Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

1970. július 23, csütörtök 3. oldal Kodály-szeminárium Angol énekkar hangversenye A hétfői rövid bemutat­kozás után kedden délután Ismét közönség elé lépett a Belle Vue Grammar School leánykara Ivor. W. Davies vezényletével a Kecskeméti Városi Tanács dísztermé­ben. Több mint. egyórás hangversenyük első részé­ben klasszikus és romanti­kus szerzők műveit énekel­ték, majd hazájuk népda­lainak feldolgozásaiból szó­laltattak meg néhányat, vé­gül nálunk alig ismert an­gol szerzők kórusdarabjai­ból mutattak be egy jó cso­korra valót. A kórus képességei és erényei ez alkalommal sok­kal teljesebben mutatkoz­tak meg, mint a nyitó hang­versenyen. Szép színű, ki­egyensúlyozott énekük fő­leg a koncert első felében ragadta magával a hallga­tóságot. A hosszú műsor — melynek valamennyi számát fejből énekelték — vége felé az együttes is ki­fáradt, ami elsősorban ab­ban mutatkozott meg, hogy többen rosszul lettek a kó­rustagok közül. A karmester zenei elkép­zeléseit az énekkar tökéle­tesen megvalósította. Az alapos betanítás és kidol­gozás eredménye, hogy a legapróbb jelzésekre is jól reagált az együttes. A pro­dukció egészét a biztonság, a nagy repertoár szilárd uralása jellemezte. Vég­eredményben, ha mi a kó­ruséneklés és a műsorössze­állítás terén más ideálokat követünk is, egészében véve nagy kultúrájú, muzikális együttest ismertünk meg angol vendégeinkben. K. T. Ujj film a magyar zeneoktatásról Három hónappal ezelőtt még Kecskemét utcáin sé­tálgattak a Weliesley-i Ko­dály Intézet növendéked. Frissen él emlékezetünkben a megyei kórustalálkozón bemutatott műsoruk, jóked­vű dalolásuk. Tegnap már a magyaror­szági látogatásukat meg­örökítő, a magyar zeneok­tatást ismertető filmen lát­tuk viszont kedves vendé­rek kivételes felkészültsé­gét. Lépésről lépésre kedve­sen, szórakoztatóan, meg­győzően, utánzásra ösztön­zően mutatta be a film, hogy miként jutottak el ezek az énekkarok ilyen magas fokra. Megismerked­tünk a szolmizálás rejtel­meivel, a zenei írás-olvasás tanításának legjobb mód­szereivel. Csak dicsérhetjük Kodály Zoltán Perényi Miklós gordonkajátékát hallgatja. geinket, városunk jellegze­tes épületeit. Takács Gábor rendező, Vancsa Lajos ope­ratőr, a forgatókönyv írói­nak jóvoltából ott voltunk a Ferihegyi repülőtéren, amint kiváncsi érdeklődéssel ki­szállnak a hatalmas Cara- velleből. A kamera elkísér­te a tengeren túlról ide­utazó diákokat hazánk leg­szebb tájaira. Majd Kodály Zoltánné, Denise Bacon, a Boston melletti énekes iskola ve­zetője, Nemesszeghy La- josné, a kecskeméti ének­zenei iskola igazgatója, és Szőnyi Erzsébet Kossuth- díjas zeneszerző, főiskolai tanár foglalták össze a ma­gyar zeneoktatásra vonat­kozó legfontosabb tudniva­lókat. S szavaik igazát a Leöwey Klára Gimnázium Kodály Kórusának, a kecs­keméti ének-zenei iskola kórusának és az amerikai vendégeknek az éneklése bizonyította. Megcsodáltuk Andor Ilona, Denise Bacon és Vörös János karmester a film alkotóit: magyar és amerikai gyerekek kitű­nő felvételeivel, felkészült­ségével jelezték a Kodály- metódus hatékonyságát, egyetemes kulturális érté­két. Kíváncsi voltam, mások­nak hogy tetszett a film. Kürtösi Klára elsős gim­nazista, a film egyik „sze­replője” így vélekedett: — Volt olyan nap, hogy 9—10 órán keresztül ül­tünk, álltunk a felvevőgép előtt. Most látom, érdemes volt. Koffán Károly festőmű­vész; — Tíz évig hegedültem magam is, és a zeneiskolá­ban már Kodály-módszer- rel tanultam. Most jöttem rá — teszi hozzá mosolyog­va —, hogy annak idején miként csaltak lépre. Ra­gyogóan tükrözte ez a film azt a kodályi gondolatot, hogy a „mi” a kultúrában is fontosabb az „én”-nél. A feladatot mindig kollektí­vák kapták, az eredmény, az esetleges hibák kijaví­tása közös tevékenység gyümölcse. Különösen meg­ragadott az amerikai és magyar fiatalok zárókórusa. A muzsika szeretete a kö­zös nevező. Tóth Ferenc, a komlói ének-zenei iskola országos hírű karnagya: — Kulturált, művelt or­szággal ismerkedik és ba­rátkozik majd sok ezer né­zője. A németek a múlt nagyjaival, Bach és Beet­hoven művészetével büsz­kélkedhetnek. Mi Kodályra és Bartókra hivatkozha­tunk. Nekünk jövőnk van. Ezt sugározta a film min­den kockája. Mindennél többet mond, hogy az ISME (a Zenei Ne­velés Nemzetközi Társasá­ga) legutóbbi kongresszu­sán Moszkvában a nagy ér­deklődésre való tekintettel vetítését meg kellett ismé­telni. Heltai Nándor A mai program A Kodály-szeminárium mai, csütörtöki programja meglehetősen gazdag, vál­tozatos. Délelőtt és délután előadásokkal kezdődik meg a tulajdonképpeni szakmai tapasztalatcsere, a tanulás. Ezeken a szemináriumokon a Budapesti Zeneművészeti Főiskola tanárai, zenei szak- középiskolák, általános is­kolák tanárai tartanak elő­adásokat a szolfézsről, a metodikáról, a hangkép­zésről. Este nyolc órakor a vá­rosi művelődési házban ke­rül sor az énekkari hang­versenyre, amelyen a Buda­pesti Ifjú Zenebarátok Köz­ponti Kórusa lép fel Ugrin Gábor vezényletével. A mű­soron szerepel: Monteverdi: A hajnal, Morley: Tűz, tűz, Gibbons: Ezüst hattyú, Pet­ri; Inter vestibulum, Gas- parini: Adoramus Te Criste. A műsor második részében a kórus előadja Kodály: Este, Norvég lányok, Fel­szállott a páva, Esti dal, Békességóhajtás és a Szép könyörgés című kórusmű­veit. Az Országos Béketanács elnökségi ülése (Folytatás az 1. oldalról) nőire vezetett, kegyelettel emlékeztek meg a magyar békemozgalom két kiváló személyisége, dr. Benoschof- sky Imre vezető főrabbi és dr. Román József, a László kórház igazgató főorvosa, az OBT elnöksége tagjainak elhunytáról. Ezután Pethő Tibor rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd dr. Réczei László elnökhe­lyettes tartott beszámolót az Országos Béketanács munkájáról. A beszámolót vita követ­te, amelyben felszólalt Bu- gár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárhelyettese, dr. Zsebők Zoltán, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Mag Béla c. apát, az Opus Pads ügy-vezető igazgatója, dr. Prandler Árpád, a Ma­gyar Jogász Szövetség fő­titkára, Máté György új­ságíró, az OBT tagja, dr. Kende István, az OBT el­nökségi tagja. A felszólalá­sokra — amelyek a hazai és a nemzetközi békemoz­galom számos kérdését tag­lalták — dr. Réczei László válaszolt, majd a tanácsko­zás résztvevői elfogadták az elnökség beszámolóját. Ezután a genfi évforduló kapcsán állásfoglalásban rögzítették: „A magyar bé­kemozgalom ismételten le­szögezi, hogy szolidáris az indokínai népek küzdelmé­vel, s azt a jövőben is min­den rendelkezésére álló eszközzel segíti. Egyetért a DVK ideiglenes forradalmi kormányának tízpontos ja­vaslatával, a VDK, vala­mint a laoszi és a kambod­zsai hazafiak állásfoglalá­saival. Az indokínai béké­nek nem lehet más útja, mint az agresszió felszámo­lása. Bensőséges mozzanata volt az elnökségi ülésnek, amikor dr. Réczei László professzor — a részvevők nagy tapsa közepette — át­nyújtotta a magyar béke­mozgalom kitüntető jelvé­nyét Romes Csandrának, aki meleg baráti szavakkal mondott köszönetét Hová vezet Nixon új képlete Le Gourrier du Viet Nam ’ A háború „vietnamizálá- sát”, Nixon vietnami poli­tikájának legfontosabb pontját a következő kép­letben lehet összefoglalni: A bábkormány csapatai plusz az Egyesült Államok tűzereje. Nixon és hívei azt hi­szik, hogy a bábcsapatok — amelyeket az ellenfél megvert, a lakosság gyű­löl, a „szövetségesek” megvetnek, s amelyek szervezetlenek és nem egy­ségesek — a modem fegy­verek tömeges transzfúzió­jával, az amerikai csapa­tok fokozott támogatásá­val és felügyeletével életre kelthetek. A háború sú­lyos terhe áthárulhatna a bábkormánju-a, és az Egye­sült Államok folytathatná az agresszív háborúját, de csökkennének belső és nemzetközi nehézségei. Ha a bábhadsereg meg­erősítéséhez valóban ele­gendő lenne a nagyobb mennyiségű fegyver és ha­dianyag, valamint a lét­szám megnövelése, (akkor az Egyesült Államoknak nem kellett volna 1965-től 1968-ig 600 ezer amerikai katonát és csatlósállambeli zsoldost küldeni Vietnam­ba. Vajon Nixon az ameri­kai tűzerőnek, az új kép­let második tényezőjének hatásától remélheti-e a bábcsapatok újjáéledését? Nem először történik Dél-Vietnam földjén, hogy az amerikaiak hatalmas tűzerej ükhöz folyamodnak, amelyet az ország fejlett ipara biztosít számukra. A csalódás, amely ezen a te­rületen érte őket, számos vitát váltott ki a washing­toni vezető körökben arról, hogy milyen szerepet játsz­hat az amerikai technika és fegyver egy olyan háború­ban, mint amilyet Viet­namban kell viselniük. Nixon, aki talán realista, csak azt reméli, hogy si­kerül „kitartani és foly­tatni a háborút, amíg ta­lál majd egy kiutat, amely megfelel az amerikai im­perialisták neokolonialista érdekeinek. Nixon visszatér az első képlet „javított’ változatá­hoz „bábcsapatok plusz amerikai tűzerő” — mind­kettő megerősítve — és ez­zel felfedi, hogy makacsul ragaszkodik Johnson bű­nös háborújának folytatá­sához a siker minden re­ménye nélkül. De az ese­mények menetét nem lehet megváltoztatni. A Nixón által alkalmazott képlet eredménye mindig ugyan­az lesz: bábcsapatok plusz amerikai tűzerő = az Egye­sült Államok és a bábkor­mány veresége — írja a VDK-beli újság. Csoda a búzaföldeken Indian and Foreign Review Arra a gyorsaságra, amellyel az indiai parasz­tok és tudósok némi kül­földről kapott vetőmaggal és tanáccsal a gazdag ara­tások vágányára állították az országot, sehol a vilá­gon nincs példa, még a mezőgazdaságilag szuper­fejlett Egyesült Államok­ban sem. Teljesítményük annál is inkább értékelen­dő, mivel nagy hátrány­nyal, majdnem „nullapont­ról” indultak. Nagyszabású tervek a hazai gyógyfürdők fejlesztésére A központi gyógyhelyi, üdülőhelyi és gyógyfürdő- ügyi bizottság a napokban Barcs Sándor elnökletével tartott ülésén nagyszabású terveket fogadott el a gyógyfürdők fejlesztésére. A fejlesztés első szaka­szában Budapesten meg­épül az új tabáni gyógy­fürdő. A mintegy hatvan milliós beruházás költsé­geit az Országos Tervhi­vatal, a Fővárosi Tanács, és az Országos Idegenfor­Á KISZ KB ülése Dr. Horváth István első titkár elnökletével szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácsko­záson — amelyen megjelent Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Elsőként dr. Horváth István adott részletes tájékoztatót a Magyar Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottságának július 15—16-i üléséről. Ugyancsak ő terjesztette elő azokat a javaslatokat, amelyek megjelölik a X. pártkongresszusra való felkészülés ifjúsági feladatait, s a KISZ-nek r> MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából adódó teendőit. A fiatal nők helyzetéről szóló jelentést Kárpáti Sá dor, a KISZ KB titkára terjesztette elő. A párt Közpon­ti Bizottságának határozata szerint a KISZ-nek is az eddiginél rendszeresebben és szervezettebben kell fog­lalkoznia nőpolitikái kérdésekkel, s intézkedéseket kell kidolgoznia a nők általános helyzetének javítására. galmi Tanács egyenlő arányban viseli. A Margitszigeten az egy­kori Margit-fürdő helyén korszerű, új fürdő és a nagyszálló kiegészítéseként 300 személyes első osztá­lyú szálloda épül. Har­kányban ugyancsak gyógy­fürdőt és 400 ágyas gyógy­üdülő-szállodát építenek. Rövidesen megkezdődnek a hévízi új, 400 ágyas gyógyüdülő-szálloda mun­kálatai. A távolabbi tervekben szerepel többek között a tatabányai gyógyszálló, az idegenforgalmi célokra is alkalmas hajdúszoboszlói gyógyfürdő és szálloda, a balatonfüredi szakrendelő és gyógyszálloda, egy újabb hévízi szálloda és a gyulai szálloda megépítése, a deb­receni gyógyfürdő rekonst- "ukciós bővítése. A szak- "berek nagy jövőt jósol­nak a különleges gyógy­hatású rábasömjéni víz ' "znosításának, valamint z aggteleki, miskolc-tapol- c; gellérthegyi és mecse­ki barlanggyógyászat ki­ff jlesztésére vonatkozó terveknek. Az 1960-as évek elején az indiai tudósoknak sike­rült a búza acrekénti (1 acre = 0,46 hektár) ter­méshozamát 11—12 vékára emelni. Tekintettel a szin­te leküzdhetetlennek lát­szó akadályokra, ez jelen­tős eredmény volt. Meg­vetette az alapját a ké­sőbbi fellendülésnek. Ma, Észak-Indiában (és a szomszédos Nyugat-Pa- kisztán határa mentén) a Gangesz és az Indus menti síkság — egyetlen hatal­mas aranyló búzatábla. Rö­vid, merevszárú, sűrű bú­za terem itt, amelynek ka­lászai súlyos szemektől duzzadnak. E terület leg­jobb gazdálkodói egy-egy acreról 60—70 vékát taka­rítanak be rendszeresen, sőt egyesek 100 vékánál is többet. Az öntözött területeken India-szerte a termésátla­gok nagyjából mindenütt ilyen magasak. A búzatermesztésben ilyen gyors és ilyen bámu­latos eredményt a világ egyetlen országa sem ért el eddig még az Egyesült Államok sem a maga gaz­dagságával és tőkéjével, a szövetségi kormány által anyagilag támogatott száz­éves főiskoláival, ragyogó farmjaival és szuperfejlett mezőgazdasági technikájá­val. India élelmiszertermelé­se jelenleg 4 százalékkal növekszik évente, míg a lakosság lélekszáma 2,5 százalékkal, vagyis havonta kb. 1 millió fővel. (India 1—1 lakosára pillanatnyi­lag 7 tized asre megmű­velt földterület jut.) Né­hány éven belül — egye­sek szerint 10 év múlva — a lakosság gyarapodása lelassul, ami lehetővé te­heti az élelmiszertermelés „megugrását” — írja az in­diai lap. Osszeálította; K. A,

Next

/
Thumbnails
Contents