Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

1970. június 30, kedd 3. oldal Végig az Adrián Az egykori kalózvárosban A kedves olvasó eddi­giekben az Adria északi partjával ismerkedett. A csaknem 2100 kilométer hosszú jugoszláviai tenger­part déli része is igen ér­dekes. Csodálatosan gazdag látnivalókban gyönyörköd- 'het az utazó. A KOMPAS nevű jugoszláv utazási iro­da nemrég meghívta a Ma­gyar Televízió, a Rádió, né­hány lBUSZ-iroda, vala­mint a Petőfi Népe munka­társát egy kis utazásra a dél-adriai tengerpartra. Első állomáshelyünk Omis volt. A kétezer lako­sú, festői környezetben fek­vő városka kellemes fürdő­hely. A meredek sziklafa­lak tövében épült helység az olasz tengerparti üdü­lőhelyekre emlékeztet. Kes­keny utcái, régi házacskái, épületei igen romantikusak. A Mirabella és a Starigrád erődök romos bástyái a ré­gi kalózvilágot idézik. Va­lamikor ugyanis az önálló­ságra való törekvés idején virágzott itt a kalózkodás. Omis a régi római Oneum romjain épült. Alig lett önálló, máris a velen­ceiek hatalmi törekvései el­len kellett megküzdenie a városka lakóinak. Később a török elleni harc foglalja el a város lakóit. Ennyit a történelemről. Ma, azon kívül, hogy egyre kedveltebb adriai üdülő­hely, fejlődő ipara van. A Cetina folyón létesített ví­zierőmű olcsó áramával működnek a gyárak. Érde­kes, hogy a folyó vizét sziklába vágott 10 kilomé­teres alagútban vezetik a turbinákhoz. Ma a lakosság nagyrészt ipari munkás, bor- és olaj­termelő földműves, sokan élnek halászatból is. Ked­ves, vidám emberek az itt- lakók. Vendégszeretőek is. Az üdülővendég itt nemcsak szállodákban, hanem ma­gánházaknál is el tud he­lyezkedni. A KOMPAS jó­voltából egyik kedves kol­legámmal Krizanac Jure családjánál laktunk. Dal­mát háziasszonyunk szinte leste minden kívánságun­kat. Reggel alig ébredtünk már várt bennünket a tö- rökösen készített kávé. Na­ponta meg kellett kóstol­nunk a hegyek ízletes le­vét, a finom dalmát boro­kat. A konyhából éppen a Mirabellára lehetett látni. Vendéglátóink megígértet- ték velünk, hogy felme­gyünk az oromra, mert on­nan festői képet nyújt a A kalózvár őrtornya. Az olasz tengerparti város ok hangulatára emlékeztet a régi Omis. város, főként az új házak. Sok száz összkomfortos la­kás épült ugyanis ezen a kis településen az utóbbi esztendőkben. Nem lehet elfelejteni azt a kedvességet, vendégszere­tetet, amit itt tapasztal­tunk. Csak az Adria nem volt hozzánk elég kegyes. Az idén errefelé is késő» jött a tavasz és a magyar vendégeken kívül bizony még senki sem fürdött. Pedig már május végén jártunk. Ezen a vidékep so­ha nem süllyed fagypont alá a hőmérséklet, nem Is­merik a hóesést, a mediter­rán éghajlat alatt a gyü­mölcs-, a szentjánoskenyér-, az olaj bogy ó-termelés biz­tosít jövedelmet az lttla- kóknak. Dovizsénija! A viszontlá­tásra ! — így búcsúztunk a festői városkától. Ez pedig az új modern negyed a Mirabelláról nézve. (Folytatjuk.) A sebes vizű Cetina a szurdokból kiérve lassú folyó­Kereskedő Sándor vá szelídül. Előtérben: a minőségi követelmény Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes a felsőoktatás eredményeiről, feladatairól Milyen eredményekkel zárták a tanévet a felső- oktatási intézményeink, s melyek a további felada­tok? — erről nyilatkozott dr. Polinszky Károly, mű­velődésügyi miniszterhe­lyettes az MTI munkatár­sának. Ezt a tanévet felsőokta­tás-politikai szempontból az elmúlt öt esztendő leg­jelentősebb évének tekint­hetjük: sok kérdést elem­zőén értékeltünk és a fej­lődést hosszú távra meg­határoztuk. Mindez meg­fogalmazódott több párt­ós kormányhatározatban, miniszteri rendelkezésben. Nyilvánosságra kerültek a tudománypolitikai és ifjú­ságpolitikai irányelvek, nagy jelentőségű állásfog­lalások születtek az egye­temek szervezeti, működési és tanulmányi kérdései­ben, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásá­val az egyetemi bérrende­zéssel, a műszaki-gazdasá­gi főiskolai hálózat kiépí­tésével és az új ösztöndíj - rendszer bevezetésével kap­csolatban. Az egyetemi önállóság és demokratizmus kiszélesí­tése érdekében tett in­tézkedéseink, rendelkezé­seink komoly nemzetközi visszhangot is kiváltot­tak. Élni az önállósággal gya­korlatilag is kiszélesíteni az egyetemi demokráciát — ez a most soron levő fel­adat Az oktatáspolitika súlypontja tehát magukra az egyetemekre tevődik át, amelyeknek fontos felada­tuk lesz, hogy tovább munkálkodjanak az új kö­vetelményeknek megfelelő szemlélet kialakításán, ugyanakkor harcoljanak az új rend bevezetése közben jelentkező téves nézetek ellen. — Az oktató-nevelő munka korszerűsítésében a különböző intézménytípu­sok most más-más szakasz­ban tartanak. A műszaki főiskolákon most elsősor­ban az oktatás színvonalát kell emelni. Idei eredményeink sorá­ban említést érdemelnek a műszaki tanárképzés kiszélesítésének, teljessé tételének érdekében tett intézkedések is. — Az új ösztöndíjrend­szert a most zárult tanév­ben vezettük be. A gya­korlat bebizonyította, hogy egyértelműen sikeres to­vábblépést jelent az igaz­ságosság elvének érvénye­sítésében, a differenciál­tabb szociális támogatás­ban és abban, hogy való­ban ösztönözzön a jobb ta­nulásra. A felsőoktatási in­tézmények hallgatóinak több mint fele — 56,5 szá­zaléka — részesül rendsze­res pénzbeli támogatásban. Az idei tanévben csaknem 30 000 hallgató kapott pénz­beli támogatást, mintegy két és fél ezerrel több, mint az elmúlt tanévben. Több intézmény élt a lehetőség­gel, és saját ösztöndíj-po­litikát alakított ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a társadalmi ösz­töndíjak számát a külön­böző vállalatok, intézmé­nyek csökkentették és je­lenleg a hallgatóknak csupán 12 százaléka ré­szesül benne. A nevelőmunkában elért eredményeink is figyelem­re méltóak; további feladat, hogy elevenebbé tegyük a hallgatók tanulmányi és tudományos önképző mun­káját. — összegezve a tanév tanulságait, megállapíthat­juk: az egyetemek, főisko­lák egész tevékenységében előtérbe kerültek a minő­ségi követelmények. Idei intézkedéseink, közös mun­kánk csupán megindítottak egy átalakítási folyamatot, a gyakorlati megvalósítá­sig azonban még számta­lan tennivaló vár ránk — fejezte be nyilatkozatát a miniszterhelyettes. 4 bizakodás alapja (Folytatás az 1. oldalról) 20—25 forintot, sőt a fő­városban csak 12 forintot tett ki az elmúlt esztendő során. /írvendetes, hogy a já- ” rási elsőség is ne­künk jutott a bajai járás révén, ahol — az ország többi járását messze meg­előzve — 430 forintos egy lakosra jutó átlagot értek el. De majd mindenütt ta­lálható szép példája az összefogásnak. A közműves vízellátásban például ki­emelkedő volt Kiskőrös, Jánoshalma, Soltvadkert, Solt és Felsőszentiván la­kosságának társadalmi se­gítsége. Az út- és járda­építésben Kecskemét és Ka­locsa mellett Tiszakécske, Kiskunmajsa, Hajós, Solt­vadkert és Alpár községek példája emelhető ki, ahol a tanácsi szervező tevékeny­ség megsokszorozta az erő­forrásokat. Jelentős erő­feszítések történtek a böl­csődei helyek létesítésében, az öregek napközi otthoná­nak létrehozásában, nép­művelési intézmények, kul- túrházak építésében. Mindez a településfej­lesztési verseny sikere is, amely immáron több mint tíz esztendje folyik a me­gyében, amely nélkül nem lett volna ilyen lendületes és eredményes ez a munka sem. Azt jelenti ez, hogy a tanácsok meg tudták nyerni a lakosságot a fej­lesztési céloknak, és az el­képzeléseket, a kitűzött fel­adatokat magáénak érezte a falvak és városok népe. I ényegeben az eddigi ^ eredmények keltik a megye vezetőiben és az állampolgárok sokaságában a bizakodó hangulatot, s ez az oka a számvetések op­timista hangvételének is. A tanácsok bízhatnak a la­kosság öntudatos és áldoza­tos tevékenységében, amely megsokszorozza az anyagi erőket. A közvetlen hasz­nosságán túl erkölcsi tőkét is jelent mindez. A szocia­lista haza, s a szülőföld szeretete, az együvé tarto­zás érzése árad a hétköz­napi tettekből, s ez az ér­ték forintban ki sem fe­jezhető. T. P. Hatvanhatmillió forint szövetkezeti beruházásra Tizenegy kisipari szövet­kezet kapott tavaly a Ma­gyar Nemzeti Banktól ösz- szesen mintegy 22 millió forintnyi hitelt, a belke­reskedelem „hiánycikklis­táján’’ szereplő termékek előállításához szükséges forgóeszközökre, beruházá­sokra. A szövetkezetek a hitel ellenében mintegy 70 millió forint értékű több­lettermelést vállaltak, csu­pa olyan közszükségleti cikk gyártását, amelyet a vásárlók addig hiába ke­restek — vagy csak elvét­ve találtak — az üzletek­ben. A hitel határa már a múlt évben is érezhető volt az idén pedig számos termék került le a hiány­cikkek listájáról. Üjra lehet kapni külön­féle épületvasalásokat, zá­rakat, villamossági alkat­részeket, kapcsolókat, stb. így például ajtódiópántok gyártásához a Dunapataji Vegyes Építő Ktsz kapott beruházási hitelt, s a kere­sett cikkből az idén már i több milliót gyártanak, ‘ mégpedig az importált áru­nál, illetve hasonló hazai gyártmányokénál jóval kedvezőbb áron. A közked­velt Autopress kávéfőző gyártásához az Autófém Ktsz kapott hitelt és en­nek ellenében 5,5 millió fo­rint értékű termelést vál­lalt erre az esztendőre. Az Elektroakusztikai és Villa­mossági Ktsz a háztartás­ban használatos különféle kapcsolókból, dugaszoló aljazatokból és csatlako­zókból gyárt az eddigiek­nél lényegesen többet. Az elmúlt évben még hiány­cikk volt az olajkályhák égéstermékét elvezető cső is. Nehezítette a helyzetet, hogy a speciális, alumí­niumból készült csövek gyártásának a hazai nagy­iparban nem voltak hagyo­mányai, hiszen az olajkály­ha használata Magyaror­szágon még nem túlságo­san régi keletű. A bajai szövetkezet mellett a jö­vőben a hitelből részesült Szegedi Tömegcikk Ktsz is gyártja majd ezt a ke­resett cikket. A Nagykállói Fémtömeg­cikk Ktsz a hitelből auto­mata szögverőgépet vásá­rolt, s a tavalyi 360 tonná val szemben az idén már 2000 tonna sodronyszeget gyárt. Ez nemcsak 1970-re, de előreláthatólag hosszú évekre megoldja a szeg­problémát. A lakásépítők­nek, illetve felújítóknak okozott sok gondot a múlt évben a mosogatókhoz csat­lakozó zománcozott fali- kutak beszerzése, ezt szin­tén MNB-hitelből — már gyártja a Soproni Vas- és Jármű Ktsz, és a Bajai Vas és Fém Ktsz. Az MNB-hitel mellett maga az OKISZ is adott a kölcsönös támogatási alapból 38 szövetkezetnek 44 millió forintot a belke­reskedelmi árualapok nö­velése érdekében. Bővült a praktikus ház­tartási kisgépek választéka is. Az OKISZ az Egri Fi- nomszerelvénygyártól a To­kaji Vas- és Fémipari Ktsz számára új fajta ká­véfőző szabadalmát vásá­rolta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents