Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
1970. június 30, kedd 8. oldal Szívósan és következetesen Kiskunhalas kulturális élete az elmúlt években jó néhányszor magára vonta a figyelmet. Elég megemlíteni a tanyai ismeret- terjesztést, a cigánylakosság nevelését, a múzeum sokoldalú tevékenységét, a halasi kiadványokat, az itt rendezett amatőr művészeti fesztiválokat, a klubmozgalomban elért sikereiket, könyvtáruk kimagasló eredményeit. Csak ami hirtelen eszembe jut A művelődési központ épülete (a régi) életveszélyessé vált, lebontották. Akkor — évekkel ezelőtt — új helyre költöztették őket. Ügy lászott, megfelelő lesz majd az új épület. Nemsokára rá kellett jönniük: nem így van. Egyre rosz- szabb lett az új környezet is. A tető megroggyant, a falak megrepedtek, átnedvesedtek. a helyiségek száma is kevésnek bizonyult, s mindegyik még szűk is ráadásul. Ez ma is így van. Azt hinné akárki, hogy ilyen körülmények közt nem lehet dolgozni. Hogy az igazgató és munkatársai csak keseregni tudnak, meg lázongani, vagy ülni és várni a jobbra, tétlenül. Nem ez történik. A halasi művelődési központban sokszínű, korszerű, tartalmas kulturális munka folyik. Erről bárki, aki kíváncsi rá, könnyen meggyőződhet. Elég, ha bármelyik napon bemegy oda, csak úgy kíváncsiságból, s tapasztalni fogja; kedvesen fogadják, és találnak számára hasznos időtöltésre, szórakozásra lehetőséget. Mert így történik itt mindig. Nem mehet úgy oda soha senki, hogy ne érezne azonnal a szíves vendégszeretetet, a törődést. Nem hiába kapta meg kiváló munkájáért H. Béres Erzsébet igazgató a Munka Érdemrendet és a Szocialista Kultúráért kitüntetést. De két munkatársa: Szeri Endre és Nagy Sándor művészeti előadó is lelkesen és hozzáértéssel végzi a munkáját. Ott jártamkor éppen túl voltak a jól sikerült bábfesztiválén, s akkor bontották le a gyermekrajz-kiállí- tást. Folyóiratolvasó (állandó jellegű), könyvkiállítás gyermekeknek, varrótanfolyam, tánctanfolyam, rendszeres névadó és más családi ünnepségek, szabadtéri utcai ismeretterjesztő előadások, színházi előadások (most éppen egy szovjet művész- együttes szerepelt itt), irodalmi színpad, ifjúsági és nyugdíjas kiül): íme, néhány ága sokoldalú tevékenységüknek. Számomra különös volt, hogy a rossz körülményekre nem panaszkodtak. Majd segít a tanács — mondták bizakodóan. Hozzátették még: amíg egyszer felépül az új művelődési központ, addig is dolgozni kell. Mert a lakosságban van igény a kultúrált társas együttlétre. A halasiak minden rétege jár ide: fiatalok és idősek, értelmiségiek és parasztok, munkások. Családias hangulatú, meghitt légkörű hely hát a művelődés központja Halason. Az akadályozó tényezők ellenére lett azzá, az itt dolgozók ügyszeretete, lelkesedése által. Azáltal, hogy szívósan és következetesen tudnak fáradozni a fejlődő kulturális igények kielégítésén. Varga Mihály Nemzetiségek a nemzeti egységben Szegedi mozaik A szegedi Virágh-presszó teraszán vasárnap délelőtt futótűzként terjedt a hír; megjelent a helyi napilap Árvízi Krónika című különkiadása. Fél óra múlva szinte minden vendég nagy izgalommal olvasta a szegedi és a makói árvízvédelem történetét, a küzdelmes órák krónikáját, s a legemlékezetesebb epizódokat. A mellettem levő asztalnál egy férfi Kádár János elvtárs szegedi látogatásakor tett nyilatkozatából idézett társainak: „Ez a súlyos természeti csapás nagy próbatétel számunkra. Talán a legfontosabb az az egység, összhang, amely az árvíz elleni védekezésben mindvégig a lakosság részéről is megnyilvánult. ..” A fenti idézet „végigkísért” a Tisza-parton. A múzeumnál, s a gyermekklinika előtt tornyosuló homok- hegyk a rekkenő hőségben valósággal felforrósodtak. A teherautók szünet nélkül „nyelték” a homokot. A kőgát mellett napégette, bronzarcú katonákkal, munkásőrökkel, diákokkal találkoztam. A homokzsákokat ürítették, a műanyagfóliát csomagolták. A rakparton megszólítottam Sebes János honvédet. Mellén kitüntetés: a Kiváló katona jelvény díszelgett. — Május elején volt az első árvízi riadó. A figyelőszolgálat üdülésnek számít. A zsákolás, no meg a makói kiköltöztetés szinte emberfeletti erőt kívánt... A kollégiumok mögött egyetemistákkal találkoztam. Napoztak... — Elektrofizikát nem leány álom tanulni, de jól ismerjük a zsákolás „módszertanát” is — mondta egy szemüveges fiú. — Éppen az árvízvédelmi munka miatt halasztottuk el a vizsgát. Egyébként már régen otthon lehetnénk. Dóm tér. A szabadtéri játékok előkészületei még kezdeti stádiumban állnak. A korábbi években július elején, már a próbák is elkezdődtek, jelenleg még csak állványoznak, a díszlettartókat szerelik, festik a székeket. Tárnái László A nemzetiségi lakosság körében végzett politikai munkának sok éves hagyománya van a népfrontmozgalomban. Az évek során gazdag tapasztalatok halmazódtak fel. Erről beszélt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legpünk szocialista nemzeti egységét — Nemzetiségi politikánk legfőbb vonása, hogy elvi alapokon nyugszik. A nemzetiségek között nincs megkülönböztetés. — Szocialista nemzeti egységünk erősítése szemböző tervek egyeztetésén túl, a népfront támogatja a nemzetiségiek arányos képviseletét az országgyűlésben, a tanácsokban, s biztosítja az arányos képviseletet a népfrontszervek minden szintjén. A Hazafias Népfront Országos TaMagyarország nemzetiségiéinek területi elhelyezkedése. (KS — Terra) utóbbi ülésén Bugár Já- nosné is, a népfront főtitkárhelyettese. — Az együttműködés gyakorlata és eredménye attól függ — mondotta —, hogy a nemzetiségi szövetségek mennyire veszik igénybe a helyi népfrontbizottságok erejét, együttműködési hajlandóságát. Attól függ, hogy együttes munkájukkal mennyire szolgálják a lakosság egészének, benne nemzetiségi dolgozóinak politikai cselekvési egységét, összességében és végeredményben egész dolgozó né— (51) Ügy jött ki a lépés, hogy ma este foglalt vagyok — mondta a lány, s türelmetlenül nézett Klossra. — Segíthetek valamiben? — kérdezte a férfi. — Nem, semmiben. Azazhogy csak azzal és csak úgy, ha most azonnal elmész. Értsd meg — mondta a még mindig mozdulatlan kényelemben heverő férfinek —, hogy Poller sürgős feladattal bízott meg. — Rögtön telefonálok neki, és megkérem, hogy mentsen fel. Végtére is nekem ígéretet tett, hogy ma este szabad leszel. — Kloss felugrott, s a telefonhoz nyúlt. — Ne telefonálj! — kiáltott kétségbeesetten a lány. — Gondoltam, hogy ezt mondod — fordult most hozzá komoly arccal Kloss. — Mi történt? — Semmi. Semmit sem mondhatok, csak arra kérlek, bízzál bennem, Hans. Kloss sejtette, hogy mi történt, de nem merte kijátszani a kártyáit. Nem akart még elmondani semmit Lizának. Még nem addig nem, ameddig minden ütőlap nincs a kezében. De valamit mégiscsak el kellett árulnia a lánynak: — Kérlek Liza, még néhány percig várj. Ugyanis valakinek megadtam ezt a telefonszámot, s nagyon fontos üzenettel jelentkezik. — Megőrültél? — kapaszkodott Kloss karjába görcsösen. — Erre a számra vársz üzenetet. Tudod, hogy ez a szám hova van bekötve? Kloss az órájára nézett. Az idő pontosan kilenc óra volt. Ebben a pillanatban megszólalt a telefon. Kloss felemelte a kagylót, s örömmel nyugtázta, hogy utasítása szerint járt el a csoport új vezetője. — Igen, én vagyok — mondta Kloss. — Jó estét. Ezután már csak hallgatott. Jól megjegyezte az adatokat, amelyeket a másik bediktált, s örömmel nyugtázta, hogy Poller beugrott a cselnek, s most teljes erővel kutatják az „Elizabet”-et. Kloss néhány semmitmondó nyugtázó szó után letette a kagylót, s Lizára nézett. Átérezte a lány kétségbeesését, s őszintén sajnálta, hogy mind ez ideig nem fedhette fel előtte kilétét. Azután Artúrra gondolt. Még van néhány órája — gondolta —, hogy végezzen vele. De előbb Lizát kell biztonságba helyezni. Ehhez viszont már nincs sok idő. Kloss mosolygott a gondolatra, hogy mennyire meglepődik Liza, ha megtudja. — Liza — kezdte Kloss, de nehezen szánta rá magát a felfedésre. Kétségei még mindig nem tűntek el teljesen. — Liza — nyújtotta ki a kezét a lány felé, s Liza melléje lépett: — Menj már. Nagyon kérlek, menj már..: E pillanatban nyílt a szobaajtó, s egy férfi lépett a szobába, akinek nyilván volt saját kulcsa a lakáshoz, hogy ilyen észrevétlenül érkezhetett. — Mire akarod rávenni a főhadnagy urat? — hallotta Kloss von Lipke hangját. — Már semmire — mondta csüggedten a lány. Kloss szembefordult az idegennel, s magában megállapította, hogy von Lipke nemcsak agyafúrt fickó, de jól képzett hírszerző is. Aztán azon meditált, hogy vajon egyedül érkezett-e Lipke, vagy körülvették a házat? S ha körülvették, akkor hogyan juthat ki innen Liza? S egyáltalán: likvidálja-e most Artúrt, vagy hagyja ezt a munkát Pollerra? Gondolt egyet, s belement a játékba. — Bocsáss meg — fordult Lizához —, de most már mindent értek. Tehát az urat vártad. Igazán nem szép, hogy ilyen kényelmetlen helyzetbe hoztál bennünket. — Liza elfelejtett bemutatni bennünket egymásnak — mondta ironikus hangon Artur, s germánosan ösz- szekoccantotta a bokáját: Erik von Lipke — majd pimaszul folytatta: — Kloss főhadnagy, ha nem tévedek. — önt kitűnően informálták — mondta Kloss, s kicsit megbiccentette a fejét Lipke felé. — Liza az én tanítványom — mondta Artur, s az én tanítványaimnak nincs előttem titka. Liza sokat mesélt nekem önről, s a hőstettéről. — Túlzás — mondta Kloss, s jobb kezét a zsebébe süllyesztette. (FolytatjukJ pontjából is fontos, hogy minél jobb egyetértésben, kölcsönös megbecsülésben éljenek és dolgozzanak együtt a mgyar és nemzetiségi dolgozók, és a különböző nemzetiségiek is egymással. A népek, és ezen belül a szomszéd népek közötti baráti kapcsolatok ápolásában, erősítésében, mi fontos összekötő kapocsnak ítéljük és úgy is kezeljük a nemzetiségi lakosságot. A Hazafias Népfrontnak, amelynek legfőbb célja a szocialista társadalom teljes felépítése és ennek érdekében szocialista nemzeti egységünk erősítése, jelentős feladatai vannak a párt és akormány nemzetiségi politikájának megvalósításában. A népfrontban nemcsak folyamatosan tanulmányozzák a nemzetiségi kérdést, hanem mindent el is követnek annak érdekében, hogy nemzetiségi politikánkat megismerje a hazai és a határon túli közvélemény. Nemzetiségi politikánk egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit megvitatják a Hazafias Népfront honismereti bizottságában, megbeszélik a mozgalom apparátusával, — természetesen szoros együttműködésben a nemzetiségi szövetségek vezetőivel és a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályával. A népfrontban abból indulnak ki, hogy a magyar és a különböző nemzetiségű lakosság közötti egyetértés, kölcsönös megbecsülés fejlesztése, a barátság ápo- I lása hazánk különböző nemzetségű lakosai, valamint a magyar és a szomszédos népek között, mindnyájunk alapvető érdeke. Épp ezért a népfront nemzetközi kapcsolatának ápolásába bevonják a nemzetiségi szövetségek képviselőit is. A belpolitikai tevékenységben is szoros az együttműködés a Hazafias Népfront és a nemzetiségi szövetségek között. A különnácsának pl. tagja valamennyi nemzetségi szövetség főtitkára. Az anyanyelvi művelődés ápolása érdekében a népfront nemcsak a nemzetiségi szövetségeket támogatja közvetlenül. A Művelődésügyi Minisztérium hatáskörében tartozó művelődésügyi, iskolai kérdésekben jelzéseket, javaslatokat intéz a minisztérium nemzetiségi osztályához és az illetékes tanácsi szervekhez. A felsoroltak korántsem jelentik azt, mintha a népfront bábáskodna a nemzetiségi szövetségek felett. A népfront és a nemzetiségi szövetségek közötti viszony alapvetően és döntően politikai, társadalmi kapcsolódás. Valamennyi nemzetiségi szövetség „önálló társadalmi szervezet, amely politikai, társadalmi, kulturális tevékenységét az MSZMP politikája alapján, a Hazafias Népfonttal együttműködve fejti ki, az adott nemzetiségű magyar állampolgárok alkotmányban biztosított nemzetiségi jogai területén” — mondják ki a nemzetiségi szövetségek alapszabályai. Ugyanezt a kapcsolatot rögzítette a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állás- foglalása is, amikor megállapította, hogy a társadalmi tömegszervezetek és mozgalmak — nem szervezeti, hanem tartalmi vonatkozásban — részesei a népfrontmozgalomnak és a maguk működési területén végzett munkájukkal illeszkednek bele a nemzeti egységfrontba és a közös akciókba. Ez a munka tartalmából fakadó politikai kapcsolat egyre gyümölcsözőbb. A magyarországi nemzetiségi szövetségek tevékenysége hasznosan segíti nemzetiségi politkánk megvalósítását, szervesen illeszkedik a népfrontmozgalom szocialista építést segítő munkájához. J. R.