Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

H segély hatása A gyermekgondozási se­gély észrevehetően befolyá­solja a születések számát — állapította meg a Né­pességtudományi Kutató Intézet. A 30 éven aluli korcsoportok vizsgálatából például kimutatható, hogy a népszaporulat azokban a társadalmi rétegekben na­gyobb mértékű, ahol a gyermekgondozási segély igénybevételi aránya na- gasabb. Ilyen réteg például a fizikai dolgozóké. Jellem­ző, hogv ezer fizikai mun­kát végző — 15—49 éves korú — nőre 196C-ban 49 élveszGletés jutott, négy év múlva már 66. De jelentős a gyermekszaporulat a 30 éven aluli szellemi foglal­kozású nőknél is — nálunk ez az arány négy év alatt 55-ről 68-ra emelkedett —, bár ők a segélyt a többi ré­teghez képest kisebb szám­ban, s csökkenő mértékben veszik Igénybe. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ottó Megfontoltabbá vált beruházási politikánk a jelenle­gi gazdasági mechanizmusban. A vállalatok, gazdasá­gok vezetői újra és újra átgondolják, mit hoz majd a befektetett összeg, mielőtt egy-egy létesítmény kivite­lezését, vagy berendezés leszállítását megrendelnék. Erről beszélgettünk Kárpáti Andrással, a Magyar Be­ruházási Bank megyei fiókjának igazgatójával. — Milyen érdeklődés nyilvánult meg a beruházási hitelek iránt az elmúlt időszakban? — Kezdetben — már úgy értem, 1968 elején a mos­tani gazdaságirányítási rendszer életbe lépésekor — tartózkodó volt a hangulat — kezdte tájékoztatóját Kárpáti elvtárs. — Ez annak idején érthető volt, hi­szen a vállalatok az önállóságot még csak kóstolgat­ták, a helyi vezetés bátortalan volt. Ebben az időszak­ban kevés hiteligény futott be. Ez a meddő állapot azonban nem sokáig tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának a hitelpolitika fő fel­adataival kapcsolatos irányelvei nyomán csakhamar megélénkült a beruházások iránti érdeklődés. Ebben az időben a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében szükség volt a hitelkeretek bizonyos korlátozására, ezért a bank lehetőség szerint a gyorsan megtérülő beruhá­zásokra engedélyezte a pénz folyósítását. Természetesen a megye sajátosságait figyelembe vet­tük. a szőlő- és gyümölcstelepítések járulékos beru­házásai — feldolgozók, tárolók, hűtőházak, állatte­nyésztéssel kapcsolatos létesítmények építése — előtt zöld utat nyitottunk. Kiemelten támogattuk a fizetési mérleget javító, a belkereskedelmi hiánycikkek terme­lését növelő, a szocialista országokból mezőgazdasági gépimportot előmozdító beruházásokat.. Hitelekkel tá­mogatjuk az ipartelepítést, elsősorban Kiskunhalas, Baja, Kiskunfélegyháza térségében. — Milyen összegű hitelt nyújott a bank a külön­böző fejlesztési célokra? — Fiókunkhoz tavaly 349 millió forint összegű hitel­igény futott be. Ebből 235 millió forint közép- és hosz- szúlejáratú hitelt engedélyeztünk. Igen célratörő a me­zőgazdaságban az állami gazdaságok beruházási politi­Élénk élet a beruházási piacon kája. Az említett hitelekből például a Hosszúhegyi, a Kiskőrösi, a Városföldi Állami Gazdaság szakosított sertéstelepet, a kiskunhalasi szakosított tehenészetet, a szikrai hűtőtárolót, a Kunfehértói Állami Gazdaság borkősavüzemet épít. A gazdaságok jelentős összege­ket fordítanak különböző rendeltetésű, korszerű me­zőgazdasági gépek beszerzésére. Az ipar is a gazdaságossági szempontok figyelembe­vételével igényelte a hiteleket, a Lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat, a Kiskunmajsai Drótfonat Gyár mű­helycsarnokokat építtetett, a Kecskeméti Konzervgyár dobozgyártó gépsort, paradicsomporító berendezést, a Bajai Finomposztó Vállalat importgépeket vásárolt. Szállítási beruházásokra 44 millió forintot kért a 9. számú AKÖV. ebből tehergépjármű- és autóbusz­parkját fejlesztette A kereskedelem 17 millió forintot kért bolthálózat- és raktárbővítésre. Az egyre növekvő beruházási igényekkel természete­sen az építőiparnak is lépést kell tartani. Ebben az időben az építőipari vállalatokat 305 millió forint for­góalap és 40 millió forint forgóeszközhitellel támogat­tuk. Két kezdő tanácsi építőipari vállalatnak terme­lésbővítésre 6 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt ad­tunk. Az építőiparnak nyújtott hitelek lehetővé tették, hogy 1969-ben 150 millió forinttal növelje termelési értékét. — Mik a tapasztalatok a hitelek felhasználásában? — Általában elmondható, hogy a hiteleket igénybe vevő vállalatok, gazdaságok, intézmények törekednek célkitűzéseik gyors megvalósítására, amire egyébként a visszafizetési feltételek is ösztönzik a feleket. A visz- szatérítés ütemét betartják, s ez a beruházások átfutási idejének rövidülését is tükrözi, a vállalatok a saját pénzügyi alapjaikat és az igényelt bankhiteleket igye­keznek a leggazdaságosabban felhasználni, ily módon jelentős mértékben növekedett a beruházások haté­konysága. Egy mondatban kifejezve — a jelenlegi gaz­daságirányítási rendszer hatása a beruházások terüle­tén is érezhető. — Hogyan alakul az idei beruházási program? A vállalatok, gazdaságok tudomásul vették, hogy központi költségvetésből kevesebb pénzügyi támoga­tást kapnak, ezért önálló erőfeszítéseket tesznek a pénzügyi alapok előteremtésére. Az utóbbi időben ala­pos gazdaságossági számításokat végezve, egyre bát­rabban nyúlnak a bankhitelekhez. Ezt igazolja, hogy az idén május közepéig 372,6 millió forintra nyújtot­tak be hiteligényt. Ebből mintegy 100 millió forintot már engedélyeztünk. Elbírálás alatt van 270 millió és ami figyelemre méltó, eddig csak 4.5 millós igényt kel­lett visszautasítani. A mezőgazdasági üzemek továbbra is a szőlőfeldolgozók bortárolók építését, palackozó gépek beszerzését szor­galmazzák. A Bácsalmási és a Bajai Állami Gazdaság szakosított sertéstelepek építésére 204 millió forint hitelt kíván felvenni, saját pénzügyi alapjainak kiegészíté- tésére. Ennek elbírálása folyamatban van. A gazdasá­goknak eddig 30 millió forintot engedélyeztünk, szo­cialista országokból behozott gépek beszerzésére. Az iparban is élénkülés tapasztalható. Javító-szol­gáltató tevékenység bővítésére 10 millió forintot kér­tek. A 9. számú AKÖV ismét 36,6 milliós hitelt kíván igénybe venni járművek beszerzésére, a kereskedelem pedig 14 milliót hálózatfejlesztésre. — Kielégítő-e a vállalatok és a bank kapcsolata? — Az új gazdaságirányítási rendszerben a bankok nem gyakorolnak hatósági jogkört a vállalatokkal szemben, hanem mint partnereket kezelik azokat. Hi­telkérelmeik elbírálásánál figyelembe vesszük a válla­lat, gazdaság jövedelmezőségének alakulását, értéke­sítési lehetőségeit, a pénzszükségletet kiváltó okokat. Kölcsönt végső soron a bank csak akkor nyújt, ha a kérelmező hitelképes — fejezte be tájékoztatóját Kár­páti András. N. O Jön az MK 23 Magnók — 180 millióért Az újszülöttet a BNV-n láttuk először. Legalább annyian állták körül, mint a Philipsék vagy a Sonnyék hasonló „cseme­téit”. A legújabb hazai magnó az MK 23 főként a fiatalokat érdekelte. A szűkszavú műszaki is­mertető mellé a reklám- szakemberek még annyit mellékeltek — a jövő év elején megindul a soro­zatgyártás a kecskeméti gyárrészlegben. Az emlékezetes Kon­cert-bukás után (1965-ben ez a rosszul sikerült típus igen nehéz anyagi hely­zetbe hozta a gyárat) — az M 8-as készülék volt az, amellyel helyrebillen­tették a mérleget. A „jó öreg” típusnak tavaly ősszel mondtak végképp búcsút, miután a szerelő- szalagot közel 50 ezer da­rab hagyta el belőle. Utódjaként az M 20-as jelűt kezdték el gyártani, amely — mint tranziszto- rizált változat — lénye­gesen kisebb súlyú és fo­gyasztású készülék. Ezt a típusit ma is nagy soro­zatokban szerelik, hason­lóan az üzem csúcstelje­sítményű készülékéhez, az M 11-hez. — A vásáron is bemu­tatott MK 23-as több speciális szolgáltatást ad, mint elődje az MK 21-es. — tájékoztat Tokaji Ist­ván mérnök. Ezt a típust mikrofonnal gépkocsi-ak­kumulátor csatlakozóval, távkapcsolóval, hordtáská- val és tölthető teleppel látjuk el. Az idén felké­szülünk egy másik típus, a rádióval kombinált magnetofonkészülék gyár­tására is. És még egy terv, ami már termé­szetes: az új gyártmá­nyokat is szeretnénk olyan minőségben előál­lítani, hogy „súlycsoport­jukban” elérjék a világ- színvonalat. Az üzemnek az elmúlt években sok nehézsége támadt bizonyos alkatré­szek beszerzésével, ezért a lehetőségekhez mérten maguk gyártanak min­dent készülékeikhez. Sa­ját műhelyükben sikerült elérni, hogy a kazettás magnók lelkét, a kazettát olyan minőségben gyárt­ják, hogy azokra soha nincs panasz. Forgácsoló­üzemükben készítik a fémalkatrészeket, ezek az importdaraboknál, de még a kooperációban gyártottaknál is olcsób­bak. Emellett az együtt­működés egyéb zökkenőit is sikerült kiküszöbölni, úgy, hogy az idei 180 millió forintos tervük el­ső öt hónapra eső részét pontosan teljesítették. B. P. Hogy simán fusson a szalag... Badacsonyi Gergelyné és Kovács Tiborné az M 20-as készülékek „finom beállításával’’ foglalkoznak. Dr. Kóródi József; VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁG gazdasági térképén (Kossuth Könyvkiadó) Minder gazdasági folyamat térben és időben játszódik le. Ily módon egy or­szág termelőerőinek területi struktúrája is a hosszabb-rövidebb időszakok alatt végbement gazdasági fejlődés térbeni tükröződése. Hazánk gazdasági térképén a felszaba­dulás előtti hosszú — mintegy százévnyi — és az azóta eltelt — történelmileg rö­vid időszak alakította ki azokat a sajá­tos fejlett ipari-agrár országra jellemző jegyeket, amelyek a magyar gazdaság mai pillanatnyi képét meghatározzák. Kóródi József rendkívül szemléletesen, jól tagolt szerkezetben ismerteti meg ol­vasóival a területfejlesztés alapvető irá­nyait, az urbanizációs folyamatot, az ipari termelés és foglalkoztatottság ab­szolút és relatív növekedését. E vonat­kozásban — elsősorban helyes ipartele­pítési politikánk eredményeként — me­gyénk élenjáró szerepet foglal el. Be­hatóan elemzi az egyes iparágak ország­részenkénti (Alföld, Dunántúl, Észak- Magyarország, Budapest) fejlődését, a mezőgazdaság területi struktúrájának po­zitív változásait. A területi szállítási és idegenforgalmi kapcsolatoknak külön fe­jezetet szentel. A népességföldrajz keretében rámutat, hogy a munkaerővonzás és elvándorlás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, adminisztratív indítékokkal is kapcso­latos. A lakás-kommunális, szociális-kulturá­lis és egészségügyi ellátást a gazdaság- földrajzi arculattal együtt vizsgálva, me­gyénk eredményei és a még meglevő „handicap”-jeink is elénk tárulnak. A kommunális ellátás — így a vízműprog­ram megvalósítása, az ipartelepítés és az a tény. hogy Kalocsa város 1949 óta, Baja és Kiskunhalas város I960 óta sok más alföldi jellegű várossal ellentétben — egyenletesen gyors ütemben fejlődik, mind ipari, mind népességi szempontból, egy körültekintő megyei gazdaságpolitika eredménye. Helyünket az ország gazda­sági életében természéti adottságaink jobb kihasználásával és a dinamikus iparágak arányának növelésével javít­hatjuk. E rendkívül reprezentatív, térképek­ben, grafikonokban, karto- és diagra­mokban, valamint főbb létesítményeink­ről készített fényképekben gazdag kézi­könyvet — nem utolsósorban közvetlen előadásmódja miatt — a területi terve­zők mellett a széles olvasóközönség fi­gyelmébe ajánljuk. Duzs János: A VÁLLALAT INFORMÁCIÓS RENDSZERE ÉS TEVÉKENYSÉGE (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Az eredményes gazdasági tevékenység szerves alkotó eleme az információ. A külső és belső gazdasági környezetről kellő időben és megfelelő alapossággal kell tájékozódni, illetve tájékoztatást nyújtani. E kettős tevékenység döntés­előkészítő szerepét vállalataink egyre szélesebb körben ismerik fel. Valótlanság lenne azt állítani, hogy nem létezik már ma is egy meghatáro­zott körű információs érhálózat vállala­tainkon belül, valamint a vállalatok és a népgazdaság között. Ez azonban ko­rántsem olyan, amilyet a korszerű gaz­daságvezetés megkíván. E könyv célja segítséget nyújtani a „fogaskerekek” né­hol akadozó mechanizmusában. Az in­formáció nem csupán adatgyűjtés! A kérdés az: hol, miről, mikor, milyen mélységű információval rendelkezzen a döntést hozó szerv? Valóban meglevő szükséglet tehát a komplex és hatékony vállalati tevékenység szemléletének és gyakorlatának kialakítása. A szerző az információs rendszer ér­telmezésének, a külső társadalmi-gazda­sági környezet (külső modell) és a vál­lalati belső helyzet (belső modell) fel­vázolásával vezet el a korszerű infor­mációs szervezet felépítésének bemutatá­sáig. A kialakítandó szervezetek termé­szetszerűleg nem önmagukban és önma­gukért léteznek. Előfeltételük az infor­málódok és informáltak kellő szakkép­zettsége, a felsőbb vezetés (néhol ma még kissé aprólékos) irányító módszere, a vállalatok nagyságrendje, jellege és a korábban — jól-rosszul — kialakított- információs rendszer. A könyv az információs szervezeti formákat sémákkal, ábrákkal illusztrál­ja. Részletesen — kissé előremutatva — megismerteti olvasóját az alkalmazható információs eszközökkel. A könyv kis- és középvállalatok számára nyújt fon­tos ismereteket. Kiegészítésül — első­sorban nagyvállalatoknál — nemzetközi információs forrásokat és szakirodalmat is megjelöl. Szervezőknek, közgazdászok­nak olvasásra, vezetőknek megszívlelés- re melegen ajánljuk. Bercsényi Botond

Next

/
Thumbnails
Contents