Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

1970. május 10, szerda 3. oldal Az építőgépgyártás termékbemutatója a BNV-n A lakásügy - társadalmi ügy I. Az eredmények és gondok évtizedei Az Építőgépgyártó Vál­lalatnak különösen nagy basznot hozott a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vá- ■sár: ottani termékbemuta­tójának, üzleti tárgyalásai­nak eredménye, hogy az idea meg kellett ötszöröz­nie exportcikkeinek terme­lését. A vállalat ebben az évben is sok újfajta gyárt­mánnyal jelentkezik a vá­sáron, a tavalyinál 30 szá­zalékkal nagyobb kiállítási területen. Az idei BNV képének új látványossága lesz a válla­lat kúszódaruja, amelynek 25 méteres szerkezete az alumíniumipari csarnok fö­lé magasodik, s a 30 méter­re kinyúló daru gémjének állandó forgatásával „csa­logatja” majd az ÉPGÉP- kiállításhoz az érdeklődő­ket, a külföldi és a hazai megrendelőket. Külföldön is gyártanak hasonló darukat, de a ma­gyar konstrukció a világpi­acon is versenyképes. Az NSZK-beli Elba cég­től vásárolt licenc alapján először mutatják be a ha­zai Mixmobilt, ezt az órán­ként 10—15 köbméternyi betont keverő betongyárat a hozzá szükséges kavics­osztályozó művel, cement­silókkal, automatikus ada­golókkal együtt. A vállalat 20 különféle kisgépet és 10 nagy beren­dezést mutat be a vásáron, s máris sok külföldi meg­rendelő érdeklődik e termé­kek iránt. A BNV-n az idén Is meg­nyílik a tavaly már nép­szerűvé vált „indián falu”, ahol különleges pecsenyé­ket és sokféle italt szolgál­nak fel. A XIII. kerületi vállalat egyébként önki- szolgáló éttermével és sza­kosított pultsorával szere­pel még, ahol a lacikonyha ínyencségein kívül hideg­tálak, tájjellegű borok is kaphatók. Halkonzervek, külföldi italok és édessé­gek mellett — bár a sze­zonja már elmúlt — lesz bőven déligyümölcs is. A mind jobban elmélyülő jugoszláv—magyar kultu­rális kapcsolatok egyik ki­magasló eseményénenk ígérkezik Milan Konjovic, zombori festőművész buda­pesti tárlata, melyet előre- láthatlóag az ősz folyamán rendeznek meg. Marjai Jó­zsefnek, Magyarország belg­rádi nagykövetének kezde­ményezésére a budapesti Műcsarnok igazgatóhelyet­tese és művészeti vezetője, Vizy Ottó jelenleg Zombor- ban tartózkodik, és a kiállí­tás anyagát állítja össze. A tárlaton körülbelül száz kép lesz, és Konjovic művésze­tét antológikus válogatás­ban mutatja be, az úgy­nevezett kék korszaktól Hosszú pavilonsorokkal, az állami gazdaságok faj- boraival és kávészalonnal jelentkezik a VIII. kerületi Vendéglátó Vállalat. A ci­gányzenés Vajdahunyad a hazai és import sörökkel valószínűleg a külföldiek teljes tetszését is elnyeri. A szokásos gyakorlatnak megfelelően felvonul a ZÖLDÉRT is. Három pavi­lonjában narancsot, banánt, primőröket, epret és talán már cseresznyét is, Colát és jugoszláv sört árusít. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének megbízásából dr. Varga Je­nő, a megyei tanács vb- el­nöke tegnap kitüntetéseket nyújtott át. Sohajda Ferenc, aki 31 éve dolgozik a kereskede­lemben, és húsz éve igaz­gatója a közelmúltban a kiváló címet hatodszor is kiérdemelt Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalatnak ered­ményes vállalatirányító munkája és közéleti tevé­kenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át. Helvédy János, aki 1921. év óta tevékeny tagja, 1937. óta pedig — megszakítás Angel Velev-nek, a Bol­gár Népköztársaság Legfel­sőbb Bírósága elnökének vezetésével kedden egy­hetes látogatásra Magyar- országra érkezett a Bol­gár Népköztársaság Leg­felsőbb Bíróságának kül­döttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Szakács A Szabadkán megtartan­dó első országos arany- és ékszerkiállításra naponta újabb és újabb résztvevők jelentkeznek. Tizenhárom hazai, két olasz és egy bel­ga vállalat, továbbá száz aranyműves és ékszerész értesítette a vásár igazgató­Szovjet műszaki­tudományos napok Tegnap délelőtt Budapes­ten, a Technika Házában ünnepélyes keretek között megkezdődött a szovjet mű­szaki-tudományos napok eseménysorozata. Péntekig a fővárosban 27 előadást tartanak a szovjet szakem­berek. Szombaton filmek vetítésével illusztrálják az elhangzottakat, majd az eseménysorozat vidéken folytatódik. A következő héten — egészen május 21- ig — Diósgyőrött, Szegeden, Székesfehérváron, Győrött, Mosonmagyaróváron és Veszprémben ismétlik meg a szovjet szakemberek a helyileg legnagyobb érdek­lődésre számító előadáso­kat. nélkül — parancsnoka a napokban megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelt keceli tűzoltó testületnek, áldozatos, közhasznú mun­kásságáért, s az önkéntes tűzoltók több nemzedéke felnevelése elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatában részesült. A kitüntetések átadása után dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb több vezető­je, illetve osztályvezetője, Sebestény János tűzoltó alezredes, megyei tűzoltó- parancsnok, valamint Csiz­madia Tibor, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B.-elnöke közvetlen hangulatú, bará­ti beszélgetést folytatott Sohajda Ferenccel és a 73 éves Helvédy Jánossal. Ödön, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, dr. Gellert György, dr. Mátyás Miklós és dr. Nádas András, a Leg­felsőbb Bíróság elnökhe­lyettesei, dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára, valamint a Külügyminisztérium és a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének képviselői fogadták. ságát, hogy részt vesz a kiállításon, amelyet június 5-e és 14-e között tartanak meg a sugárúti csarnokban. Rajtuk kívül még számos hazai és külföldi vállalat részvételére számítanak. Kiállítják a világhírű Dar- wil-karórák legújabb soro­zatát is. A vállalatok és magániparosok az ötvös­művészet remekeit, fülbe­valót, nyakláncot, gyűrűt egyéb ékszerféléket hoznak a kiállításra. A magánipa­rosok között jelentkezett a szabadkai származású opa- rijai Vinczer Péter is, aki ötféle ékszerkészítményével máris valamelyik díj esé­lyese. A Központi Bizottság megbízásából szakemberek széles körű bevonásával még a múlt évben elké­szültek a KB irányelvei a lakásépítés fejlesztéséről és a lakáselosztásról. Az irányelveket az elmúlt hó­napokban összevont tanács­kozásokon megvitatták a budapesti, a megyei párt­ós tanácsi végrehajtó bi­zottságok; vitára bocsátot­ták a SZOT elnöksége és a KISZ Intéző Bizottsága kibővített ülésén. Gondos előkészületek után a Köz­ponti Bizottság és a Mi­nisztertanács április 16-i együttes ülése megvitatta és elfogadta az MSZMP Politikai Bizottságának elő­terjesztését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosz­tás és a lakbérek új rend­szeréről. Ennek rövid lé­nyegét, majd pedig magát a határozatot már közölték az újságok, ismertette a tv és a rádió. A hivatalos tájékoztató, mivel nagy horderejű tár­sadalompolitikai kérdésről szól, érthetően élénk ér­deklődést, vitákat is kivál­tott. Olvasóinknak ezúttal több, egymást követő rész­letben bővebb kiegészítést, indoklást és magyarázatot kívánunk nyújtani a Köz­ponti Bizottság és a Mi­nisztertanács határozatához, annak jobb megértése ér­dekében. • Közismert, hogy a lakás- helyzet, a lakásellátás az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb ténye­zője. A lakások száma, nagysága, felszereltsége, építésük minősége és el­osztása a társadalom kü­lönböző rétegei között köz­vetlenül befolyásolja az emberek életmódját, életní­vóját. Minél magasabb egy ország lakosságának élet- színvonala, általában annál nagyobb az ország lakássű­rűsége, kevesebb az egy la­kószobára jutó lakosok szá­ma, több a komfortos lakás és nagyobb színvonalú a kommunális ellátás is. Nem végleges adatok sze­rint az ország lakásállomá­hat teljes képet a nagy gondolkodóról és forradal­márról, hisz ehhez egész könyvtárra volna szükség. Lenin tanításának filozó­fiai magvát néhány tanul­mány igyekszik kihámozni. Egy témakört ölelnek fel a következő írások: Lenin a gyakorlat filozófusa, Le­nin és a filozófia kérdései, A lenini filozófiai nézetek történelmi sorsa és hatá­sa. Az említett írások szerzői főleg jugoszláv filozófusok, továbbá a magyar Lukács György, Huszár Tibor és az osztrák Ernst Fischer. Kü­lön érdeklődésre tarthat számot dr. Rehák László Lenin és a nemzeti kisebb­ségek helyzete című tanul­mánya. Tartalmaz a folyó­irat egy történelmi szem­pontból érdekes írást is. Lőrinc Péter Lenin-port- réját, amelyet a szerző a korabeli vajdasági magyar sajtóban megjelent írások­ból állította össze. Összeállította: K. A. nya 1970. január 1-én a népszámlálás idején 3 mil­lió 157 ezer lakás volt. Húsz év alatt. 1950 és 1970 között összesen 1 millió 65 ezer új lakás épült az országban, s a családoknak majdnem egyharmáda körözött új lakásba. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyen­letes. A gazdasági tervek­ben az 1957-et követő évek óta kapott nagyobb szere­pet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a la­kosság jelentősebb anyagi erői kapcsolódtak be az építésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakásból a Rét év­tized alatt 315 ezer állami, mintegy háromnegyedmil­lió pedig magánerőből, il­letve hitellel támogatott magánerőből készült. Persze, a több mint egy­millió új lakásból csak 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott régi la­kásokat kellett pótolni. 1970. január elsején 400 ezerrel, 15 százalékkal volt több lakás Magyar- országon, mint tíz évvel korábban. A szobák száma pedig ma meghaladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — 28 százalékkal — több, mint-tíz évvel ezelőtt volt. így az utóbbi évtized­ben csökkent — az 1960-as 61 százalékról 47 százalék­ra — az egyszobás lakások aránya; a kétszobásoké vi­szont a tíz évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra emelkedett. Nőtt a három-, illetve többszobás lakások aránya is. Mivel a lakásnövekedés üteme nagyobb volt a nép- szaporulatnál, s mivel na­gyobb, kulturáltabb laká­sok épültek, ma kényelme­sebben, jobb körülmények között lak mk, mint eddig bármikor. Jellemzi ezt, hogy a száz lakásra jutó népes­ség száma — országosan — mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutók száma pedig mintegy 20 százalék­kal csökkent az elmúlt év­tizedben. 1960-ban — mint az elő­zőén közölt adatok bizo­nyították — a lakásépítés­ben eredményes évtized vette kezdetét. Akkor meg­értek a feltételei annak is, hogy a párt- és kormány- szervek kidolgozzak a 15 éves lakásfejlesztési tervet, amely szerint 1975 végéig 1 millió új lakást kell meg­építeni. Ebből 600 ezer la­kás az év végére kész lesz, a következő 5 éves terv­ben pedig befejeződik a nagyszabású program. A tervezők 1960-ban ágy látták, hogy a 15 év alatt felszámolható az ország­ban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizonyult reálisnak. Miért? Minden ország lakásszük­ségletét három alaptényező alakítja. Ezek a népszapo­rulatból, a lakásállomány pusztulásából, a megfelelő lakás nélkül élők elhelye­zéséből eredő szükségletek, s ide kell sorolni a belső vándorlásból, a lakosság átrétegeződéséből eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv eze­ket a tényleges szükséglete-,, két alábecsülte: kevesebb családdal (nagyobb család- nagysággal): kisebb arányú lakásavulással: lassúbb át- rétegeződéssel, illetve ki­sebb városi lakossággal szá­molt. így az 1 millió új lakás fel­építése 1975-ig nem old­hatja meg. csak enyhít­heti a lakáshiányt Az utóbbi évtized nagy erőfeszítései ellenére még mindig kevés lakást épí­tünk. Az ezer főre jutó évente épülő új lakásók száma 1957 óta 5,8—6,1 kö­zött ingadozik. Az európai országok általában viszont 1000 főre számítva évi kb. 8, a Szovjetunióban évi 10,3 új lakást építenek. A hazai alacsony lakás- építési arány miatt az el­avult, bontásra érett épü­leteknek is csak mintegy 1/4-ét számoltuk feL Ez ugyan átmenetileg mérsé­kelte a lakáshiányt, de fé­kezte a minőségi javulást és növelte az amúgy is el­hanyagolt lakáskarbantar­tás költségeit. Ennek az el­maradásnak az értéke csak az állami bérlakásoknál az utóbbi húsz évben becslé­sek szerint mintegy 12—13 milliárdra halmozódott. A jelenlegi alacsony lak­bérek viszont nem teszik lehetővé a felújítási hát­ralék csökkentését, sőt a folyamatos javítások ki­adásait sem fedezik tel­jesen. Hátráltatja a felújítást az állandó építőipari kapaci­táshiány is. s itt utalni kell arra: a házgyárak s az új technológiák térhódítása el­lenére az építőipar és az építőanyagipar részben még ma sincs kellően felkészül­ve a lakásépítési és felújí­tási igények kielégítésére. ' Végül is azonban 1950 óta több mint egymilló új la­kás került tető alá, s ha nagy nehézségek közepette is, de eredményesen halad a 15 éves lakásépítési prog­ram megvalósítása. Hogyan állunk tehát a valóságos lakáshiánnyal, vagyis a családok számá­nak és a lakásállománynak a különbségével? Lássuk az adatokat. 1951-ben országo­san mintegy 450 ezer volt a hiányzó lakások száma, másként kifejezve; ennyi családnak vagy családtöre­déknek nem jutott önálló megfelelő lakás. Budapes­ten 1951-ben közel 170 ezer, a városokban kb. 100 ezer; a községekben több mint 180 ezer volt a hiány­zó lakás. És ma? Az országos hiány csak­nem 350 ezer lakás, eb­ből a budapesti megkö­zelítően 150, a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás. Amint látható: az elmúlt két évtizedben a lakás­hiány jelentősen csökkent a községekben, de Buda­pesten alig javult a helye­zet, a városokban pedig még romlott is. A lakáshelyzet általános javításán belül is most és a következő években a leg­égetőbb társadalompolitikái és szociális feladat a fővá­rosban és a vidéki városok­ban élő munkáscsaládok és családalapító fiatalok la­káshelyzetének a javítása. (Folytatjuk.} Újra fűmen a Halálos tavasz Három év után ismét 1939-ben készült. Az új film készül Zilahy Lajos verziót Stevan Petrovic Halálos tavasz című regé- fogja rendezni a forgató- nyéből. A rendkívüli sikert könyvet maga Zilahy írta, aratott első változat Kai- s a film végrehajtó produ- már László rendezésében, cere az újvidéki Neoplanta Karádi Katalinnal és Já- és valószínűleg egy spa- yor Pállal a főszerepben nyol vállalat lesz. Mi újság a Vajdaságban? A Műcsarnok megrendezi Milan Konjovic tárlatát kezdve az 1970. évi leg­újabb alkotásokig. Konjo- vicnak Budapesten legutol­jára 1942-ben volt kiállítá­sa, éppen ezért a magyar műpártoló közönség érdek­lődéssel várja ezt a tárla­tát. Száz aranyműves ékszerkiállításon Lenin-számot adott ki a Híd A Híd legutóbbi számát teljes egészében a Lenin- évfordulónak szentelte a szerkesztőség. Az volt az elképzelés, hogy bemutat­ják Lenin tanításának fi­lozófiai jelentőségét és idő­szerűségét. Természetesen egy folyóirat nem nyújt­1 szabadkai Két kitüntetés Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának küldöttsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents