Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

1970. július 19, vasárnap 3. oldal Gyorsabb ütemben A megyei tanács 1966 szeptemberi ülésén a har­madik ötéves terv idősza­kára 21 százalékos növeke­dést. írt elő a megye me­zőgazdasági termelésében. Az országos célkitűzés 13 —15 százalékos fejlődést jelölt meg. A megye adott­ságai lehetővé tették az or­szágosnál gyorsabb fej­lesztést. Az eddig elért eredmények, valamint az idei várható teljesítések alapján megállapítható, hogy a célkitűzés reális­nak bizonyult. Emelkedő hozamok A gazdasági reform elő­segítette az élelmiszergaz­daság gyors ütemű fejlődé­sét. Igaz, hogy az egyes ágazatok közötti arányok nem mindenben feleltek meg a fogyasztói, általá­ban a piaci igényeknek. Az állattenyésztés fejlődése el­maradt a növénytermesz­téstől. Különösen a gabo­naféléknél jelentkezett nagyarányú termésnöveke­dés. Még 1966-ban a búza megyei termésátlaga 13,4 mázsa volt holdanként, ad­dig tavaly 15,5. Négy év átlagában 8,4 százalékkal magasabb az országosnál. Igen jelentős a kukorica termésátlagának emelkedé. se. A bácskai körzetben a holdankénti hozam csak­nem hat mázsával növeke­dett májusi morzsoltban számítva. Mind a két növénynél az új fajták meghonosodása segítette elő elsősorban a termésátlag növekedését Természetesen a korszerű agrotechnikának, a na­gyobb műtrágyaadagok- nák is döntő szerep jutott. A gabonatermesztés — fi­gyelembe véve az árrende­zéseket — jövedelmezővé vált, ami elősegítette a ter­melési kedv fokozását is. Tárolási gondok A kertészeti termesztés­ben a szőlő a legjelentő­sebb. Az ültetvények több mint 30 százaléka korsze­rű, nagyüzemi telepítésű. Körülbelül ugyanennyi a megfelelő termőképességű kisüzemi szőlőterület. Az összes ültetvényeknek több mint 50 százaléka 25 éves­nél már idősebb, gyenge termőképességű több mint 20 százalék. Az új ültetvé­nyek termőre fordulásával megnövekedett a tárolótér is. Ma a megye összes pin­céiben csaknem 2 millió hektoliter bort lehet elhe­lyezni, s ez csak közepes termés befogadására ele­gendő. Ezért is fontos a pincetér bővítése, figye­lembe véve az egyre nö­vekvő terméshozamokat. Megjegyzendő, hogy jelen­tős területen pusztul ki, il­letve kerül kivágásra min­den évben a termelésre már alkalmatlan ületetvény. Az említett okok miatt a becslések szerint körülbe­lül 12 ezer holddal csök­kent a termőterület az utóbbi négy évben. 1967 óta fokozatosan for- dumak termőre az új nagyüzemi gyümölcsösök. Ennek eredményeként túl­súlyba került az alma- terrnelés és csökkent a csonthéjasok aránya. A harmadik ötéves terv idő­szakában viszont az új te­lepítések zöme csonthéja­sokból és bogyósokból te­vődik össze. A gyümölcs- termesztés fejlesztése egyúttal sürgette a hűtött tárolók építését. Az álla­mi gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, valamint a MÉK Vállalat a harmadik ötéves terv időszaka alatt 1600 vagon befogadóképes­ségű tárolót építettek. Ez bizony kevés, s a követke­ző öt évben ennek két és félszeresét tervezik. A tervidőszakban az egyes zöldségfélék termés- mennyisége és átlagtermé­se a második ötéves terv eredményeihez viszonyítva jelentősen emelkedett és el­értük a célul kitűzött elő­irányzatokat. Az emelkedés éves átlagban összesen mintegy 7 és félezer va­gon. A termelési problé­mák rendezése érdekében szükséges a korszerű faj­ták kutatása, a gépesítés, a jobb agrotechnika. Az ország állati termé­kekkel való ellátásában megyénknek jelentős szere­pe van. Az idei márciusi ál­latszámlálás szerint a me­gye állatállománya alig fél százalékkal gyarapodott az előző évihez viszonyítva. A kormányintézkedések hatására további javulás tapasztalható, a tehénállo­mány azonban még min­dig lassú ütemben fejlő­dik. s a kocalétszám is ke­vesebb a tervezettnél. Feszültség a beruházásoknál Az anyagi, műszaki fej­lesztésben, bár jelentős az előrehaladás, mégsem ki­elégítő a fejlődési ütem. Elsősorban a járulékos be­ruházások megvalósításá­ban és a gépesítésben je- letkeznek gondok. Hiába magas a harmadik ötéves tervidőszakban a beruhá­zási igény, a fizetőképes­ség korlátozott, a fedezeti források sem kielégítőek. Ez feszültséget okoz a be­ruházási piacon. Közismertek a gépesítés gondjai. A géppark mint­egy 60 százaléka elavult, a teljesítmény viszonylag ki­csi. A mezőgazdaság gépesí­tettsége mintegy 45 száza­lékos. A talajmunkák, a vetés és a növényápolás mechanizálása megoldott, a gabonabetakarítást is zöm­mel géppel végzik. Kis­mértékű azonban még a kapások és a szálastakar­mányok betakarításának gépesítése. Az állattenyész­tés férőhelyeinek jórésze is korszerűtlen. A gépesítés, a baromfitenyésztést kivé­ve, csak részben megoldott. A harmadik ötéves terv­időszak végére 2 ezer te­hén számára készül kor­szerű telep, ugyanakkor nyolc korszerű sertéskom­binát is üzemel ez év vé­gére. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági üzemek be­ruházásaira a korszerűsí­tési célkitűzések a jellem­zőek. Sajnos, a fejlődést számos akadály nehezíti. Az ipar és a kereskedelem nem veszi mindig figye­lembe a mezőgazdaság igé­nyeit. Jelenleg is nehéz a gépek beszerzése, nincs ele­gendő alkatrész. Az épít­kezéseket néha az anyag­hiány késlelteti. A beruhá­zások megvalósítása érde­kében már az idén, de leg­alább a következő öt év alatt növelni szükséges a hosszú lejáratú beruházási hiteleket. Ellenkező eset­ben ugyanis a feszültség tovább nő, hiszen a kor­szerűsítés megköveteli a beruházásokat és ezzel együtt a hitelforrások nö­velését is. K. S. A SZOV/ETUNIÓTÓL FRANCIAORSZÁGIG A Vegyipari Gépgyár a piacon Hajba Ottó, a Kiskunfél­egyházi Vegyipari Gépgyár igazgatója amikor szobájá­ba léptem, éppen telefonált és bukaresti utazásának előkészítéséről tárgyalt. Mi re a beszélgetésnek vége lett, már tudtam, hogy nem üdülni, pihenni megy a szomszéd ország fővárosá­ba, útja üzleti jellegű. Ro­mánia a KGST keretében vegyipari gépeket, berende­zéseket kíván rendelni a kiskunfélegyházi üzemtől, s nem is csupán egyes dara­bok szállítása jön majd szóba, valószínűleg egy öt­éves szerződés megkötésére vagy legalábbis előkészíté­sére is sor kerül. — A románok különböző szénacélból készült hőcse­rélőket, tartályokat kíván­nak rendelni tőlünk — ma­gyarázta Hajba elvtárs. — Külföldi kapcsolataink BARACKSZEZON ■1ssrinisi azonban ennél jóval széle- ] —magyar kooperáció kere- sebb körűek, a legnagyobb tében. Az együttműködési megrendelőnk a Szovjet- szerződést — amelybe mi is bedolgozunk — mint is­meretes, Fock Jenő, a kor­mány elnöke kötötte fran­ciaországi látogatása alkal­unió, amely már hagyomá­nyos üzleti partnernek szá­mít. Főkonstruktőrünk — Vágán Ferenc — jelenleg is Moszkvában tartózkodik.1 mával. Egy f enolformaldehid-elő-1 _ u#ld| mCgrendclé­allitó (muanyaggyartasi " s __ a lapanyagi üzem berende-; sekkel hogyan van ellátva zéseinek gyártására már a gyár? megkötötte a szerződést. Most egy poliésztergyanta- üzem felszerelésének szál­lításáról folytat tárgyalá­sokat. — Milyen érdeklődés volt a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított termé­keik iránt? ’ — A Német Demokrati­kus Köztársaság szakembe­reinek sörgyári berendezé­seink tetszettek meg. A je­lenleg is folyó üzleti meg­beszéléseken 20 millió fo­rintos megrendelésről van szó. Felfigyeltek rá a nyu­gatnémet cégek is. Aiumí- niumtartályok terveit küld­ték el hozzánk, s érdeklőd­nek: tudjuk-e vállalni gyár­tásukat. Gyárunk szakem­berei tanulmányozták a do­kumentációt, és igenlő vá­laszt adtak. A németek azonban alapos emberek, jelezték, hogy személyesen is látni kívánják, mennyire tudjuk biztosítani a minő­ségi és határidős feltétele­ket. Mi természetesen nyu­godtan nézünk látogatásuk elé. — Van már nyugati meg­rendelése a gyárnak? — A franciák bizalmát már megnyertük. Saválló acélból vegyipari berende­zéseket rendeltek a francia — Jövő évi termelő ka­pacitásunk 55 százaléka le van kötve. Sok konzerv­gyári és más élelmiszeripa­ri üzem van megrendelőink között. A legnagyobb a százhalombattai olajfino­mító és a miskolci sörgyár megrendelése. Az utóbbi helyre ászoktankokat és úgynevezett főzőházi beren­dezéseket szállítunk. A ne­gyedik ötéves terv kidolgo­zása azonban még nem fe­jeződött be és sok üzleti partner csak jelzi nagyobb arányú megrendelését, de nem tud konkrét tárgyalá­sokba bocsátkozni. — Vannak-e nehézségeik a termelésben? — A gyártásban sok üzemmel működünk együtt, és sajnos, nem mindegyik szállít pontosan. Emiatt sok a kellemetlenségünk. — Mi lenne, ha úgy ten­nének, mint a németek, hogy a kooperációs part­nert előbb meglátogatják, alkalmas-e megrendelés tel­jesítésére? — kérdeztem Hajba elvtársat. — Idővel bizonyosan ilyesmire is sor kerül — válaszolta mosolyogva. N. O. Megyénk egyik világhíres gyümölcséből, a sárgaba­rackból az idén igen jó termést várnak. A MÉK kis­kunfélegyházi telepén alig néhány napja kezdődött meg a felvásárlás, napi kétvagonos átlaggal. A felvételünkön látható, Kiskunmaj sáról érkezett szállítmányt az NSZK- ba küldik. A tervek szerint a szezonban 160—170 vagon ízes barackot vesznek át és ebből mintegy 90 vagonnal exportálnak. Felvételünkön Vizer Béla, a HUNGARO- FRUCT képviselője és Kocsis István telepvezető ellen­őrzik a szállítmányt. Opauszky László felvétele. Munkában a BÁCS-FILM stábja Pihenésre nincs ideje a kecskeméti keskenyfilmstú- dió — a BÁCS-FILM — stábjának. Sok a határidős megrendelés. Előkészítenek, szerveznek, forgatnak, la­borálnak, s így van ez már hetek óta. Galambos Szilveszter: FALUBELIEK Szín: egy budai presszó. Géza és Árpád, kissé túl- modemül öltözött fiatal­emberek, kávéjukat kavar- gatják. GÉZA (a neonfényes meny- nyezetet vizsgálja): Kéne már egy kis jó tavaszi eső. Felpuhítaná a földet a határban. ÁRPÁD: Elkelne már ná­lunk, Zala megyében is egy jó árpatermés az idén. GÉZA: Hát igen. Nem köll sajnálni az embernek az erejét. Bőven megtérül minden az aratásnál. ÁRPÁD: Te, Géza, mikor láttál utoljára szántóföl­det? GÉZA: Két évvel ezelőtt. Egy angol képes maga­zinban. ÁRPÁD: Én meg saját ma­gam készítettem fényké­pet a lucernásról, mikor a Panni esküvőjén oda­haza jártam nálunk a faluban. GÉZA (könnyes emlékezés­sel): Szép is az. Mikor a nyári szellő ringatja a búzatáblát. Egyébként tegnap fenn voltam a Savoy bárban. Elég jó hangulat volt. Macával táncoltunk. Kibékültem vele. ÁRPÁD: Na végre! Már nem akar visszautazni Hársdebrőre, hogy a me­zőgazdaságban dolgoz­zon? GÉZA: Nem. Meggyőzte ön­magát, hogy jobb neki idefönt. De majdnem ösz- szevesztünk ismét, ami­kor véletlenül Mariská­nak szólítottam. Azt mondta: azok az idők el­múltak Van neki becsü­letes neve is. Szólítsam őt Yvettnek vagy Macá­nak. ÁRPÁD (könnyesen): Nem­sokára nyílik otthon az orgona. Ilyenkor az egész kertünk tele van lila meg fehér orgonával. VIRÁGÁRUSNÖ: Szép ibo­lyát tessék! ÁRPÁD: Szevasz. Adjál egy csokrot. Egyébként hogy vagy? VIRÁGÁRUSNÖ: Kösz. Megvagyok. Szevasz. (El). GÉZA: Ki volt ez? ÁRPÁD: Nem ismerted meg? A kis Dárdai Pi­roska. Ott lakott a kul- túrház mellett. Tavaly még csibenevelő volt o faluban. Most idefönt megcsinálta a karrierjét. GÉZA: Engem is folyton hív az apám haza, hogy kevés a téeszben a fiatal kéz. ÁRPÁD: Gépesítsenek. Ez a megoldás. Mi pedig ma­radunk idefönt. Erről jut az eszembe. A szállás­adónőm megint murizott, hogy nem adja tovább havi négyszázért, az al­bérletet. GÉZA: Bestiák! Kiszipo* A többi között eleget tet­tek a kiskunfélegyháziak kérésének, s befejezték a kiskun napokra rendelt film forgatását. A Félegyháza fejlődését szemléltető szí­nes film 20 percen át pe­reg majd a nézők előtt. A megye ipari-kereske­delmi létesítményeit bemu­tató filmjük a kecskeméti jubileumi gazdasági kiállí­tásra és vásárra, augusztus 8-ra készül el. Közben az AGROTERV mintegy félmillió forintos megrendelésének tesznek eleget. Ami ezen a filmen látható, azért csaknem az egész országot be kellett járniuk, a feladat az volt, hogy örökítsék meg a vál­lalat által tervezett és meg­valósult legszebb létesítmé­nyeket. Hétfőn, július 20-án a szokásosnál nagyobb stáb- bolgárkertésznél. bal jelennek majd meg a lyozzák az embert. Oda­haza akkora szobám volt, mint egy tornaterem. Az ablakon át egyenesen ki­láttam a rétre. Micsoda cseresznyefák, mennyi gyümölcs! ÁRPÁD: Érzem, hogy a levegőben lóg az eső. Na­gyon kéne már. GÉZA :Adja az ég, hogy jó termés legyen. Mert mi sínylenénk meg, vá­rosi emberek. Este be­jössz az Emkébe? ÁRPÁD: Nem tudom biz­tosan, mert hattól nyol­cig kapálást vállaltam egy Kell néha egy kis emlék faluról. De ennyivel az­tán be is érem. kecskeméti Kodály-szemi- nárium megnyitóján. Teljes keresztmetszetet adnak a GÉZA: Hát akkor megyek, i több hétig tartó rangos ese- ÁRPÁD: Erő, izom. Kéz- ményről. Ez lesz a BÁCS­csókom a feleségednek. GÉZA: Kösz dúl.) ÁRPÁD -.(újabb gint ren­del és meghatottan áb­rándozik akácfalombos falujáról). (Függöny) FILM első olyan hangos­átadom. (In- j film-produkciója. amelyet végig helyszíni szinkronban forgatnak, a film írója és rendezője Radó Gyula, a tv munkatársa, aki tíz év­vel ezelőtt megalapította a kis filmgyárat.

Next

/
Thumbnails
Contents