Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
fiatalok tan, bátran és őszintén sorolták el itt gondjaikat a fiatalok. Szó esett a munkahelyi problémákról, a szülők néhol még tartózkodó maradiságá- ról; felemlítették a klubfelszerelés bővítésének, színvonalasabb szórakozási lehetőségek biztosításának a szükségességét stb. Élénken érdeklődtek a párt- és a tanácsi munka szerteágazó kérdései, soron levő feladatai iránt is. Ezen az összejövetelen tették meg vállalásaikat a fiatalok a párt X. kongresszusa tiszteletére. Társadalmi munkával kívánják a községet szépíteni, felajánlották, hogy a művelődési otthont tisztán, rendben tartják, a termelőszövetkezet által gondjaikra bízott parcellát közösen művelik stb. Ez alkalommal egyébként első ízben javasolták egyik társukat a párttagok sorába való felvételre. Vizin Gergely vb-elnök Csikéria A KISZ-titkár elmondja... Csikériai Pásztor Zoltán: T A V A S Z Putnoki János hetedik éve irányítja a kunszent- miklósi ÁFÉSZ KISZ- alapszervezetének munkáját. Huszonhat éves, de már több mint H éve tevékenykedik az ifjúsági mozgalomban. Emellett jut ideje a honvédelmi feladatokra is: a tartalékos tisztek tagozatát vezeti — És a munkahelyén? — Kereskedelmi előadó vagyok. Olyan munkakör ez, ahol sok a jövés-menés. kedvez a mozgalmi munkának is. Hozzánőtt az életemhez, megszerettem. — Elégedett a KISZ- 6zervezet eredményeivel? — A titkár soha sem lehet teljesen elégedett, de most elég jól mennek a dolgok. A VÁV-gyá- riakkal szerződést kötöttünk a közös programok lebonyolítására. Nálunk sok a lány, a VÁV-nál viszont a fiúk vannak többségben. így aztán jól kijövünk. — Szabad ideje, ma- gán^ete? — Féléves kislányunk van, ő a család központja. A horgászat és a zene jelenti számomra a ki- kapcsolódást. Több hangszeren játszogatok, még citerán is. — További tervek? — Sikeresen befejezni a marxista egyetemet és valamikor eljutni Moszkvába, vagy Párizsba — ez régi vágyam. Es lehet, hogy nagy szó, amit mondok: szeretném elősegíteni, hogy Kunszentmiklós mielőbb város legyen. Negyedszázada — mint szerte az országban — Csikérián is a MADISZ megalakulásával vette kezdetét az ifjúság demokratikus szellemben való nevelése. Vízin Mihálynak, az akkori titkárnak volt elég tennivalója. Sikerült azonban a kezdeti nehézségeket áthidalni, s egyre jobb eredményeket értek el. A csikériai kommunista ifjak soraiból számos, azóta magas posztra jutott személy került ki. Ami az ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetét illeti Csikérián, bizonyos nehézséget jelent a szervező munkában, hogy a fiatalok egy része vidékre jár dolgozni. Ennek ellenére rendszeresek és elevenek a vezetőségi ülések, a taggyűlések. A közelmúltban a község párt- és tanácsi vezetőit közvetlen beszélgetésre hívták meg, amelyen a KISZ-isták mellett jó néhányan, a szervezeten kívül álló fiatal is részt vett. FelszabadulPETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította; Baranyi Pál SZÁZ LÁNY SZABAD IDEJE K’elmérést végez az ifjúmunkások körében a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács- Kiskun megyei Bizottsága. összesen ezer kérdőívet küldtek ki négy különböző üzembe, hogy a beérkező válaszokból — megbízható összkép alakuljon ki a szabad idő eltöltésének lehetőségeiről. A mozgalmi vezetők arra kíváncsiak, hogy vajon miképp alakul az ifjúmunkások szabad ideje, hogyan élnek a pihenés, szórakozás, művelődés formáival. A módszer a kérdőíves adatgyűjtés és a beszélgetés. Aki valamennyire is nyitott szemmel jár, elismeri, hogy a felszabadulás utáni fejlődés révén a munkásifjúság helyzete változott meg a legszembetűnőbben és legérzé- kelhetőbben. Emelkedett az oktatás színvonala, emberarcúvá váltak a szociális körülmények, mód van a szakmai továbbképzésre. De élnek-e — s ha igen, mennyire — az alkalommal a fiatalok, és ki segíti őket? Elsőnek egy „női üzemből”, a Bajai Finomposztó Vállalattól érkeztek vissza a válaszokkal teli lapok. Volt aki — bizonyítván a vizsgálódás sikeréért érzett szenvedélyét — a kért adatokon túl személyes megjegyzést is papírra vetett. Például: a bejáró falusi fiatalok szórakozását, művelődését nem segíti senki. Az összegezett adatok természetesen nem ilyen egyoldalú képet mutatnak. Az értékelhető válaszokat adók közül 68-an serdülő korúak, 32-en az ifjak korcsoportjába tartoznak. Elöljáróban hadd írjak ide a száz lány szolgáltatta felvilágosításból i a legfontosabb következtetést. Különösen mostoha helyzetben vannak a 16—18 évesek, illetve általában a bejáró ifjúmunkásnők. Annak, hogy épp a 16 —18 éves lányok igényeiről feledkeztek meg az illetékesek, alapvetően talán elméleti gyökerei vannak. Ez a korcsoport ugyanis, így különválasztva, sehol sem szerepel, bár a helyzetük sajátságos. A társadalomtudományi elemzések szerint az ifjúmunkásoka 25 éves, vagy ennél alacsonyabb életkorú réteget alkotják. Jellemzőjük, hogy a felnőtt munkásokkal nagyjából azonos munka- és életkörülmények veszik körül őket, rájuk is hat az üzemek gazdasági érdeke. Egy más szempontú besorolásban, a KISZ- korosztályban, mint ismeretes, 26 éves korig tartják számon az embert. A neveléslélektan tudománya viszont 18— 24 év között határozza meg az ifjúkort, 13—18 esztendő között pedig a serdülőkort. Az idézett csoportosítások életkori határai tehát eltérnek egymástól, szinte egybemossák a pszichológiai életkori sajátosságokat. Holott különös helyzetben vannak a 16 —18 évesek, ök mégnem ifjak, hanem serdülő korúak, de már nem is szakmunkástanulók, ám ugyanazok az üzemi körülmények hatnak rájuk, mint az idősebbekre. Bár az egységes ifjúmunkás fogalomban szerepelnek, az igényeik sajátságosak, hiszen az ifjúkor kezdetéhez átvezető szakaszt, a „második dackorszakot” élik. Íme a tények, amelyek a teendőkre hívják fel a figyelmet A szabad idő eltöltésével kapcsolatban 16 —18 éves műszövőktől, szövőktől, betanított, illetve segédmunkásoktól érdeklődtünk. A keresetek a 18—24 esztendősök korcsoportjához képest jóval alacsonyabbak. Az átlag havonta 1200 forint. Alacsony a szórakozásra kiadott összeg is. A megkérdezett 68 lánynak a fele mindössze havi 20—50—80— 100 forintról beszél. Általában a szüleikkel laknak, viszonylag kevesebb közöttük az albérlő, ellenben nem ritka a bejárás. Huszonkilencen ingáznak naponta. Az utazások másfél-négy órát vesznek igénybe. Érdekes módon kisebb százalékuk képes napi öt óránál több szabad időt szakítani magának, mint a 18 évnél idősebbek. Többek között ez arra is visszavezethető, hogy nem alakult még ki bennük az Idő okos megszervezésének a képessége. Emellett tizenkettejük kivételével valamennyien heti 20—25 órát foglalatoskodnak a háztartásban. A legtöbben és a legtöbbet ők is moziba járnak, az idősebbekhez képest viszont az ő esetükben nagyobb a szerepe a művelődési házak rendezvényeinek. Tízen a szabad idő eltöltésének helyeként a presszót jelölték meg> 'É' rdemes megjegyez■"-J ni, hogy aránylag épp a serdülők érzik kevésbé — közülük is elsősorban a bejárók — az üzemi és városi KISZ- szervezetek, az MHSZ, a népművelők támogatását. Tizenheten például azt közölték, hogy senki sem gondoskodik számukra művelődési alkalmakról. Ennek a következménye lehet, hogy egyedül maradottaknak tudják magukat, vagy kizárólag az alkalmi, esetleg baráti társaságok jutnak befolyáshoz, amikor a szabad idő eltöltéséről van szó. Elismerve az eddig kialakított újabb művelődési, önképzési formák — vitakörök, ifjúsági klubok — jelentőségét, további hasonló próbálkozások szükségesek. Egy másik kérdéscso-' port arra vonatkozott, hogy hetente, körülbelül hány órát pihennek, olvasnak, sportolnak, tanulnak, kirándulnak, ülnek a rádió mellett vagy a tv-készülék előtt. A 18 éven aluliak az ifjaknál 1—2 órával többet olvasnak, gyakoribb még a sportolás, és átlagosan két órával több időt szentelnek a rádió és tv műsorainak is. Ez utóbbi sokuknál meghaladja ai olvasás, sportolás, kirándulás és tanulás összesített idejét Százalékos arányban kifejezve, csaknem ugyanannyian tanulnak, mint az idősebbek, ám sokkal többükben él az ambíció a tanulás lránt. Feltűnően sokan keveslik a pihenésre, olvasásra fordítható idejüket. Általában elmondható, hogy a serdülőkor tetőzése a szabad idő kitöltésében is jelentkezik a maga nagyobb aktivitásával. Ez kétségtelenül mozgósítható tartalék. Hiba, ha az ifjúkor kezdetén átvezető szakasznak az igényeit figyelmen kívül hagyják azok, akiknek a feladata a fiatalok iskolán kívüli nevelése. A bejárók helyzetén, akik a műszak után többnyire rögtön a buszmegállókra vagy a pálvaud-; varra sietnek, az javíthatna, ha a vállalat a lakóhelyükön is szervezne különféle rendezvényeket. A vidéki fiatalokkal való fokozottabb törődés ugyancsak megéri a befektetést, a fáradságot. Nem ritka, hogy erre különböző vállalati fórumokon határozatok is születtek, csak épp a megvalósítás késik. Pedig a munkásosztály utánpótlásáról van szó! Halász Ferenc
