Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
1970. július 22, szerda S. oldal ' A Kodály-ssemináriu megnyitó hangversenye Kodály Zoltán kórusműveiből összeállított hangversennyel kezdődött el a Kodály-szeminárium hétfőn délután a Kecskeméti Katona József Színházban. Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke megnyitó szavai után három énekkar lépett színpadra. Azazhogy lépett volna. Az angol vendégegyüttes nem érkezett meg, s már úgy látszott, hogy az ő éneküket nem hallgathatja a megnyitó közönsége. Mielőtt azonban szétoszlott volna a hallgatóság, begördült az angolok autóbusza — egyenesen Linzből érkeztek —, s a koncert folytatódott, mégpedig a következő napok előadásainak színhelyén, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium tornatermében. A tervezett összkari szám* is elhangzott itt újra — ezúttal már valamennyi énekkar közös előadásában. Három különböző kórust hallottunk tehát, mindhárom különböző felfogásban szólaltatta meg Kodály műveit. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az egyik kórus teljesen magyar volt, a másiknak a tagjai amerikaiak, de a vezetője magyar, míg a harmadik együttes vezetője és tagjai is angolok. Elsőnek a Dana Hall Glee Club (Wellesley, USA) leánykar lépett fel. Erdei Péter alig egy év alatt bámulatos eredményt ért el ezzel a kórussal, melynek tagjai éneket-szolfézst nem tanuló, egy-két kivétellel kottát sem ismerő közép- iskolás lányok. Nemcsak tisztán és pontosan, de valóban meggyőzően énekelnek, olykor magyar szöveggel. Csupán a lendületesebb előadást hiányoltuk egyik-másik műnél. Számunkra a leghitelesebb hangvétel és értelmezés az, ahogyan a budapesti Kodály-kórus adja elő névadójának kórusműveit. Andor Ilona, az énekkar vezetője sokkal többet tett, mint betanítja éshosz- szú évek óta egyenletesen magas színvonalon tartja ezt az éneklő közösséget — bár ez önmagában sem lenne kis dolog. Az ő lelkes, nevelő munkája tartja össze a lányokat középiskolai tanulmányaik befejezte után is. Így alakult ki az a példás összeforrott- ság, egymással és a kórusvezetővel, mely a művek élményt adó megszólaltatása mellett minden hallgatónak feltűnik. Itt említem meg, hogy a Kodály- kórus alig öt napja érkezett meg Moszkvából, ahol az ISME (a zenei nevelés nemzetközi társasága) IX. konferenciáján az egyik legnagyobb sikert aratta. bözik a hazaitól, s ehhez a nyelvi problémák is hozzájárulnak. Nem akarom ezzel azt mondani, mintha valamiféle uniformizált felfogásnak lennék a híve, vagy mintha nálunk ilyesmiről volna szó. Jól példázta ezt az „Angyalok és pásztorok” című Kodály-mű előadása, melyet mind a három karvezető eldirigált. Ugyanaz az összkar — félig angol, félig magyar A hosszú, fárasztó út után egyenesen a közönség elé lépő Belle Vue Grammar School (Bradford, Anglia) kórusa szintén rokonszenvesen törekszik a Kodály-művek stílusos előadására. Csiszolt, kultúrált énekük az angol vokális kultúra gazdag hagyományait juttatja eszünkbe. Vezetőjük: Ivor W. Davies inkább nevelő, mint karmester-egyéniség. Értelmezése sokban különnyelven — másképpen énekelt Andor Ilona és Erdei Péter vezetése alatt. Előbbi esetben a darab lírai jellege domborodott ki, míg az utóbbiban a játékos, táncos karakter került előtérbe. Amikor pedig mindhárom kar együtt énekelt — és tegyük hozzá: jobb akusztikai viszonyok között — a hangzás szépsége és dinamizmusa ragadott magával. Körbcr Tivadar Hófehér armatúrák A mai program Mint ismeretes, a ma estére tervezett énekkari hangversenyt holnapra tette át a Kodály-szeminárium rendezősége. A műsor és az előadás helye változatlan. Ma, szerdán két érdekes eseményre kerül sor a szeminárium programjában. Délelőtt tíz órakor az énekzenei iskola előadótermében Ittzés Mihály, a Győri Zene- művészeti Szakiskola tanára tart előadást: Kodály Zoltán énekgyakorlatai és az európai műveltség címmel. Délután három órakor pedig a kecskeméti Árpád moziban bemutatják azt a magyar- amerikai filmet, amely Denise Bacon bostoni énekiskolájáról készült. Mi újság a Vajdaságban? AZ ELSŐ GÉPSORT ÜZEMBEHELYEZIK A vaskapui vízierőmű építői az utolsó simításokat végzik az első áram- fejlesztő gépsoron. Szombaton leeresztették az elzáró acéllemezeket az erőmű úgynevezett harmadik szektorán, hogy a gáttól följebb elegendő víz gyűljön fel a turbina meghajtására. Ha minden a terv szerint megy végbe, az első turbina már a közeljövőben megkezdi az áramfejlesztést. MAGYARORSZÁGI BÍRÓSÁGI KÜLDÖTTSÉG BECSÉN ÉS ÚJVIDÉKEN A becsei községi és az újvidéki kerületi bíróság meghívására a múlt héten négy napig Juszgoszláviá- ban tartózkdott a Tolna megyei és szekszárdi járási bíróság küldöttsége. Vezetője dr. Szili László, a Tolna megyei bíróság elnöke volt. A vendégeket Becsén Szerda Sándor, a községi bíróság elnöke és a bíróság tagjai fogadták. A magyarországi küldöttség tagjai végighallgattak egy magyar nyelven folyó bírósági tárgyalást, elbeszélgettek a magyar és jugoszláv jogrendszer sajátosságairól, elismeréssel nyilatkoztak a magyar nyelvű perlevezetésről és a bíróság javadalmazási rendszeréről. A bírósági küldöttséget fogadta Horváth Árpád tartományi igazságügyi titkár is. JAVULT A FIZETŐKÉPESSÉG A társadalmi könyvviteli szolgálat adatai szerint a Vajdaság gazdaságának fizetőképessége az év első öt hónapjában lényegesen javult. Igaz ugyan, hogy a bíróságokon még mindig sok behajtási kereset van, de számuk a régihez képest jóval kisebb. A munkaszervezetek folyószámláján 23 százalékkal több pénz van, mint a tavalyi év első öt hónapjában. A fizetőképességet lényegesen javította, hogy a forgóeszközhitei 16 százalékkal növekedett. A csupán a minimális személyi jövedelmek kifizetésére képes munkaszervezetek száma a márciusi 53-ról májusban 23-ra csökkent, s májusban már csak fele annyi vállalat dolgozói kaptak csökkentett jövedelmet, mint áprilisban. MEGKEZDTÉK A VIZSGÁLATOT A BALESET ÜGYÉBEN A kragujevaci kerületi ügyész javasolta a vizsgálóbírónak, indítson eljárást Savetije Ivanovic medvéd jai sofőr ellen, mert alapos a gyanú, hogy az ő hibájából következett be a belgrádi—nisi úton, Brza- na falu közelében az a közlekedési szerencsétlenség, amelynek következtében Kiss Árpád magyar miniszter életét vesztete. A helyszíni szemléről készült jelentés és a szemtanúk vallomása szerint Ivanovic nem kormányozta eléggé elővigyázatosan vontatóra vett autóbuszát, s abban a pillanatban tért át vele az úttest bal oldalára, amikor Kiss Árpád Mercedese az ellenkező irányból nagy sebességgel felbukkant. A lengyel szabadság ünnepe Huszonhat esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én, a kelet-európai népekre támadt fasiszta hordákat üldözve, a szovjet hadsereg és a vele együtt harcoló hazafias lengyel hadosztályok már Lengyel- ország felszabadításáért küzdöttek. Az első nagyobb lengyel város, Lublin fölött ismét a fehér-piros nemzeti zászló lobogott, elérkezett az ideje annak, hogy a lengyel nép legjobbjai, a munkásosztály pártjának vezetésével lerakják az új állam alapköveit. Ezek az eredmények két nagy felismer résnek köszönhetők. Az első az, hogy a nemzeti függetlenség zászlóvivője a munkásosztály, s csakis a szocialista rendszerben lehetett megteremteni a szilárd államiság minden szükséges előfeltételét. A másik felismerés, hogy független és stabil Lengyelország csakis a Szovjetunióval és a szomszédos szocialista országokkal, testvémépekkel szoros és megbonthatatlan szövetségben létezhet. Amíg egyszer a korong! a fénycsőarmatúrával együtt körbe fordul, hó-1 fehérré válik a mattszínű fém. Néhány méterrel odébb, a kemencékben ráégetik a friss festéket. Bár tágas munkateremben vagyunk, megszólalni sem tudok a hőségtől. Lakatos Ferenccel, az Elektromos Készülékek és Anyagok kalocsai gyára Petőfi szocialista brigádjának vezetőjével kimegyünk hűsöl- ni a 30 fokos melegbe... — Gondolom nem Irigyelnek bennünket — kezdte a beszélgetést. — A festőrészlegben, , vagy az égetőknél eltöltött első napok mindenkit megizzasz- tanak, de a brigád dolgozói már „akklimatizálód- tak”. Fel sem tűnik nekik a hőség. I A dukkózók kemény munkát végeznek. A kise- I gítő a korongra helyezi az armatúrát. A festő fehér színű festékkel kétszer lefúvatja a fémet, s a másik kisegítő leveszi a korongról. Aztán kezdődik élőiről. Egy műszak alatt 800—1000 armatúrát „duk- kóznak”. Az irodába invitált a brigádvezető. Az egész falat beborító oklevelek a 11 tagú munkacsapat eredményeit méltatják. Az első oklevél dátuma: 1966. Akkor nyerték el először a szocialista brigád címet. — Az idén a jubileumi munkaverseny után a X. pártkongresszus tiszteletére tettünk vállalásokat — folytatta a brigádvezető. — Elhatároztuk, hogy 2 szá= zalékkal kevesebb festéket használunk fel. Az anyagtakarékosság mellett a se- lejtet 1 százalékkal csökkentjük. A tervünket 102 százalékra akarjuk teljesíteni. Tavaly 120 órát dolgoztunk társadalmi munkában, az idén a gyár területét parkosítjuk, fákat ültetünk. A jövő hónapban kirándulni megyünk. Jól érezzük magunkat együtt... A munkahelyeken, s a presszókban a mennyezeten gyönyörű armatúrák fénylenek. Amíg egyszer a festőműhelyben a korong a fénycsőarmatúrával együtt körbe fordul, hófehérré válik a mattszínű fém. a Petőfi szocialista brigád keze nyomán ... É. A lublini felhívás vált azzá a politikai alappá, amelyre azután az új népi Lengyelországot felépítették — eleinte mérhetetlen erőfeszítésekkel, később mind nagyobb sikerekkel. A társadalmi átalakítást és a romhalmazzá vált ország újjáépítését egyidejűleg kellett elvégezni. Az állam szerves részévé kellett integrálni azokat a területeket, amelyeket sok évszázados német hódoltság után Lengyelország a potsdami megállapodások értelmében visszakapott. És szembe kellett nézni azzal a mindennél fájdalmasabb ténnyel, hogy a lengyel nemzet Európa legmegtizedeltebb népeként érte meg a felszabadulást. Az újrakezdés óta immár több, mint negyedszázad telt el. Ez a történelmileg nagyon rövid idő — hiszen Lengyelország már állami létének ezredik évfordulóját is megérte, megünnepelte az elmúlt években — mégis elégnek bizonyult ahhoz, hogy a Lengyel Népköztársaság Európa fejlett nemzeteinek sorába emelkedjék és politikailag is olyan tényezővé váljék, amilyen korábban sohasem volt Ha a lublini kiáltvány 26. évfordulóján fel akarjuk mérni a népi Lengyelország minden eredményét, vívmányát, akkor mércéül nemcsak azokat az ipari, mezőgazdasági és kulturális mutatókat használhatjuk, amelyek Lengyelország helyét ma a fejlett ipari államok sorában jelölik ki. E részleteknél sokkal meggyőzőbb az az összkép, melynek tudomásulvétele elől immár az a kormány sem tud ■többé kitérni, melynek elődei két évtizeden át a revans politikáját hirdették és követték a Lengyel Népköztársasággal szemben. Az NSZK-ról van szó, mely eljutott annak a halaszthatatlan felismerésnek a küszöbéig, hogy a lengyel állammal a status quo alapján kell rendeznie viszonyát. Olyan eredménye ez a szocialista Lengyelországnak, amely mindennél nagyobb hozzájárulás egész Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ezeket az eredményeket köszönti és további, közös sikereket kíván népünk a testvéri lengyel nemzetnek felszabadulása nagy ünnepén.