Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
4. oldal 1910. Jűnlns 19, péntek Munkások a munkájukról Sseretei a praktikus dolgokat... „A gép forog” — alkotója Kovács Kálmán, a 9-es számú AKÖV műszerésze fáradhatatlanul dolgozik. Újítása néhány hónapon belül fontos munkaeszköze lett, amelynek segítségével, — vagyis az elektromos ellenőrző szekrénnyel — máris több mint félszáz autóbusz kilométerórát megjavított. Bár a csaknem televíziónagyságú fémdoboz belsejében levő drótok, rugók, lemezek jelentőségének ismertetésére nem vállalkoznék, a műszer működése egyszerű. Az ellenőrző szekrény az autóbuszok műszertábláira hasonlít. A különbség csupán annyi, hogy a fémdoboz falán minden típusú mérőszerkezet megtalálható. A kilométerórákat, távhőmérőket, vagy a nyomásmérőket az ellenőrzőszekrény óráira kapcsolom. Tulajdonképpen szinkronba hozom a kettőt — magyarázta a műszerész. Csaknem 10 éve dolgozom a kecskeméti vállalatinál, s azóta kísérletezem. Szinte minden szabad időm ezzel telt el. Megvrte, amit ez a fémdoboz ;3 bizonyít. Meg azután szeretem a praktikus dolgokat... Azelőtt egy budapesti gyárban javíttatták a pontatlan kilométerórákat. A lassú, elavult módszer miatt sokszor hónapokra vállaltak csak megrendelést. Most, Kovács Kálmán kísérleteinek, szorgalmas munkájának eredményeként a 9-es számú AKÖV- nél percek alatt rendbehozzák a mérőműszereket. — Néhány hónappal ezelőtt kísérleti szerződést kötött velem a vállalat — folytatta. — Ez azt jelenti, hogy az „idő rostáján”, vagyis fél évig vizsgázik az ellenőrző szekrény. Ha beválik a gyakorlatban is, elfogadják az újításomat, s az eddig már kifizetett munkabéren kívül újítási díjat is kapok. A mesében három, neki csupán egy kívánsága van: ne legyen alkatrészhiány. Tárnái László Mólóira ítélt Biztató kezdet MÉG NEM TELT EL, fél esztendő az állattenyésztés fejlesztéséről szóló kormányhatározat közzététele óta, de máris több jel mutatja a tenyésztési és hizla- lási kedv növekedését. Az év első negyedében a termelők több üszőt fogtak tenyésztésre és jóval kevesebb borjút adtak el levágásra, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A másik főágazatban, a sertéstenyésztésben is van javulás. Az országban 12 százalékkal nőtt az állomány és 32 százalékkal az anyakocák száma. A megyei tanács végrehajtó bizottságának illetékes osztálya nemrég elemezte a megye állattenyésztésének helyzetét. Az összesítés szerint az idei, március 31-i állatszámláláskor 213,5 ezer számosállat volt a gazdaságokban. Az állomány mintegy fél százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A HARMADIK ötéves terv időszakában, a megyei tanács határozata szerint, az előző ötéves tervhez viszonyítva a szarvasmarha-állománynak 6,4. ezen belül a tehénlétszámnak 5 százalékkal kellett emelkedni. A sertéstenyésztésben 14,3, ezen belül a kocáknál 15,9 százalékos fejlesztést irányzott elő a határozat. Visszatekintve az elmúlt esztendőkre, megállapíthatjuk, hogy a szarvasmarhaállomány tervezett növekedési üteme megvalósult, viszont nem kielégítő a tehénlétszám alakulása. Az 1964. évi 53 ezres állomány az idei esztendőre csak 3000 darabbal nőtt. A sertés- tenyésztésben az 1967 és 1969-es depresszió után némi fejlődés mutatkozott. Tízezerrel emelkedett az állomány 1964- hez viszonyítva és jelenleg meghaladja az 510 ezer darabot. A kocaállomány viszont még mindig nem érte el az 1964-es létszámot. Az állattenyésztés nagyob arányú fejlesztését sürgetik a népgazdasági és népélelmezési szempontok. Tény az, hogy ez az ágazat az elmúlt esztendőkben elmaradt a növénytermesztés mögött. Éppen ezért született meg az említett kormányhatározat, amely sokoldalúan segíti a gyorsabb fejlesztést. A nemrég e témában tartott országos értekezlet biztató változásokról számolt be. Ez azonban még csak a kezdet, mert most vannak kialakulóban a korszerű állat- tenyésztési módszerek, a gépesített telepek. A FEJLESZTÉS összetett feladat. Fontos, hogy a beruházások hosszabb időre szóljanak, vagy legalábbis a további korszerűsítés lehetősége adva legyen. Ehhez kapcsolódik számos termeléstechnikai tennivaló. Szükségesek korszerű szállítóeszközök, utak. Végül, de nem utolsósorban, gondoskodni kell a szakember-utánpótlásról is. Hazánkban. így megyénkben sem állunk a műszaki ellátottság és a beruházási lehetőségek olyan magas fokán, hogy csakis nagyüzemi állattenyésztéssel oldjuk meg a húsellátást. Ezért szorgalmazzuk a háztáji állattenyésztés fejlesztését. Az állatszámlálás adatai szerint a háztáji gazdaságok összes sertés- és baromfiállománya meghaladta a közös gazdaságokét, a tehén- és kocalétszám pedig azonos a termelőszövetkezetekével. Ez bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságok igen fontos szerepet töltenek be mind a lakosság ellátásában, mind a szövetkezeti családok háztartásában és jövedelmének alakulásában. EZ A SZEREPÜK a negyedük ötéves terv során némileg csökkenhet, de még mindig igen jelentős mértékű marad. A kormányintézkedés hatására fellendülés várható az állattenyésztésiben,' amely a későbbiekben elősegíti a húsellátás további javulását. K. S. kutak Mátételke község történetében jelentős forduló- pont az idei esztendő: 1970-et minden bizonnyal- úgy tartják majd számon, mint a jó ivóvíz megszületésének. évét. A négy közkút, amely közül csak egy fúrott, a másik három ásott, napjai, de legalábbis a hetei meg vannak számlálva. S ez roppant időszerű is, a kutak vize alig alkalmas az emberi fogyasztásra, majd minden nyáron fordultak elő fertőzések, megbetegedések. Most azonban a több mint kétmilliós költséggel épülő vízhálózat megszünteti a gondokat. Csaknem hétkilométeres vízvezetéket építenek, s erre a belterületen levő 295 ház mindegyike rákapcsolható lesz. A lakosság társadalmi munkája — az árkok kiásása és betemetése — százezreket ér, de legalábbis az összberuházási költségnek több mint tíz százalékát. Érdekessége a létesítménynek, hogy nem építenek külön víztornyot, hanem a szomszédos Tataháza hidroglóbuszára csatlakoztatják rá a vezetéket. A százköbméteres vízgömb már eleve úgy készült, hogy mindkét falu vízfogyasztását lehetővé tegye. A két község ezzel nemcsak jelképesen, valóságosan is közelebb kerül egymáshoz. Néhány tehetősebb má- tételki lakos egyébként, nem győzve kivárni a vízhálózat elkészültét, házát az elmúlt években hidroforral szerelfe fel. Lehetnek ilyenek mintegy tizenöten. De nemcsak ők, hanem a belterületen élő lakosságnak majdnem a fele vezetteti be mindjárt a vizet. Egyébként az összlakosságnak az egyharmdi da él még a külterületen, ám a vízhálózat építésének már a terve is gyorsította a beköltözést: nem egészen két év alatt 28 telket adtak el a községben. Százmillió tonna kőolaj a Barátság vezetéken Nyári ruhakínálal Az idei nyárra a szövetkezeti boltok korszerű, tetszetős ruházati cikkeket kínálnak a vevőknek, s nemcsak többet, hanem szélesebb választékban is. Lényegesen több például az olcsó selyemáru, a pamut, és a közkedvelt import anyagokból is lehet válogatni. Tavaly sok bosszúságot okozott, hogy nem lehetett vidéken elegendő kartonruhát kapni — az idén van elég. Férfiöltönyből fővárosi színvonalú választék áll a vidéki vásárlók rendelkezésére, ám több vékony pulóver, kardigán, szett kellene falun is, bár az ellátás valamelyest javult. Még több kellene olcsóbb pamutáruból, különösen zefirből, freskóból. Még mindig sokan keresnek és nem biztos, hogy találnak olcsó ballonkabátot a vidéki boltokban, ahol az osztrák és svájci ballon mellett elkelne a 600—900 forintos kabát is. Strandcikkből, nyári divatáruból széles a választék. Noha a forgalom évek óta növekszik, még mindig nem kielégítő a gyermekkonfekció, és a gyermekcipő-ellátás. A felnőttek cipőválasztéka viszont igen jó, ami nem kis részben a kisipari szövetkezetekkel létrejött szorosabb kapcsolatoknak köszönhető. Nyo le évvel ezelőtt 9 ezer tonna olaj érkezett csővezetéken a csehszlovákiai Budkovce tartályaiba. Azóta már több mint 100 millió tonna fekete arany érkezett a Volga mellől a testvéri országokba, a vezeték gazdasági előnyeiről tanúskodnak a számok. Ha a Lengyelországba irányított csaknem 4o millió tonna fűtőanyagot tengelyen akarnánk szállítani, több mint 40 ezer szerelvényre lett volna szükség. Ha a volgai olajat tartályhajókon vinnénk az NDK-ba —, úgy mint korábban — az külön tankhajóflottát igényelne. A csővezetéken történő szállítás 70—80 százalékkal olcsóbb. A Barátság olajvezeték azonban nemcsak modern technikát és több ezer kilométer acélcsövet jelent, hanem mindenekelőtt az emberek munkáját, azokét is, akik 8 éve a vezetéknél bábáskodtak, s azóta a veHúszéves a Ferihegyi repülőtér A Ferihegyi nemzetközi repülőtér húsz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A korszerű pályaudvar fel- és leszálló pályája több mint 3 kilométer hosszú, így alkalmas a világ bármilyen típusú polgári repülőgépének fogadására. Az elmúlt húsz év alatt jelentős fejlődésen ment át a repülőtér. Tíz évvel ezelőtt 200 ezer, 1969-ben már 750 ezer utas vette igénybe. A MALÉV gépei a Ferihegyi repülőtérről kiindulva 1970-ben 28 or- saság járatai szállnak le gyi repülőtér „állomás- szág 34 városával tart fen* rendszeresen Budapesten. épülete” előtt, menetrendszerű kapcsola- Képünkön: TU 134-es (MTI foto — Bara Istv#ti tot, 16 külföldi légi tár- utasszállító gép a Ferihe* felv.) zetékkel együtt felnőttek. Az okos automaták, amelyeket Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyar- országon és az NDK-ban készítettek, biztosítják az olaj fennakadás nélküli továbbítását. Az egész vezeték 3 éve érte el a tervezett kapacitást, a Brodi—Pozsony és Brodi—Százhalombattai szakasz teljesítménye pedig meg is haladja azt. Mindezt pavel Beljanyikov mérnöktől, a Barátság olajvezeték irányítószolgálatának vezetőjétől tudom, akivel Lvov központjában, egy több emeletes régi házban beszélgettünk a központban. Telefoncsöngés szakított félbe bennünket: Beljanyikovot a diszpécserközpontba hívták. A tágas szoba sarkában géptávíró kopog. Egy magas férfi orosz és lengyel szavakat keverve telefonál: Mihail Csisztov, az ügyeletes diszpécser. — Az NDK-ból kérik, hogy a következő dekádban adjunk több olajat. Azt hiszem, hogy épp úgy, mint a múlt hónapban, 20 százalékkal túlteljesíthetjük a tervet... Pavel Beljanyikov rábólint, majd átnézi Csisztov- val az asztalon fekvő jelentéseket. Fél szavakból ártik egymást. Kétóránként érkeznek a áviratok, a rövid rádióje- entések a vezeték minden szakaszáról, minden szivattyúállomásról. az a legfontosabb, hogy szigorúan betartsák a napi tervet, amelyet a négy ország szakembereivel egyeztettek. A legkisebb rendellenességre az egész vonalon működésbe lépnek a riasztóberendezések, s a hiba elhárítására azonnal elindul az ügyeletes brigád. Vannak azonban komolyabb esetek is. Egyik ősszel például telefonriasztás érkezett. Nelli Volginának, az ügyeletes diszpécsernek jelentették, hogy tűz ütött ki a csehszlovák fogadóállomáson. Telefon Ungvárra: „Azon-, nal induljanak a tűzoltókocsik”. Brodiba; „Poroltókat készenlétbe”. Néhány perc alatt több száz embeE látott munkához. 12 különleges tűzoltókocsi robogott át a határon, a tűz színhelyére. Újabb néhány perc és Lvovból több repülőgép, helikopter indult oltóanyaggal. a tüzet sikerült gyorsan elfojtani. A Ívovi diszpécserközpont éjjel-nappal szolgálatban van, hogy biztosítsa a vezeték munkáját. Szakadatlanul működnek a bonyolult műszerek. A közelmúltban szerelték fel a „Volna’’ (Hullám) telemechanikai rendszert, amely azonnal jelzi, ha egy vagy több szivattyúállomáson keletkezett hiba miatt a vezetékben hirtelen megnövekszik az olajnyomás. Eleinte bizony sok munkát jelentett annak kiderítése, hogy mi okozta a vezetékben a „vihart’’ — ahogy itt mondják. Az új rendszer azonnal jelzi a problémát, a megfelelő berendezés a szomszédos állomásokon rögzíti a jelzést és automatikusan átállítja a vezeték munkáját. Pillanatnyilag két állomáson működik ilyen automata, de az év végére már a vezeték teljes hosszában működik ez a hibaelhárító jelzőberendezés. V. Popov (APN)
