Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

8. oldal 1970. Június 28, pénte® Végig az Adrián Fiume Dunavecsei tudósítónktól A lakosság érdekében Az IBUSZ-társasutazás résztvevőinek többsége ter­mészetesen nem mulasz­totta el, hogy opatijai tar­tózkodása idején ne is­merkedjen meg Jugoszlá­via és egyben az Adriai­tenger legnagyobb kikötő­városával — a több mint százezer lakosú — Fiumé- vel (Rijekával). Mindösz- sze négy dinár az útikölt­ség autóbusszal oda-visz- sza, s az élénk forgalmú város sokféle érdeklődést , kielégít. A véletlen folytán fotó­riporter kollégámmal mégsem autóbusszal in­dultunk a rijekai kirán­dulásra. Egyik útitársun­kat kisebb baleset érte, s a fiumei kórházban része­sítették elsősegélyben. Csoportjának vezetőnője természetesen azonnal a gyógyintézetbe indult, hogy mindent pontosan megtudjon utasa egészsé­gi állapotáról és a továb­bi tennivalókra vonatko­zóan. Amikor a Hotel Dubrovnik igazgatója, Blcsity Slován értesült az esetről, nagyon előzéke­nyen felajánlotta, hogy saját gépkocsiján elviszi a csoportvezetőt, sőt, min­ket is betessékelt autójá­ba. A kórházigazgató is nagyon kedves volt. A sé­rülés nem olyan komoly — mondta —, hogy bent kelljen maradni útitár­sunknak. S a gondos ke­zelésért nem számítottak fel semmit. Ezután mi is elindul­tunk várost nézni. Ami nyomban szembetűnik, az az utcákon zajló, lüktető élet. A világ minden nyel­ve keveredik itt és sok turistacsoporttal találkoz­ni. Az áruházak épp oly zsúfoltak, mint az utcák. Fiume igen változatos ké­pet nyújt. A belváros, az óváros és a toronyházak­kal teletűzdelt új lakóte­lepek mind külön élmény- szerűen hatnak. A belvá­rosban az üzleteken kívül a hajózási irodákat, ügy­nökségeket, s a rádió szék­házát találjuk, s itt van egy felhőkarcoló is. Ám arról, hogy mit láttunk még, beszéljenek helyet­tünk a képek. (Folytatása következik) Nagy Ottó (Tóth Sándor felvételei) A Zabic tér, a háttérben olaszos díszlépcső látható. A solti tsz-közi áruérté­kesítő társulás múlt évi te­vékenységének eredménye­ként 2 millió forint több­letbevételhez jutottak a tár­sulásban részt vevő közös gazdaságok. A forgalomból eredő külön nyereség is meghaladta a 200 ezer fo­rintot. Kovács Gézával, a társulás Vezetőjével az ér­tékesítés módszereinek tö­kéletesítéséről, a társulás fejlesztési elképzeléseiről beszélgettünk. mot például Kecskemétről. Jövőre a tsz-ek változtat­nak a kertészeti termesztés programján, s ak*or vala­mennyi árut, primőröket is. helyben tudjuk beszerezni. — További terveik? — A zöldségbolt mellett még az idén megnyitunk egy tejcsárdát, ahol több­féle tejterméket, péksüte­ményt és feketekávét is árusítunk. A Szikra Tsz építőbrigádján múlik, hogy augusztusban fogadhatjuk-e az első reggeliző vendé­geket. Szerencsés helyzet­ben vagyunk, mert Solt kö­zös gazdaságaiban tbc-men- tes a szarvasmarha-állo­mány, így a tej minőségére sem lesz panasz — mondta végül Kovács Géza. Sz. A. Zeneiskola Kunszentmiklóson — A lakosság igényeinek jobb kielégítését szolgáljuk azzal, hogy a község köz­pontjában korszerű zöld­ség-, gyümölcsárusító pavi­lont létesítettünk. Saját for­rásainkra támaszkodva építkeztünk, a tsz-ek anya­gi támogatása nélkül. Ha­vonta átlagosan 45 ezer fo­rintos forgalomra számí­tunk. Az első hónap alap­ján biztató a kilátás, mert 65 ezer forint bevételünk lett. Az árut elsősorban a helybeli tsz-ekből szerez­zük be. A korai zöldség- és gyümölcsféleségeket egye­lőre még távolabbi helyek­ről szállítjuk, a paradicso­Rövidesen megvalósul a kunszentmiklósi tanulóif­júság régóta dédelgetett kívánsága: a szervezett ze­nei oktatás. A megyei ta­nács vb művelődési osztályának vezetői a na­pokban, helyszíni szemle- útjuk s°rán meggyőződtek róla, hogy a községi tanács megfelelő feltételeket te­remtett a zeneiskola létre­hozásához. A tervek szerint szep­tember 1-én induló intéz­mény egyelőre egy osz­tállyal kezdi a munkát a helybeli Damjanich János Általános Gimnázium épü­letében. A községbe tele­pülő zenetanárnak a ta­nács lakást bocsátott ren­delkezésére. A jelenlegi elgondolások szerint oboa-fagott-és kla­rinétképzés lesz, később azonban sor kerülhet a he­gedűoktatás bevezetésére is. Kunszentmiklóson és a környező községekben már­is élénk az érdeklődés a zeneiskola iránt, mely szeptember 1-ig várja a zenét kedvelő általános és középiskolai tanulók je­lentkezését. A jogról mindenkinek család Kezdjük a történelemmel. Fiume fölött őrködik Trsat vára, amelyhez 559 lépcsőfok vezet A törökök ellen építették 1531-ben. A Frangepánok által emelt kegy­templomához a zarándokok térdenállva tették meg a nem éppen kényelmes utat. Felvételünk a Rjecina folyócska partjáról készült, amely a két világháború között egyben az olasz—jugoszláv határ volt. Az óvárosba a XV. szá­zadban épült őr- és óra­torony boltíve alatt vezető úton jutunk. A városkapu feletti egyik dombormű Fiume címere, a feldöntött korsón gubbasztó sassal. A kikötő. Rijekában összpontosul Jugoszlávia áruforgalmának nagy része, szabad kikötője azonban a tengerrel nem rendelkező országok részére is nagy forgalmat bonyolít Ut­A TÁRSADALOM legki­sebb „alapegysége” a csa­lád. Engels megállapította, sejt”, maga a társadalom, vagyis ami­lyen társadalomban él a család, olyan kezdetétől vagy olyanná válik a csa­lád is. Ez a megállapítás a kapitalista erkölcsi álla­potokból leszűrt következ­tetés: a tőkés rendszerben a család anyagi érdekeken nyugszik elsősorban a családfő uralmán, olykor kizsákmányoló szerepén. A szocialista társada­lomban, családjogunk sze­rint a család úgy jön lét­re, hogy egy férfi és egy nő egyenjogú, szabad, ön­kéntes szövetséget — azaz házasságot — köt, s ezzel családot létesít. Családnak tekinti a szo­cialista jog a házastársi kapcsolatot, attól függet­lenül, hogy származik-e abból gyermek vagy nem. Természetesen a gyermek születése pillanatától a család tagja. De a család magában foglalhatja a ro­konok szőkébb vagy tá- gabb körét is. Itt a tör­vény egyenes ági és oldal­ági rokonok között tesz kü­lönbséget. Az egyenesági rokonok a szülők és gyer­mekek, illetve unokák, déd­unokák stb., oldalági ro­konok a testvérek, széle­sebb értelemben az első-, sőt a másodfokú unoka- testvérek is. MINDENÉRT, ami a családban történik, első­sorban a házastársak vise­lik a felelősséget, mégpe­dig teljesen azonos mér­tékben a férj és a feleség, mint egyenjogú társak. Ezt az egyenjogúságot — erre külön is kiterjed a csa­ládjogi törvény figyelme — a házastársak kötelesek megtartani, nem köthetnek olyan megállapodást, amely a közös jogokat, és köte­lességeket az egyik félre ' ruházná át, vagyis a férj akkor sem lehet teljhatal- • mú „családfő", ha erre a felesége írásbeli felhatal­mazást ad. A közösen vállalt és vi­selt kötelezettségek közé tartozik a család létszámá­nak tervezése is. A férj és féleség együtt, szabadon dönti el, hogy akar-e gyer­meket, illetve, hogy házas­ságuk mely időszakában gondolnak a család lélek- számának növelésére. Ez természetesen sok minden­től függhet — a házastár­sak esetleg még tanulmá­nyaikat folytatják, lakás- viszonyaik nem megfelelő­ek a gyerek fogadtatásá­hoz stb. — de mindenkép­pen az ő magánügyük, amelybe az állam nem szól bele. VISZONT támogatja a házastársakat, ha úgy dön­tenek, hogy lesz gyerme­kük. Nem tartozik ugyan szorosan a családi joghoz, de jogszabályok egész sora szól erről. Így például az a rendelkezés, amely a mun­kások és alkalmazottak szá­mára már régen, a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek tagjai részére pedig újabban családi pótlékot állapított meg a háztartá­sukban eltartott gyermekek után. Egy gyermekre csak az a szülő kap családi pót­lékot, aki egyedül neveli gyermekét, két és több gyermek után arányosan növekvő összeget kap min­den dolgozó. A családi pót­lék a gyermek 18. évének betöltéséig jár, feltéve, hogy nem lesz korábban önálló kereső. EGY MÁSIK, alig né­hány éve hozott rendelke­zés alapján gyermekgon­dozási segélyt kapnak azok az anyák, akik korábban dolgoztak, de gyermekük megszületése után otthon maradnak, hogy az első években állandóan gyer­mekükkel lehessenek. Szü­lési segéllyel, szervezett anya- és csecsemővéde­lemmel is segíti az állam a fiatal házasokat. (A gyermekgondozási segély bevezetésének indokoltsá­gát mutatja, hogy Magyar- ország a házasságkötéseik számában — ezer lakosra 9,2 — Európa első országa évek óta, de a születések számában utolsók közt ma­radt — ezer lakosra 3,8 — s az utóbbi években kezd javulni az arány, emelked­ni a születések száma. A középkori egyházi tör­vények, s ezek nyomán né­hány ország törvényei ma is „erkölcstelennek” bé­lyegzik azt a házasságot, amelyből nem származik gyermek. Egyes, kevésbé fejlett országokban mind a mai napig jogában áll a férjnek, hogy egyszerűen elkergesse feleségét, ha nem tudta gyermekkel — vagy akár fiú utóddal — meg­ajándékozni. A SZOCIALISTA jog a családtervezést mindenki magánügyének tekinti. Nem avatkozik be — csupán se­gítségnyújtásával fejezi ki, hogy a gyermeket nevelő család mellett áll teljes erkölcsi súlyával is. V. E. 1500 vietnamit képeztek szakmunkássá az NDK-ban Az NDK üzemeiben tör­tént szakmunkási, techni­kusi és mérnöki kiképzés után 1500 vietnami fiatal tér vissza idén hazájába. Közülük hatszázan már he­tek óta a VDK üzemeiben dolgoznak. A vietnami fiatalok 2—3 éves tanulmányi idő alatt az NDK-ban szakmunkása, vagy vezető funkciók be­töltésére jogosító különle­ges kiképzést szereztek vagy szereznek Kiképzésük bevezetéseként féléves né­met nyelvoktatásban része­sülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents