Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

S. oldal 1970. Június 3, szerda Tartós védekezésbe rendezkednek lie a tiszai töltéseken Kiküldött tudósítónktól Gyors, operatív intézkedésekkel ellensúlyozzák a rendkívüli szállítási nehézségeket kellemes hírekkel fogad­tak kedden délelőtt Szege­den, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mű­szaki ügyeletén: a Tisza 3 centimétert apadt hajnali négy óra óta és délelőtt 10 órakor 957 centiméter volt a vízszint. Végigtekintve a jelentés­t'íhl pontot: a Körös re. — Itt-ott találkozunk szivárgásokkal, de azokat igyekszünk azonnal elszi­getelni. Ezen a vonalon ezernyolcszázan dolgoznak, ebből háromszáz honvéd, a többi társadalmi munka­erő. Török Imre a rádiósko­csiból rendszeresen össze­köttetést tud teremteni a jó lenne minél előbb haza­menni — válaszolta. Megtekintettük a Maros torkolatvidékét is. Itt az apadás nem olyan nagy­mérvű, mert a Tisza visz- szaduzzasztó hatása szabja meg a vízszintet. A gát jó állapotban van. Üj mód­szerrel, dróthálókba szorí­tott törmelékkővel erősítik. Ülésezett a megyei Tegnap délelőtt rendkí­vüli ülést tartott a megyei szállítási bizottság — Kecs­keméten, a 9. sz. Autóközle­kedési Vállalat tanácskozó helyiségében. A rendkí­vüliséget az árvízi helyzetből fakadó súlyos szállítási problémák indo­kolták. Sohajda József igaz­gató — a bizottság titkársá­ga részéről tömörségben még sokatmondóbb képet adott a váratlan természeti csapás következtében ösz- szesűrűsödött fuvarozási nehézségekről. Egy adat­pár is érzékelteti mindezt. A 9. sz. AKÖV 490 üzem­képes gépkocsijából je­lenleg 159 van az árvíz­sújtotta területeken. Mint mondotta, legkeve­sebb három hétig nem lehet számítani ezek visszaté­résére. Érthető tehát, hogy fuvaroztató partnereinknek, a szállításokban érdekelt vállalatoknak reálisan szá­molni kell ezzel a ténnyel, s mindent el kell követni­ük sajátmaguknak is az akadályok áthidalására, a gondok mérséklésére. A megyei szállítási bizottság titkársága nevében is kér­te a szép számmal megje­lenteket, hogy üzemeik, vállalataik saját gépkocsi- parkjuk ökonomikus fel- használásával igyekezzenek pótolni az AKÖV-gépko- csik kiesését. A rendkívüli körülmé­nyek, a halasztást nem tűrő feladatok ritkán tapasztalt operativitásra serkentették a bizottság tagjait. Mert tennivaló, el nem odázható szállítások sora bőven vár különböző vál- latokra. A MEZÖKER-t jó­val ezer vagon fölötti szál­szállitási bizottság lí tások szorítják, most a friss gyümölcsök felvásár­lása, majd az értékesítések, s a szamóca, cseresznye, majd a többi, nem várhat. Romlandó. A konzervgyár zöldborsóját 30 gép csépe­li már a jövő héten — 100 km-es sugarú körzetben szétszórva — s az elcsépelt borsónak négy órán belül a gyárban kell lennie. A Ga­bonafelvásárló Vállalattól éppúgy folyamatosan várja a lisztszállítmányokat a sütőipar, mint ahogy a téesz-ek, a háztájik a ta­karmányt, s akkor még ott van több mint háromezer vagon, úgynevezett átmenő készlet áttárolása, hála a múlt évi bőséges gabonater­mésnek. Mindehhez kocsi, kocsi, kocsi kell. Ami szin­tén elmaradhatatlan: a FÜSZÉRT egy órára sem mondhat le a la­kosság ellátására szolgá­ló élelmiszerek gyárból, illetve diszpozíciókkal járó szüntelen szállítá­sáról. Nemcsak Bács, hanem Csongrád megyében is, hi­szen most „bedolgozik” a vállalat Szentesre és Sze­gedre egyaránt. Ugyanakkor Baja vidé­kén 30 ezer méhcsalád van, amelynek elszállítása szom­bat, vasárnap halasztha­tatlan, Nógrádba, Dunán­túlra. Ami nagyon szép megnyil­vánulás volt ezen a rend­kívüli bizottsági ülésen: egyrészt, mindjárt ott hely­ben bejelentették, szám- bavették a szállítási szak­emberek, ki mikor, meny­nyi és milyen típusú gépko­csival tud segíteni — pél­dául már a méhszállítá­sokban. Okos javaslatok hangzottak el: sok vállalatnál van már szabad szombat, kérni, szervezni kell, hogy ko­csijaikkal rendelkezni tudjon a megyei szállí­tási bizottság. „Még ma szigorú rendel­kezésbe adom ...” — mon­dotta az egyik vállalat kép­viselője, ,,hogy minden dol­gozónk törekedjen a gép­kocsik maximális kihasz­nálására, az állásidők csök­kentésére, a rakodás gyor­sítására, a fordulók szaporí­tására ... Ezzel is nyerünk néhány gépkocsit.” — Más azt indítványozta: kérje a megyei szállítási bizottság a MÁV felsőbb szerveit, a minisztériumot, hogy az AKÖV-járművek árvízvé­delmi igénybevételére való tekintettel, az állásidővel kapcsolatos anyagi megter­helést mérsékeljék. Megnyugtató volt min­denki számára Sohajda elv­társ köszönettel párosított összegezése, amikor is hangsúlyozta, feltétlenül fontossági sorrendet kell tartani. Minden erőt az ár- vízvédelem szempontjai szerint kell csoportosítani. Mindenekelőtt az élelmi­szerek fuvarozását kell biztosítani az árvízsú.itot- ta területekre és az alap­vető ellátási cikkekből a megyében. Utána a g y o r- san romló áruk — gyü­mölcs, zöldség — szállítása következik, majd az épí­tőanyagoké. Kiemelkedő momentuma volt ennek a tanácskozás­nak az is, hogy legsürgő­sebb intézkedésekről azon­nal, önálló felelőséggel dön­töttek a bizottság tagiai. T. I. Homokkal töltik a zsákokat Szegeden. Szarvasnál tartja a 825 centiméter magasságot hét­fő éjfél óta. A Maros vi­szont a romániai szaka­szon rohamosan apad. Aradnál csaknem 2 méte­res a vízszintcsökkenés. Június 1-én 303 centimé­tert jelentettek. Az apadás nálunk lassabban és ké­sőbb következik be. A tartósan magas vízál­lás nagy próbára teszi a töltéseket, éppen ezért igen fontos a szivárgások, csur- gások elszigetelése. Az al­győi olaj mező védelmére szorító gátrendszert építe­nek. Tizenegy kotró, négy dózer és 40 gépkocsi dolgo­zik itt. Gyimesi Károly, műsza­ki tiszttel végigjárjuk a védelmi vonalak egy ré­szét. Jelentősebb szivárgás, csurgás nem jelentkezett. Csongrádnál egy kisebb buzgárt sikerült elszigetel­ni. Az újszegedi hatos vé­delmi vonalon Török Imre parancsnokkal találkoz­tunk. Itt két kisebb szivár­gást észleltek. Az egyiket pátrialemezekkel zárták el, a másikat gyorsabb meg­oldással: fóliaborítást kap­tak a gátak. A műanyag­réteget homokzsákokkal szorították le, csepeli köny- nyűbúvárok közreműködé­sével. Egyébként a köny- nyűbúvárok igen nagy szol­gálatot tesznek a véde­lemben. Csaknem százan segítik az ár elleni küzdel­met. — Negyvenegy kilométer hosszú ez a védelmi vonal — tájékoztatott Török Im­központtal, a védelmi vo­nal több pontjával, így gyorsan tud intézkedni. A billenőkocsik egymás után rakják le a gátra a homokzsákokat, szinte pil­lanatok alatt elszigetelik a szivárgásokat ívik János vízőrt megkérdeztem, hogy bírja a szolgálatot. — A Pécsi Vízügyi Igaz­gatóság mohácsi szakasz- mérnökségétől tizenketten vagyunk itt. Tizenkét óra ügyelet és ugyanennyi pi­henés — ez a munkabeosz­tásunk. a Turista Szálló­ban lakunk. A szállásunk, ellátásunk kitűnő, de azért — Szolnok felől még jön némi áradás — magyaráz­ta Gyimesi Károly. — Ez emelheti még a Tisza víz­szintjét 1—2 centiméterrel, de ez már nem jelentős. Nagyobb gond, hogy a tar­tós vízállás próbára teszi a gátakat, ezért a figyelő- szolgálat igen fontos. A vízügyi előrejelzések sze­rint a vízszint sokáig a maximum körül marad. Negyvenegyezer ember védi a Tisza menti gátakat jelenleg. Ez a védekezési létszám újabb rekordja. Kereskedő Sándor Editig 33 millió forint Hlfíilí Üe$7P az órvízkárosultak számláién |)f IBII Hogyan továbbítják a befolyt összegeket? Mint ismeretes, az OTP- [ ban elmondották az MTI | Az árvízsújtotta községek­nél számlát nyitottak, j munkatársának, hogy az amelyre magánszemélyek, ! említett számlán összegyűlt vállalati kollektívák befi­zethetik az árvízkárosultak javára felajánlott összege­ket. A Pénzügyminisztérium­A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének vizsgálata A MEDOSZ felmérte a mezőgazdaság állami szek­toraiban dolgozó mintegy 62 000 nő társadalmi, gaz­dasági és szociális helyze­tét. A felmérés szerint a mezőgazdaságban foglal­szonyok, lányok szívesen helyezkednének el A mezőgazdaságban dol­gozó nők is egyre inkább sürgetik a szabad szomba­tok bevezetését. Az idősza­ki dolgozók már többnyire ) mindössze 50 százaléka dol- koztatott asszonyok és Iá- jheti öt munkanapra szer- gozik a mezőgazdasági ter- nyok szakmai képzettsége i ződnek. A fizikai állomány- [ melésben. alacsonyabb a férfiakénál, j ban levő asszonyok és Iá- j Mpnn„„ , . A statisztikai képet az is i nyok 70—75 százaléka egész 1 . . . . h , t a rpntja, hogy a gazdaságok éven át, 15-20 százaléka "al£^ka ™2té- mintegy 20 000 olyan 6-9 hónapig 5-10 sza- é ez a termelésben időszakos rlÄ! ! Ä? Ä*3-8 h0naPlg ! dolgozó anyák helyzetét is megkönnyíti. A családos üdültetésnél is sikerült alkalmaznak, akiknek fel- I vállal munkát. | készültsége messze elma- \ A nők általában a keve . rssK issesktsl zókétól is. A felmérés sze- ! munkát választják. Ezek rint nem mindenütt alkal- j ben a munkakörökben ál­maznak szívesen női mun- ! tálában nincs különbség a kaerőt, bár sokfelé munka- férfi és a nődolgozók bére (üdült szakszervezeti hozzá-,lentősebb összegű támoga- erőhiány van és az asz- ‘ között. 1 j árulással. 1 tást is kapnak a rászorulók. ben a tanácsok és a társa­dalmi szervek képviselőiből bizottságok alakultak, ame­lyek egyedileg mérik fel, hogy kit milyen kár ért, milyen támogatásra van szüksége. A teljes kárt ter­mészetesen társadalmi se­gítséggel sem tudják pótol­ni. Arra azonban mód lesz, hogy adott esetben 10 000—• 15 00o forintos támogatást kapjanak azok, akiknek el­pusztultak legszükségesebb ingóságaik, bútoraik, tönkr rement a lakhelyük stb. Külön vizsgálják az öre­gek helyzetét, akiket szük­ség szerint korábban fel­vett OTP-hitelek visszafi­zetésének elengedésével is segítenek. A támogatás mértéke ter­mészetesen attól függ, hogy a társadalom mennyivel já­rul hozzá az árvízkárosul­tak megsegítéséhez. Az 1965-ös árvíz idején 180 millió forintot ajánlott fel a lakosság a károsultaknak. A mostani árvíz a jelek szerint még nagyobb áldo­zatkészségre sarkallta a la­kosságot. Az OTP-számla gyarapodásának üteméből — az előző évinél lénye- 3000 forintot. j arra lehet következtetni, gesen több , — nődolgozó ! a gyorssegélyen kívül je- hogy az országos gyűjtés eredménye lényegesen na­gyobb lesz. mint i«““' ben. A vezető beosztások 10 százalékát töltik be a nők. A magasabb vezetői posz­tokon arányuk még ennél is rosszabb Az agráregye­temet végzett nőknek pénzt többféle formában, de mindenképpen az árvíz- károsultak segélyezésére, tehát olyan támogatásra használják fel, amit nem kell visszafizetniük, vissza­térítendő hiteleket ugyanis nem a segélyezési számlá­ról, hanem normál hitel­keretéből nyújt az Orszá­gos Takarékpénztár, ter­mészetesen előnyben része­sítve az árvízkárosultakat. A közületi, vállalati ká­rok helyrehozására sem használják fel a lakosság gyűjtését. E célra a Magyar Nemzeti Bankban külön számlát nyitottak. A lakosság gyűjtéséből június 1-ig 33 millió forint gyűlt össze az OTP-segély- számlán, ebből azonban egyelőre még nem hívott le egyetlen forintot sem a Magyar Vöröskereszt. A helyi tanácsokat ugyanis felhatalmazták arra, hogy előlegképpen nyújtsanak gyorssegélyt, mint ismere­tes. személyenként 500, csa­járulással.

Next

/
Thumbnails
Contents