Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
8. oldal 1970. májas 13, szerda GRAHAM GREENE, a hazánkban is jól ismert kitűnő angol író a tekintélyes londoni Times-hez levelet intézett. A lap hétfői számában megjelent 'évéiben Greene, aki kitűnő ismerője az indokínai körülményeknek, hiszen sok évet 1 öltött ott (leghíresebb regénye A csendes amerikai is Vietnamban játszódik), maró gúnnyal kommentálja Nixon elnök kijelentését. Az elnök ugyanis, mint emlékezetes, az USA kambodzsai beavatkozásának bejelentésekor azt is közölte, hogy az amerikai csapatok legfeljebb két hónapon belül kivonulnak Kambodzsából. Graham Greene azok részére, akik „nem ismerik a földrajzot”, ehhez hozzáfűzi: Nixon ígérete nem békülékeny gesztus, hanem szükség- szerűség. „Valójában nem is tehet mást” — állítja Greene. ugyanis — „az esőzés és a Mekong évi áradása előtt vagy vissza kell vonni az amerikai csapatokat, vagy el kejl határozni, hogy megtanulják, milyen a víz alatti élet.” NEM láthatjuk előre, milyen lesz a helyzet hét-nyolc hét múlva. Lehet, hogy a Graham Greene által ismertetett okok miatt a jenki csapatokat akkor csakugyan kivonják Kambodzsából, az is meglehet, hogy valamiképp megtanulnak „a víz alatt élni” és ott maradnak. Nixon elnök egyik nap bejelenti, hogy egy éven belül 150 ezer amerikai katonát hoz haza Vietnamból — a másik nap pedig a vietnami háborút újabb országra terjeszti ki, s Kambodzsába vezényel csapatokat. AZ ELNÖK szelet vetett, vihart aratott. Az amerikai közvélemény mind nagyobb tömegei emelik fel tiltakozó szavukat az Egyesült Államok véres indokínai háborúja ellen. Legutóbb az amerikai külügyminisztérium, a leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési hivatal, valamint több más fontos szerv több száz tisztviselője tiltakozott levélben az Egyesült Államok délkelet-ázsiai intervenciója ellen. Hétfőn este több száz amerikai diák vette körül az amerikai külügyminisztérium épületét, s követelte, hogy Rogers külügyminiszter azonnal nyújtsa be lemondását. Az sem véletlen, hogy az amerikai elnök által hétfőre összehívott tanácskozáson, amelyre az USA ötven tagállamának kormányzói voltak hivatalosak, két kormányzó meg sem jelent. Bár a tanácskozás zárt ajtók mögött folyt le, washingtoni hírügynökségi jelentés szerint három kérdés szerepelt a bizalmas megbeszélésen: az egyetemeken lezajlott véres incidensek, amelyek során a nemzeti gárda négy diákot megölt, a múlt hét szombatján Washingtonban rendezett háborúellenes tömegmegmozdulás és számos egyetem bezárása Nixon indokínai politikája elleni tiltakozásul. TEGNAp Moszkvában nyilvánosságra hozták annak a táviratnak a szövegét, amelyet Koszigin szovjet kormányfő intézett Norodom Szihanukhoz. A távirat hangsúlyozza: a Szovjetunióban üdvözlik a Szihanuk vezetésével megalakult kambodzsai nemzeti egységfrontot, a? indokínai népek egységes antiimperialista frontjának megszilárdítását, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja megszervezni a kambodzsai hazafias erőket az amerikai agresszió elleni harcban. A kambodzsai államfő hétfőn fogadta számos ország Pekingben működő diplomáciai képviseletének vezetőit, és hosszú megbeszélést folytatott velük, a tanácskozáson ott voltak a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok diplomatái is. Szihanuk velük számos tényt ismertetett, amelyek leleplezik az amerikai imperializmust, mint a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép esküdt ellenségét. Az államfő megismételte a diplomaták előtt kormányszóvivőjének korábban elhangzott szavait, amely szerint a kambodzsai nemzeti egységfront kormány nem tekinthető emigráns kormánynak, minthogy az a kambodzsai népben gyökerezik, és a kormány több tagja Kambodzsa területén vezeti az ellenállási harcot a betolakodókkal szemben. K. A. Húszórás kalandos tengeri utazás után Theodorakisz családja Párizsban Mikisz Theodorakisz felesége és két gyermeke hétfő este megérkezett Párizsba. Szerencsés megmenekülésüket Paul Milliez francia professzor jelentette be egy párizsi nagygyűlésen, amelyet hétfő este rendeztek a görögországi politikai foglyok iránti szolidaritás kifejezésére. Theodorakisz családja egy háromtagú francia csoport — két fiatalember és egy fiatal nő — segítségével egy kis csónakon szökött meg Görögországból, és a viharos tengeren húszórás kalandos utazás után érkezett meg a szicíliai Messinába. Innen előbb gépkocsin, majd repülőgépen folytatta útját Párizsba. Hétfő este Milliez professzor várta őket a repülőtéren, hogy elintézze az érkezési formaságokat, mivel Theodorakisz feleségének nem volt útlevele. Az útlevél kiadását a görög hatóságok megtagadták tőle. Servan-Schreiber francia radikális politikus felesége a közelmúltban Athénben járt, és találkozott Theodorakisz asszonnyal, aki kö- nyörgött neki, intézzék el, hogy elhagyhassa Görögországot. Servan-Schreiber, akinek segítségével a neves görög zeneszerző Francia- országba utazhatott, a család megmentésével kapcsolatos szerepéről úgy nyilatkozott, hogy nem tett egyebet, mint fogadta azt a három fiatal franciát, akik felkeresték őt, hogy tájékoztassák tervezett vállalkozásukról. A fiatalemberek személyazonosságát egyelőre nem hozzák nyilvánosságra — mondotta a francia politikus. • • Összehívták a Biztonsági Tanácsot Ma érkezik Budapestre Aldo Moro Libanon és Izrael kedden kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását. Hivatalos ENSZ- körök szerint az ülés meg is kezdődött kedden (magyar idő szerint) 16.00 órakor tűzték ki. Jólértesült forrásból közölték, hogy a libanoni tüzérségnek Marhayountól keletre, khraibe helység közelében sikerült feltartóztatni az izraeli fegyveres erők előretörését, az AFP kedd déli jelentése szerint a harcok főképpen ezen az erdős vidéken tombolnak. Az izraeli, légierő több hullámban támadott, s napalbombákat is bevetett. Szíriái harci repülőgépek kedden Libanon déli részében támadást indítottak izraeli állások és repülőgépek ellen — közölte egy damaszkuszi katonai szóvivő. A szóvivő hozzáfűzte még, hogy a szíriai tüzérség és szíriai páncélosok is harcba szálltak az izraeli betolakodókkal. Repülőgépek támogatásával támadták a Golan fennsíkon levő izraeli állásokat. A bagdadi rádió — Bejrútban vett — közlése szerint Irak kedden bejelentette, hogy „tüzérsége akcióba lépett az arab föld védelmére”, s támadja az izraeli állásokat. A UPI szerint feltehetőleg az Észak-Jordániában állomásozó iraki tüzérségi alakulatokat vetették be a megtámadott Libanon támogatására. Jasszer Arafat, az El Fatah vezetője kedden reggel Dél-Libanonba, a harcok színhelyére utazott, a hadműveletek ellenőrzésére. Kíséretében van a gerilla-szervezetek több felelős vezetője. Husszein jordániai király kedden telefonon értesítette Charles Hélou libanoni elnököt, hogy Jordánia maradéktalanul támogatja Libanont. Zavargás, tűzvész, mozgósítás, több halott olasz külügyminiszter Mint ismeretes, Péter János külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Aldo Moro olasz külügyminiszter. Magyarországi utazására az eredeti tervek szerint február első felében került volna sor, a látogatást azonban akkor — az olasz kormányválsággal összefüggő tárgyalások miatt — későbbi időpontra halasztották. Moro magyarországi útját és itt folytatandó tárgyalásait élénk nemzetközi érdeklődés előzi meg. A második világháború befejezése óta olasz külügyminiszter még nem tett látogatást Magyarországon. A két állam között kialakult élénk kulturális csereviszony mellett, a reálisabb politikai és gazdasági kapcsolatok megteremtése felé az első lépést Szilágyi Béla magyar külügyminiszter-helyettes 1969 októberében tett látogatása jelentette. Ekkor írták alá a magyar— olasz konzuli egyezményt és cserélték ki a két ország közötti kulturális egyezmény ratifikációs okmányait. Az 54 éves Aldo Moro — aki fiatalon, már 24 éves korában a büntetőjog tanára volt a bari egyetemen — politikai pályafutását is korán kezdte: a fasizmus éveiben a katolikus diák- szövetség elnöke volt, majd a katolikus főiskolások szövetségét irányította. A második világháború után hamarosan a politikai élet első vonalába került: a kamarának — tehát az olasz parlament alsóházának — 1948 óta tagja, s 1953-ban már a kereszténydemokrata képviselőcsoport elnöke. A kormányba 1949-ben került külügyi államtitkárként. 1955-től négy éven át volt — előbb igazságügyi, majd oktatásügyi — miniszter. 1959 márciusában Fanfani- tól vette át pártja politikai főtitkárának tisztét, hogy ketten együtt elindítsák a kereszténydemokráciát, az úgynevezett „nyitás balra” jelszava alatt egy új politikai úton. Aldo Moro 1963- ban az akkori középbalkormány miniszterelnöke volt. Heves zavargások törtek ki hétfőn a georgiai Augusta városában. Az esti órákban az utcákat néger tüntetők tömegei árasztották el, akik a faji megkülönböztető politika ellen tiltakoztak. A rendőrség cs katonaság először gumibotök- kal próbálta szétkergetni a tüntetőket, majd amikor ez hatástalannak mutatkozott, vizifecskendőket vetettek be ellenük. A késő esti órákban a tüntetések egyre hevesebbé váltak és a város különböző pontjain valóságos utcai csaták dúltak. Lestor Maddox georgiai kormányzó elrendelte a nemzeti gárda mozgósítását és utasítást adott arra, hogy kétszáz katona „feltűzött szuronyokkal és élesre töltött fegyverekkel” nyomuljon a tüntetők ellen. „Nem fogjuk tűrni, hogy államunkban anarchia uralkodjék” — mondotta. Alig hangzottak el a kormányzó szavai, Augusta városában máris eldördülKizárták Garaudyt az FXP-ból A Francia Kommunista ■ Párt Gabriel Péri-ről elnevezett chennevieres-i pártsejtje 17 szavazattal — 5 ellenében (az öt ellenszavazat között volt Garaudy, valamint feleségé és leánya) kizárta a párt tagjai sorából Roger Garaudy filozófust, a Politikai Bizottság volt tagját. A pártsejt döntése még a Központi Bizottság utólagos jóváhagyására szorul. A kizárási határozat a pártsejt titkárának az Hu- manitében közölt leveléből derül ki, amelyben Ga- raudynak hozzá intézett és a Le Monde-ban közölt levelére válaszolt. Garaudy ebben a levélben éles támadást intézett a párt politikája ellen és rágalmazta az FKP vezető szerveit. Brüsszeli döntés tek az első lövések. A legfrissebb jelentések szerint a sortűznek négy halálos áldozata van, a sebesültek száma a harmincat is eléri. : ' A városban még éjfél után sem állt helyre a nyugalom. Augusta különböző pontjain tűzvész lángolt fel és több épület leégett. A rendőri és katonai beavatkozás miatt felháborodott tüntetők csoportokban száguldoznak a város utcáin és kirakatokat zúznak be. A Közös Piac külügyminiszterei tartják magukat a hágai csúcsértekezlet előírásához: hétfőn Brüsszelben tartott tanácskozásukon elvben elhatározták, hogy a decemberi hallgatólagos megállapodásuknak megfelelően június 30-án Luxemburgban megkezdik a tárgyalásokat az Európai Gazdasági Közösségbe belépni kívánó országokkal — Nagy-Britanniával, Írországgal, Dániával és Norvégiával. Az érdemi tárgyalásokra csak később, az ősz folyamán vagy az év vége felé kerül csak sor. A hatoknak ugyanis előbb egymás között kell tisztázni a belépésekkel kapcsolatos álláspontjukat és feltételeiket. Ezeknek a megvitatását a külügyminiszterek a keddi ülésen már el is kezdték, és a minisztertanács június 8-i ülésszakán folytatják. Amerika és a Közös Piac I. A patrónus panaszai Washingtonban néhány hete látott napvilágot egy sajátos „Fehér könyv”, amely éles hangon ismerteti azokat az amerikai sérelmeket, amelyek a Közös Piac részéről érik. Washington azt állítja, hogy a Közös Piac aránytalanul nagyobb támogatást biztosít saját exportjának, az importot viszont indokolatlanul magas vámokkal sújtja. Kifejti, hogy a „hatok” beleavatkoznak az USA és a távolkeleti országok között jelenleg folyó tárgyalásokba, végül azt veti az Európai Gazdasági Közösség szemére, hogy az amerikai kereskedelemre káros megállapodásokról tárgyal bizonyos Földközitengeri országokkal. Ezeket a vádakat kifejezően kommentálta az új párizsi amerikai nagykövet, Arthur Watkins, amikor kijelentette: „Az Egyesült Államok és Európa új, éles kereskedelmi háborújának küszöbén állunk.” A hatok sem maradtak azonban adósak. „Az Egyesült Államok és a Közös Piac gazdasági kapcsolatai” című kiadványban az egyik közös piaci bizottság azzal vádolta Washingtont, hogy nem tartja be a Nemzetközi Vámtarifa Egyezmény — a GATT előírásait, hogy protekcionizmust alkalmaz, törvénytelen konkurrenciát támaszt. Az olasz La Stam- pa című újság az Egyesült Államok és a Közös Piac viszonyát egyenesen „hidegháborús”-nak minősítette. Ez a „hidegháború” — hogy az olasz lap szóhasználatával éljünk — korántsem véletlen. Alapja az a tény, hogy a Közös Piac a kisebbrendű partnerből az USA veszélyes konkurren- sévé vált. Az olasz újság adatai szerint 1968-ban a „hatok” 22 000 milliárd líra értékű árut szállítottak más országoknak — nem partnereknek —, ugyanakkor az Egyesült Államok 20 690 milliárd líra értékben exportált. Az utóbbi években a hat tagország először utolérte, majd meg is haladta az amerikai exportot. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege először 1968-ban volt deficites. Logikus tehát, hogy az amerikai monopóliumok keresik világpiaci verseny- képességük csökkenésének okát. Az sem véletlen, hogy az USA és az Európai Gazdasági Közösség kereskedelmi kapcsolatait érintő kérdések zömét Brandt kancellárral kívánták megtárgyalni és a kancellár washingtoni látogatása során nagy figyelmet szenteltek az Egyesült Államok és a Közös Piac kereskedelmi kapcsolatainak. Tudvalevő, hogy éppen az NSZK ipari és pénzügyi körei húzzák a legnagyobb hasznot a Közöc Piacról. Bizonyításul elég arra hivatkoznunk, hogy o hat közös piaci ország nemzeti össztermékének mintegy 35 százalékát, az egész export 40 százalékát, az arany- és valutatartalékok több mint 40 százalékát Nyugat-Németor- szág tartja a kezében. A Közös Piac gazdasági politikájának alakításában ma vitathatatlanul Bonná a vezetőszerep. Ezzel együtt Nyugat-Né- metországban játszódnak le a legmélyebben és a leg- energikusabban azok a folyamatok, amelyek aggasztják az óceántúli partnereket; nevezetesen az ipari és a pénzügyi integráció, amely gyakran túl lép egy ország keretein. (Folytatjuk.)
