Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

1970. július 15. szerda 3. oldal Családi vagy társasház öt évvel ezelőtt egy esse- ni nemzetközi építész ta­nácskozáson a világ minden tájáról összesereglett építé­szek és tervezők rendkívül világosan, tömören össze­foglalták korunk város- és lakásépítési problémáit. E szerint az emberiség, s az egyes országok lakóinak la­kásigényeit tömegtermelés nélkül nem lehet megolda­ni. A népesség szaporodása és a korszakra jellemző gazdasági fejlődés, a váro­si lakóterekbe való tömö­rülés egyaránt megkövete­lik az építés magas fokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építé­szeti kérdés, hanem alap­vető társadalompolitikai fel­adat is. Mit jelent ez? Min­denekelőtt az előregyártást és a gépi erővel történő tö­meges építési módot. Csak így j gyorsítható az építés sebessége — a legkisebb munkaerő-felhasználás mel­lett, a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányainak alkalmazásával. Persze hiába a koncent­rált, városias építés igénye, és szükségessége a gyorsan iparosodó hazai vidékeken is, az egyéni kis családi há­zaknak, a hagyományos kézműves építési módoknak még hosszú élete van a földön — nálunk is. A csa­ládi ház a fejlődő és fejlett ipari országokban is eddig még ellenállt az iparosodás forradalmi rohamainak. Sőt, a falvakból elvándorló tömegek „magukkal vi­szik” ezt az építési mó­dot, és hagyományos igényt a városokba, a városiasodó településekre is. Végső soron ez a ma-, gyarázata annak a lappan­gó vagy nyílt vitának, amely nálunk is akörül fo­lyik: családi házakat, vagy tömörebb lakótelepüléseket, — emeletes, sűrűbb beépí­tésű városi otthonokat, tár­sas, szövetkezeti, állami la­kásokat — építsenek-e a fejlődő kisvárosokban, nagyvárosok peremén, az iparosodó, városiasodásra al­kalmas településeken? A vitapartnerek két tábora pedig: az egyik oldalon az építtetni szándékozók, akik­nek zöme szívesebben fek­tetné anyagi erőit családi házba; a másik oldalon a településfejlesztés, az építés „hivatalos” emberei: taná­csi vezetők, tervezők, az iepülés jövője, s annak a mintegy további 50 kiemelt településnek, nagyközségnek a fejlődése, amelyek 25—30 év alatt, az ezredfordulóig érhetik el a városi rangot. Közművesítés, közlekedé­si hálózat, utak, járdák, üz­letek, bölcsőde, óvoda, eset­leg iskola és még sok más közintézmény — mindez már természetes igénye azok­nak, akik utcákat, utcaso­rokat, kisebb-nagyobb te­lepüléseket népesítenek be családi házakkal. A telek, a közművesítés és minden egyéb járulék azonban job­ban, gazdaságosabban hasz­nosítható, ha emeletes há­zak épülnek. A fejlődő^ nagyközségek­ben, kisvárosokban hitel- kedvezményekkel igyekez­nek versenyképessé tenni a társasházépítést, s a váro­sias lakásépítés más for­máit. Űjabban bővebb a választék az ilyen célokat szolgáló tervgyűjtemények­ből, tervvariációkból is, sőt: a városiasodé nagyköz­ségek fejlődésének gyorsí­tására ma már az OTP kis társasházak és sorházak építésére tsz-tagoknak azt is megkívánná, hogy hasonló előnyöket és biz­tonságot élvezhessenek, mint akik egyedül építkez­nek. Ha azok apránként gyűjtik az anyagot, ezeknél az előtakarékosság ] a tszhat­ná ugyanezt a szerepet, s a garancia, hogy mire a kez­déshez szükséges pénz ösz- szegyűlik, lesz is mibe fek­tetni. A magánszervezést fokozatosan visszaszoríthat­ná a vállalati, szövetkeze­ti. tanácsi és OTP- szerve­zés. Akkor talán az építési vállalatok is kevesebbet packázhatnának, mint ha magánszervezőkkel állanak szembe. Sz. S. Egyiptomi hűtőszekrény részletre Az utóbbi nyarak közül az idei az első, amikor a kereskedelem a hűtőszek­rények teljes „téli válasz­tékát” nyújtja. A Lehele­ken kívül szovjet, lengyel és csehszlovák hűtőgépek kaphatók az üzletekben, amelyeknek választéka nemrégen 220 literes egyip­tomi berendezéssel bővült. A Belkereskedelmi Minisz­térium — a Pénzügymi­nisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetér­tésben — az egyiptomi „Ideál 220” típusú hűtő- szekrényt is felvette az áruvásárlási kölcsönakció jegyzékébe. A pedagógusok szabadsága oktatási év „menetrendjéről99 A művelődésügyi minisz­ter rendelkezése értelmé­ben július 15-től augusztus 24-ig zavartalan pihenést kell biztosítani a pedagó­nyújt kölcsönt. Ez bizonyá- | gusoknak. Ennek annál in­ra a fiatalabb tsz-tagok,! kább nincs akadálya, mert szakemberek körében vált ki érdeklődést. Mindezek ellenére, ma még sok tekintetben köny- nyebb családi házat építeni, mint egy társas vagy lakás­szövetkezeti építkezésbe be­levágni. A családi háznál kisebb gond a telek fek­vése. a beépítés mikéntje; beszerezhetik apránként is az anyagot, s ez a „termé­szetbeni előtakarékosság” előnyös, míg a társult épít­kezők nem is tárgyalóké­pesek, amíg egy összegben I le nem fizetik az építkezés j „belépődíját”. S mindezen felül; a családi ház építői­nek kisebb a függősége a kivitelezőktől, míg a tár­sasházak, lakásszövetkezeti építkezések zöme magán­szervezésű, s a jogi garan­ciák az építőket nem vé­dik eléggé a hivatalok és építők lassúságától, költ­ségtúllépéstől, számtalan egyéb idegtépő, pénzt rab­ló packázásától. A negyedik ötéves terv­ben az összes lakásépítés­nek legalább kétharma­dát a városokban kell megvalósítani, és jobbá­ra többszintes lakóházak formájában. véget értek a hagyományos nyári továbbképző tanfo­lyamok, az említett minisz­teri rendelkezés szerint a nevelőket augusztus 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-én — csak in­dokolt esetben, egyénen­ként szabad beosztani bár­milyen feladatra. Ami az 1970—71-es tanév rendjét illeti, a szorgalmi idő változatlanul két fél­évre oszlik. Az első félév szeptember első munka­napján kezdődik és a téli szünidő utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt na­pon zárul. A diákok első félévi osztályzatait — a de­cember 19-i állapotot ala­pul véve — a téli szünet­ben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első ta­nítási napon hozzák a szü­lők tudomására az ellenőr­ző könyv útján. A téli szünidő 1970. december 21- től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezle­tet ez év augusztus utolsó hetében, a nevelési értekezleteket november­ben és áprilisban (a félévi tantestületi értekezletet a téli szünidőben), a tanévzá­ró értekezletet az általános iskolákban 1971. június 19-éig, a középiskolákban június 30-ig kell megtar­tani, az igazgató által meg­jelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szakközép- iskolában, középfokú tech­nikumban) a nappali tago­zaton 1971. május 11. és 18. között lesznek. Mi újság a Vajdaságban? A gyárakban is hódít a könyv Ezért a kormány az eddi­ginél jobb pénzügyi felté­teleket nyújt a társuló épí­tőknek. A verseny azonban építő vállalatok képviselői, illetve az építés finanszíro­zói. ök a korszerűségre, a gazdaságosságra hivatkozva a városias, tömegesebb épít­kezést szorgalmazzák, segí­tik elsősorban. Magyarország lakásállo­mánya 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ezer. A lakásállomány na­gyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községek­ben épült. Ennek következ­tében a községek lakáshiá­nya csökkent, egyes helye­ken — az elvándorlás kö­vetkeztében — már bizo- j lően nyos felesleg is jelentke­zik. Nem csökkent viszont | Xrosí™ lluSÍS; ‘J,í ™khoL%tsSf,v“í; Me,t . ví„,i lül. A család vázát úgy ter­A négy esztendővel ez­előtt alakult Művelt Nép Könyvterjesztő első félévi eredményeit összegezték a napokban. Hogyan alakult a munkahelyeken — gyá­rakban, üzemekben, isko­lákban — a könyvterjesz­tés, könyvvásárlás az el­múlt hónapokban? — Erre Félszáz változatban használható magyar ekecsalád Az építőszekrényelv fel- használásával a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakemberei olyan traktorvontatású ekecsalá­dot fejlesztettek ki, amely­nek egyes tagjai mindig a helyi igényeknek megfele- szerelhetők össze. A Lajta családdal alkal­mazkodni lehet a talajvi­A problémáknak azonban ez csak az egyik oldala. A másik, ami nem kevésbé lé­nyeges: épp az lenne a cél, s az igény, hogy koncent­rált lakásépítéssel a városi lakásszám és a városias építésű lakás legyen túl­súlyban. Ezt követeli a. már vezték meg, hogy egy-egy korábbi típus a megfelelő új részegység felszerelésé­vel, vagy újabb szerelvény hozzákapcsolásával ismét korszerű lehessen. A Lajta családot éppen városi rangra emelt 76 te- az építőszekrényelv folytán több mint félszáz változat­ban lehet használni, az öt alapgép és a hat különböző kialakítású és ötféle fogás­szélességű eketest különbö­ző összeszerelésével. A va­riánsok száma azonban a kiegészítő szerelvények fel- használásával még tovább növelhető. A gyár szakemberei az alapgépekkel egyidejűleg kifejlesztették a különböző eketesteket, előhántókat, tárcsás csoroszlyákat és altalajlazítókat is. Az ed­digi vizsgálatok eredmé­nyei szerint a Lajta család gépei 14 és 35 centiméter mélységi határok között al­kalmasak a különböző mér­tékben kötött vagy laza ta­lajok szántására és a ba­rázdafenék lazítására^ keresett választ az MTI munkatársa. Értékes tapasztalat, hogy a vidéki szocialista városok és az ipari-bányavárosok vezetnek a listán. Miskolc nagyüzemeiben eddig csak­nem hárommillió, Tatabá­nyán több mint egymillió, Dorogon egymillió-három- százharmincháromezer, Óz- don pedig kilencszázezer forint volt 1970- első felé­ben az üzemi könyvvásár­lás összege. A szocialista városok között: Dunaújvá­ros emelkedik ki, a mun­kahelyi könyvterjesztőktől több mint másfél millióért vettek szépirodalmi és is­meretterjesztő műveket. Radnóti Miklós Bori no­teszének háromezer, az üzemeknek szánt példánya szinte órák alatt fogyott el. A felszabadulási regénypá­lyázaton első díjat nyert Bertha Bulcsú Tűzgömbök című művét ötezren kérték a munkahelyek könyvter­jesztőitől. Szabó Magda Ókút című regénye tízezer példányban kelt el a könyvnap üzemi könyvvá­sárain. A világirodalom re­mekei című, most befeje­ződött sorozatnak 32 000 ^vári-munkahelyi előfizető- j je volt. A hatkötetes Világ irodalmi Lexikonnak húsz­ezres "l efizető tábora is igé nyességre vall* MEGKEZDI MUNKÁJÁT AZ ELSŐ VASKAPUI Áramfejlesztő A Vaskapu vízierőmű építői befejezték az első áramfejlesztő szerelési munkálatait, s a turbina a napokban megkezdi mun­káját. Az időpont egyelőre nincs maghatározva, de várható, hogy 10—15 nap múlva megindul az áram- termelés. Az első áramfejlesztő üzembe helyezésének pon­tos idejét azért nem lehe­tett meghatározni, mert munkája nem csupán em­berektől, hanem bizonyos természeti körülményektől is függ. Az építők jelenleg arra várnak, hogy a Duna vízszintje csökkenjen, és megállapodjon, másodper­cenként 9500 köbméter víz­nél kevesebb folyjon el a folyó medrében. A szakér­tők jóslata szerint ez 10— 15 nap múlva következik be. A vízállás egyébként január óta szokatlanul ma­gas — a legnagyobb az utóbbi 100 évben — emiatt kérdésessé vált az építő­hely több részlegének biz­tonsága is. A maribori Hidromonta- za és a zágrábi Rade Kon­cár munkásai az első áram- fejlesztővel egyidejűleg megkezdték a másodiknak a szerelését is úgy, hogy üzembehelyezésének idő­pontja jóval hamarabb lesz a tervezet; jl, való­színűleg még ez év szep­temberében. A vaskapui erőmű romániai szakaszán is nagyszerűen folyik a munka, tehát várható, hogy az áramfejlesztő a jugoszláviaival egyidejűleg megkezdi munkáját. NYARALNAK A NYUGDÍJASOK A szabadkai nyugdíjasok egyesületéből szerzett érte­sülések szerint az idén több mint kétszáz tag ve­szi igény be a nyugdíjasok rovinji nyaralóját. Már május elején meg­nyitották, de mivel akkor kedvezőtlen volt az időjá­rás az északi tengerpar­ton, június végéig csak hu- szonhatan tartózkodtak a nyaralóban. A szép idő beálltával megnövekedett az érdek­lődés. A legújabb adatok szerint 181 nyugdíjas je­lentette be, hogy ott sze­retne nyaralni. Az otthonban 33 fekhely van, két-, három- és négy­ágyas szobákban. Az elhe­lyezés, étkezés nélkül 7 dinár. Akik hajlandók ma­guk főzni, az otthon kony­háját használhatják, akik nem, azok a közeli étte­remben étkezhetnek arány­lag olcsón. A nyaralót az eddigi ter­vek szerint október negye­dikéig tartják nyitva, ad­dig általában kellemes ott az idő. DOHÄNYFELFÜZÖ gépet gyártanak ZRENJANINBAN A zrenjanini Metalac fémipari gyár egy új és korszerű dohányfelfűző­géppel jelenik meg a pia­con. A minap a kísérleti dohányfelvásárló állomá­son már be is mutatták, hogyan működik ez az új gép. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Óra­mű pontossággal működött, s ami a legfontosabb, tíz- '■zcrte gyorsabban fűzi fel a dohányt, mintha kézzel l végeznék. Figyelemre mél­tó, hogy rendkívül könnyen kezelhető, súlya mindösz- sze 50 kilogramm. Szak­emberek véleménye sze­rint ezzel számottevően le­het növelni a termelé­kenységet. A kísérleti üze­meltetésen bebizonyosodott, hogy sokkal jobban műkö­dik, mint bármelyik más eddig használt gép, s ami a legfontosabb körülbelül nyolcszor olcsóbb, mint a behozatali dohányfelfűző. Kétségtelen, hogy a zren­janini Metalac nagy sikert fog aratni új gépével, mert a dohányfeldolgozó válla­latok módfelett érdeklőd­nek iránta. VERSENYEZNEK A SZABADKAI BUZATERMESZTÖK A búzatermesztők szoká­sos versenyében az idén a szabadkai községből 144-en vesznek részt 542 holdnyi területtel. A szervező bi­zottság a hét elején sorra járta a parcellákat, és megállapította, hogy a ver­senyzők többsége a tava­lyihoz hasonló jó termést várhat. Bajmok, Skendere- vo, Györgyén, Zsednik, Csantavér és más kisebb települések területén egy­aránt gazdag hozamot ígér a búza. Legalábbis á ver­senyzők parcelláin, mert a termesztők eleget tettek a talajművelés és műtrágyá­zás követelményeinek. A fejtrágyázás már évek óta nem volt olyan hatásos, mint a tavasz folyamán és a nyár elején, ugyanis a gyakori eső teljes mérték­ben feloldotta a tápanya­got. Mindenesetre sok függ attól is, hogy miként ala­kul az időjárás az aratás idején. A silányabban fej­lett korai fajtájú búza már beéreett, tehát egy-két na­pon belül megkezdik ara­tását. A IIID LEGÚJABB SZAMA A kétszáz oldalas szá­mot minden jel szerint a vajdasági magyar regény­írásnak szentelte a szer­kesztőség. Bányai János A felfede­zés regényei címmel jegy­zeteket közöl irodalmunk új regényeiről; Bálint Ist­ván A regény és a társa­dalom című tanulmánya a regénypályázatunk termé­seként született tíz vajda­sági magyar regény szocio­lógiai vetületeiről érteke­zik; Tornán László olvasó­naplója regényirodalmunk aranykorából a belső alko­tói problémákat feszegeti; Juhász Géza Regények az elidegenült ifjúságról meg­jelöléssel Major Nándor Hullámok, Bányai János Súrlódás és Végei László A szenvedélyek tanfolya­ma című regényéről ír. Varga Zoltán minden te­kintetben alapos tanul­mányt írt Gion Nándor Testvérem, Joáb című el­sődíjnyertes regényéről. Sükosd Mihály a re­gény lehetőségeiről érteke­zik, Branimir Donat né­hány mai horvát regényről ír. Herceg János Leányvári levelei a jugoszláviai ma­gyar irodalom néhány alapvető problémáját tag­lalják, a Szemle rovatban pedig Bányai János és Ro­mán László jegyzeteit ol­vashatjuk Tolnai Ottó, il­letve Bora Cosic regényé­ről. Összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents