Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
1970. június 11, csütörtök 3. oldal Ezer újabb távbeszélő-állomás iesslenétesi Beszélgetés Fodor István szegedi postaigazgatóval A korszerű távközlés elengedhetetlen kelléke a XX. Század második felének. Sajnos, az 50-es évek gazdaságpolitikája következtében hazánkban nem fejlesztették a követelményeknek megfelelően a telefonhálózatot. Ennek hátrányai érezhetők Kecskeméten is, ahol számos új, ipari, mezőgazdasági üzem, intézmény, lakótelep vár távbeszélő vonalra. A Szegedi Postaigazgatóságon felkerestük Fodor István igazgatót, tudna-e valami biztatót mondani a kecskeméti „telefoninség” enyhítésére vonatkozóan. — Sajnos, valóban úgy van — válaszolta Fodor István —, hogy Kecskemét távbeszélő központját évek óta nem állt módunkban bővíteni, annak ellenére, hogy ismeretes előttünk a város fejlődő iparának, mezőgazdaságának, közületinek és lakosságának egyre növekvő jogos igénye. A posta épülete már szűknek bizonyult arra, hogy újabb berendezéseket helyezzünk el benne. A városi pártbizottság és a városi tanács segített a postának oly módon, hogy az épületben lakók részére lakást adott. Így btfső átalakításokkal lehetővé vált a gépterem bővítése. Ennek tervezésé és az átépítés előkészítése még tavaly elkezdődött. — Milyen arányú hálózatbővítésre van kilátás? — Jelenleg 2100 automata távbeszélő készülék működik a városban. Ezen felül 130 alközpont van, közel 3 ezer mellékállomással. A tervek szerint most ezer újabb állomást kapcsolunk be. A berendezések készítését a Beloiannisz . Híradástechnikai Gyár még az év elején elkezdte, s az üzembe helyezésre kész átadását a szerződésben ez év végére vállalta. A hálózat- bővítéssel kapcsolatos épületátalakítás, az automata távbeszélő központ, s a helyi hálózat bővítése mintegy 8 millió forintba kerül. — Milyen mértékben elégítik ki ily módon az igényeket? — Teljes derűlátással, sajnos, nem nyilatkozha- tom, hiszen a telefonbeszerelésre beadott kérelmek száma jóval meghaladja a tervezett bővítés méreteit. Természetesen, lényegesen javul majd a távbeszélő ellátottság, ami nemcsak a bekapcsolt állomások számszerű növekedését, hanem a szolgáltatás minőségét — a gyorsabb kapcsolást — is jelenti. A távbeszélő központ kapacitásának növekedése arányában építjük, illetve bővítjük a hálózatot, többek között a Szé- chenyivárosban, a Rákóczi úton, az Izsáki úton. A korszerűsítés a város lakóinak szeme láttára fog lezajlani. Ezt azért említem, mert előre is megértést és türelmet szeretnénk kérni a kecskemétiektől, ugyanis több utcát, gyalogjárdát kell majd felbontani a csőhálózat, az alépítmények bővítése miatt. Ezenkívül a munka még azzal jár, hogy műszaki okokból távbeszélő szám- változásokra is sor kerül. Természetesen ennek mértékét igyekszünk csak a legszükségesebbre korlátozni, az elkerülhetetlen számváltozásokról pedig a posta idejében értesíti az érdekelteket. Meggyőződésem, hogy a tetemes anyagi kiadásokat és nagy munkát jelentő telefonhálózat-bővítéssel a posta is hozzájárul Kecskemét további fejlődéséhez — fejezte be tájékoztatóját Fodor István igazgató. N. O. 1500 kombájn érkezik külföldről ARATÁS ELŐTTI GÉPSZEMLÉK Az agyonhallgatott olajtenger A Die Weltwoche című nyugatnémet lap megjegyzése: Vajon az Egyesült Államok számára indokínai kötelezettsége csak ideológiai csatározást jelent? A Délkelet-Ázsia vizei alatt húzódó hatalmas olajlelőhelyek eddig tudatosan keveset emlegetett felfedezése azonban egész más irányba utal. Az amerikai geológusoknak, geofizikusoknak és oceánográfusoknak az elmúlt években végzett mérései szerint egy körülbelül 6400 kilométer hosszú, s 480 kilométer széles olajtenger fekszik a víz alatt, amely a Sziámiöböl alatti tengerfenéktől az indonéziai szigetvilágon át egészen Észak- Ausztrália partjaiig terjed. A hatalmas olajlelőhelyeket a jövőben azonban csak az tudja kihasználni, aki a szomszédos partrészt is uralma alatt tartja. (A lap mottója.) James Gauntt, az ismert amerikai geológus, aki 15 éve kutat Délkelet- Ázsia legkülönbözőbb részeiben kőolaj után, úgy véli, hogy már öt éven belül naponta 400 millió barrelt (1 barrel=158,9 liter) fognak kitermelni a Thaiföld, Kambodzsa, Malaysia, Dél-Vietnam és Indokína partjai előtt húzódó olajmezőkön — sokkal többet tehát, mint amennyit ma az egész nyugati világ termel. Ebből a szemszögből nézve aztán sokkal inkább érthető lesz Amerika azon indokínai kötelezettsége, amely egyébként eddig nemcsak külföldön, hanem az Egyesült Államokon belül is a legtöbb megfigyelőben értetlenséget keltett. Mint elődje, Lyndon B. Johnson, Nixon elnök is évtizedek óta igen szorosan kötődik az olaj gazdasághoz, nemcsak mint politikus, hanem mint ügyvéd is. New York-i ügyvédi hivatalának legjövedelmezőbb megbízóihoz tartozott az El Paso Natural Gas Co. is. Ha az ellenséges erőknek (értsd: a népfelszabadító erők. Szerk.) sikerülne Kambodzsa partjaira, vagy ezenkívül még Thaiföldre vagy akár Malaysiába is előnyomulniuk, úgy a Sziámi-öböl is lehet, hogy visszavonhatatlanul elveszne. Hiszen magától értetődő, hogy az úszó fúrószigetek, amelyekről kitermelik a kőolajat a tenger fenekéről, a víz alatti laboratóriumok, a kutatóhajók, s az olajvezeték-építők rá vannak utalva a biztos szárazföldi összeköttetésekre. A legnagyobb bizonyossággal indulhatunk ki tehát abból, hogy az amerikaiak belátható időn belül nem vonulnak kd In- dokínából: ezt csak akkor fogják majd megtenni, ha sikerül nekik az egész partszakaszon baráti (értsd: bábrezsim. Szerk.), s magukat szilárdan tartó kormányzatokat nyeregben tartaniuk. A mezőgazdasági nagyüzemek készülődnek a 3,1 millió holdnyi kalászos gabona betakarítására. A legtöbb tsz-ben gépszemléket tartanak. Ezzel egy- időben a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok — az illetékes szervekkel együtt — megvizsgálják a közös gazdaságok munkavédelmi helyzetét, és ahol szükséges, intézkednek a kiegészítő balesetelhárítás megszervezéséről. A mezőgazdasági üzemekben azzal számolnak, hogy az idei aratás nehéz lesz. A május végi—június eleji határszemlék szerint ugyanis a gabona túlságosan gyomos és az aratás ugyancsak igénybe veszi majd a gépeket. Éppen ezért a felújított géppark kipróbálásának egy érdekes módját választják. A későbbi, nagyobb kiesések elkerülésére a gabonakombájnok nagyobb részét már az őszi árpa aratásánál üzembe helyezik. Így néhány nap alatt megállapítható, valóban üzembiztosak-e a berendezések, és ha hibákat találnának, úgy az újabb javításra marad még idő. A mezőgazdasági gépjavító vállalatoknál tavaly októbertől az idei május végéig csak alig 100—120 kombájnt újíttattak fel a mezőgazdasági nagyüzemek. Ebből a szakemberek arra következtetnek, hogy miután megszűnt a gépjavítás után járó állami támogatás, a tsz-ek helyben és saját erőből javítják meg a gépeket. A Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat a több mint 11 000 kombájnhoz elegendő alkatrészt szerzett be. Csak a kombájnokhoz szükséges úgynevezett erősített láncok megvásárlása kérdéses még. 30 000 méter ilyen láncra lenne szükség, az import alapanyag azonban nem érkezett meg időben a Mátravidéki Fémműhöz és ezért a megrendelőket nem tudják kielégíteni. A MEGÉV most újabb erőfeszítéseket tesz, hogy Jugoszláviából vásárolják meg a gépek működéséhez szükséges láncszerkezeteket. A mezőgazdasági gépjavító vállalatok tavaly még 540 kombájnnal rendelkeztek, ezeket bérbeadták az igénylőknek. Most már csak 19 aratócséplőgépük van, a többit eladták a termelőszövetkezeteknek. Így az idei aratást csaknem teljes egészében a mezőgazdasági nagyüzemek bonyolítják le. Saját gépekkel dolgoznak majd, és a javítást is lényegében önerőből oldják meg. A vidéki jelentések szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a rendelkezésre álló üzemanyagtároló teret fokozatosan töltik fel. Az ÁFOR-telepek is megteszik a szükséges intézkedéseket a mező- gazdasági géppark kiszolgálására. Az idei aratásra 1500 kombájn érkezik külföldről, nagy többségüket már át is vették a gazdaságok. Lenin-emlékérmet adományoztak magyar közéleti személyiségeknek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége a Le- nin-centenárium tiszteletére létesített emlékérmet adományozott magyar pártós állami vezetőknek, közéleti személyiségeknek, a politikai, a társadalmi és a kulturális élet számos képviselőjének, a lenini eszmék terjesztésében, megvalósításában, a magyar— szovjet barátság ápolásában kifejtett kiemelkedő tevékenységükért. A kitüntetettek egy csoportjának szerdán F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete meleg szavak kíséretében nyújtotta át a magas elismerést. A bensőséges ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A kitüntetettek nevében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott köszönetét. Mennyit agitáljon a vezető? Felajánlások, segélyek Az árvízkárosultak megsegítésére az érsekcsanádi Búzakalász Tsz tagsága 35 ezer forintot ajánlott fel. A szövetkezeti gazdák a járási munka verseny ben elért első helyezésért kapott 15 ezer forint jutalmat is a nemes célra juttatják. * A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz mintegy 100 dolgozója 12 200 forinttal segíti a bajbajutottakat. A szövetkezet vezetősége 25 ezer forintra egészíti ki a felajánlást, s ezt az összeget utalja át az árvízkárosultak segélyalapjára. * Megyénk egészségügyi dolgozóinak felajánlása — amelynek összege egyébként napról-napra gyarapszik — június első harmadának végén 410 ezer forintot tett ki. Mostanában számonkérik az erélyt, a határozottságot egyes vezetőktől. Tegyük hozzá, joggal, mert néhol valóban megfeledkeznek erről a fontos vezetői tulajdonságról. Az egyértelmű döntéstől, a határozott igen vagy nem kimondásától főként a kényes személyi kérdéseknél húzódoznak. Fegyelmezni, a feladatok elvégzését számonkérni, felelősségre vonni, valakit előléptetni, vagy leváltani a produktummal arányosan differenciáltan jutalmazni és bért emelni valóban nem könnyű, mert találkozik az érintettek, vagy éppen a passzív kívülállók érzékenységével. De a legkényesebb ügyekben is az egyszemélyi felelős vezetők joga és kötelessége a határozott döntés. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a vezető a rideg tárgyilagosság megtestesítője, s érzéketlen a hangulatra, a személyes indulatokra. Aligha érthetünk például egyet azzal a helyenként jelentkező véleménnyel, hogy a vezető ne agitáljon, az ő feladata kizárólag csak a döntés, az utasítás és az ellenőrzés. Legalább olyan fontos vezetői tulajdonság a meggyőző, agitatív készség, mint a jó helyzetfelismerés, vagy a határozott véleményalkotás, ál- iásfoglalő képesség. E különböző vezetői kvalitások egyébként szorosan összetartoznak és nem állíthatók szembe egymással. Csak a sokoldalúan megalapozott, meggyőződéses vezetői vélemény lehet a helyes döntés alapja. S aki tudja, mit és miért csinál, az elhatározásait félreérthetetlenül meg is tudja indokolni. s ezt az indokolást — feltéve, ha nem rutinfeladatról van szó — joggal elvárják minden főnöktől közvetlen munkatársai, s az irányításra bízott kollektíva tagjai. A vezető meggyőző tevékenysége tulajdonképpen már a döntés-előkészítés időszakában kezdődik. Élénk vitában, érvek és ellenérvek pergőtüzében alakul ki a vezető határozott véleménye. S e vélemény helyességének egyik próbaköve az ellenvéleményt valló munkatársak meggyőzése, még a döntés meghozatala előtt. Ezért is kívánatos, hogy a vezető olyan közvetlen munkatársakat, tanácsadókat válasz- szón, akik képesek felszínre hozni az ellenérveket, a döntés után esetleg szélesebb körben is jelentkező nézeteket. A tanácsadó testület, az egyszemélyi döntést előkészítő apparátus akkor segíti a főnök munkáját, ha bátran vitába mer szállni vele, s akkor árthat neki, ha mindenben egyetértését, helyeslését keresi. Az eleven előkészítő érveket is szolgáltatnak a későbbi elhatározás indoklásához, elfogadtatásához. Ahol nincsenek ilyen vitájolhatja magát, s hibás döntés esetén is hisz saját csalhatatlanságában. Időnként még glóriát is képzel a feje fölé, s kinyilatkoztat, mint majdan a próféták, vagy ellentmondást nem tűrően parancsot osztogat, akár a zsoldosvezér. Mind a parancsuralom, mind a kinyilatkoztatás, a szellemi gyengeség, a bizonytalanság, az érvek hiányának a jele. Persze, nem kell mindent magyarázni, hiszen a dolgozó nem kisdiák, és a vezető sem tanító. Vannak nyilvánvaló igazságok — mint a matematikában a 2X2=4 —, amit feltételezhetően mindenki ismer. Ilyen például, hogy a fizetésért dolgozni kell, hogy a munkáért felelősséget vállal végzője stb. A napi munka kiadása vagy számonkérése aligha igényel minduntalan időtrabló da- gályos magyarázatot a közvetlen munkahelyi vezetőktől, például a művezetőktől. De a vállalati vezetésben már kevesebb az ilyen ismétlődő rutinelem és sokkal több a kialakult gyakorlatot megújító kezdeményezés, vállalkozás, amely a nyilvánosság ítélőszéke előtt vizsgázik igazán. Ilyenkor a vezető kiáll és elmagyarázza, hogy miért vált döntése szükségessé. Kritikus ügyekben pedig eleve kéri is az érintettek véleményét, javaslatát, támogatását. így a jól előkészített döntés nem hat ták, a vezető könnyen el- meglepetésként, sőt az agi-i lis dolgozók saját javaslatuk megvalósulását látják benne. A dolgozókkal egyetértésben könnyebben — úgy is mondhatnánk, hatékonyabban — lehet vezetni, mint ellenükre. Ezért a döntés sikeres végrehajtásáért is érdemes az ügy számára minél több, a végrehajtásban résztvevőt megnyerni. De a szocialista tulajdon lényegéből is következik, hogy figyelni kell a dolgozók, a „részvényesek” véleményére, szavára. Kívánatos minél több részvényes szavazatát elnyerni, ha abszolút egyetértésre nem is lehet törekedni. Nem tekinthetjük ezért a vezetői döntések lényegének, hogy azok egy az egyben a közvélemény elvárásait tükrözzék. Sokkal inkább az előrelátást. Olyankor is dönteni kell, ha sokan — vagy a hangadók közül sokan — akár pillanatnyi, akár vélt érdekek alapján ellenzik. Ilyenkor különösen nélkülözhetetlen a meggyőző szó, az érvelés, az összefüggések, a távlatok ismertetése. Persze, azok sem élhetnek vétójoggal, akiket nem lehet meggyőzni. A feladatok, a döntések végrehajtása kötelező. Az agitációt végül is határozottság és erély váltja fel mindazoknál, akik önkéntesen és meggyőződésből nem állnak a pontosan, szépen cselekvők közé. e, &
