a sze­gedi vásárra is elküldte az ÉTI-kazánokat. Az egyik gáztüzelésű kazánon egy serleg: az idei BNV díja! Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat bajai gyá ra termékbemutatóját, a különféle nyílászárókat és ablakdominókat is megnéztük, s ezzel az ipari vásá­ron véget is ért a megyebeli vállalatoknál tett kőrútunk. A fentieken kívül vá­sárfiaként megvettünk egy nagykőrösi gyökérpipát, s a Bajai Állami Gazdaság borkóstolójában egy pohár „hazait” ittunk... Fotó: Somogyi Károlyné- - Tárnái László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents