Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

XXV. évf. 148. szám 1970. június 26, PÉNTEK Ara: 90 fillér Áz 1969. éyi zárszámadást Küszöbön a tárgyalja az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajo$, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a • budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés két tagjának, Veres Péternek és Váci Mihálynak elhunytáról. Az országgyűlés néma felállással adó­zott Veres Péter és Váci Mihály emlé­kének. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyúj­totta az időközi országgyűlési választá­sokról szóló jelentését. Ezt dr. Prieszol Olga ismertette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a már­ciusi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkot­mány rendelkezésének megfelelően be­mutatta. A jelentést a képviselők között ■szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte Kállai Gyula, hogy a Minisz­tertanács megbízásából Vályi Péter pénz­ügyminiszter beterjesztette az országgyű­lésnek a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ál­landó bizottságai előzetesen a benyújtott törvényjavaslatot kézhez ko.pták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Javasolta, hogy az országgyűlés tárgyalja meg az 1969. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután megkezdődött a múlt évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Vályi Péter beszéde 1969-ben a kormány gaz­dasági munkájának alap­vető célja — mondotta be­széde elején Vályi Péter — a gazdasági növekedés fo­lyamatosságának biztosítá­sa, a jövedelmezőség és a népgazdaság egyensúlyá­nak javítása, az ipari mun­kaidő további csökkentése, a gazdasági reform kibon­takoztatása volt. Ezt a célt sikerült elérnünk, a népgazdaság a tervnek megfelelően fejlődött. A múlt esztendőről ki­rajzolódó kép tehát kedve­ző. A gazdaság egyensúlya szilárdult. Az 1969. év gaz­dálkodásának jellemző vo­nása a hatékonyság foko­zatos, szolid javulása volt. Az értékesítés növekedése csaknem mindenütt meg­haladta a termelés emel­kedését. Érzékelhetővé vált a termelési szerkezet át­rendeződése is — a haté­konyabb területek javára. Csökkentek a termelés faj­lagos anyagköltségei, en­nek következtében a nem­zeti jövedelem gyorsabban nőtt, mint a társadalmi termék. A társadalmi mun­ka hasznosságának javulá­sát jelzi az is, hogy az el­múlt évben a készletkép­ződés 6 milliárd forinttal kisebb volt, mint 1968-ban, és ez önmagában 2 száza­lékkal növelte a fogyasz­tásra, beruházásra és ki­vitelre fordítható termékek mennyiségét. A készletek 1969. évi alakulása ezért általában dicséretre méltó eredmény, noha a készlet- növekedés lassulása egyes területeken — így a belke­reskedelemben, az építő­anyagforgalomban — fo­kozta az ellátási gondokat. Elmúlt évi gazdasági fej­lődésünkben különösen je­lentős az a változás, amely külgazdasági kapcsolata­inkban ment végbe. A ] múlt esztendőben létreho­zott nemzeti jövedelem ugyanis nemcsak a hazai felhasználást elégítette ki, hanem kiviteli többletet is lehetővé tett és mind szo­cialista, mind tőkés vi­szonylatban javult az ország nemzet­közi fizetési mérlege. Nem tudtunk viszont tel­jes mértékben úrrá lenni azokon a nehézségeken, amelyek immár hosszabb idő óta a beruházási javak kereslete és kínálata kö­zötti összhang hiányában mutatkoznak. Az 1968. évihez képest alig javult az élőmunka felhasználásának hatásfo­ka: az egy teljesített mun­kásórára jutó termelés emelkedett ugyan, az egy főre jutó termelés azonban stagnált, mert a munkaidő csökkentését a vállalatok nem ellensúlyozták a ter­melékenység növelésével. A vállalatok és a szövet­kezetek 1969-es gazdasági tevékenységének eredmé­nyeit leginkább az fejezi ki, hogy az általuk reali­zált jövedelmek gyorsan nőttek: az 1968-ast több mint 16 százalékkal halad­ták meg. A költségvetés helyzetét rontotta, hogy a jövedel­mek központosított része kisebb volt a tervezettnél, az eszközlekötési járulék alacsonyabb összege miatt. Ez a hiány az egyébként kedvező készletalakulás miatt keletkezett. A vállalatok és szövet­kezetek 1969. évi nyere­sége 83 milliárd forint volt, 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. A nyereség­ből 40 milliárd forint ju­tott érdekeltségi alapok képzésére. A vállalati ala­pok közül a fejlesztési ala­pok nőttek a leggyorsab­ban. A vállalatok az 1969- ben keletkezett nyeresé­gükből 8,6 milliárd forint részesedési alapot képez­hettek. Ez a bérköltség 12 százaléka. 1969. második felében a vállalatok jelen­tősebb béremeléseket haj­tottak végre a részesedési alapjukból. Ennek eredmé­nyeként a bérszínvonal nö­velésére fordított összeg az 1968-asnak több mint há­rom és félszeresére nőtt. Ezért a vállalatok év végi részesedésre kisebb össze­get tudtak csak felhasznál­ni. A lakosságnak a szocia­lista szektorból származó pénzbevételei 1969-ben csaknem 10 százalékkal, az előző évinél gyorsabban nőttek, az egy keresőre jutó re­álbér — az iparban íz az építőiparban beveze­tett munkaidőcsökkentés mellett — 5 százalékkal emelkedett; a paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme is ugyan­ilyen mértékben nőtt. A fogyasztási cikkek iránt tavaly erőteljesen növekedett a kereslet. A kiskereskedelmi áruforga­lom a lakossági pénzbevé­telekkel azonos ütemben nőtt. (Folytatás a 2. oldalon) Jó termés a kora nyári zöldségfélékből A meleg nyári idővel együtt kibontakozott a zöldség- és a gyümölcsfélék széles választéka. Tetőzik a felhozatal cseresznyéből, a hét közepéig a MÉK 50 va­gonnal vásárolt fel ebből a gyümölcsből, a szamóca „lefutóban’’ van, a vártnál jóval nagyobb volt a ter­més. így ebből 80 vagonnal került átvételre a szerző­dött 50 vagon helyett. Je­lentős, 46 vagonos nyugati exportot bonyolítottak le. Azonkívül, őszi és téli kon­zervgyári feldolgozásra, a gyengébb minőségű termés­ből pulpot készítettek. Jónak mondható az átvé­tel és az „áruterítés” zöld­borsóból. Ebből naponta 2—3 vagonnal vesznek át, és már meghaladták a fél­száz vagonos felvásárolt mennyiséget. Kár. hogy a jégesők miatt a termés gyengébb minőségű a szo­kottnál, s ezért exportálásra nem alkalmas. Csongrád megyéből, Csanytelek kör­nyékéről nagy mennyiségű, napi 3—4 vagon fejeská­poszta érkezik. Ebből a cikkből már elérték a telí­tettséget. A korai burgonya is jó terméssel fizet, kizáró­lag belföldi árusításra ve­szik át, a napi mennyiség ebből 2 vagon. „Feljövő-1 ben’’ a zöldbab, amelyből 60—80 mázsa várható, s nagyobb részét nyugatné- met megrendelésre ex­portálják. Mind nagyobb mennyiségben érkezik a fólia alatt termesztett zöld­paprika, s napokon belül szabadföldi változata is árusításra kerül. Küszöbön áll a nyár egyik legjelentősebb gyü­mölcsének, a meggynek a szürete. Az első nagyobb mennyiség érkezését a pi­pacsmeggyből vasárnapra várják. Pár napra rá meg­jelenik az üvegmeggy is. E gyümölcsféléből az idén közepes termés várható, ezért a MÉK 250—270 va­gonos termés felvásárlására számít. Ennek egyharmada a keceli szakszövetkezetek Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szúdáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának elnöke, minisz­terelnök — aki Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon — valamint kísérete csütörtökön dél­előtt elutazott Magyaror­szágról. A baráti szudáni nép képviselőit a Ferihegyi re­pülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke. Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke és több más magyar közéleti sze­mélyiség búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál a bu­dapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője és tag­ja is. Az ünnepélyes búcsúztatás során Gaafar Mohamed Nimeri és Losonczi Pál bú­csúbeszédet mondott. PRÁGA (MTI) Csütörtökön délben Bu­dapestről Prágába érkezett Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Parancsnoki határából kerül ki. Mint a korábbi években, a MEK az idén is repülőgépes per­metezéssel kívánta elérni az exporthányad növekedé­sét. A pipacsmeggyből az első nagyobb mennyiséget Belgiumba exportálják. Tanácsának elnöke, minisz­terelnök. A szudáni állam- és kormányfő Ludvik Svo- boda köztársasági elnök meghívására négynapos hi­vatalos látogatást tesz Csehszlovákiában. A repü­lőtéren Nimeri vezérőrna­gyot Ludvik Svoboda köz- társasági elnök és Lubomir Strougal miniszterelnök fo­gadta. Ribfcsfes tozkváto Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Mitja Ri- bicsics, a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke csütörtö­kön a Kremlben folytatta megbeszéléseit a két or­szág együttműködése to­vábbi fejlesztésének per­spektíváiról. Megvitatták a nemzetközi helyzetet és a két országot közösen érin­tő problémákat és tárgyal­tak ez európai biztonsági konferencia kérdéséről. A tárgyalásokat meleg, baráti légkörben tartották. Elüiazsll Gaafar Mofiamed isi szidáBi állam- és kermáayfi ÉS)V 4 C A SJI Á C Nyáron is nagy a forgalom az AGROKER Vállalat V7ika' T AöAlllLAií kecskeméti telepén. A felvételen; az egyik Szeged kör­nyéki gazdaság tehergépkocsijára emelőtargoncával rakják fel a megvásárolt thermogenerátort-

Next

/
Thumbnails
Contents