Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

1970. Június 26, péntek

5. oldal '

Indulás az életbe

— Nehéz volt?

— Tanulni kellett. Ha az ember komolyan veszi, amit csinál, amivel az életre készül, akkor már eleve nem lehet könnyű.

— - Milyen tantárgyaik voltak?

— Felsoroljam?

— Olyan sok volt?

— Nagyon sok.

— Akkor csak a kedvenc tárgyait sorolja.

— Villamosirányítás-tech- nika. Ez volt a legkedvesebb. És a pneumatika.

— Kecskeméti?

— Igen. És ezt büszkén mondom. Jó itt élni.

Jarábik Józseffel beszélgetek, aki éppen most végzett a Műszaki Főiskolán. Hogy több végzős társa közül miért éppen róla írok, annak elsősorban nem az az oka, mert ő kecskeméti. Hanem az, hogy műszaki-technikai érdeklődése mellett a humán tárgyak is nagyon érdeklik. Szeret rajzolni. Már többször szerepelt kiállításon is (Kecskeméten, Kiskunfélegyházán) műveivel. És szereti az irodalmat, költészetet. Szaval, régóta tagja az Orfeusz Irodalmi Színpadnak.

Most boldog, sikerült a legutolsó vizsgája is.

— Ma volt az utolsó,

ugye?

— Igen. Technológiai folyamatok automatizálásából vizsgáztam. Gondolhatja, hogy megkönnyebültem.

— Van még hátra valami?

— A diplomamunkát kell beadnom. Egy szerelőgépet kell terveznem. Izgatottan készülök. Június 28-ra kell megcsinálnom.

— Mi a további terve?

■— Szeretnék majd később államvizsgát is tenni, hogy üzemmérnöki diplomát szerezhessek. Utána természetesen dolgozni szeretnék.

V. M.

Á Katona-emlékmúzeum ügyében

Gál Sándor, majd Joós Ferenc cikke a Petőfi Népe május 15-i és június 5 számában azt bizonyítja, hogy Kecskeméten egészséges türelmetlenséggel várják a Katona-emlékmúzeum megnyitását. A türelmetlenséget érthetővé teszi a csaknem tízéves huzavona az átalakítás körül, továbbá az is, hogy az átalakított, kiállítás céljára alkalmassá tett rész a Katona-házban tényleg hónapok óta üresen állt. Most mégis örömmel számolhatok be arról, hogy az állandó jellegű Katona-kiállítás forgatókönyve, kiviteli terve elkészült, s november közepén — a Bánk bán első kiadásának 150. évfordulóján — az emlékmúzeum megnyílik.

Mint a tervezés, rendezés munkájába bevont „türelmetlen’’ kívülálló, nem múzeumi szakember, magam is a munka során lépésről lépésre ismertem fel, menynyi problémát vet fel. mennyi nehézséggel jár egy ilyen kiállítás elkészítése. Van, ahol a rendelkezésre álló anyag bősége okoz gondot, teszi nehézzé a legmegfelelőbb dokumentumok kiválasztását, akad azonban olyan eset is, hogy nem tudunk előkeríteni olyan emlékeket, amelyeknek ott lenne a helyük a kiállításon.

Katonával kapcsolatos kézirat, könyv, színlap, a Bánk bán előadásokról készített fénykép lesz elegendő. A kor hangulatát mindezeknél sokkal erőteljesebben idézni képes tárgyi emlék azonban alig akad. Pedig szeretnénk legalább néhány berendezési és használati tárggyal érzékeltetni, milyen lehetett az idős Katona lakása, takácsműhelye, az a tisztes szegénység. ahonnan költőnk elindult, s milyen az a hivatali szoba, ahol Kecskemét főügyészeként élete utolsó éveit töltötte. Ehhez

szeretnénk városunk lakóinak segítségét kérni. Ha van valakinek a birtokában a XVIII. század végéről, vagy a XIX. század elejéről való paraszti-kispolgári bútor, használati tárgy, vagy tud olyan bútorrá, tárgyról, amely a régi városházáról való (a város „bak”-jelzése van benne), jelentse be, ill. ajánlja fel megvételre a múzeumnak.

A kiállítás rendezői máris köszönettel tartoznak azoknak a helyi intézményeknek, amelyek a tulajdonukban levő emlékeket felajánlották, ill. másolásra átengedtek. Ügy gondoljuk, a Katona-emlékmúzeum megteremtése Kecskeméten olyan közügy, amelyért szívesen vállal mindenki akár egy kis kutatómunkát is.

Orosz László

NYELVŐR

Itt a trikini!

ügy bizony, itt a trikini! — erről tudósít divatújságunk legújabb száma (Ez a divat, 1970. június). Valóban ez a divat 1970 nyarán. Mindkét nembeli olvasóink azonnal felismerik a bikini alapján, hogy itt asszonyaink újabb fürdőruha-kreációjáról van szó. Hogy jóvátegyem vétkes mulasztásomat a bikini szó eredetének megmagyarázását illetően, felhasználom a trikini ösztönző hatását,

Zsonglőr gyerekek, artistafiókák és műlovarjelöltek

Cirkusz a lv-ben, a tv a cirkuszban

Az ÉVIG kultúrtermében találkozott egymással a kép- és hangátvitel legkorszerűbb technológiája — az emberi akarat, állhatatosság, következetesség, ügyesség és erő csúcsteljesítményével.

A lassító filmfelvevőgépet odaállították Ancsa elé (becsületes nevén ösztrei- cher Anna) és a karcsú 14 éves kislány a gép lencséje előtt egyszerre 7 labdával „csinál” koszorút. Mestere Kelly, a világhírű artista (magyarul Péntek József) azt mondja, hogy a növendékek közül sokan még három labdával sem tudnak dobálni, az öttel való munkához nagy kézügyesség, figyelem szükséges, de aki hét labda felett uralkodik, az már valódi tehetség, annak a vérében van az artistamesterség.

Pedig a legtöbb gyerek nem örökölte a tehetségét.

Az Állami Artistaképző Iskola növendékeinek alig 20—25 százaléka származik artistacsalódból.

Ezek a gyerekek úgy mozognak, mint a valódi cirkuszművészek. Csak Baross Imre igazgató, Kelly mester, vagy Baldió (Balogh Mihály) szakavatott szeme veszi észre, hogy a mozdulatok még nem teljesen

„készek”, hogy a földetérés pillanatában hiányzik a porond művészének határozottsággal vegyített kecsessége. Majd megtanulják.

Erről a tanulásról, erről a különös iskoláról készít a Televízió rövidfilmet. Bánki Iván rendezésével, Aszalós Károlynak, az iskola tanárának szakmai irányításával. A film azt kívánja bemutatni, hogy a 20 éve alakult iskola 60 tíztizennyolc éves növendékéből hogyan lesz artista, vagy ahogy Baldió mester mondta: „Hogyan készül az artista?” A cirkusz leendő művészei nem tudnak egymás segítsége nélkül dol(48) Villamosra szállt. Helena már biztosan otthon van, hiszen látta, amint elhagyta a Dorottyát Egyedül ment, bár lehet, hogy értesítette a Gestapót, s azok most védőőrizetet vonnak a ház körül.

Akkor is be kell jutni hozzá, s végre kell hajtani az ítéletet — gondolta Liza, s a harmadik megállónál leugrott a villamosról.

Biztosan tájékozódott. A régi kőházat azonnal megtalálta, s ha bárki is nyomon követte, aligha lehetett feltűnő számára ez az utcában és lépcsőházban otthonosan mozgó nő. Csupán tekintete vizsgálta a terepet, amikor behúzta maga mögött a lépcsőház kapuját, s lassan elindult a negyedik emeletre. Amikor megnyomta a csengőt ismét rátört a nyugtalanság: és ha ez a nő ártatlan?

Helena megállt az ajtóban. Szemei dagadtak voltak a sírástól. Amikor meglátta Lizát két lépést hátrált az előszobában, s tekintetét le nem vette Liza zsebéről, amelyben a lány keze, s abban a fegyver lapult.

Liza egyetlen mozdulattal kioldotta a biztosítót:

— Artur megbízásából — mondta a lány, s érezte, hogy szíve a torkában dobog. Közben kikapta a fegyvert és Helénára fogta. De nem tudta meghúzni a ravaszt. Nem volt hozzá ereje.

— Lőj! — mondta Helena. — Lőj, ne tétovázz! Kövessetek el még egy gyilkosságot.

Liza keze lehanyatlott, s beszédelgett a lakásba.

— Meg tudtalak volna előzni! — kiáltotta hisztérikusan Helena, s tenyerére köpte a méregfiolát. — Egész nap a számban volt, mert tudtam, hogy az áruló tovább szövi mocskos terveit. Ügy döntöttem, hogy nem könnyíteni meg a munkádat.

Döbbenten álltak egymással szemben. Liza nem értette, hogy miért nem tépte már ki a kezéből a fegyvert ez az asszony. Egy pillanat múlva ismét

eszébe jutott a parancs, s erősen marokra fogta a fegyvert. Artúrnak igaza volt — gondolta. — Nem szabad egyetlen pillanatra se várni, tétovázni. Rögtön lőni kell. De Liza már meg akarta hallgatni ezt az asszonyt, mielőtt végez vele.

— Miért árultál el minket? — kérdezte.

— Gyanúsítasz? — Helena a hátát a falnak vetette, s szemeiben haragos fény gyúlt. — Hát figyelj ide, mielőtt mégis elszánod magad a gyilkosságra. Nem igaz, hogy Horsttól visszavonták a parancsot. Horst rettegett végrehajtani azt az ítéletet, mert a tiszta munkához szokott a mozgalomban. De Lipke uasí- totta. Pontosan úgy, ahogy most téged.

— Horst időben megkaphatta a parancs visszavonását! — mondta szárazon Liza.

— Igen? És ezt honnan tudod? Ugyanis Lipke ösz- szekötője én vagyok! A központ minden üzenetet rajtam keresztül küld Lipkének. A legutolsó parancsot Lipke még az előtt kapta, hogy Horsttal beszélt. A parancs ellenére adta ki az utasítást a lelövésedre. Lipke áruló ...

Liza hallgatott. Ha ez igaz, ha Artur áruló... Ha igaz, akkor még hajnal előtt valamennyien ott ülnek Poller előszobájában, s a csoport végleg elbukott.

— Lőj hát. Ha nem hiszel nekem, akkor lőj és tűnj el. Lipke holnap úgyis téged lövet le.

Liza gondterhelten csapta vissza a fegyver biztosítóját, s valamit mondani akart, de ebben a pillanatban gépkocsik fékei csikordultak a ház előtt. Liza az ablakhoz ugrott, s nem tévedett: odalent a Gestapo megszokott rohamosztagai rendezték soraikat.

— Elkéstél Liza — mondta Helena, aki ekkor már szorosan a lány mellett állt, s döbbenten nézett le az utcára. — Elkéstél. A házat körülzárták. Lipke egy csapásra két legyet akart ütni. Te meggyilkoltál volna engem, ő téged nyíratott volna ki. De siess. A padláson át el tudsz menekülni, öt háztömbön át van menekülőjárat. A tűzfalakon a kék foltoknál kell megnyomni a téglát, s kibillennek a csapóajtók. Zárd gondosan be magad mögött, s reteszeld le. Nem tudnak követni.

— És veled mi lesz? — kérdezte Liza. s szembefordult Helénával. Az asszony azonban már élettelenül csúszott le a padlóra. A cián megtette a hatását.

(Folytatjuk)

gozni. Látni fogjuk, hogy a. gyakorlat, a próbák nehézségei, fáradalmai között milyen magasfokú kollektív érzés, barátság és felelősségtudat születik.

Ezek a gyerekek rendkívül fegyelmezettek, fáradhatatlanok. A gyakorlatot annyiszor ismétlik meg a felvevőgép előtt, ahányszor szükséges. Ha kell, tízszer, húszszor is. És erre bizony gyakran kerül sor, hisz vannak olyan jelenetek, amelyeket 300—600- szoros lassítással vesznek fel, hogy megörökíthessék a képernyő számára: hogyan fordul meg az emberi test a levegőben a „szuplé” ugráskor, hogyan rúgja el magát a növendék a hátra szaltónál a ló hátáról, hogyan érkezik a buzogánya a zsonglőr tenyerébe.

Kemény, ötnapos munka után a kultúrteremből holnap új színhelyre költözik a stáb, a Hippodromba, ahol a „műlovasok egyetemén” képezik ki a világhírű magyar lovasakrobatákat.

Az érdekes cirkusz-tv- filmet a nyár folyamán közvetíti a Televízió.

S. I.

Pinceklub épül Sükösdön

Pinceklubot építenek a sükösdi fiatalok. A községi mozi épületének tágas pincéjét alakítják hangulatos klubhelyiséggé a járási tanács segítségével, társadalmi munkában. A megnyitót augusztus 20-án kívánják megtartani.

ceruzát ragadok, hogy ismertessem a bikini-trikini elnevezés keletkezését. (A bikinire felhasználom Kiss Lajos egy régebben megírt cikkének adatait.)

Mi is a trikini? 1970 fürdőruhadivatjának újdonsága. „Különös ismertetőjele — magyarázza a divatlap —, hogy a parányi modern bikinihez való kabátka vagy mellény a fürdőruha anyagából készült.”

A trikiniről olvasva legelőször az ötletes névadás ragadott meg. Ez a fürdőruha ugyanis háromrészes* A háromnak a hangsúlyozása volt a névadás ötlete. A bikini szóban ugyanis a „bi” szótagot játékos ötletességgel az idegen szavak „kettős, két” jelentésű „bi” előtagjával azonosítot- ták, így került a „bi” helyére a szláv és újlatin nyelvek hármat jelentő szavából elvont „tri” szó.

Most már csak azt kellene tudnunk, honnan ered a bikini elnevezés. A Mar- shall-szigetekhez tartozó Bikini-szigetek nevéből. 1956. július elsején egy amerikai B—29 jelzésű repülőerőd egy Gilda névre elkeresztelt atombombát dobott itt le kísérletezés céljából. Így a korábban alig ismert Bikini-szigetek a világ érdeklődésnek középpontjába kerültek. A sajtó gondoskodott róla, hogy a szigetek neve kapcsolatba kerüljön az atombombával és azon keresztül minden rendkívülivel, elképesztővel.

Az atombomba „keresztanyja” Rita Hayworth amerikai filmcsillag volt. ö játszotta egy film Gilda nevű hősnőjének szerepét, így került kapcsolatba az atombombával. Amikor a filmszínésznő 1947 nyarán Cannes-ba látogatott, a can- nes-i lapok „la femme ato- mique” (az „atomi” nő), a párizsi újságok pedig Miss Bikini névvel tisztelték meg.

Ezután már könnyen érthető, hogy amikor Louis Réard, az ismert francia ruhatervező megalkotta a minimális anyag felhasználásával készült merész szabású, általános feltűnést keltett fürdőruha-csodáját, a bikini nevet adta neki. Ez a szó gyorsan utat talált minden nyelvbe, és tartósan meg is honosodott. Most társa is akadt a tri• kiniben.

A bikini tehát földrajzi névből keletkezett. Ilyen földrajzi nevek valamilyen termék, áru származási helyével azonosak, mint a tokaji (bor), az asztrachán (prém), panama (kalap). A bikini is ezek közé tartozik, csak ez esetben valamivel nehezebb a kapcsolat megállapítása a Bikini-szigetek és a bikini, sőt a belőle ötletesen alakított trikini között.

Most már nem is marad más hátra, minthogy leányainknak és asszonyainknak a nyári fürdőidényre minél csábosabb bikiniket és viselésükhöz kellemes jó időt kívánjak.

Kiss István

Kiváló kecskeméti áruk

A „Kiváló áruk fóruma”

emblémáját viselheti a Kecskeméti Konzervgyár két terméke az l/s ges sárgabarack-dzsem, és a 0,25-ös Meggvlelke üdí- ' osztályú árut nem hozhat- tő ital. A gyár vezetősége l nak forgalomba.

különös gonddal választja ki a kiváló árunak alkalmas nyersanyagot, hiszen -es üve j ezejc^gj a cikkekből másod-