Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

H segély hatása

A gyermekgondozási segély észrevehetően befolyásolja a születések számát — állapította meg a Népességtudományi Kutató Intézet. A 30 éven aluli korcsoportok vizsgálatából

például kimutatható, hogy a népszaporulat azokban a társadalmi rétegekben nagyobb mértékű, ahol a gyermekgondozási segély igénybevételi aránya na- gasabb. Ilyen réteg például a fizikai dolgozóké. Jellemző, hogv ezer fizikai munkát végző — 15—49 éves korú — nőre 196C-ban 49

élveszGletés jutott, négy év múlva már 66. De jelentős a gyermekszaporulat a 30 éven aluli szellemi foglalkozású nőknél is — nálunk ez az arány négy év alatt 55-ről 68-ra emelkedett —, bár ők a segélyt a többi réteghez képest kisebb számban, s csökkenő mértékben veszik Igénybe.

A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ottó

Megfontoltabbá vált beruházási politikánk a jelenlegi gazdasági mechanizmusban. A vállalatok, gazdaságok vezetői újra és újra átgondolják, mit hoz majd a befektetett összeg, mielőtt egy-egy létesítmény kivitelezését, vagy berendezés leszállítását megrendelnék. Erről beszélgettünk Kárpáti Andrással, a Magyar Beruházási Bank megyei fiókjának igazgatójával.

— Milyen érdeklődés nyilvánult meg a beruházási hitelek iránt az elmúlt időszakban?

— Kezdetben — már úgy értem, 1968 elején a mostani gazdaságirányítási rendszer életbe lépésekor — tartózkodó volt a hangulat — kezdte tájékoztatóját Kárpáti elvtárs. — Ez annak idején érthető volt, hiszen a vállalatok az önállóságot még csak kóstolgatták, a helyi vezetés bátortalan volt. Ebben az időszakban kevés hiteligény futott be.

Ez a meddő állapot azonban nem sokáig tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának a hitelpolitika fő feladataival kapcsolatos irányelvei nyomán csakhamar megélénkült a beruházások iránti érdeklődés. Ebben az időben a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében szükség volt a hitelkeretek bizonyos korlátozására, ezért a bank lehetőség szerint a gyorsan megtérülő beruházásokra engedélyezte a pénz folyósítását.

Természetesen a megye sajátosságait figyelembe vettük. a szőlő- és gyümölcstelepítések járulékos beruházásai — feldolgozók, tárolók, hűtőházak, állattenyésztéssel kapcsolatos létesítmények építése — előtt zöld utat nyitottunk. Kiemelten támogattuk a fizetési mérleget javító, a belkereskedelmi hiánycikkek termelését növelő, a szocialista országokból mezőgazdasági gépimportot előmozdító beruházásokat.. Hitelekkel támogatjuk az ipartelepítést, elsősorban Kiskunhalas, Baja, Kiskunfélegyháza térségében.

— Milyen összegű hitelt nyújott a bank a különböző fejlesztési célokra?

— Fiókunkhoz tavaly 349 millió forint összegű hiteligény futott be. Ebből 235 millió forint közép- és hosz- szúlejáratú hitelt engedélyeztünk. Igen célratörő a mezőgazdaságban az állami gazdaságok beruházási politiÉlénk élet

a beruházási piacon

kája. Az említett hitelekből például a Hosszúhegyi, a Kiskőrösi, a Városföldi Állami Gazdaság szakosított sertéstelepet, a kiskunhalasi szakosított tehenészetet, a szikrai hűtőtárolót, a Kunfehértói Állami Gazdaság borkősavüzemet épít. A gazdaságok jelentős összegeket fordítanak különböző rendeltetésű, korszerű mezőgazdasági gépek beszerzésére.

Az ipar is a gazdaságossági szempontok figyelembevételével igényelte a hiteleket, a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat, a Kiskunmajsai Drótfonat Gyár műhelycsarnokokat építtetett, a Kecskeméti Konzervgyár dobozgyártó gépsort, paradicsomporító berendezést, a Bajai Finomposztó Vállalat importgépeket vásárolt. Szállítási beruházásokra 44 millió forintot kért a 9. számú AKÖV. ebből tehergépjármű- és autóbuszparkját fejlesztette A kereskedelem 17 millió forintot kért bolthálózat- és raktárbővítésre.

Az egyre növekvő beruházási igényekkel természetesen az építőiparnak is lépést kell tartani. Ebben az időben az építőipari vállalatokat 305 millió forint forgóalap és 40 millió forint forgóeszközhitellel támogattuk. Két kezdő tanácsi építőipari vállalatnak termelésbővítésre 6 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt adtunk. Az építőiparnak nyújtott hitelek lehetővé tették, hogy 1969-ben 150 millió forinttal növelje termelési értékét.

— Mik a tapasztalatok a hitelek felhasználásában?

— Általában elmondható, hogy a hiteleket igénybe vevő vállalatok, gazdaságok, intézmények törekednek célkitűzéseik gyors megvalósítására, amire egyébként a visszafizetési feltételek is ösztönzik a feleket. A visz- szatérítés ütemét betartják, s ez a beruházások átfutási idejének rövidülését is tükrözi, a vállalatok a saját pénzügyi alapjaikat és az igényelt bankhiteleket igyekeznek a leggazdaságosabban felhasználni, ily módon jelentős mértékben növekedett a beruházások hatékonysága. Egy mondatban kifejezve — a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer hatása a beruházások területén is érezhető.

— Hogyan alakul az idei beruházási program?

A vállalatok, gazdaságok tudomásul vették, hogy központi költségvetésből kevesebb pénzügyi támogatást kapnak, ezért önálló erőfeszítéseket tesznek a pénzügyi alapok előteremtésére. Az utóbbi időben alapos gazdaságossági számításokat végezve, egyre bátrabban nyúlnak a bankhitelekhez. Ezt igazolja, hogy az idén május közepéig 372,6 millió forintra nyújtottak be hiteligényt. Ebből mintegy 100 millió forintot már engedélyeztünk. Elbírálás alatt van 270 millió és ami figyelemre méltó, eddig csak 4.5 millós igényt kellett visszautasítani.

A mezőgazdasági üzemek továbbra is a szőlőfeldolgozók bortárolók építését, palackozó gépek beszerzését szorgalmazzák. A Bácsalmási és a Bajai Állami Gazdaság szakosított sertéstelepek építésére 204 millió forint hitelt kíván felvenni, saját pénzügyi alapjainak kiegészíté- tésére. Ennek elbírálása folyamatban van. A gazdaságoknak eddig 30 millió forintot engedélyeztünk, szocialista országokból behozott gépek beszerzésére.

Az iparban is élénkülés tapasztalható. Javító-szolgáltató tevékenység bővítésére 10 millió forintot kértek. A 9. számú AKÖV ismét 36,6 milliós hitelt kíván igénybe venni járművek beszerzésére, a kereskedelem pedig 14 milliót hálózatfejlesztésre.

— Kielégítő-e a vállalatok és a bank kapcsolata?

— Az új gazdaságirányítási rendszerben a bankok

nem gyakorolnak hatósági jogkört a vállalatokkal szemben, hanem mint partnereket kezelik azokat. Hitelkérelmeik elbírálásánál figyelembe vesszük a vállalat, gazdaság jövedelmezőségének alakulását, értékesítési lehetőségeit, a pénzszükségletet kiváltó okokat. Kölcsönt végső soron a bank csak akkor nyújt, ha a kérelmező hitelképes — fejezte be tájékoztatóját Kárpáti András. N. O

Jön az MK 23

Magnók — 180 millióért

Az újszülöttet a BNV-n láttuk először. Legalább annyian állták körül, mint a Philipsék vagy a Sonnyék hasonló „csemetéit”. A legújabb hazai magnó az MK 23 főként a fiatalokat érdekelte. A szűkszavú műszaki ismertető mellé a reklám- szakemberek még annyit mellékeltek — a jövő év elején megindul a sorozatgyártás a kecskeméti gyárrészlegben.

Az emlékezetes Koncert-bukás után (1965-ben

ez a rosszul sikerült típus igen nehéz anyagi helyzetbe hozta a gyárat) — az M 8-as készülék volt az, amellyel helyrebillentették a mérleget. A „jó öreg” típusnak tavaly ősszel mondtak végképp búcsút, miután a szerelő- szalagot közel 50 ezer darab hagyta el belőle. Utódjaként az M 20-as jelűt kezdték el gyártani, amely — mint tranziszto- rizált változat — lényegesen kisebb súlyú és fogyasztású készülék. Ezt a

típusit ma is nagy sorozatokban szerelik, hasonlóan az üzem csúcsteljesítményű készülékéhez, az M 11-hez.

— A vásáron is bemutatott MK 23-as több speciális szolgáltatást ad, mint elődje az MK 21-es. — tájékoztat Tokaji István mérnök. Ezt a típust mikrofonnal gépkocsi-akkumulátor csatlakozóval, távkapcsolóval, hordtáská- val és tölthető teleppel látjuk el. Az idén felkészülünk egy másik típus, a rádióval kombinált magnetofonkészülék gyártására is. És még egy terv, ami már természetes: az új gyártmányokat is szeretnénk olyan minőségben előállítani, hogy „súlycsoportjukban” elérjék a világ- színvonalat.

Az üzemnek az elmúlt években sok nehézsége támadt bizonyos alkatrészek beszerzésével, ezért a lehetőségekhez mérten maguk gyártanak mindent készülékeikhez. Saját műhelyükben sikerült elérni, hogy a kazettás magnók lelkét, a kazettát olyan minőségben gyártják, hogy azokra soha nincs panasz. Forgácsolóüzemükben készítik a fémalkatrészeket, ezek az importdaraboknál, de még a kooperációban gyártottaknál is olcsóbbak. Emellett az együttműködés egyéb zökkenőit is sikerült kiküszöbölni, úgy, hogy az idei 180 millió forintos tervük első öt hónapra eső részét pontosan teljesítették.

B. P.

Hogy simán fusson a szalag... Badacsonyi Gergelyné és Kovács Tiborné az M 20-as készülékek „finom beállításával’’ foglalkoznak.

Dr. Kóródi József;

VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁG gazdasági térképén

(Kossuth Könyvkiadó)

Minder gazdasági folyamat térben és időben játszódik le. Ily módon egy ország termelőerőinek területi struktúrája is a hosszabb-rövidebb időszakok alatt végbement gazdasági fejlődés térbeni tükröződése.

Hazánk gazdasági térképén a felszabadulás előtti hosszú — mintegy százévnyi — és az azóta eltelt — történelmileg rövid időszak alakította ki azokat a sajátos fejlett ipari-agrár országra jellemző jegyeket, amelyek a magyar gazdaság mai pillanatnyi képét meghatározzák. Kóródi József rendkívül szemléletesen, jól tagolt szerkezetben ismerteti meg olvasóival a területfejlesztés alapvető irányait, az urbanizációs folyamatot, az ipari termelés és foglalkoztatottság abszolút és relatív növekedését. E vonatkozásban — elsősorban helyes ipartelepítési politikánk eredményeként — megyénk élenjáró szerepet foglal el. Behatóan elemzi az egyes iparágak országrészenkénti (Alföld, Dunántúl, Észak- Magyarország, Budapest) fejlődését, a mezőgazdaság területi struktúrájának pozitív változásait. A területi szállítási és idegenforgalmi kapcsolatoknak külön fejezetet szentel.

A népességföldrajz keretében rámutat, hogy a munkaerővonzás és elvándorlás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, adminisztratív indítékokkal is kapcsolatos.

A lakás-kommunális, szociális-kulturális és egészségügyi ellátást a gazdaság- földrajzi arculattal együtt vizsgálva, megyénk eredményei és a még meglevő „handicap”-jeink is elénk tárulnak. A kommunális ellátás — így a vízműprogram megvalósítása, az ipartelepítés és az a tény. hogy Kalocsa város 1949 óta, Baja és Kiskunhalas város I960 óta sok más alföldi jellegű várossal ellentétben — egyenletesen gyors ütemben fejlődik, mind ipari, mind népességi szempontból, egy körültekintő megyei gazdaságpolitika eredménye. Helyünket az ország gazdasági életében természéti adottságaink jobb kihasználásával és a dinamikus iparágak arányának növelésével javíthatjuk.

E rendkívül reprezentatív, térképekben, grafikonokban, karto- és diagramokban, valamint főbb létesítményeinkről készített fényképekben gazdag kézikönyvet — nem utolsósorban közvetlen előadásmódja miatt — a területi tervezők mellett a széles olvasóközönség figyelmébe ajánljuk.

Duzs János:

A VÁLLALAT INFORMÁCIÓS

RENDSZERE ÉS TEVÉKENYSÉGE (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)

Az eredményes gazdasági tevékenység szerves alkotó eleme az információ. A külső és belső gazdasági környezetről kellő időben és megfelelő alapossággal kell tájékozódni, illetve tájékoztatást nyújtani. E kettős tevékenység döntéselőkészítő szerepét vállalataink egyre szélesebb körben ismerik fel.

Valótlanság lenne azt állítani, hogy nem létezik már ma is egy meghatározott körű információs érhálózat vállalatainkon belül, valamint a vállalatok és a népgazdaság között. Ez azonban korántsem olyan, amilyet a korszerű gazdaságvezetés megkíván. E könyv célja segítséget nyújtani a „fogaskerekek” néhol akadozó mechanizmusában. Az információ nem csupán adatgyűjtés! A kérdés az: hol, miről, mikor, milyen

mélységű információval rendelkezzen a döntést hozó szerv? Valóban meglevő szükséglet tehát a komplex és hatékony vállalati tevékenység szemléletének és gyakorlatának kialakítása.

A szerző az információs rendszer értelmezésének, a külső társadalmi-gazdasági környezet (külső modell) és a vállalati belső helyzet (belső modell) felvázolásával vezet el a korszerű információs szervezet felépítésének bemutatásáig. A kialakítandó szervezetek természetszerűleg nem önmagukban és önmagukért léteznek. Előfeltételük az informálódok és informáltak kellő szakképzettsége, a felsőbb vezetés (néhol ma még kissé aprólékos) irányító módszere, a vállalatok nagyságrendje, jellege és a korábban — jól-rosszul — kialakított- információs rendszer.

A könyv az információs szervezeti formákat sémákkal, ábrákkal illusztrálja. Részletesen — kissé előremutatva — megismerteti olvasóját az alkalmazható információs eszközökkel. A könyv kis- és középvállalatok számára nyújt fontos ismereteket. Kiegészítésül — elsősorban nagyvállalatoknál — nemzetközi információs forrásokat és szakirodalmat is megjelöl. Szervezőknek, közgazdászoknak olvasásra, vezetőknek megszívlelés- re melegen ajánljuk. Bercsényi Botond