Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
TÍZÉVI MUNKA SIKEREIRE ALAPOZVA! (Folytatás az 1. oldalról.) gatást nyújtott azok megvalósításához. Ha céljaink nem találkoznak a lakosság érdekeivel, ha nem a legsürgősebb problémák megoldásán fáradozunk, nem tudtuk volna elérni a lakosság támogatását, s nem számolhatnánk be olyan sikerekről, amilyeneket községeink, városaink fejlődésében valamennyien tapasztalunk — mondotta bevezetőül az előadó. Ezután, a tanácsi gazdaság tízévi fejlődéséről szólva, így folytatta: — A megyei tanács által 1968-ban életre hívott bizottság, mely az elmúlt tíz év fejlődését figyelemmel kísérte és értékelte ez év március 4-én tartott ülést. Megtárgyalta a megye tanácsainak 1960—1969 közötti gazdasági eredményeit. A bizottság munkájában, a tanács fejlesztési állandó bizottságán kívül, részt vettek a megyei tanács valamennyi állandó bizottságának képviselői, a Hazafias Népfront, s az SZMT megyei elnöksége, a megyei tanács szakosztályai és valamennyi járási, városi tanács vb-elnöke. E széles körű társadalmi fórum előterjesztését előbb végrehajtó bizottságunk, március 27-én pedig a megyei tanács is megtárgyalta. Tanácsaink intézményi és vállalati állóeszköz-fejlesztési célra 3 milliárd 980 millió forintot költöttek a tíz év alatt. Állóeszközfelújításra 817 milliót, vállalati saját alapokból pedig 367 millió forintot használtak fel. összesen tehát 5 milliárd 164 millió forintot költött a megye beruházásra és felújításra. Ebből a tekintélyes összegből 10 esztendő alatt a társadalmi munka értéke elérte a 499 milliót, a helyi anyag értéke pedig 101 millió forintot. Á mezőgazdaságban ötmilliárdos beruházás A továbbiakban az ágazatonkénti fejlődés eredményeiről adott áttekintést dr. Kőrös Gáspár. A mezőgazdaság fejlődésének 10 évi időszakáról szólva elmondotta, hogy megyénkben a tanácsi irányítás alatt álló mezőgazdasági termelés több mint 40 százalékkal emelkedett az utóbbi tíz évben. Ez a tény fényesen igazolja, hogy a megyei pártbizottság helyesen alkalmazta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agrárpolitikai téziseit és az átszervezéssel, a szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos határozatait. Azon munkálkodtunk, hogy az átszervezést követően szövetkezeteink valóban szocialista nagyüzemek legyenek, megteremtsük a korszerű gazdálkodás feltételeit. Ennek eredményeként tíz év alatt megkétszereződött az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó bruttó termelési érték. Ugyanez idő alatt a megye tanácsi mezőgazdaságának beruházásai megközelítik az 5 milliárd forintot, s ezzel jelentős változás következett be a mezőgazdasági termelés anyagi és technikai bázisában. Valamennyiünk előtt ismert, hogy milyen jelentős szőlő- és gyümölcstelepítésre került sor, másrészt a mezőgazdaságban a korszerű agrotechnika és a ke- mizálás alkalmazása a termésátlagok tekintélyes növekedésében is megmutatkozott. Jelentős mértékben fejlődött az állatállomány is. A mezőgazdasági termelés növekedése az áruértékesítés, a felvásárlás területén is kedvező fejlődést hozott és Bács-Kiskun megye jelentős mértékben járult hozzá az ország lakosságának ellátásához, hiszen az ossz mezőgazdasági felvásárlásnak mintegy 10 százalékát adja. Iparfejlesztés a leggazdaságosabban Emlékeztetve a megyei pártértekezletek és a megyei pártbizottság — az MSZMP Központi Bizottságának a vidék iparfejlesztéséről szóló határozatán alapuló — döntéseire, az iparfejlesztési célkitűzések teljesítéséről szólt továbbiakban az előadó. — Törekvéseink lényegében realizálódtak — mondotta. — A megye szocialista iparának termelési volumene az 1960. évi 2,9 mil- liárdról 1969 végére megközelítette a 10 milliárd forintot. Ismeretes, hogy a megyei párthatározatok végrehajtása érdekében a megyei tanács vb is nagyarányú iparfejlesztést kezdeményezett. Elősegítettük az ipar- fejlesztést oly módon is, hogy az említett időszakban 22 tanácsi vállalatot adtunk át különböző tárcavállalatoknak, amelyek nagyobb anyagi források birtokában gyorsabb ütemű iparfejlesztést tudtak végrehajtani. Ez a fejlesztés elősegítette, hogy az 1967 —68-as évekre minimálisra szűkült le a lakosság elvándorlása megyénkből és lényegében meg tudtuk állítani ezt a folyamatot. Helyesnek bizonyult a megyei pártbizottság határozata a tekintetben is, hogy az öt város iparfejlesztésén túl 12, erre a célra kijelölt községben is hozzunk létre szocialista ipart. A tíz év alatt itt is mintegy 15 ezer ipari munkahelyet létesítettünk. Ezután — mint a mező- gazdasági, ipari kulturális, egészségügyi, kommunális célkitűzéseink megvalósulásának jelentős feltételéről — az építőipari kapacitás fejlesztésére tett erőfeszítésekről szólt az előadó, majd így folytatta: — Az elmúlt tíz év alatt fejlesztési céljaink megvalósításában közreműködtek a gyakran főhatósági tilalom ellenére létrehozott tanácsi építőipari brigádok, melyek szervezéséhez a megyei párt- és tanács-vb mindenkor biztatást adott. A tanácsi házilagos építőipari brigádok nagyarányú tevékenysége nélkül aligha teljesítettük volna az elért fokon községfejlesztési célkitűzéseinket. 1968 után pedig létrehoztunk tanácsi költségvetési üzemeket, s ma már 26 ilyen működik a megyében. Teljesítményük tavaly elérte a 120 millió forintos értéket. Kommunális létesítmények Az aktívaülés részvevőinek fokozott figyelme kísérte az előadónak a településhálózat fejlesztését, a lakosság kommunális ellátásának fejlődését összegező szavait. A beszámolónak ebből a részéből hadd említsük meg elsőnek a lakásépítésben elért eredményt. A tíz év alatt megépült 25 466 — állami és magánerős együttesen — lakás megközelíti Kecskemét és Kiskunhalas 1960. január 1-i lakásállományát. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy a nagyarányú lakásépítés melletV, 4726 lakás szűnt meg, ami a rossz épületállaggal, illetve a szükséges szanálásokkal függ össze. Tekintélyes a tízévi fejlődés a megye vízellátásáalkotó munka közepette tapasztalatlanságból, vagy a hiányos körültekintésből adódtak. Az okulásul szolgáló negatív tapasztalatok között említette dr. Kőrös Gáspár, a többi között, hogy néhány esetben a fejlesztési célok meghatározása nem találkozott a lakosság általános igényével; nem a legsürgősebb feladatok megoldására fordították a rendelkezésükre álló pénzügyi alapokat a helyi tanácsok. Vagy: egyes települések fejlesztésénél hiányzott a tervszerűség, mivel nem állt rendelkezésre a részletes rendezési terv. Másutt a tanácsi és a különféle szervek beruházásainak egyeztetése nem volt elég hatékony, és párhuzamos beruházásokra került sor. Főleg a tízéves értékelési időszak elején fordult elő, hogy néhány községben diákotthoni hely, 14 középiskolai tan- és műhelyterem, 175 óvodai hely, 50 szociális otthoni hely létesült a megyében. Megépült két művelődési ház, 3 könyvtár, csaknem 34 kilométer villanyhálózat és több mint 72 ezer négyzet- méter szilárd burkolatú járda. A múlt évi településfejlesztési versenyben az értékelő bizottság, s a vb előterjesztése alapján a megyei tanács a következő helyezéseket állapította meg: a városok között első Kecskemét, járások közül a kalocsai, másodvárosok közül Dunapataj, 4 ezer lakos feletti községek közül Hajós, az ennél kisebb lélekszámú községek közül pedig Du- naszentbenedek. Második helyezettek: Kalocsa város, bajai járás, Ti- szakécske, Vaskút és Apos- tag. A harmadik helyezést A 10 évi eredmények alapján első helyezést elért város: Kiskunhalas. Vincze Ferenc vb-elnök átveszi a kitüntető zászlót ban Is. 1960-ban 178 kilométer vezetékhálózattal mindössze 16 vízmű működött a megye területén. Az elmúlt év végéig pedig 69 településen volt részben, vagy teljesen megoldott a közműves vízellátás, 885 kilométeres ivóvíz-vezetékkel. A tíz év alatt tehát 53 vízmű és 707 kilométer nyomóvezeték épült meg. • Ezután a szennyvízcsatornázás, gázellátás, út- és járdaépítés, valamint a villamosítás fejlesztésében elért tisztes eredményeket összegezte dr. Kőrös Gáspár, majd hozzátette: — A településfejlesztés, kommunális ellátottság területén bekövetkezett változásokat mindenki a saját községének, városának fejlődésével mérheti le. S annak ellenére, hogy ellátottsági színvonalunk az ország más területéhez képest még így is kedvezőtlen, büszkék lehetünk elért eredményeinkre. Az előadó a továbbiakban az egészségügy, a kulturális ágazat célkitűzéseinek valóraváltásáról adott részletes áttekintést, majd így folytatta: — Az elmúlt tíz év településfejlesztési tevékenységének értékelése egyértelműen bizonyítja, hogy községeink, városaink túlnyomó részben nagyon eredményes szervező munkát végeztek. A felsorolt számok, adatok a dinamikus fejlődésről tanúskodnak. Hasznos azonban levonni a tanulságokat is azokból a fogyatékosságokból, melyek az a drága pénzért felépült szerezték meg: Kiskunféltúlméretezett művelődési házak kihasználtságát nem lehetett biztosítani stb. A győztesek — Az önkritikus elemzés feltétlenül segíti a megfelelő tanulságok levonását — fűzte hozzá az előadó, majd a jövőre nézve szolgált több hasznos útmutatással a településfejlesztéssel kapcsolatban. Majd ismertette, hogy a megyei tanács a már említett értékelő bizottság és a vb előterjesztése szerint az 1960—1969. évi gazdasági tevékenységük alapján a városok közül első helyezést ért el Kiskunhalas, a járások közül a bajai járás, a másodvárosok között Jánoshalma, az ötezer lakos feletti községek kategóriájában Solt- vadkert, az ötezer lakoson aluli községek között pedig Császártöltés. Második helyezést szerezte meg Kalocsa, kiskőrösi járás, Kiskőrös, Hajós és Felsőszent- iván. A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében köszöntötte dr. Kőrös Gáspár a helyezést elért településeket, további munkájukhoz hasonló sikert kívánva. Ezután a településfejlesztési verseny múlt évi eredményeinek ismertetésére került sor. Ennek keretében elmondotta az előadó, hogy tavaly, a többi között, 28 általános iskolai tanterem, 165 általános iskolai egyháza, dunavecsei járás Kunszentmiklós, Lakitelek és Csátalja. Végezetül ismertette az előadó a Bács-Kiskun megyei Tanácsnak a település- fejlesztési versenyt ez évben is meghirdető határozatát. A tervek szerint ugyanis tanácsainknak az idén 674,1 millió forint költségigényű fejlesztési feladatot kell megvalósítaniuk, s ebből 300,6 millió forint a célcsoportos beruházások összege. Dr. Kőrös Gáspár referátumát követő szünet után vitára került sor, melynek keretében szinte minden felszólaló — a visszapillantás mellett — szólt azokról a gondokról, problémákról, amelyek megszabják a településfejlesztés további feladatait. A továbbiakban dr. Varga Jenő átnyújtotta a nemes verseny 10 évi összegezése alapján odaítélt, valamint a településfejlesztésben tavaly legjobb eredményeket elért helységek képviselőinek a vándorzászlókat, pénzjutalmakat, okleveleket és a településfejlesztési munka legjobbjai- nak — közel négyszáz személynek — a Bács-Kiskun megyei Tanács „Község- és városfejlesztésért” című kitüntető érmét, s a velejáró oklevelet A kitüntetések átadása után Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Tolmácsolta a pártbizottság elismerését és köszönetét a településfejlesztésben élenjáró és kitüntetett városoknak, községeknek, aktivistáknak és a megye lakosságának. Az elmúlt tíz esztendő mérlegének megvonásakor a széles körű közéleti és társadalmi tevékenységen belül kiemelte a lakásépítés érdekében való közreműködést, külön méltatva a bajai kezdeményezést, az ifjúság tevékenységét. A számadás azt bizonyítja — mondotta Erdősi elvtárs, —, hogy az elmúlt tíz esztendő fejlődése jóval gyorsabb, dinamikusabb volt mint az előző másfél évtizedé. Egész hazánk életében is a nagy társadalmi átalakulások időszaka volt ez. A párt politikájának megfelelően, de önállóan kellett döntenünk, s megtalálni a jobb megoldást. Ha vizsgáljuk, eleget tettünk-e a célkitűzéseknek, s amit elvégeztünk, kiáll- ja-e a próbát az utókor előtt, azt gondolom, hogy helyesen cselekedtünk. Erdősi elvtárs a tovább biakban a mezőgazdaság, az ipar fejlődésében elért eredményekről szólott, majd a településfejlesztéssel kapcsolatosan a jövőben elvégzendő tennivalókat összegezte. Mint mondotta, a korábbiakhoz viszonyítva ezek a feladatok magasabb szintűek. A fokozódó igények szabják meg ezt a munkát. Törekedni kell a város és falu közötti különbség csökkentésére, s úgy is mondhatnánk, a jövőben merészebbnek kell lennünk a célok megszabásában. Számításba kell vennünk a települési viszonyainkból származó hátrányainkat és leküzdeni azokat. Mindezt csak közös összefogással lehet elérni. A tízéves gazdasági tevékenységünkről adott értékelés jól mutatja a következő időszak feladatait is. Még hosszabb távra kell tervezni a jövőben, az általános fejlődés igényeivel is lépést tartani. A lakosság támogatja ezeket a törekvéseket és minden feltétel adva van a tervek sikeres megoldásához. Erdősi elvtárs a következő időszak hasznos munkájához sok sikert kívánt a jelenlevőknek. A településfejlesztési nagyaktíva dr. Kőrös Gáspár zárszavával ért véget. Megkezdődött a nemzetközi költőtalálkozó Balatonfüreden Balatonfüreden. a SZOT- szanatórium dísztermében megkezdték érdemi tanácskozásaikat a 18 európai országból — valamint megfigyelőként Kanadából és Kubából — hazánkba érkezett poéták és magyar kollégáik. A költőkonferencia központi témája: miként kapott és hogyan vállalt szerepet a költészet a második világháború után a népek életében, közelebbről Európa kultúrájában, és mi a ma, a holnap lírikusainak küldetése a társadalomban. Darvas József Kossuth- díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet.
