Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Kereskedelmi készletek A megye bolti kiskereskedelmében az első negyedév végén több mint 90 millió forint értékű élelmiszerkészlet volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az éveleji- hez képest pedig a készlet- állomány 3 százalékkal növekedett. A ruházati készletek értéke március 31- én megközelítette a 215 millió forintot. Míg 1969. ben alig 5 százalékkal, 1970. március 31-éf megelőző egy év alatt 7 százalékkal gyarapodott a készletezett ruházati cikkek értéke. A vegyes iparcikkek mintegy 411 millió forintos készfetállománya 13 százalékkal volt több az első negyedév végén, mint tavaly ilyenkor. Az árufőcsoporton belül több mint 13 százalékot képez a tartós fogyasztási cikkek készletértéke, amelyeknél az áruk viszonylag gyors forgási sebessége és a nem mindig megfelelő áruellátás miatt az állomány igen változó. Az új gazdasági környezetben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy része felismerte, hogy a termelésen túl érdemes foglalkozni a termelvények egy részének feldolgozásával, esetleg közvetlen értékesítésével is. Bács-Kiskun megyében számos kezdeményezés született az utóbbi két évben e témakörben. Helyesek ezek a törekvések, mert egyaránt szolgálják az üzem, a fogyasztó és a népgazdaság érdekét. Gondoljunk csak a gyorsan romló zöldség- és gyümölcsféleségekre. A fogyasztó a legfrissebb és a legtermészetesebb árut akkor kapja, ha a termelő közvetlenül — nem egyszer felesleges közvetítő szervek közreműködése nélkül — szállítja piacra a termékét. Az egyre növekvő terméseredmények szükségszerűvé teszik, hogy a termelőszövetkezetek termékeik értékesítésének többféle módját keressék. Tavaly a jó zöldség- és gyümölcstermés egy része döntően értékesítési gondok miatt a termelőszövetkezetekben maradt, néhol veszendőbe ment. Erről egyébként sokat írt a megyei lap is az elmúlt nyáron. Tanulnunk kell az elmúlt évi károkból. f Biológiailag értékes A gyümölcs- és zöldségszárítás egyre inkább elterjed az egész világon. Ez az gyik módja a tartósításnak, ha a termést nem lehet azonnal értékesíteni. Régebben a paraszti gazdaságok a napenergia segítségével szárítottak, aszaltak. Újabban a technika korszerű vívmányainak segítségével konzervgyárainkban és másutt is igen eredményesen és gazdaságosan oldják meg a gyümölcs- és zoldségszárítást. A korszerű szárítókból kikerült termékek biológiailag értékesek, viszonylag keveset veszítenek tápértékükből és vitaminkészletükből. Az építőszekrény módszer szerint Ez év februárjában Debrecenben, a X. országos gépesítési tanácskozáson, Gölöncsér Gábor, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezérigazgatója előádást tartott a hazai gyártású talajművelő gépcsaládokról, köztük az úgynevezett Lajta ekecsaládról. Felkerestük a gépgyár osztályvezetőjét, Balogh Imrét, mint az ekecsalád tervezésének irányítóját és érdeklődtünk: mennyiben jelent újat ez a régiekhez viszonyítva. — Egy mondattal válaszolva; a gazdaságosságra és a többcélúságra való törekvés vezetett bennünket a tervezésnél. A hazai talajviszonyok és a változatos traktorpark megkívánják, hogy a talajművelő gépek széles skálájával rendelkezzünk. Ilyen igényeket a mezőgépipar nem tudott eddig kielégíteni. Nem gazdaságos sokféle ekét gyártani, és a munkagéphiány importtal sem oldható meg. Ezért született meg az Jövedelmező tartósítás A termelőszövetkezetek az állami ipar példáját követve próbálkoznak a gyümölcsfeldolgozásnak ezzel a módszerével. Magyarországon a termelőszövetkezetek legkönnyebben eddig a jugoszláv CER-gépekhez jutottak, amelynek darabonkénti ára 300 ezer forint, plusz az épület költsége. Egy komplett berendezés, amely két gépből és a hozzátartozó épületekből áll, 1,2—1,4 millió forintba kerül. Újabban hazánkban is készítenek zöldség- és gyümölcsszárító berendezéseket. A Mosonmagyaróvári Gépgyárban a nullszérián túljutottak, és újabb megrendeléseket várnak. A jugoszláv gépen, ha két berendezést egyszerre üzemeltetnek, egy műszakban száz mázsa nyers alma dolgozható fel, ebből 12 mázsa száraz terméket nyernek. Általánosságban egy kilogramm szárítmány előállításához 6—8 kilogramm nyersanyagra van szükség. Húsz százalékos haszon A termékek itthon és a világpiacon igen keresettek. Egyes .szárítmányokból, hagymából, zöldségből az előállított mennyiség többszöröse eladható külföldön, a gyümölcsaszalványoknak Keleten és Nyugaton egyaránt van piaca. A gazdaságossági tényezőket figyelembe véve megelképzelés. hogy az építőszekrény elve alapján kezdjünk el gyártani 50— 90 lóerőig terjedő vonóerő teljesítményű traktorokra függesztett, félig függesztett, valamint vontatott eketípusokat. Az építőszekrény-módszer azt jelenti, hogy az ekecsalád korábban gyártott típusai bármikor kiegészíthetők új részegységgel, és a megváltozott körülmények között is korszerűek maradnak. — Mit jelent ez a gazdaságoknak? — Ha Lajta ekével szántanak, a legcsekélyebb költségráfordítás mellett termelési viszonyaiknak és erőgépparkjuknak legmegfelelőbb szántóeszközhöz jutnak, amelyeket mindig a célnak megfelelően variálhatnak. Megjegyzem, az ekecsalád ötvennél több hasznos variációt foglal magában. Az öt alapgép hat különböző változatú és ötféle fogásszélességű eketest változatos alkalmazásával üzemeltethető. — Mit bizonyítanak az eddigi kísérletek, kaphatnánk erről részletesebb információt? — A kísérletek mindenben igazolták elképzeléseink helyességét. A szántás minőségével, a teljesítményekkel elégedettek vagyunk. Az új ekecsalád alkalmas nagy tömegű szerves anyag beforgatására is. Ugyancsak kitűnő állapítható, hogy alma esetében kilogrammonkém 3 forint tiszta nyereség érhető eL Figyelembe veendő, hogy szárításra az alacsonyabb osztályzatú, sőt ipari értékű alma is kitűnően felhasználható. A hagyma- és zöldségfeldolgozásnál ennél még jobbak a gazdaságos- sági mutatók. Az eddigi megfigyelések szerint a körülményektől függően két CER-berendezés üzemeltetése esetén 5 millió forint bruttó árbevétel érhető el és ebből a tiszta eredmény 1 millió forint, vagyis 20 százalék, ami jónak mondható. Érdemes felfigyelni Célszerű volna, ha a zöldség-, gyümölcstermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek a megyében is felfigyelnének az árumentésnek és feldolgozásnak erre a formájára, a lehetőségek figyelembevételével üzemi, vagy társulásos alapon körzetenként lehetne létesíteni gyümölcsszárító állomásokat. Itt feldolgozhatnák a saját termékeken kívül a környék egyébként nem értékesíthető áruit is. Ezzel a termelőszövetkezetek segítenének saját értékesítési gondjaikon, nagyobb jövedelemhez jutnának, a tagság foglalkoztatását is megoldanák. Minderre természetesen külkereskedelmünknek és gépgyártó vállalatainknak is fel kell figyelni, hogy akár importból, akár hazai termékekből kielégíthessék a közös gazdaságok szárítóberendezés iránti igényét. A külkereskedelmi értékesítő szervezetek pedig további piackutatással újabb lehetőségek feltárásával segíthetik a termékek eladását. Bory Miklós, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának munkatársa. • munkát végez magas gabona, valamint Hosszú szárú kukoricatarló alászán- tásánál is. Mindent összevetve 14—35 centiméter szántási mélységhatárok között laza. középkötött, kötött és keményebb talajok szántását és egyidejűleg a barázdafenék lazítását is termelékenyen és gazdaságosan végezhetik vele. A kötött talajok erősebb művelő eszközöket kívánnak. Az igények kedvezőbb és gyors kielégítésére már tavaly elkészültek az ilyen talajok szántására, alkalmas eketestek, a száraz talajokon hazánkban most először használjuk az állítható vésőkéseket. A vésőkés nemcsak javítja a munka minőségét, egyúttal a szántóvas élettartamát is hosszabbítja. A kormánylemez osztott, a gyorsan kopó előrészt, mint külön betétdarabot ki lehet cserélni. — Mikor kaphatnak ezekből a gazdaságok? — Az idén megkezdjük a nullszéria gyártását, jövőre pedig a sorozatgyártást. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kezdeményezése azért figyelemre méltó, mert a megfelelő szántóeszköz elég sok megyei gazdaságban is hiánycikk. Reméljük, a Lajta ekecsalád gyártása változtat a jelenlegi helyzeten. Gál Imre Hogyan javulhat a sertéstartási kedv és a falusi húsellátás? Kocasüldő kihelyezés Gazdasági hírek az NDK-bél friss marad a zöldség Ez év elején a központi szervek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával, az ország három megyéjében — Győr-Sopron- ban, Borsodban és Bács- Kiskunban — a háztáji sertéstartás fellendítése céljából kocasüldő kihelyezési akció megszervezésére hoztak határozatot. Lebonyolításának döntő terhe az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre hárul. Éppen ezért kértük fel Fe- rencz Ernőt, a MÉSZÖV fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek titkár- helyettesét, hogy nyilatkozzék az akció eddigi megyebeli tapasztalatairól. eredményeiről. — Először valamit az akció lényegéről, jelentőségéről — kezdte. — Alig két év alatt a megye anyakoca-állománya 19 ezerrel csökkent. Ez rendkívül nyugtalanító folyamat, a húsellátási gondok arra fegyelmez tetnek, hogy nemcsak megállításra, hanem visz- szafordításra van szükség. Az akció tehát felbecsülhetetlen jelentőségű. Arról van szó, hogy az igénylők 13 hónapra kapnak kamatmentes hitelt, s hízóval, illetve süldővel — tehát természetben — kell törleszteniük. E törlesztés révén viszont lehetővé válik, hogy a fogyasztási szövetkezetek saját hatáskörben tőkehúst árusítsanak körzetükben, nagymértékben javítva ezzel a húsellátási problémákon. Vagyis az akcióhoz közvetlen fogyasztói érdek is tapad. — Mód van-e minden jelentkező igénylő kielégítésére? — Ezt, sajnos, egyáltalán nem mondhatjuk el. Ez az állapot is mutatja, hogy országosan is nagyon megcsappant az állomány. Eredetileg a három megye összesen ezer kocasüldő kihelyezésre kapott keretet. A ránk eső egyharmad olyan minimálisnak mutatkozott, hogy azzal érveltünk, ennyivel nem is érdemes elkezdeni. Ezután kaptunk még plusz ezer sertés kihelyezésére keretet. Ehhez májusban a megye aztán meg is kapta a 4 millió 400 ezer forintos hitelt. Ily módon összesen 1350 jogos, és legkésőbb ez év augusztus végéig kielégíthető igényt tartunk nyilván. A süldőkocák kihelyezése egyébként már folyamatban van, május végéig 90 sertés talált gazdára. Hozzá kell tennem, hogy nagyobbrészt más megyékből, Szolnokból és Békésből kell „importálnunk” az állatokat. — Milyen szervezeti formában történik az igények kielégítése? — Az igénylők máris megalakították a koca- tartó társulásokat. A megye 22 ÁFÉSZ-ének keretében harminc társulás szerveződött. Ez elsősorban a kocatartók számára kedvező. Abraktakarmányt kapnak hitelbe. A társulásba azok is beléphetnek, akik eddig is tartottak anyakocát, jóllehet, nem az akció révén kapták. A takarmányhitel, s a kilátásba helyezett előleg ezeket is a belépésre ösztönzi. Másrészt a társulások számára is előnyös, ha minél több taggal rendelkeznek, mivel az a társulás, amely negyedévenként legalább 40 hízott sertést ad le, nagyüzemi felárban részesül. Ezt a társulások a közös alap képzésére használják fel. — Kik a társulások tagjai ? — Zömmel a szövetkezeti gazdák. De sok helyen szívesen társultak a tsz-ekben dolgozó agro- nómusok, szakemberek is. Olyan férőhelyek kerülnek kihasználásra, amelyek eddig is megvoltak, csak éppen üresen álltak. S ha a fialá- si átlagot hat malaccal számítjuk, három év alatt az 1350 süldő 50 ezer kocára szaporodik fel. Országosan milliárdokat lehet megtakarítani azzal, hogy ezek részére nem kell férőhelyeket építeni — mondotta végül Ferencz Ernő. Telex Az Élelmiszerivari Gépgyár és Szerelő Vállalat szombathelyi gépgyárában elkészült annak a lebegtető szárítóberendezésnek a prototípusa, amely a konzervipar melléktermékeiből különválasztja a cniümölcs magját és a hé- iát. Az üzem még az idén hét berendezést exportra is szállít. Korszerű zöldség- és gyümölcscsomagoló gépsort helyeztek üzembe a Gorgast melletti Oderbruchdorfban. Ezzel a berendezéssel tovább tartósítható a gyümölcs és zöldség, s a zsugorító műanyag fóliába csoPLAZM AOLVASZTÓ Drezda megye tudósai és gyakorlati szakemberei kifejlesztették a finomplaz- ma-hegesztőpisztollyal történő teljesen automata olvasztófúrás új speciális berendezését és technológiáját. öt hónapot vett igénybe, amíg a berendezés eljutott a tervezéstől az magolva megtartja frissességét. Igen nagy előnye még, hogy a zöldség és gyümölcs súlyvesztesége a nimumra csökken. A berendezés összértéke 300 ezer márka. Igen alkalmas darabáru csomagolására. FŰRÓBERENDEZÉS üzembe helyezéséig. Finom- plazma-hegesztőpisztollyal három és fél milliméter vastagságú krómnikkel lemezen évente lo millió 2 milliméter átmérőjű és igen nagy pontosságú fúrást képes végezni. Egy-egy furat elkészítésének ideje kb 1 másodperc. SZABADTÉRI GÁZSÜRITÖ ÄLLOMÄS A VVB Energiaellátó Szövetség először alkalmazta a szabadtéri építkezési módot gázsűrítő állomás létrehozásánál. Ezáltal jelentősen csökkentették az építkezési időt, és igen nagy megtakarítást értek el beruházási eszközökben és építkezési kapacitásban egyaránt. Számos műszaki intézkedést tett azonban szükségessé a 600 ezer köbméter napi teljesítményű állomás s űri tőinek, motorjainak és más gépegységeinek elhelyezéséhez használatos csarnokok és épületek felállításáról történt lemondás. Sikerült végül is úgy elhelyezni a szabad ég alatt a gépegységeket, hogy üzembiztosán működnek. A problémákat a Rostocki Északi Energiakombinát a VVB Energiaellátóval és a Halberstadti VEb Gépgyárral közösen oldotta meg.
