Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
S. Oldal WTO. június 28, vasárnap Benedek Péter Kalocsán Benedek Péter uszódi követi, melyben Jan cső születésű parasztfestő kiállítását szülőfaluja után a Kalocsai Űttörőházban mutatják be. A kiállítást Ben- k* Ferenc, a járási pártbizottság osztályvezetője nyitja meg, ma délelőtt 11 órakor. A megnyitót műsor Adrién Jászai-díjas előadó- művész, Csengery Adrién énekesnő és Kecskés András lantművész működik közre. A tárlat július 5-ig tart nyitva. Az országos konferencia után Nemrégiben zajlott le a háromnapos országos népművelési konferencia. Ezen megyénk egyik küldötte volt Gyám Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának osztályMáris jó a híre Az első lépések a Szerszám- és Gépelemgyárak új üzemében Hogy érdemes e vidékre ipart telepíteni, arra két Válasz lehetséges. Ahány szakembert megkérdeztünk azonban, annyiféle az érv, akár a téma mellett, akár ellene szóL A megye vezetőinek és lakosságának egyértelműen az a véleménye: szokott jelenség ma már, hogy külföldi cégek képviselői jönnek megrendelő ajánlatokat tenni. — Először bizony el sem tudtuk képzelni hogyan csináljuk majd, amikor az első méteres nagyságú teleszkópokat rendelték meg nányugat-európai megrendelések is kilátásban vannak. Ily módon áruval fizethetjük ki a licencvásárlást, sőt a gyártáshoz szükséges Svájcból importált anyagot is. További terveink — folytatta az igazgató — koopeEzredmilliméter pontossággal köszörülik a teleszköphengereket a legkorszerűbb csehszlovák automata köszörűgépeken a Szerszám- és Gépelemgyárak kecskeméti üzemében. A gépnél Széli Ferenc a Vasas brigád, s az üzemi pártvezetőség tagja áll. A brigád versenyvállalása a selejtcsökkentés. Az idén még egyetlen selejtes munkadarabot sem adtak ki a kezükből. hogy érdemes! Nézzük ezt a Szerszám- és Gépelemgyárak kecskeméti üzemének példáján. Bátor döntés volt annak idején a vállalat vezetőségétől, hogy 140 millió forintot fordított vidéken egy új üzem építésére. Ám dr. Szűcs Endre, a kecskeméti gyáregység igazgatója és gazdasági műszaki vezetőgárdája sem ment a szomszédba merészségért, amikor a múlt évi 44 milliós termelési tervvel szemben az idén 101 millió forint értékű készáru előállítását vállalta. Annál is inkább szükség volt náluk erős szívre, mert az üzem építkezését az építők — különböző okok miatt — nem fejezhették be a várt határidőre. Igaz, hogy a Szegedi úti gyárépület körül még jócskán van felfordulás — utak, térvilágítás, edzőüzem, étkezde építése stb. — nem volt akadálya annak, hogy a Győri Vagon- és Gépgyár 15 tonnás dömperjének billenő platójához elkészítsék a hidraulikát. A hatalmas szállítójármű csodájára jártak a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s elismeréssel szóltak a szakemberek Kecskeméten gyártott teleszkópjáról is. S ha nincsenek is virágágyások a gyáregység igazgatósági épülete előtt, virágzó üzleti kapcsolatokról máris beszámolhatunk. Amikor szerkesztőségünk gépkocsija leparkolt az üzem előtt, egy külföldi kocsi is befordult a kapun. Az NDK-beli ROBUR-jármű- gyár képviselői szálltak k' belőle, s hidraulikák Kecs keméten való megrendeléséről tárgyaltak. És ez meglunk — emlékezett az alig 2—3 évvel ezelőtti helyzetre dr. Szűcs Endre igazgató. — Most már a jóval nagyobb méretektől sem riadunk vissza. A szállítás korszerűsítése világviszonylatban egyre több hidraulikát igényel. Ezek gyártá- tása elég bonyolult, ezred- milliméter pontosságú munkát kíván. Ehhez pedig jó forgácsoló és csiszoló szakemberek kellenek, a legnagyobb gondunk sajnos az, hogy jelenleg mintegy harminc szakmunkás hiányzik az üzemből. Hogyan állunk a Girling licenced? Aláírta vállalatunk az angolokkal a szerződést. Nemcsak a magyar autóbuszgyártás igényeit tudjuk majd kielégíteni a másfél tonnás lengéscsillapítókkal, hanem jelentős rációs kapcsolat kiépítése a Vörös Csillag Traktorgyárral hatféle műveletet végző forgórakodó gép munkahengereinek gyártásához. Az NDK-ba lemezollógépekhez késműködtető es anyagbefogó hidraulikákat gyártunk. Jelenleg német megrendelésre darukocsikhoz gémbillentő teleszkópokat a Csepel Autógyár részére dömperplatóbillentő hidraulikákat készítünk na gyobb mennyiségben — mondta végül dr. Szűcs Endre. A fiatal kecskeméti üzem első lépései biztatóak, és sejtetni engedik, hogy év végéig a nagy ugrás — a termelési érték a tavalyihoz mérten több mint kétszeresére való emelése (56 millióval való túlszárnyalása) is sikerrel jár. N. O. vezetője. Munkatársunk most felkereste, hogy nyilatkozzon a konferencián szerzett tapasztalatairól. ■ — Részt vett az országos népművelési konferencián. Mi az ön véleménye az ott elhangzottakról? — Eredménynek tartom már a létrejöttét is, amit több éves előkészítő munka előzött meg. Hasznos volt a konferencia vitaanyagának előzetes megjelentetése. A közművelődésben hosszú távon előrelépést eredményezhetnek a konferencián elhangzottak. ■ — Közbekérdezek: eddig népművelésről beszéltünk, most a „közművelődés” lett a felkapott megjelölés. Mi a különbség a kettő között? — Ügy gondolom, nagy a különbség. És nem csupán formai, hanem tartalmi okokból. Az egész társadalomra kiterjedő, szervezett mozgalom lényegét jobban, mélyebben kifejezi az új elnevezés; tágabb, kiterjedtebb értelme van, s a közvéleményt is helyesebb irányba orientálja. Régebben sok helyen a népművelés fogalmát az öntevékeny művészkedésre szűkítették le. ■ — Most, hogy a népművelésből tágabb értelmű, korszerűbb tartalmú és formájú köz- művelődés lett, felvetődik egy jogosnak tűnő kérdés: a tanácsok népművelési csoportjai, a népműyglqsi tanácsadók és népművelési felügyelők továbbra is megmaradtak? Vagy várható átalakulás, változás? — Érzésem szerint lesz változás. A konferencián is szó esett erről. Ám hangsúlyozni kell: nem egyszerű szócseréről van szó. M — Az előbb már beszélt a különbségről. Mondana valamit konkrétabban erről? — A közművelődés magában foglalja az iskolán kívüli nevelés, a felnőttoktatás, felnőttnevelés, s általában a kulturális élet valamennyi fontos területét, ágát, beleértve a televíziót, rádiót, újságokat, valamint a művészeteket és az irodalmat is. Ide kell érteni a színházak, mozik, múzeumok, levéltárak s egyéb inCsukás Ferenc és Gavló Mátyás szereli a német darukocsi gémbillentő teleszkópját. tézmények teljes hálózatát is természetesen. ■ — Engedjen meg egy másfajta kérdést: születtek határozatok a konferencián? — Határozatok nem, csupán állásfoglalások. Ezek konkrét kidolgozása és megvalósítása az országos és helyi szervek feladata lesz az elkövetkezendő időben. ■ — Mondana valamit arról: mi okozta a legfőbb örömet a tanácskozáson? — örvendetes, hogy sok gazdasági vezető megjelent, sőt: sokan fel is szólaltak. Az országos konferencia és a megyei tapasztalatok egyaránt feljogosítanak annak kijelentésére, hogy erősödőben van annak a felismerése: gazdasági élet és kultúra elválaszthatatlan kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Itt hangsúlyoznám azt az egyre szélesebb körben elismert tényt, hogy a legfontosabb termelőerő — az ember —, tudatossági és képzettségi foka a termelést befolyásoló, döntő tényező. Ez így jó, ezt mondani sem kell. Olyan jelenség, melyet erősítenünk kell, és ennek a felismerésnek a további erősítésében, elsősorban a pártszervezetekre, de az állami szervekre is jelentékeny feladat hárul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a köz- művelődés nem reszortfeladat, nem csak a függetlenített szakmai apparátus privilégiuma, hanem össztársadalmi ügy. Az, hogy az érdeklődés, az igény fejlődjön, mindnyájónk részé- r.íyft[S&< v^lapiilyen mértékű közreműködést. ■ — Ha jól látom, két fő dokumentum a meghatározó a kulturális munka tervezésében: az MSZMP megyei bizottságának 1968-ban kiadott kulturális és népművelési irányelvei~ és a mostani országos konferenca anyaga, állásfoglalása. így van ez? Es még egyet: módosította-e a konferencia a megyei irányelveket? — Inkább megerősítette. Többek között azzal is, hogy az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kapott: a közművelődés anyagi és egyéb feltételei, szükségletei tekintetében az ország különböző részei között különbséget kell tenni. Vannak területek, melyek kiemeltebb támogatást érdemelnek, hogy hátrányosabb helyzetükből fakadó lemaradásukat leküzdhessék. — Bács-Kiskun megye hová sorolható ilyen szempontból? — Megyénk ilyen terület. Tehát nagyobb támogatásra szorul a nagyobb lemaradás pótlása miatt. ® — Ez fokozott munka, gond, felelősség, ugye? — Így van. Ehhez még annyit: a fentiek megvalósításához a legnagyobb segítség az lesz, ha a nemzeti jövedelemből a jelenleginél nagyobb részt tudunk a kulturális ágazatokra fordítani. De segítheti a kiegyenlítődést, a létreho- zandó Országos Közművelődési Alap, és annak a megyénk részéről elhangzott javaslatnak megvalósítása is, hogy hozzunk létre megyei közművelődési alapokat. Az itt felhalmozódott összegek felhasználásáról a megyei közművelődési tanács döntene. ■ _ Azt mondta beszélgetésünk kezdetén, hogy az országos konferencia hasznos volt. Tanulmányozzák vajon annak anyagát megyénk kulturált• szakemberei? — Már el is kezdődött ez a munka, mely feltehetőleg hónapokat vesz majd igénybe. Jó dolog, hogy ez az időszak éppen egybeesik a X. pártkongresszusra való felkészüléssel és a negyedik ötéves terv előkészületeivel. ■ — Tehát jól időzítették a népművelési konferenciát? — Akár így akarták az illetékesek, akár véletlenül sikerült így, de remek volt az időpont. ■ — Mit mondana a következő időszak fő feladatairól? — A közművelődés tartalmi feladatait megyénkben is a szocializmus építésének politikai, társadalmi gazdasági és kulturális célkitűzései határozzák meg. Ezek közül csak néhány legfontosabbat említek meg: a dolgozók nevelése az aktív közéleti tevékenységre, a marxizmus—leninizmus gyakorlati megvalósítására, a szocialista erkölcs társadalmi méretű elterjesztésére. Természetesen a fentiek megvalósítása nem csupán anyagi feltételektől függ, (bár azok sem elhanyagolhatóak), hanem mindenekelőtt attól: a kultúra „fogyasztására” minél nagyobb tömegeket tudjunk megnyerni. °A látványos, nagy rendezvényekre (Duna menti folklór fesztivál, kecskeméti népzenei találkozó stb.) továbbra is szükség lesz, egyike-másika európai rangra is emelhető, mégis: több figyelmet kell fordítani a napi „apró munkára”. S mindenekelőtt a munkások, tsz-parasztok, s a még nagy számban tanyán élők kulturális nevelésére. Fontos feladat lesz még továbbra is a. megyénkben jelentkező új jelenségek felkarolása. Ide sorolnám a Forrás .című folyóiratunkat, a filmstúdiót, az erősödő képzőművészeti életet, a népi hagyományokat, haladó örökségeket feltáró hely- történeti és honismereti kutatást. ■ — Milyen lehetőséget lát az elmondottak eredményes végrehajtására? — Nem kizárólagosan állami, tanácsi feladatok ezek, hanem ahogy már fentebb szóltunk róla, a gazdasági szervek segítségét is igénylik. Elsősorban persze a függetlenített népművelési apparátustól függ a további út. Ezért kell ezek számát növelni. És nemcsak a tanácsiakét, hanem az üzemi és tsz kulturális vezetőkét is. És fokozni kell a kultúra munkásainak anyagi és .erkölcsi megbecsülését. El kell érni, hogy a pálya vonzó legyen, s hogy alkalmas emberek kerüljenek e munkakörökbe. Fontos feladat lesz az elkövetkezendő időben, hogy tökéletesítsük a kultúra irányítóinak kiválasztását és képzését is. Itt említeném meg: az egész értelmiségi társadalom '<s nemcsak a pedagógusok!) ügye kell, hogy legyen a közművelődés, a nép művelése. .Varga Mihály
