Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
4. oldal 1970. május 30, szombat Ülésezett a megyei népfrontelnökség Áz értelmiség adja tovább ismereteit Pénteken Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Dr. Bodóczky László elnöki megnyitója után Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára előterjesztette a Megyénk értelmiségének helye és szerepe a Hazafias Népfront-mozgalom társadalmi és művelődéspolitikai tevékenységében című vitaanyagot. Az előterjesztés a többi között megállapítja: az értelmiség legjobbjai önzetlenül segítik a megyei ipar- fejlesztési és sajátos agrár- politikai koncepcióinak kidolgozását, megvalósítását, falun és városon szerepet vállalnak a társadalmi élet irányításában, az emberek szocialista tudatának formálásában. További munkájukat illetően általános kívánalom, ha úgy tetszik kérés, hogy Egészségügyi dolgozók nagygyűlése Baján Ma a Bajai Tanítóképzőben befejeződik az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bács-Kis- kun megyei Bizottsága középkáder szakcsoportjának háromnapos nagygyűlése. A nagygyűlés első napján a részt vevő mintegy háromszáz orvosi középkáder előtt Tóth Lajosné, a szak- szervezet megyei titkára méltatta az elmúlt tíz esztendő munkáját, az elért eredményeket, majd dr. Huszka Antónia, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást „Szempontok a 0—3 éves gyermekekkel való foglalkozáshoz” címmel. Délután dr. Zonda Lászlónak, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosának „Középkáderek feladata az általános gondozásban” című előadása hangzott el. A második napon dr. Takács Sándor, a Bács-Kis- kun megyei Kórház igazgató főorvosa ismertette az egészségügyi dolgozók helyzetét és feladatait, majd dr. Fazekas Lajosnak, a kiskunfélegyházi kórház igazgató főorvosának „Középkáderek szerepe a kórházak betegellátó munkájában’’ című előadását hallhatták a résztvevők. D. É. az értelmiség adja tovább ismereteit. Ám nyomban felvetődtek a kérdések: hol, milyen módon, milyen keretek között? Javasolták, teremtsen újszerű fórumokat a népfront. Az elnökség által elfogadott, a vitával kiegészített anyagot elküldik a járási, városi népfrontbizottságoknak, azzal a javaslattal, hogy a helyi adottságok, lehetőségek figyelembevételével foglalkozzanak e fontos témával. A megyei népfrontelnökség ezt követően meghallgatta a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járás megszüntetésével kapcsolatos1 feladatokról elhangzott tájékoztatót. R. M. Szedik a burgonyát A korai burgonyatermő vidékeken — főleg a Duna menti falvak határaiban — megbontották a bokrokat. Az első szedésű gumók minőségével elégedett a kereskedelem. Az első idei burgonya vasárnap már a piacra kerül. Ezt követően, a MÉK útján folyamatosan 60 vagonnyi burgonyát küldenek primőr áruként a főváros ellátására. A szamócatermő körzetekben — Jakabszállás, Kunszállás és Kecskemét határában — böngészik már a bokrokat. A magasabb fekvésű szamócásokban, kiskertekben pirosodik a termés. A gyakori1 csapadéktól nagyra nőttek a szemek, s várhatóan tetszetős lesz a földieper. A piacon megjelent, az üzletekben kínált szamóca már szabadban érett. Húszmilliós fagy- és belvízkár a szántóföldeken9 ültetvényeken Folyamatban a biztosító becslései Az Állami Biztosító kárbecslői felmérték a napokban a megye közös és állami gazdaságait ért téli és tavaszi fagykárokat. Ennek alapján megállapították, hogy a megye 150 gazdaságának mintegy 20 ezer holdján több mint 18,5 millió forintos kár keletkezett a „fagyos” hónapokban. Ám ezzel a károk rendezése még nem fejeződött be, előreláthatólag 20—22 milliós kieséssel számolnak. Ebből a biztosító megtéríti a szántóföldi vetésekben a március végéig a kifagyás és a belvíz okozta károkat. Az ültetvények pusztulásai viszont csak Bedolgozó falvak Az országban néhány he-1 kis település — egy-egy lyen — főleg a híradástech- gyártmány — családot kap nikai iparágban — kezdik és kialakulnak: a „foglalat”, felismerni a bedolgozói „kapcsoló”, „vasaló” falrendszer előnyeit. Egy-egy1 vak ... Mit szólnak az érdekeltek...? Mindenki a maga szempontja szerint értékel. Kétgyermekes családanya: „Sok gond volt különösen a nagyobbik fiammal. Rosz- szul tanult... Most itthon dolgozom és jobban oda tudok figyelni a leckéjére is. A múlt héten is hozott egy ötöst...” Egy másik családnál: „A férjem keresete mellé jól jön, annyit dolgozom, amennyit a gyerek nevelése és a házimunka megenged ... Azért ezer forintra így is felmegy.” Csökkent munkaképességű fiatalember; „Nekem ez az életet jelenti, hogy fontosnak érezhetem magam, hogy kapcsolatom van a világgal ... s magam keresem a kenyerem.” Idős, fáradt arcú asszony; „A gyár még az ipari áramot is bevezette. Minden héten hozzák az anyagot... Néha eljön a meós is. de nálam még nem talált hibát... A lányom elvált, én nevelem az unokáim. Meg még egy kis pénzt is keresek.... Az üzem közgazdásza: „Jól jön a vállalatnak is a bedolgozói rendszer. Nem kell épület, drága gép és egy sor beruházás. Hiszen egy-egy új munkahely létesítése sok-sok ezer forintba kerül... A vállalattól viszont több szervezési munkát követel és nehezebb a munka áttekintése .. .*’ „Házilag** is lehet modern A görgős eke új gazdája A szakemberek körében gén nagy vitákat kiváltó görgős eke, amelyről annak idején a „Nehéz emberek” című filmben is szó ?sett, ismét napirendre került. A Kaposvári Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat találmányhasznosítási szerződést kötött Szabó Istvánnal a görgős eke feltalálójával. A vállalat hajtómű-felújító üzemében berendezkedik a görgős eke gyártására. A jövő talajművelő eszközének tartott görgős ekéből, amelynek híre már külföldre is eljutott, a vállalat minden igényt ki tud elégíteni. Az új munkahelyek létrehozása valóban sokba kerül. Sőt, minél fejlettebb a technika, annál többe kerül. Sokan ugyan kétkednek a bedolgozói rendszer és a korszerű üzem „házasságának”, életre valóságában, azonban — mint egy sor példa mutatja — megfelelő feltételek mellett „házilag” is lehet korszerű terméket elkészíteni. Az utóbbi időkben szenzációs gyorsasággal tör előre a japán ipar és bizony, ott, szinte minden iparág kihasználja a „bedolgozó-falvak” nyújtotta előnyöket, de ugyanilyen tény a svájci óraipar is, ahol szintén kis falvakban, egész dinasztiák készítik az órák alkatrészeit ... Csak természetesen azt kell megválasztani, hogy: milyen alkatrészt enged ki az üzem falai közül a gyári vezetőség? A helyesen felmért lehetőségek aztán már köny- nyedén kamatoztathatók. Általában ezek a munkák nem követelnek nagy szakmai képzettséget és technikai tudást. Az egyszerű gépek, szerszámok segítségével a viszonylag egyszerű műveletek gyorsan elvégezhetők. De legtöbbször éppen ezt a kézügyességet igénylő, úgynevezett „babra” munkát nehéz gépesíteni, illetve drága automatizálni. így a „bedolgozó falvakéban folyó munka jól beilleszthető a korszerű nagyüzemek tevékenységébe. Eltűnne k a hiánycikkek... A Kontakta Alkatrész- gyár meggyőző érvekkel szolgál. Felmérték eddigi eredményeiket, hogy a tapasztalatokon tovább tudjanak lépnj és még inkább szélesíteni a bedolgozói rendszert. Kiderült ebből a tanulmányból, hogy az egykor iparszegény, munkáskéziben bővelkedő falvak asszonyainak bevonása a munkába elsősorban a hi- ári'ycikkéket "s'züntette'Vneg. Mert addig az aprólékos kézi munkára nem maradt soha elég energia. A jól szervezett vidéki hálózat — amellett, hogy biztos kenyérkeresethez juttatott több száz asszonyt, hiszen az átlagkeresetek elérik a havi ezer forintot — megszüntetett egy sor hiánycikket. Ilyen például; a nagyon keresett vasaló csatlakozó, a különféle foglalatok. kapcsolók, többek között a modem házgyári építkezésekhez készülő kapcsolók és foglalatok, villás dugók. külön belvízbiztosítás alapján téríthetők. A becslések szerint leginkább a bajai és a dunavecsei járás közös és állami gazdaságai károsodtak. Nagyobb pusztulások keletkeztek a következő gazdaságokban : a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben 507 ezer, a hartai Lenin Tsz-ben 512 ezer, a bajai Duna Tsz-ben 495 ezer és a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben 314 ezer forintos kárt mutattak ki. A mélykúti közös gazdaságok tetemesnek ígérkező fagy és belvíz okozta kieséseit most mérik fel. A sorozatos májusi lehűlés a szőlültetvényeket is megviselte. A hónap első kétharmadában 19 tsz, illetve szakszövetkezet, továbbá öt állami gazdaság jelentett be fagykárt, mintegy 3200 holdra vonatkozóan. A felmérés itt is kezdetét vette, öt gazdaságnak eddig 450 holdján állapítottak meg másfél millió forintos kárösszeget. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol a becslés még folyamatban van, 1700 hold ültetvényt ért a tavaszi fagy hűvös leheleté. Súlyos százezrekre menő kárösszegek kerültek megállapításra a Kunfehértói Állami Gazdaság, valamint az izsáki Sárfehér Tsz tábláin is. Modern szerszámokkal A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz vezetősége mindent megtesz azért, hogy bővítse az autósok és motorosok egyre növekvő szolgáltatási igényét. Két képünkkel erről adunk számot. Többet követel a gyártól IT^ w mmmm i Wm' " <W' ■£> < > . .£ : piifeíi » ^ríf|tó. i/JííVíC' is Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy a falvak bevonása a munkába más jellegű feladatokat ró a vállalatokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta munkafegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit. Kizárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoznak!... Ezért a bedolgozó rendszer megszervezése és kézbentartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asszonyok munkával való ellátását, az alkatrészek szállítását, minőségellenőrzését és lehetőleg valamilyen ütemezést is biztosítani, hogy a kellő meny- nyiségű alkatrész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán az is főoka annak, hogy sokan annyira idegenkednek hazánkban a bedolgozó rendszernek ettől a formájától. A munka kézben tartása könnyebb az üzem falain belül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés, minden mozzanatot látnak a művezetők, könnyebb a gépek karbantartása és azonnal intézkedni lehet, ha az anyag- ellátás döcög. Mindezek a szálak egy-egy falunál ötven. száz családhoz ágaznak szét, s fontos, hogy ezek a „hajszálerek” az ütőeret, a központi vérkeringést szolgálják. Nehezebb az üzemszervezők, vidéki munkán tevékenykedők dolga, de az eredmény bőségesen kárpótol. Kárpótol, mert kenyér- keresethez, vagy fizetés kiegészítéshez juthatnak — főleg a nők — és közben marad még idő a gyerek- nevelésre, a háztartásra, de hasznos a társadalomnak is, mert nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet követelő munkát végeznek, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. Azonban még többet kellene tenni. Különösen a híradástechnikai, az elektromos és fémtömegcikk-ipar kínálja a lehetőség kiaknázását, hogy az eddig speciálisan „japánnak” és „svájcinak” kikiáltott bedolgozó falvakat minél inkább „magyarrá” is tegyük. B. J. A szervizműheiy vezetőszerelője a Polski Fiat újonnan beszerzett szerszámkészletével ellenőrzi a gépkocsi pontos működését. A ktsz gépműhelyében gumiforrasztó formákat is készítenek.
