Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

í. oldat 1970, június 30, kedd így készült a terv '• Ala^° a népgazdaság hatékonyabb működése Kijelentő mondat helyett... 1971. január elsejével in­dul a IV. ötéves terv. A tervjavaslat, amely a kö­vetkező öt esztendőre fel­vázolja a népgazdaság fej­lődését, a termelőerők, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek egész­ségügyi és kulturális ellá­tásának fejlesztését — a közelmúltban elkészült. A javaslat rövidesen a párt Központi Bizottsága, majd a kormány elé kerül, s ősz­szel a parlament elé, amely ha részleteiben és egészé­ben mindannyiunk számá­ra megfelelőnek ítéli a ter­vezetet, megalkotja majd a IV. ötéves tervtörvényt. Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes ja­vaslatok puszta összesítésé­ből, összehangolásából, majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés fő mód­szere a kialakuló gazda­sági folyamatok értékelé­se, elemzése. A feltárt jelenségek, ten­denciák előrevetítése és azok befolyásolására a le­hetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a ter­vezésnek rendkívül felelős­ségteljes szakasza: itt kell a központi, állami döntése­ket — amelyek valameny- nyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazda­sági szabályzókkal, ame­lyek a vállalati gazdasági környezetet befolyásolják. A III. ötéves terv ered­ményei különben bizonyít­ják, hogy ez a bizonyos gazdasági környezet fő vo­nalaiban megfelelő a IV. ötéves terv céljainak való- raváltásához is. Egy-két fi­nomításra azért, természet­szerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás pl.: — s ezen napjainkban még dolgoznak —, hogy a bérezés, de általában a jövedelem, az eddiginél jobban igazodjon a mun­ka tényleges hatékonysá­gához, minthogy a IV. ötéves terv egyik lényeges, és általános programja is éppen a ha­tékonyság, és ezen belül a termelékenység javítása. A tervjavaslat így fogalmaz: a nemzeti jövedelem éven­kénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság fenntar­tása mellett 85—90 száza­lékban a termelékenység emeléséből kell fedezni. (Ezt különben azzal is se­gítjük, hogy a tervjavaslat a magasabb termelékeny­ségű ágaknak az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztést biztosít majd.) Hogyan jutottak el azon­ban a tervezők pl- ehhez a javaslathoz: a nemzeti jö­vedelem 1971 és 75 között évenként 5,5—6 százalékkal gyarapodjon? Miért pont ennyivel? Nos, az egész tervjavaslat elkészítésénél lényegében két fő módszer ötvöződött szüntelenül: a közgazdasági elemző munka és a gépi prog­ramozás. így történt ez a nemzeti jövedelem számításánál is. A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alaku­lására két tucat alternatí­vát felesleges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becsléssel is — behatárolható: 4-től kb.^ 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jöve­delem évenkénti növekedé­sét gazdaságunk színvona­lán — de a nemzetközi ta­pasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezek után programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi legyen a megadott határok között. Kiderült például, hogy 4— 4,5 százalék között kár len­ne tervezni, ez visszafogná a fejlődésünk dinamikáját, ennél lényegesen jobbak kondícióink. A 7—7,5 szá­zaléknál viszont tüstént ki­ugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehe­tőségeink túlbecsülése len­ne feszültségek keletkez­hetnének a végrehajtás so­rán, mert — egyetlen pont­ban legalábbis — már egyensúlyi zavarokat hozna magával. Nevezetesen: nemzeti jö­vedelmünk ilyen mértékű gyarapodását évenként, külkereskedelmünk, a vi­lágpiaci körülmények vár­ható alakulása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a ráeső részt ter­mészetesen. Az évenkénti 5,5—6 szá­zalékos növekedést ugyanakkor valamennyi összefüggés adatsora visz- szaigazolta. Ez került te­hát a tervjavaslatba. (A túlteljesítés a hatékony­ság és a műszaki fejlődés meggyorsításával természe­tesen lehetséges, mint- ahogy az most a III. ötéves tervben is bekövetkezett: öt esztendőre összesen a nemzeti jövedelem 20—25 százalékos növekedését ter­veztük — előreláthatóan 40 százalékos gyarapodást könyvelhetünk el. Ebben természetesen már szerepe van a harmadik éve funk­cionáló új gazdaságirányí­tási rendszernek.) Az egészséges arányok keresése — s persze nem­csak a nemzeti jövedelem­nél — már az induláskor alapvető cél volt: kiinduló pont. A IV. ötéves terv össze­állítása mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdő­dött: természetesen a koncepció meghatározá­sával. Ebben meghatározták, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gaz­dasági egyensúly kiterjesz­tése, stabilizálása, s ez lesz a gazdaság fejlesztésének is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, illetve megteremtése a la­kossági piacon, a fizetési mérlegben, a beruházási piacon, s általában az egészséges arány kialakítá­sa a felhalmozás és a fo­gyasztás között. Az egyen­súly a lakossági piacon megteremtődött, már a III. ötéves terv második felé­ben — a mennyiségek szempontjából. A válasz­ték, a minőség még kíván­nivalót hagy maga után — a most következő tervidő­szakra. A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően alakult 1969-ben, sőt ezen belül — s erre régóta nincs példa — tőkés fizetési mér­legünk is aktívummal zár­ta az évet. Ezt kell tartó­sítani 1971-től. A beruházási piac egyen­súlyának megteremtése az, ami most a legfonto­sabb feladat lesz a kö­vetkező években. A másik lényeges mo­mentum, amit a tervezők­nek már az induláskor el kellett határozni, hogy az egyensúlyra alapozva — sőt, ezt előfeltételként ér­tékelve — életszínvonal emelkedését legjobban szol­gáló tervet készítsenek. Ebből a megfontolásból ki­indulva határozza meg a tervjavaslat az árak és a jövedelmek alakulását, — vagy pl. az építőipar és az építőanyagipar fejlesztését — a lakásprogramnak meg­felelően, vagy — ebből in­dul ki még pl. az a gondo­lat is, miszerint az úgyne­vezett nem termelő ágaza­tok (lakásépítés, egészség­ügy, stb.) beruházásai gyorsabban növekedjenek az eddiginél. Még egy döntő körül­mény megfogalmazódott az induláskor, és pedig az, hogy épp a5. életszínvonal orientáció, s a beruházási piac egyensúlya érdekében a beruházások, fejlesztések számát, helyét, arányát a szükségesség határozza meg. A népgazdasági szük­ségesség, s nem az esetle­ges helyi igény, amely ter­mészetesen lehet jogos, de mert az adott lehetőségek mégis megkövetelik a rang­sorolást, a szükséglet he­lyett a szükségesség legyen a döntő. Ezek az elvi elhatározá­sok — amelyeket 1969. augusztusában a párt Köz­ponti' Bizottsága is újólag jóváhagyott, kijelölvén most már a tervezési mun; ka konkrét gazdaságpoliti­kai irányait — képezték azután a most már adatok­ban is fogalmazó tervezés alapjait. (A második részt követ­kező számunkban közöl­jük.) Gerencsér Ferenc Bácskai János, a vaskúti tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke nyugdíjba ment. Egyszerű kijelentő mondattal el lehetne intéz­ni ezt a tényt, hiszen a tár­sadalomban kialakult rend hogy bizonyos kortól az emberek pihenéssel töltik hátralevő éveiket. Ez esetben ne elégedjünk meg az egyszerű, a közvéle­Itt ül velem szemben, szemüvege mögött élénken figyel rám, kerek arca meghatottságról árulkodik. — Minek erről írni — tiltakozik. — Más is megy nyugdíjba. Mindig ilyen szerénynek ismertem. Még emlékszem rá amikor az előző vb-el­nök, Reile Géza Kiskunha­lasra történő helyezése után Sárosi György az új, Bács kai János vonult vb-elnök. a nyugalomba mény számára hétköznapi ténnyel. Beszélgessünk egy kicsit a volt vb-elnökkel. Bevezetőül annyit hogy itt született Vaskúton. Rá nem vonatkozik az a mon­dás, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában, mert csaknem 16 évig volt a község közigazgatásának élén. a terveiről beszélgettünk. Ez még 1954 október vé­gén volt. Milyen gyorsan múlik az idő. Azóta rengeteget változott a község. — A vaskútiak mindig szerettek kezdeményezni. Elsők között történt a köz­ség mezőgazdaságának át­szervezése. Élen jártak a Lakitelek bora és gyümölcse — Szolnok megye boltjaiban A napokban újszerű ke­reskedelmi megállapodás jött létre a lakiteleki Szik­ra Tsz és a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat között. A vállalat megkeresésére és felkérésére a közös gazda­ság palackozott borral, pá­linkaféleségekkel, zöldség­gel és gyümölccsel látja el a szomszéd megye önki- szolgáló boltjait, illetve azok közül a legnagyobb forgalmat lebonyolítókat. Már erre az évre is ki­terjed a megállapodás. A négyféle pálinkából — ugyancsak négy különböző méretű üvegekben palac­kozva — 80—100 hektós mennyiségben közvetlen értékesítésére kerül sor. Borból, eleinte kísérletkép­pen, tízezer palackkal szál­lítanak a boltokba, hat faj­tát — a kövidinkától a cirfandliig. Zöldségből a napi igényeknek megfele­lően, s a mindenkori köl­csönös ármegállapodás sze­rint — tehát igen rugal­mas módon — szállítanak az üzletekbe. Elsősorban a paradicsom és a paprika jöhet szóba. A gyümölcs is mindig a szezonnak meg­felelően kerül „terítésre”, ám almából a téli folya­matos árusításra előrelát­hatólag 20 vagonnal tárol­nak a közös gazdaság hű­tőházában. Előzetesen szó­ba került az is, hogy az al­mát egy és kétkilós necc- hálókban adják át a bol­toknak. Ez a forma a vá­sárlást rendkívül meggyor­sítja. A vállalat és a szövetke­zet kapcsolatának bővíté­sét mindkét részről szor­galmazzák. Ennek jegyé­ben már jövőre meghono­sítják a „zacskós”, poly- pack csomagolású tej áru­sítását. A félliteres tej­csomagokat a Szikra Tsz- ben készítik majd el. Ugyanakkor fokozzák a borpalackozás ütemét is, ennek érdekében most pró­bálnak ki egy új, műsza­konként 3—4 ezer palackot megtöltő berendezést, ame­lyet kísérletképpen a Gép­javító Vállalat kecskeméti telepén szerkesztettek. A közös gazdaság tervbe vet­te egy tízezer hektós pince megépítését is. Mit mond a népszámlálás Annak idején, a nép- számlálás mozgalmas nap­jaiban már jeleztük, hogy az előzetes adatokat tartal­mazó első füzet megjelené­se az év közepére várható. A Központi Statisztikai Hivatal állta a szavát, mert íme, előttünk fekszik a nagy alakú, piros táblájú, vaskos kötet, tele az adatok légiójával. Közülük ben­nünket természetesen a szűkebb pátriánkra vonat­kozóak érdekelnek elsősor­ban. Lássunk hát belőlük egy csokorra valót. Az utóbbi évtized termé­százalékot tesz ki a tényle­ges fogyás. Kecskemét lakossága száz éve 31 ezer fő volt. Az 1960. évi 66 ezerrel szem­ben viszont jelenleg 77 ezer a város lakóinak száma. ma 3 ezer és 5 ezer kö­zött van. A 20 ezer lakost versenymozgalmakban, a takarékosságban. Innen in­dult el a „minden ház, egy takarékbetétkönyv” mozga­lom. A társadalmi munká­ban mindig összefogtak a község lakói. Az utóbbi tíz év alatt tízezer négyzetmé­ter korszerű út, 24 ezer négyzetméter járda, 17 ki­lométer vízvezeték-hálózat épült. Elsők között fogott össze a lakosság törpe víz­mű építésére. Orvosi laká­sok, rendelők épültek. Sokáig tartana felsorolni az új létesítményeket. Az eredményeket a község ve­zetői, a tanácstagok közre­működésével, a lakosság se­gítségével érték el. Az előbbieket nem di­csekvésből soroltam el — mondja — hanem azért, hogy bizonyítsam, hogy nem az én személyem, ha­nem szinte az egész község összefogásának eredménye mindaz, ami itt látható. Pedig igen sokféle nép­csoport lakja Vaskútat. A magyarokon kívül németek és délszlávok. A magyar lakosság is szinte az or­szág minden részéről tele­pedett itt le a felszabadu­lás utáni években. Amikor az első szövetke­zetek alakultak még külön hoztak létre csoportokat az őslakók, a Viharsarokból jött telepesek, a felvidéki­ek, a németek és a dél­szlávok. A későbbi egyesí­tések során három termelő- szövetkezet maradt de az elmúlt év január 1-én ez is eggyé olvadt Bácska né­ven. Már az első esztendő­ben tízmillió forinttal ma­gasabb termelési értéket, állított elő az egyesült gazdaság, mint az előző esztendőkben a három szö­vetkezet. — Az ünnepségen, ahol elbúcsúztak tőlem a kollé­gák, talán túl sok jót is mondtak rólam. Én úgy ér­zem, hogy csak félig bú­csúztunk, hiszen itt ma­radtam a községben és to­vábbra is részt veszek a közéletben. Tanácstag va­gyok, a sporté gye sülét tiszt­ségéről sem mondtam le. Továbbra is tudósítom a megyei lapot a sportesemé­nyekről mint eddig. Most talán több idő jut a családra, az unokákkal való foglalkozásra. Sárosi György, az új vb- elnök is itt született. Régi közéleti ember. Az egyesü­lés előtt az egyik termelő- szövetkezetnek volt az el­nöke. — Kiegyensúlyozott ve­zetés jellemezte itt a köz- igazgatást, a tanácsválasz­tás, de a felszabadulás óta is. Itt én vagyok a har­madik vb-elnök. Szép örök­séget kaptam elődömtől. Valamikor én is a köz­meShaladó nagyságú tele- | igazgatásban kezdtem. Ép­pülésünk négy van, 500 fő­nél kisebb viszont mind­össze egy (Bácsszentgyörgy) A lakások száma Bács­A külterületi népesség Kiskun megyében 189 ezer számaránya Bács-Kiskun I Ebből 102 ezer az egy-, 15 megyében a legmagasabb: ezer pedig a három- és 165 ezren élnek tanyán, többszobás. külterületen. Az utóbbi tíz esztendőben jelentős mér­tékben javult az arány. Ma kishíján 44 ezerrel (21 szá­zalékkal) kisebb a külterü­leten élők száma, mint volt 1960-ban. szetes szaporodási adatait | Megyénkben 280 ezer í'r- az elvándorlással szembe- fi és 293 ezer nő él, varr is állítva, kitűnik hogy me- ezer férfira 1049 nő jut fa gyénkben a tényleges sza- ! megyeszékhelyen 1076). porodás mínuszba került, ) A megye lestöbb telepü- vagyis magyarán szólva 2,2 lésének, 32-nek a lélekszá­Kecskemét 26 ezer hek- ’árnyi területe csaknem pontosan a felét teszi ki a fővárosénak. Érdekes adat, hogy a területet tekintve megelőzzük Miskolcot, Pé- ! idén megkezdjük egy kor­csét és Szegedet is, Kecs- [szerű áruház építését, fo- ksmétnél nagyobb kitérje- j Mk a művelődési ház át- d >űek viszont olyan váró- [alakítása, bővítése is. pen nemrég akadt a ke­zembe egy jegyzőkönyv, 1942. júliusából, ahol a fel­vételről való döntés sze­repelt, ezzel a kitétellel: a nevezett bármikor min­den felmondás nélkül el­bocsátható. Akkoriban a díjnokokra ez a szabály volt érvényes. Jó alapokról fejlesztjük tovább a községet. Még az sok, mint például Hódme­zővásárhely; Karcag vagy '. ^ennyit egy ki­Kisktinhalas jelentő mondat helyett. Kiskunhalas, J. T, K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents