Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

ft oldal - 1970. Június 21, vasárnap 1 NYELVŐR A szó jelentésének bővülése és szűkülése 156 millió az „árvízi” csekkszámlán Jó ütemben halad a helyreállítás — Külföldi segítség Ritkán látott méretű. Gépek, építőanyagok a baráti országokból fel, az amerikai Magyar Szó című lap munkatársai 1000 dollárt gyűjtöttek ösz- sze, a bécsi magyar kultu­rális egyesületek 30 000 schillinget fizetnek be ár­vízi csekkszámlánkra. Elő­reláthatólag 200 000 koro­nát kapunk Csehszlovákiá­ból, s hír jött egy hamaro­san megérkező francia gyógyszerszállítmányról is. Az NSZK-beli Hoechst-cég 50 000 márka értékben küld gyógyszert, ivóvíztartályo­kat, az NDK-beli Völker Freundschaft pedig arra vállalkozott, hogy 25, ideig­lenesen hajléktalanná vált Szabolcs-Szatmár megyei gyermeket üdültet három hétig saját költségén. A Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének munkatársai 20 000 forintot, a budapesti csehszlovák nagykövetsé­gen dolgozók 14 500 forin­tot ajánlottak fel. Bár ma­gyar segítség, mégis idekí­vánkozik : külügyi szolgá­latban dolgozó honfitár­saink 360 000 forintot, a Külkereskedelmi Miniszté­rium külföldön élő dolgo­zói pedig 93 000 forintot gyűjtöttek össze az árvíz- károsultaknak. Mint ismeretes, a FAO 1 250 000 dollár értékben ajánlott fel különböző ter­mészetbeni adományokat. vábbá mintegy 8000 tonna mészre és 1,1 millió négy­zetméter hullámpalára. Magyar táj, idegen szemmel A szavak jelentése állan­dóan változik, bővül, szű­kül, ez is a nyelv gazdago­dását segíti elő. Régen ismert szabály, hogy ha egy szó kisebb társadalmi közösségből na­gyobb közösség használatá­ba kerül, jelentése tágul. A fordítottja is igaz: ha nagyobb közösség helyett kisebb közösség használja a szót, jelentése szűkül. A szór ige kezdetben mint földművelési műszó a ga­bona, a mag szórását jelen­tette. A szó köznyelvivé válásával már mindent szórhatunk, homokot, cuk­rot, sőt papírt és cigaret­tavéget is a parkokban. A fordítottjára a vet ige le­gyen a példa. Eredetileg csak köznyelvi szó volt, azért vethetünk pillantást valamire, a tárgyak árnyé­kot vethetnek, az ábrázoló geometriában vetületről be­szélünk. Mint mezőgazda- sági műszó csak bizonyos vetésre és annak eredmé­nyére utal. A jelentés bővülésére a csoportnyelveikből nagyon sok példát idézhetünk. A konkrét jelentésű szavak általánosabb, elvontabb je­lenségeket is jelenthetnek. A halászok nyelvében a hal pedzi a horgot (rángat­ni kezdi), a köznyelvben .pedig ha valaki pedz vala­mit, az azt jelenti, hogy ér­teni kezd hozzá, kezdi meg­érteni. A csigázás, feszítés középkori kínvallatási mód volt, pedig ma hányán mondják magukról, hogy nagyon el vannak csigáz- va. Beszélünk feszült ér­deklődésről, megfeszített fi­gyelemről is. A következő példák köz­nyelvi jelentését nem is magyarázzuk, elég csak a összegezték az első öt hónap eredményeit a MO- KÉP szakemberei. Január­tól május végéig 33 645 308 néző fordult meg az ország csaknem 4000 filmszínházá­ban. Ez annyit jelent, hogy csaknem két és fél millió­val kevesebben váltottak mozijegyet, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. A szakemberek külö­nösen a keskenyfilm-szín- házak látogatottságának mérséklődésére vezetik vissza a 7 százalékos néző­számcsökkenést. Az egyes filmek látoga­tottsága érdekes képet mu­tat: a „Ha” című angol fil­met január 1-től nap- jaink-ig 606 ezren nézték meg, a „Z, avagy egy poli­tikai gyilkosság anatómiá­ja” című francia alkotást pedig 548 ezren látták a bemutató óta. A közérdek­lődés középpontjába kerül­tek a magyar fimek is. Jancsó Miklós „így jöttem” című filmjére februári fel­újításától kezdve 300 ez­ren váltottak jegyet, csak­nem annyian, mint a ko­rábbi időszakban együttvé­ve. A Fábry Zoltán rendez­te „Isten hozta őrnagy úr” című filmalkotás eddigi 474 ezres látogatószáma is sikert jelez. A „Szemtől- szembe” Várkonyi—Dch műszók jelentésére utalni. A lépre megy vadászati műszó azt jelenti, hogy a madár az enyvezett vessző­höz, a léphez ragad. A le­fülel eredetileg disznóölési műszó. Az ösztönöz, ösz­tökél eredeti jelentése az, hogy az állatot ösztökével vagy az ugyanazt jelentő ösztönnel szúrkáljuk, hogy elinduljon vagy tovább menjen. (Az ösztön mai je­lentését a nyelvújítóktól kapta.) A jelentésbővülés hason­ló eseteire idézhetünk még néhány példát. A vörös szó alapszava a véres volt. A véres — veres — vörös hangalakváltozás meggyőz az újabb jelentés szélesebb köréről. A céhek nyelvében a céhen kívüli iparos je­lentésű kontár ma már va­lamihez nem értőt jelent. A jelentésszűkülésnek is különböző esetei lehetnek. A szó az előzőleg jelölt osz­tálynak csak egy alosztá­lyára vonatkozik: a fahéj régebben minden fa héjára, kérgére vonatkozhatott, ma csak a fűszert jelölik vele. A forró eredetileg forrás­ban levőt jelentett. Az er­dei forrás arról kapta ne­vét, hogy a forrásban levő folyadék eredeti helyéről kiömlik. Az állat régen mindenfajta létezőt jelentett, embert is. Azért beszélték régen asszonyi állatról is. A szó a XVI. század óta vette fel mai jelentését. Néhány jövevényszó is szűkebb körű jelentésben került át nyelvünkbe. A latin planta (növény) szó­ból átvett palánta csak ül­tetendő fiatal növényt je­lent. A törökből átvett va­gyon jelentésű barom szó csak a vagyon egy fajtá­ját, a lábasjószágot jelenti. Kiss István bozy mű pedig 400 000 né­zőt vonzott, s Kosa—Csőri —Sára „mesterhármas” al­kotását, a magyar—szlovák —román koprodukcióban készült „ítélet” című Dó- zsa-filmet hat hét leforgá­sa alatt 325 ezren látták — ez a maga nemében ritka sikert jelent. Júliustól szeptemberig 38 új fűmet mutatnak be: he­tenként átlag hármat. Be­mutatják — az egyébként őszi filmújdonságot — az „Onibaba” című egzotikus japán filmet. A szórakoz­tató filmek közül kiemel­kedik a Jean Paul Bel­mondo főszereplésével ké­szült „Egy kínai viszontag­ságai Kínában” című ka­landos francia vígjáték. Verne-regényéből, „A Dél csillagá”-ból hasonló cím­mel készült francia—angol kalandos film, „A sárga tengeralattjáró” című ame­rikai alkotás is augusztus­ban kerül a mozikba. A művészi filmek kedvelői­nek kiemelkedő élményt nyújt majd az „Egy nő a diplomaták asztalánál” cí­mű szovjet alkotás, amely feleleveníti a második vi­lágháború egyetlen szovjet diplomatanője, Kolontáj- asszony életének néhány epizódját minden várakozást felül­múló társadalmi összefogás jelszava lett a „segít az ország”: száz- és százezrek vállaltak részt az árvíz okozta gondok enyhítéséből. A Magyar Távirati Iroda munkatársainak illetékes helyről kapott információi szerint a lakossági gyűjtés­ből származó befizetések összege már meghaladja a 156 millió forintot. A pusztító árvízről érke­ző hírekkel szinte egy idő­ben jelentkeztek a segítő- szándékúak, a tenniakarók, s azóta is, újabb és újabb lendületet nyerve áramla­nak az adományok, a fel­ajánlások. Már befejeződött a gyors­segélyek kiosztása, hozzá­vetőlegesen 20 millió fo­A Nemzetközi Vöröske­reszt Liga körlevelet kül­dött tagszervezeteinek, s felhívta őket, hogy a tőlük telhető módon nyújtsanak segítséget Magyarországnak is. Az elsők között jelent­kezett a szovjet, illetve az NDK-beli testvérszervezet, adományuk már meg is ér­kezett. A Szovjetunióból körülbelül egymillió forint értékben kaptunk nagy mennyiségű élelmiszert, gyógyszert, különböző mé­terárukat, hozzávetőlegesen azonos értékű a több ezer takarót, nagyméretű lakó­sátrakat tartalmazó NDK- adomány. A Német Szövet­ségi Köztársaságból 500 tonna cementet és százezer márkás készpénz segélyt ajánlottak fel, Ausztriából 200 tonna cementet, körül­belül félmillió schillinget és még meg nem határo­Három új magyar alko­tás premierjére is sor ke­rül. Bemutatják a cannesi filmfesztiválon a zsűri kü- löndíjával kitüntetett fil­met: Gaál István „Magas­iskoláját”. „Mérsékelt ég­öv” című szerzői filmjét augusztusban vetítik elő­ször Mamcserov Frigyes— Fehér Klára „Csak egy te­lefon” című zenés filmko­médiáját. „Eszperantó ferio” — „Eszperantó vakáció” elne­vezéssel nemzetközi ifjúsá­gi találkozóra kerül sor jú­liusban a Balaton partján. A Magyar Eszperantó Szö­vetség ifjúsági bizottsága kéthetes táborozást szer­vez Balatonszemesen, s ezen három kontinens — Európa, Afrika és Észak- Amerika — 12 országának eszperantistái vesznek részt. Több mint 300 dol­gozó és tanuló fiatal érke­zik majd a nagy találko­zóra, köztük szudániak és kanadaiak is. Az „eszpe­rantó vakáció” vendégei rintot fizettek ki a rászo­rulóknak. A legfrissebb összesítések szerint jó ütemben halad a helyreállítás: Szabolcs- Szatmár megyében már 5500 rombadőlt, vagy meg­rongálódott lakás felépíté­sére biztosítottak építőka­pacitást. (A helyreállítás összegét jelentősen csök­kenti az a lehetőség, hogy az építésben a családtagok is részt vehetnek.) Bízva a társadalom segí- tőerejében, a gyűjtési ak­ciókat összehangoló társa­dalmi szervek további tá­mogatást kérnek az árvíz- károsultaknak. Szükség van például használt ruhákra, takarókra — úgy tervezik, hogy ezek összegyűjtésére a városokban a házfelügye­lőket kérik majd fel. zott mennyiségű természet­beni adományt küldenek. A szomszédos országból egyébként nagyobb hasz­nált ruhaszállítmány is ér­kezett. A kínai vöröske­reszt 500 000 jüannal — 5 millió forintnak megfelelő összeggel — járul hozzá az újjáépítéshez. Kanadából 10 000, Luxemburgból 3000 svájci frankot ajánlottak Nagyértékű támogatással segítik a helyreállítás meg­gyorsítását, s a még min­dig fenyegető árvíz elleni védekezést a baráti orszá­gok. boronkívül szállítanak égetően szükséges anyago­kat, mintegy 350 millió fo­rint értékben. A Szovjet­unióból egyebek között 350 000 köbméter követ, 30 000 köbméter fát, 50 ezer tonna cementet, 500 ezer zsákot és 150 faházat bizto­sítanak helyreállítási cé­lokra. Csehszlovákiából 60 ezer tonna cementet, több mint 2 millió zsákot, 60 víztisztító berendezést, 2000 sátrat és 6(ft0 pár gumi­csizmát szállítanak, Len­gyelországból 100 ezer zsá­kot, az NDK-ból 10 ezer tonna cementet, 3 víztisztí­tót, 50 ezer homokzsákot, nagymennyiségű meszet, s különböző gépeket, felsze­reléseket küldenek. Az NDK vízügyi szervezete egy 30 fős motorizált árvízvédelmi osztaga kirendelését is fel­ajánlotta. Különböző relá­ciókból számíthatunk to­megismerkednek a Bala­ton vidékével, előadásokat hallgatnak hazánk törté­nelméről és kultúrájáról, s természetesen élvezik majd a balatoni nyár örömeit. A nemzetközi tábor legfőbb érdekessége, hogy nem lesz tolmácsszolgálata. A fiata­lok ugyanis szinte anya­nyelvi színvonalon beszé­lik az eszperantót, így nyel­vi nehézségeik nem lesz­nek. Az idei programban Magyarországról szóló szel­lemi vetélkedő is szerepel és a győztes jutalma: in­gyenes részvétel az 1971-es „Eszperantó vakáción”, Kiskunhalason csütörtö­kön sokan felfigyelhettek arra a Volkswagenre, amely a város utcáit rótta. Egy „nyitott szemű” ame­rikai ült benne, tolmácsá­Joseph J. Scherschel, a Washingtonban megjelenő National Geographic Ma­gazine (Nemzeti Földrajzi Magazin) főfotósa. Több éves munkássága és szá­mos, a világsajtót bejárt felvétel fémjelzi nevét. Most, immár hetek óta, hazánk tájait járja. A kiskunhalasi Csipke­házban találkoztunk, amint éppen a brüsszelit „verő” népművészeti remek tör­ténetével, készítésük mód­jával ismerkedett. — Május 11. óta vagyok Magyarországon — tájé­koztatott két felvétel kö­zött a fotóművész. — Az­óta bejártam Soprontól az Alföldig a magyar föld számos szép vidékét, üze­Eszi, nem eszi... Lassan két éve lesz, hogy Sasvári Gyula, Kecskemét, Szegedi Lajos utca 6. szám alatti lakos „perben és harag­ban” áll a városi tanács köz­séggazdálkodási vállalatával a szemétdíj tekintetében. Nem nagy összegről van szó, mind­össze 126 forint a per tárgya, de ahogy mondani szokták: nem az a húsz fillér, hanem az igazság. Nos, az illető hat éve egyedül él az említett számú házban, ahol rajta kí­vül még két család lakik. Mi­vel lakásából nem kerül ki szemét, illetve ami kicsit mégis „termel” — főképpen a fűtési időszakban — azt összegyűjti és tavasszal saját költségén elszállíttatja. Ezt a körülményt közölte a község­gazdálkodási vállalattal is, ahonnan követelték tőle a szemét elszállításáért járó dí­jat. Ismét levelet írt a válla­latnak, mert onnan már „zá­ros határidővel” és végrehaj­tással fenyegették. Helyszíni kivizsgálás következett, s az így zárult: „ ... A kivizsgálás megtör­tént és a vállalat az alábbia­kat állapította meg: A vizsgá­lat alkalmával a Szegedi La­jos utca 6. számú ház előtt öt darab szeméttel teli edényt találtak. A szemét összetétele konyhai hulladékból, udvari és kerti szemétből állott.. .** Nem nehéz kideríteni, hogy a fenti megállapításból csak na­gyon merész következtetéssel lehet azt mondani, hogy Sas­vári Gyula tehát köteles fi­zetni a díjat. Mégis letiltották a fizetéséből, fellebbezését* kérelmét elutasították, a töb­bi között azzal indokolva a döntést, hogy anyagi helyzete nem indokolja a díj elenge­dését. Furcsa história, szokat­lan megoldás, merev ügyke­zelés. Ha ez egyéni gondja volna Sasvári Gyulának, talán nem részletezzük ennyire az ügyet. Tudomásunk van azonban ar­ról, hogy több sorstársa ta­lálható még Kecskeméten, Éppen ezért helyesnek tarta­nánk, ha a községgazdálko­dási vállalat rugalmasabt módszert dolgozna ki ezzel a szolgáltatással kapcsolatban mert jelenleg sajnos, úgy nés ki, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást. Vagyis ha van sze­mét, ha nincs, a díjat fizetni kell. Sok rokon vonása var ennek az eljárásnak a bürok­ratizmussal. — dorgál — mét, megismerkedterr megannyi nevezetességgel Voltam porcelángyárak­ban, textilüzemekben, lát­tam a Balatont, napokor át gyönyörködtem a fővá­rosban. s most íme, a ha­lasi csipke hírét akarón mifelénk is öregbíteni. Ne hogy valaki azt gondoljé a távolról jött fotós élet csupa szórakozás! Min dennapos kemény műnk ez, annak érdekében, hog. pár nap múltán hazatérv feldolgozzam, a lap szá mára aláírással lássam e azokat a felvételeke amelyeket az itt készül mintegy 15 ezer fotóból szerkesztő bizottság máj közlésre alkalmasnak íté Azután, augusztusbal vagy szeptemberben új be visszatérek, hogy megörc kítsem a hasonlíthatatla nul pompás ősz aranysál ga, rozsdabarna és sza vakkal szinte ki sem fe jezhető színeit... —jóba— Mérleg és kilátás a mozikban Adományok a Vöröskereszt külföldi testvérszervezeteitől Eszperantó vakáció a Balaton partján Ismerkedés a csipkekészítés műhelytitkaival. (Opauszky László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents