Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

" 9. oldal

1970. jűnins 27, szombat

Kétszázmillió forint érték! forgalom

Kétéves a termelőszövetkezet-közi kereskedelmi iroda

A gazdasági reform egyik eredménye a homokhátsági termelőszövetkezetek kereskedelmi társulása. Két esztendővel ezelőtt, 1968. július 1-én született az ösz- szefogás. A Szövetkezetközi Áruértékesítési és Beszerzési Szervező Irodának az elmúlt esztendőben 30 közös gazdaság volt a tagja, az idén a tagszövetkezetek száma 46-ra emelkedett. Természetesen az iroda

olyan gazdaságokkal is kereskedelmi kapcsolatban áll, amelyek nem tagjai. Az elmúlt évben 180 gazdasággal alakult ki összeköttetés.

Jelentős mennyiséget képvisel a zöldség-gyümölcs forgalom a társulás tevékenységében. Az idén a nehéz tavasz ellenére jóval több primőrárut közvetítettek, mint az elmúlt esztendőben. Retekből például 4 millió csomó került az iroda közvetítésével értékesítésre. 1 millióval több, mint tavaly. Karalábéból ugyanez a mennyiség meghaladta a félmillió darabot, ami kétszerese az 1969. évi forgalomnak.

Meggyből az arány több mint háromszoros lesz az eddigi megbízások szerint. Ugyancsak jóval nagyobb árumennyiségre van megállapodása az irodának sárgabarackból, paprikafélékből, vöröshagymából és Szülőből is.

Nagy. érdeme la termelőszövetkezet-közi vállalkozásnak, hogy jelentős segítséget ad a háztáji gazdaságoknak. Olyan társulásokat hoztak létre, amelyeknek feladata a közösben és a háztájiban jelentkező áru kedvező értékesítése. Tavaly alakítottak egy egyszerű mezőgazdasági társulást Solton. Tagja a három ottani termelőszövetkezet és az iroda. A kertészeti termékekből mintegy 32 millió forint forgalmat bonyolítottak le.

A solti példa nyomán az idén újabb hasonló társulások alakultak. Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag és az Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet, valamint az iroda kötött megállapodást. Ugyanilyen jött létre Lajosmizsén két szakszövetkezet, valamint Apostagon a Duna Termelőszövetkezet és az iroda összefogásával.1

Ezeknek az egyszerű együttműködéseknek tevékenységi köre egyre bővül. Most már

nemcsak a kereskedelmi bonyolítás, valamint a társulásban részt vevő termelőszövetkezetek tagjaitól a háztáji áru felvásárlása a fő feladat, hanem mégjobban bekapcsolódnak a lakosság ellátásába. Kiskunfélegyházán három helyen árusít a társulás zöldséget, gyümölcsöt és terményt. Ápostagon és Solton egy-egy zöldség-, gyümölcs- és terményértékesítő áruda nyílt. Solton tejboltot is akarnak létesíteni.

Az iroda igazgatótanácsának legutóbbi ülésén olyan döntés született, mely szerint a raktározásban és az árufeldolgozásban is segítséget nyújtanak a tag- szövetkezeteknek. Megvásárolták a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet volt palántanevelő telepét. Itt már az idei nyáron gyümölcs- és zöldségfeldolgozást végeznek, félkész árut állítanak elő.

Áz elmúlt esztendőben 135 millió forint értékforgalmat bonyolított le az iroda, az idén 200 millió forint forgalomra számítanak.

—ő —r

Kutatóintézetek, állami gazdaságok összefogása

Nagyszabású vállalkozás Herceghalmán

Tény, hogy állattenyésztésünk fejlődése az utóbbi években elmaradt a kívánalmaktól, nem elégíti ki a népgazdasági igényeket, lassúbb ütemű, mint a növénytermesztés növekedése. Értékelve a néhány hó- í nappal ezelőtt megjelent határozatot, megállapíthatjuk, hogy némi javulás tapasztalható. Az említett ha- I tározat számos intézkedést tartalmazott az állatte- I nyésztés fejlesztésének elősegítésére. Ezt a korábbiakban közöltük.

Az igények azonban egyre nőnek és a javulás ellenére gyorsabb előrehaladásra van szükség. Ezt állapították meg a legutóbbi országos értekezleten is, ahol a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői, a megyei tanácsok vb-elnökhelyettesei, az illetékes osztályvezetők és a sajtó képviselői előtt feltárták a jelenlegi helyzetet.

Közelebb a gyakorlathoz

A témával összefüggésben került sor egy látogatásra a Herceghalmi Állami Gazdaságban, ahová előreláthatólag jövő tavaszra teljesen kitelepül az Állattenyésztési Kutató Intézet.

A nagyarányú építkezésekkel kapcsolatban Keserű János, az intézet igazgatója elmondta, hogy a kiköltözés után könnyebbé válik a munkájuk, hiszen a tudomány közvetlen kapcsolatba kerül a gyakorlattal.

Elöljárójában a feladatokat ismertette.

— A legfontosabb témánk egy, a magyar igényeknek megfelelő sertésfajta — keresztezésekkel történő kitenyésztése, amelyet gyorsan el lehet terjeszteni a gazdaságokban. A paraméterek szerint az új fajta kocáinak szaporulatából évente 18 hízott sertést kell adni a piacra. A lehető legkevesebb takarmány-felhasználás mellett érjük el majd hat hónap alatt a 100 kilogrammos súlyt ennél a fajtánál. Sok egyéb előírás van. A hátszalonna vastagsága a 3 centimétert nem haladhatja meg. A hátsó sonkáknál a hús aránya a 80 százalékot érje el. Tovább sorolhatnám a követelményeket, de talán ennyi is elég.

A későbbiekben elmondta, hogy máris értek el eredményeket. A célkitűzéseket meg tudják valósítani, de ehhez összefogásra van szükség.

Társulás a szaporításra

— Több kutatóintézettel megállapodtunk. Többek között szerződést kötöttünk egy Német Szövetségi Köztársaságban működő genetikus csoporttal. Az új fajta előállításával kapcsolatos

genetikai programot ők hajtják végre.

Több mint hatvan tudományos kutató dolgozik a témán. Sőt, külön társulás alakult a leendő fajta gyors elszaporítására. A Herceghalmi Állami Gazdaság öt másik nagyüzemmel fogott össze, hogy 1976-ra körülbelül 1 millió sertésünk legyen az új magyar fajtából — folytatta az intézet igazgatója.

Biztató eredmények

Rendkívül nagy feladatra vállalkoztak tehát a kutató- intézetben. Rendelkezésükre áll a Herceghalmi Állami Gazdaságban épült korszerű, Lohmann rendszerű sertéstelep, amelyet az elmúlt ősszel adtak át rendeltetésének. 720 koca és szaporulatának elhelyezésére alkalmas. A világ legjobb sertésfajtáinak keresztezése folyik itt.

Fehér köpenyben, többszörös fertőtlenítés után megtekintettük a telepet. Mindenütt a legnagyobb rend, a körülményekhez képest tisztaság és fegyelmezett munka. Az eddigi eredmények igen biztatóak és reméljük, hogy a kutatógárda erőfeszítéseinek a tervezett időre meglesz a gyümölcse.

Az intézet igazgatója végezetül elmondta, hogy más témákkal is foglalkoznak, ezek közül legfontosabb a

szaryasmarha-program megvalósításának előkészítése.

Itt is kidolgozták már a feltételeket. Az évi tejhozamnak az új fajtáknál el kell érni a 4200 kilogrammot. 4-es tejzsírszázalék mellett

A megye gazdaságait érdekli a kutatóintézet tevékenysége, figyelemmel kísérik eredményeit. A mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet Lohmann rendszerű sertéstelepe is példa erre. Számos telepet korszerűsítenek és több újat építenek a megyében. Várható, hogy a következő években ugrásszerűen megnő a sertéshizlalás mennyisége. Megkönnyíti a fellendülést, ha sikerül egy kedvező tulajdonságokkal bíró, magyar viszonyoknak megfelelő fajtát kialakítani.

Kereskedő Sándor

A „második műszak” értéke

A háztartási munka

azért hálátlan, mert ha rendszeresen elvégzik, alig van látszatja. Szüntelenül ismétlődik, a háziasszony testileg és lelkileg belefárad, de a család látszólag nem lesz tőle gazdagabb. Sok-sok órát, vesződséget igényel a bevásárlás, a vacsora, vagy az ünnepi ebéd elkészítése, majd volt-nincs s egykettőre elfogyasztják az egészet. Értelmetlen, ha(49.) A padlásablakon át belátta az egész utcát. Tehát Artúr az áruló? Rettenetes volt eljutnia eddig a felfedezésig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy Poller hónapok óta tud róla is mindent, csak a megfelelő pillanatot várta, hogy lecsapjon. Igen — mondta magában —, ezért bízta tehát az utóbbi hónapokban Poller a legjelentéktelenebb ügyeket rá. Kikapcsolta a bizalmasokból, hogy leszűkítse a lehetőség határait.

Artúr .. Artúr megfizet ezért — határozta el, s szökött a Helena által kijelölt útvonalon.

Amint ismét az utcán volt, az irányt a templom felé vette. Ó, csakis az orgonista rendelkezik még összeköttetéssel a központhoz.

Az órájára nézet. Már csak másfél órája volt Kloss megjelenéséig. Egy villanásnyi időre még eszébe jutott, hogy az este kilenc órai randevúról tud Artúr is, Poller is, de nem sokat törődött most ezzel. Ha közbeavatkoznak, akkor bemártja ezt a főhadnagyot is. Legalább magával visz egy fritzet.

Az orgonista már útra készen állt. Rudi fogta a kezét, s már húzta volna.de a vak ember ujjai még egyszer végigfutottak az orgona billentyűin. Búcsúzáskép- pe.n.

— Biztosan megjött a kocsi, nagyapa — mondta Rudi.

~ Jó, megyünk máris.

Elindultak. Néhány lépést tettek mindössze, amikor kivágódott a kórus ajtaja, s Liza lépett, pontosabban robbant be a karzatra.

— Liza! — kiáltott fel örömmel a fiú. s a lány megsimította a haját, megcsókolta, s megkérte, hogy hagyja most őket magukra. Vigyázzon a lépcsőn, nehogy valaki beléphessen.

— Mondtam, hogy nem szabad' idejönnöd — mondta az orgonista, de a lány arcát simogató kezei mást mondtak.

— Tudom. Az illegalitás nagy körültekintést követel — mondta idegesen a lány, s mi óvatoskodunk, miközben nap, mint nap az ellenség ügynökének adjuk át jelentéseinket, s fogadunk el tőle utasításokat.

— Miről beszélsz, Liza? — döbbent meg az orgonista.

A lány gyorsan, de a lehető legnagyobb részletességgel elmondott mindent, önmagáról, Helénáról, Horst- ról, Artúrról és a gestapós Pollerról. Helena halálával és az ő szökésével fejezte be.

Az orgonista levette a szemüvegét, de a lány rezzenésére azonnal visszatette. Tudta, hogy iszonyatos látvány szemüveg nélkül.

— Igen, igen. Pontosan így volt — mondta, s gondolatban szinte másodpercekre visszamérte az időt, hogy igazolni tudja, volt-e ideje Artúrnak visszavonni a parancsot, vagy nem. Kisvártatva folytatta:

— Igaza volt annak az embernek — hangosan gondolkodott. — Ha Horst lett volna az áruló, akkor vala- mennyiüket lefogták volna már.

— Kinek volt igaza? — kérdezte Liza.

— Annak az embernek, akit már soha többé nem fogok látni. Egy ember, a központból.

— Rögtön értesítsd a központot — mondta a lány. — Legalább ők tudják meg, hogy miként hullott szét a csoport. Ök, akik még megbosszulhatják.

— Nincs már összeköttetésem, ö visszavonta. Az idegen minden szálat eltépett, mert rájött, hogy Artúr az áruló.

Liza nem értette az idegenről szóló mondatokat, de az orgonista nem tudott most többet mondani, csak keserűen felsóhajott:

— Ú, ezek a szemek. Ha látnék, még hajnal előtt megkeresném Artúrt. De most nincs más hátra, mint követni a parancsot, és elutazni. Liza — fogta meg a lány kezét —, utazz te is velünk. A központ majd megkeres. Papírjaidat elintézzük.

— Nem, nem utazom. Ti csak menjetek. Nekem még van érvényes parancsom.

— A központ megkeres — mondta az orgonista. — Gyere velünk.

— Nem, nem tudok megszökni. Nem tudni, hogy Artúr kiket adna még fel Pollernek, csakhogy mentse a saját bőrét. Azt hiszem, ma is olyasvalaki jön hozzám, akit Artúr az áldozatok listájára szánt..,

t (Folytatjuk)

szontalan munka — mondják időnként a férfiak, jelezvén, hogy nagy részük nem sokra becsüli a házimunkát. Persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy természetesnek tartsák, sőt várják az ízes falatokat, a rendet, a tisztaságot otthon, a frissen mosott-vasalt fehérneműt.

A háztartási munka társadalmilag szükséges, hasznos, közgazdasági értelemben is értékalkotó. Az emberiség önfenntartásához, a munkaerő újratermeléséhez egyaránt nélkülözhetetlen, nem is lehet óhajra, parancsszóra megszüntetni. Termelékenységét, hatásfokát viszont nagyon is szükséges emelni. Gépesítéssel, a szolgáltatások, a gyermekintézmények fejlesztésével, az előkészített nyersanyagok, a kész- és félkész ételek fokozott gyártásával.

E korszerűbb, termelékenyebb módszerek térhódítását egyelőre azonban nem csupán a létszám és a kapacitásgondok korlátozzák, hanem a társadalom és a családok anyagi lehetőségei is. A házi munkák üzemszerű végzésénél és költségelszámolásánál derül fény ugyanis a család- fenntartás egyébként rejtett közgazdasági értékviszonyaira. A termelékenyebb üzemszerű módszerek produktumai (készétel, étterem, kollégiumi neveltetés stb.) ma még gyakran megfizethetetlenek. Vagy legalább is sajnáljuk a jelentős többletköltséget, mivel tévesen úgy kalkulálunk, hogy a családban végzett házi munka nem kerül pénzbe. Hagyományos értelemben tényleg nem kerül forintokba a második műszak, de lelkiismeretes elvégzése rendszeres levonást jelent az asszonyok, a családtagok pihenésre, művelődésre jutó, ma még nagyon is szűkre szabott idejéből.

Napjainkban még gyakran kényszerülünk a háztartási munka mellett kitartani. De ez nem lehet ok lebecsülésre, sőt köny- nyebben elviseljük, ha felismertük annak szerepét, szükségességét, értékét. (A főzés például miért csak az étteremben vagy a konzervgyárban értékalkotó?) Ez az első és legfontosabb lépés a megértés, a segítés útján. S az a férj tudja igazán becsülni a feleség otthoni munkáját, aki maga is részt vállal belőle. Ez a megértő segítség nyújt védelmet a túlzó igényességgel, kényelemszerettel, hagyománytisztelettel szemben.

Nem tekinthetjük ideálisnak, ha a feleség állása, foglalkozása háztartásbeli, bár ez gyakran elkerülhetetlen. A főzés, a takarítás, a gyermeknevelés önmagában nem bontakoztathatja ki a nők alkotóképességeit. Az ismétlődő egyhangú házi munka, a szűk családi környezet az emberi fejlődésnek sem kedvez. De többnyire nem mondhat le a család az anya keresetéről sem. Ezért nem lebecsülhető társadalmi, gazdasági eredmény, hogy növekszik a foglalkoztatott nők aránya.

Ám a háztartást vezető nők, különösen a gyermekes anyák, ha az első műszak terheit, feladatait teljes egészében vállalják is, annyi megértésre joggal számíthatnak, hogy például ne túlóráztassák őket. Ideje lenne a háromműszakos munkahelyeken legalább az éjszakai beosztás terheitől mentesíteni a gyermekes anyákat. Nem kivételezést, de megértést, segítőkészséget várnak az asszonyok, az anyák, akik legtöbbször panasz nélkül, szinte erőn felüli feladatokat vállalnak a család ellátásából, a társadalom fenntartásából.

— > K. J.