Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
Sframldivat Falu és egészség Fiatal, karcsú nők részére tervezett kétrészes fürdőruha zsinórral és fémcsattal díszítve. HÉTFŐ: Sóskaleves pirított zsemlekockával, rakott burgonya, fejessaláta. KEDD: Paradicsomleves, ka- ralábfőzelék, sült kolbász, meggy. SZERDA: Gulyásleves, káposztás kocka, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: Zöldbableves, lecsó tojással, cseresznye. PÉNTEK: Zöldségleves, sonkás, rakott palacsinta, sárgabarack. SZOMBAT: Karfiolleves, zöldborsó pörkölt galuskával, kovászos uborka. VASÁRNAP: Raguleves, párolt csirke háziasán, cseresznyés, vagy meggyes rétes. RECEPTEK PÁROLT CSIRKE HÁZIASÁN Hozzávalók: 2 db 80 de- kás csirke, 10 deka füstölt szalonna, 5 deka zsír, 5 deka vaj, só, paradicsomkonzerv, 5 darab tojás, kevés törött bors, petrezselyemzöld, karfiol és zöldborsó. A csirkét megtisztítjuk, jól megmossuk felbontjuk, füstölt szalonnával megtűzdeljük. Megsózzuk, belsejét törött borssal fűszerezzük és tepsibe téve forró zsírral leöntjük, majd gyakran locsolgatva megsütjük. Zsírjából paradicsompürével pecsenyelevet készítünk. Közben a karfiolt és a zöldborsót külön-külön sósvízben megfőzzük. Lecsurgatjuk és vajban külön-külön megfuttatjuk. Sózzuk, kevés cukorral, finomra vágott zöldpetrezselyemmel ízesítjük. Ekkor a csirkét feldaraboljuk, mellehúsát felszeleteljük és megvajazott tűzálló tálban egyenletesen elosztjuk. Egyik oldalát zöldborsóval, másikat karfiollal körítiük és az egészet megöntözzük a pecsenyelével. Közepére személyenként egy-egy tojást ütünk, kissé megsózzuk és középmeleg sütőbe tesszük addig, míg a tojás megsül rajta. Forrón tálaljuk és fejes salátát adunk hozzá. RIBIZKE-JAM. 1 kiló 50 deka ribizke 80 deka cukor. Ez a mennviség kész állapotban kb. 1 kiló 70 deka. Az érett ribizkét kocsányá- tól megfosztva, egy edényben jól összenyomkodjuk. Utána másfél, két deci vízzel felfőzzük úgy, hogy a szemek jól elfőjenek. Ezután finom szűrőn vagv szítán lecsurgatluk. majd 1 küó léhez 80 deka cukrot hozzáadva, jól felfőzzük. Közben a habot eltávolítjuk és addig főzzük. amíg az anvagból vett próba egy tányérba öntve megkocsonyáso- dlk. Ezután az előkészített tiszta, forró üvegekbe töltiük. másnap pedig lekötjük. Hűvös száraz helyen tartjuk. Az egészségvédelem célja, hogy megóvja a dolgozókat a különféle ártalmaktól munkahelyükön vagy munkájuk közben. Különösen fontos ez a falusi lakosságnál, akik a nyári munkacsúcsban, a szélsőséges, sokszor a szervezetet erősen igénybevevő időjárás feltételei mellett komoly mértékben veszélyeztetve vannak. Szappan és meleg víz Az első és legfontosabb teendő a megfelelő tisztálkodás, a helyes testápolás. Ha nem tisztítjuk rendszeresen a bőrt, eltö- mődnek a verejték- és faggyúmirigyek, elzsíroso- dik a bőr. Az ilyen bőrön pedig gennyesedések, pattanások, kelések keletkezhetnek, s ezek súlyosabb betegségek, fertőzések kapui lehetnek, a heti, egész testre kiterjedő melegvizes és szappanos fürdő megtisztítja a bőrt a szennytől, a rárakódott portól és szabaddá teszi a faggyú- és verejtékmirigyek nyílásait. A reggeli mosdás az éjszakai verejtéket távolítja el és frissít. A fontosabb esti mosdás a napközben a bőrre rakódott szennyet, port, piszkot távolítja el. Nyáron nagyon előnyös, ha ezeken kívül nap közben is nyílik alkalom zuhanyozásra, a bőrre rakódott por lemosására és felüdülés céljából. A mezőgazdasági dolgozók számára különösen fontos a kéz ápolása, mert munkájuk természete miatt »a szél kifújja’’ a bőrüket, érdes, repedezett, lesz, sérüléseket szenved. Bőrgennyedés jöhet így létre, de bejuthatnak a szervezetbe a tetanusz kórokozói is, amelyek súlyos betegséget vagy halált okozhatnak. Kezet kell mosni minden étkezés előtt és minden árnyék- székhasználat után. nehogy a kézre került szenny a szájon át a szervezetbe jutva betegséget okozhasson. A sokat járó, szeny- nyes helyen dolgozó mezőgazdasági munkások számára igen fontos a láb ápolása is. az elhanyagolt láb megizzad, köny- nyen kipállik, a lábujjak között bereped és bőrgombásodás keletkezhet. Minden este lábat kell tehát mosni (szappannal, langyos vízzel), s az izzadás- ra hajlamos lábat reggeleste Mykofen, vagy Myko- zid hintőporral be kell hinteni. Külön tisztogatást igényel a haj és a fogazat. Elhanyagolásuk egyrészt gombásodást, hajhullást, másrészt fogszuvasodást okoz. A megfelelő ruházat védelmet nyújt a mezőgazdasági dolgozók számára A ruha nyáron világos, szellős legyen, minél gyakrabban váltsuk, nehogy a szennyezett rulja fertőzze a bőrt. A megfelelő ruházatnak munkavédelmi szerepe is lehet, pl. gépeknél, permetezésnél a csuklókon. bokán zárt munkaruha a megfelelő. Fontos, hogy munkavégzés után a munkaruhát lehetőleg má-. sik ruhára cseréljük ki.1 Helytelen és az egészségre káros, ha a nappal hordott fehérneműben alszunk, mert a napi munka közben beszennyezett, átizzadt fehérnemű akadályozza a bőr szellőzését. Korszerű táplálkozás A szervezet ellenállását növeli és a munka közben felhasznált kalóriát pótolja a megfelelő táplálkozás. A mezőgazdasági dolgozók étrendjében gyakori — a régi rossz néptáplálkozásnak megfelelően — a túl sok zsír és szalonna, illetve a sok szénhidráttartalmú kalóriadús étrend (kenyér, liszt, száraz tészta). Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a munka közben keletkezett kopások, elhasználódások pótlásához szükséges fehérjéről (hús, tej, tojás, főzelék). Az egyik legnélkülözhetetlenebb anyag, amelyre az ember rá van utalva; a víz. Emberi fogyasztásra, főzéshez, mosogatáshoz, élelmiszerek előállításához, feldolgozásához (pl. tejkezelés) is ún. ivóvíz- minőségű vizet kell biztosítani. A víz minőségét a KÖJÁL vízlabóratóriumai rendszeresen ellenőrzik, ezért csak laboratóriumi ellenőrzés alatt álló kutak vizét fogyasszuk! Az ivóvizet csak saját pohárból igyuk, mert így kerülhető el a fertőző betegségek terjedése. Mindezek az élet mindennapos apró tennivalói. Ha eleget teszünk az ezekkel kapcsolatos szabályoknak — igyekszünk megelőzni a betegségeket. De olyan speciális ártalmak is vannak, amelyek a mezőgazdasági dolgozók foglalkozásából eredően veszélyesek. Ezek általában bőrbetegségek. Veszélyes vegyszerek Az állati szőrök, egyes növények gombás bőrbetegségeket okozhatnak. Az egyik ilyen ártalom a bőrön okoz köralakú, vörös, egyre terjedő elváltozást, a másik a hajas fejbőrön kopaszodást, vagy a lábujjak között, körmökön okoznak elváltozást. Vagy az állatról terjednek az emberre, vagy emberről emberre. Valamennyi ellen elsősorban megfelelő tisztálkodással védekezhetünk. Fontos azonban, hogy az első apró jelre is orvoshoz forduljunk. A legnagyobb veszélyt újabban a növényvédőszerek egyre nagyobb elterjedése jelenti. Ha veszélyesek is a növényvédőszerek, használatukról nem mondhatunk le a fokozott terméshozam miatt. Egyetlen megoldás marad: pont-1 ról pontra be kell tartani a használatukat szabályo-' zó utasításokat. A veszélyforrást a nö- j vényvédőszerek, csávázószerek, műtrágyák képviselik, mert élettanilag hatékonyak; károsítják a szervezet működését. Azj. egészségkárosító, hatást el-1 érő mennyiség minden szernél más, ezt kísérletileg állapították meg, és feltűnik a szer csomagolóanyagán. Még a „gyenge” szerekből is nagy veszélyt jelenthet 2—3 evőkanálnyi mennyiség, az „erős’’ mérgekből pedig késhegynyi is. Gyakran előfordul, hogy illetéktelen személyek vagy állatok lépnek a frissen permetezett területre és megbetegednek, vagy el is pusztulnak. Az elszórt göngyölegek is súlyos veszélyt jelentenek a velük játszadozó gyerekekre; a göngyölegeket ezért meg kell semmisíteni. A lakosság széles körére jelent veszélyt az, ha a permetezett termékek még el nem bomlott nö- vényvődszer tartalmaznak. Ez akkor fordul elő, ha a kötelezően előírt, az utolsó permetezéstől számított várakozási időt a gyümölcsszedés, szüretelés előtt nem tartják meg. De ha betartják, akkor sem maradhat el pl. a gyümölcsök fogyasztás előtti alapos mosása. Ha a vegyszerekkel dolgozók munka közben bármilyen panaszt észlelnek (rossz közérzet, fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, viszketés) azonnal kötelesek jelenteni munkavezetőjüknek. aki orvoshoz irányítja a panaszos beteget. Nem szabad elfelejteni, hogy minden betegség — de különösen a mérgezés — könnyebben gyógyítható, ha időben kezdődik meg a kezelés. A kis panaszok gyorsabban orvosolhatók, mint az elhanyagolt, kényelemből vagy hetvenkedésből súlyossá vált, hosszú kórházi ápolást igénylő betegségek. Horgolt nyári pulóver A könnyű nyári pulóvert horgolhatjuk bébifonalból,. vagy vékonyszálú szintetikus fonalból is, hármas horgolótűvel. A méretnek (szabásmintának) megfelelő láncszem- sort behorgoljuk ráhajtá- sos pálcával, de a ráhaj- tást külön nem horgoljuk le, csak ráhajtunk a tűre, s a pálcát úgy készítjük, mint a rövidpálcát. 2. sor: 2 láncszem, az első pálcára 1 szorosszem és 2 egyráhajtásos pálca, a következő harmadik pálcára 1 szorosszem és 2 egyráhajtásos pálca, ismételünk és szorosszemmel fejezzük be a sort. * I 3. sor; 2 láncszem, minden pálcára egyráhajtásos pálca, de a ráhajtást nem horgoljuk le. A második és-harmadik sor ismétlésével dolgozunk. J Ha kész vagyunk kifeszítjük, átgőzöljük, száradni hagyjuk és össze- varrás után a karöltőt három sor, a nyakat egy soron körülhorgoljuk rá- hajtásos pálcákkal — de a ráhajtását külön nem horgoljuk le — s ezzel egyben a karöltőnek a megfelelő beszűkítést is megadjuk. Szegedy Béláné SZABAD IDŐ: Aki* fényképez, az filmezni is tud Aki ért a fényképezéshez, annak nem nehéz a filmezés sem; nemcsak technikailag egyeznek meg, hanem egymást nagyszerűen ki is egészítik. Könnyen bizonyítani lehet, hogy a fényképezésről a filmezéshez való átmenet csupán egy kis lépést jelent. Hiszen tulajdonképpen a filmkamera is csak fényképez, azzal a különbséggel, hogy másodpercenként tizennyolc felvételt készít. A felvevőgép mindenkor csupán egyetlen állóképet vesz fel: a mozgás a nagyszámú állókép per- getéséből ered. Ahhoz, hogy folyamatosan mozgó képsort lássunk, másodpercenként legalább tizenhat kép levetítésére van szükség. Ennél kevesebb számú kép vetítésénél ugyanis szemünk még egyenként tudja érzékelni a képeket és összefüggő mozgás helyett egymástól független képeket látna. Szinte azt lehetne mondani, hogy szemünk lassúsága alapja annak,- hogy állóképeket folyamatosan mozgó képsoroknak lássunk és ebben közrejátszik még az úgynevezett „képutóhatás” is. A filmfelvevőgéppel ugyanúgy kell bánni, mint a fényképezőgéppel, ezért filmezni semmivel sem nehezebb, mint fényképezni. A technikai egyezőség mellett van azonban némi különbség is; a fénykép csupán egy megmerevedett mozzanatot tud visszaadni, a mozgásnak egy töredékét, míg a film az egész mozgási folyamatot mutatja. A filmezés tehát akkor ideális eszköz, amikor gyermekek játékát, emberek szabadban, szabadon végzett mozgását akarjuk megörökíteni. A fényképezőgép ma is alkalmasabb épületek, tájak, szép hangulatos képek, tehát statikus motívumok felvételére. A filmezés nélkülözhetetlen eleme mindenkora mozgás. Örömünk csak olyan filmfelvételből lehet, amelyen a felvett személyek nem állnak mereven a kamera előtt, hanem a filmes életteli jeleneteket kap lencsevégre. A sok téma közül különösen a sport és a játék felel meg a filmezésnek. Vannak azonban esetek, amikor egy kicsit rendezni is kell. Különösen idősebb emberek filmezésénél fordul elő, hogy nem sikerül természetesnek ható mozgást filmre venni. De a filmezésnek még külön szépsége, hogy az operatőr egyben rendező is lehet. Ha egyszerű cselekményről van szó, igyekezzünk azt nemcsak egy szemszögből felvenni, hanem tegyük több beállítással színesebbé. A sokféle beállítási lehetőség felhasználása »logikailag is könnyebben érthetővé teszi a filmet és szebb, változatosabb felvételeket eredményez. A jól megválasztott, sokrétű beállítással készült film minden levetítésnél valami újat tud mutatni a nézőnek. E. R.
