Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

■■■ A csinos, virágmintás nyári BNV, 1970 Lágyan omló kelmék, gyűrhetetlen szövetek A vásárlátogató. Kiég ha nő, nem derülheti el a ruhákkal, textíliákkal, cipőkkel teli könnyűipari a Moson- Kötöttárn- gyárban készült. campingruhájábőL Puló­vert a Budapesti Finom­kötöttárugyár kollekciójá­ból, trevira kosztümöt a Hódmezővásárhelyi Kö­töttárugyárból. Felirom a Fővárosi Mér­tékutáni Cipőkészítő Vál­lalat és a Minőségi Cipő­gyár modelljeinek szá­mait. A cipő-divatbemutatón a felvonuló manekenek- nek csak a lába látszik. Nézzük a bőrruhákat, a kesztyűket, a táskákat. Antikolt és fémhatású bőrkabát, fémcsatokkal, veretekei díszítve. A kesz­tyűkben is mennyi fan­tázia. Milyen sokat jelent egy-két díszítő gomb, cipzár, karika. A kelmék lágyan om­lók, vagy gyűrhetetlensé- güket példázzák. Fantázia nevűek — és minden fan­táziát felülmúlók. Kelle­mes színek, gazdag vá­laszték. A Nylprint nevű hen- gemyomással mintázott lánchurkolt könnyű anyag a Budapest Fővárosi Ta­nács nagydíját nyerte eh A műszál alapanyagú kel­méből még az idén egy­millió méternyit gyárt a Budaprint Pamutnyomó­ipari Vállalat. Szépek a Hazai Pamut­szövőgyár kellemes na­rancs. okker, piros színű batisztjai, poliészter pa­mutkeverésű kosztüm, Öl­töny szövetet Üj cikk a Hazai Fésűsfonó és Szö­A szövetkezeti ipar modelljét pavilont, ahol anyagokról,; formákról, az év divatjá-, ról tájékozódhat. Válóban' szemet kápráztató, gyö­nyörködtető holmikat lát­hat. És még reménykedj hét is — talán nem ma­rad ígéret —, s a kiállí­tott termékekből a hazai üzletekbe is jut. Mindjárt a bejáratnál, itt ez a csinos, pasztell« sárga kabát, amit szíve­sen viselnénk. Ahogy to- váb megyek, egyre sűrűb­ben ismétlem — ezt a| kosztül löt is megvenném,! ilyert anyagból készülhet­ne a í-ínházi ruhám, itt a hozzáillő cipő. táska. Kellene a Debreceni RuJ hagyár selyemkabátja, a Május 1. Ruhagyár spor­tos sötétzöld nadrágkosz­tümje. Vásárolnék a Hab­selyem Kötöttárugyár vőgyár Fester nevű köny- nyű kopásálló, éltartó, szellős szövete. A Pápai Textilgyár tarka pizsama­anyagai, a Pamutfonóipa­ri Vállalat fonalai is ked­vet csinálnak a vásárlás­hoz. Szívesen választanék a Győri Textilipari Vál­lalat csipkés, hímzett d am ászt ágyneműiből. A Kőbányai Textilművek sárga és halványzöld csí­kos anyagai vállfán szá­A modern táplálkozás tudománya A mai háziasszony már kézlegyintéssel és váll­rándítással reagál anyá­ink és nagyanyáink kony­haismereteire. Éppen a második műszak meg­könnyítését hivatott szol­gálni a konzervkészítmé- nyek gazdag skálája. — Talán soha nem volt ilyen bőséges a választék a konzervekben, mint ma­napság De jó is ez, hi­szen a konzerv nagy se­gítséget nyújt a modem háztartásban, csökkenti a Nemcsak a vásáron, de a boltokban is sikert aratna ez a divatos, szép lánykaruha, a Nógrádi Textilipari Vál­lalat modellje. ríthatök, vasalás nélkül hordhatók. Kördobogón, fekete—fe­hér háttér előtt légies, fe­hér hálóingek, kombinék, baby-dollok, csipkés kön­tösök. A reflektor időről- időre váltakozva négy színben világítja meg a Női Fehérneműgyár átlát­szó, könnyű termékeit. Habkönnyűek a selyem, a műszál ruhaanyagok. Csillámló fonalat szőnek a Pygmalion nevű krepp- szövetbe. A telet idézik a Pannó­nia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat nerz, perzsa, pézsma, pa- nofix és színes irhabun­dái. A Bőripari Vállalat szerezte meg a könnyű­ipar másik nagydíját ser­tésruházati velurszöveté- vel. A sertésbőr durva pórusait eltüntették, pu­ha, könnyű, jól feldolgoz­ható ruházati bőrt állítot­tak ki, fekete, kék, zöld, lila színben. Micsoda bőség, micsoda választék! Vaj hacsak az üzletekben negyed ennyit találnék! K. M. második műszak súlyos terhét. A baj csak az — ha egyáltalán bajról lehet beszólni —, hogy azok a háziasszonyok, akik még a „mama kosztját” tud­ják csak elkészíteni, ki­csit idegenkednek az új készítési módoktól. Tud- nillik a konzerv elkészítését ugyanúgy meg kell ta­nulni, mint bármi mást. Nem mindegy, hogyan melegítjük, miként ízesít­jük olyanra, ami egyéni kívánságunknak megfelel. A konzerv pótolja a ha­gyományos nyers kosztot, de azt ki is egészíti. Kon- zerwel változatosabbá tehetjük étrendünket. Egyet ne felejtsünk el: a konzervek tápértéke min­dig magasabb, mint a há­zilag agyonfőzött nyers ételeké. Ennek az az oka, hogy az alacsony forrás­ponton, vákuumgépekben készülő konzervek ke­vésbé vesztenek vitamin- tartalmukból és nemron- csolódnak bennük a hasz­nos fehérjék, valamint szénhidrátok sem. Az általánosítások után lássunk néhány konkrét használati utasítást is, hogy jóízű ételt készít­hessünk. Beszéljük először a le­vesekről. Például a tasa­kos gulyásleves egy csi­petnyi zsíron megpirított 1—2 felaprított zöldpap­rikával és friss paradi­csommal. s néhány szem kockára vágott burgonyá­val húsz perc alatt elké­szíthető. Pótolja a hosszú ideig fővő marhahúsból készült levest. Az üveges, vagy dobo­zos konzerveknél első­sorban a kinyitásra kell ügyelnünk. Az üveges ételkonzervet forró vízbe helyezzük és forralásig melegítjük és ezután távolítjuk el a zá­rógyűrűt és a fém fedő­lapot. A főzelékeknél (pl. zöldborsónál) ügyeljünk arra, hogy csak igen rö­vid ideig pároljuk, mert minél tovább főzzük, an­nál keményebb lesz. Pél­dául a zöldborsó levesen kívül felhasználható több­féle ételhez is (zöldborsó füstölt nyelvvel, rizzsel, majonézes salátának stb.). Az idén a konzerv­ipar gazdag választék­kal készül meglepni a háziasszonyokat. Az 1970-es esztendő ételkonzerveibői ajánla­tosak a „töltött káposz­ta”, „bogrács-gulyás”, „töltött paprika”, a hal- féleségek bővülő válasz­tékából a „Szegedi hal- saláta’^ „tejfeles halpap­rikás”, a „hal bakony módra” ízletes készítmé­nyei. A vadmártások ked­velőinek a „vadas mar­hahús”, a magyaros éte­leket kedvelőknek a „Sze­gedi lecsó sertéshússal” és ugyanennek virslivel való készítménye. Újdon­ság a „sonka tojással”. A „Delicat—8” ételízesítő vetekszik a jugoszláv íze­sítővel. Jól használhatók a leveskockák, tasakos levesek, a különféle máj­konzervek, a műanyag­csomagolású málna, eper, szeder, őszi- és sárgaba­rack jamok, a főzelékfé­lékből a zöldborsó, zöld­bab, paraj, tök. sóska. A húsos ételkonzervek is gazdag „tárházat” nyúj­tanak: „babgulyás debre­cenivel”, „marhapörkölt debrecenivel”, rizses hús”, „tarhonyás hús”, „töltött káposzta szalonnával” stb. Több vitamint tar­talmaznak a gyümölcs- konzervek, s a gyümölcs­levek sztárja, a „Kökény ivóié” — két és fél de- cis palackban, valamint a kökényszörp, s a gyerme­keknek a különféle bébi­ételek. A háziasszony, aki napi munkája után kell, hogy gondoskodjék a család kosztjáról — akár szel­lemi, akár fizikai munkát végez — meg kell, hogy tanulja: a modem élel­miszeripar segíti és köny- nyíti a második műsza­kot. Nem lehet a mun­kahelyen modem gépek­kel, eszközökkel dolgozni* otthon pedig a múlt ha­gyományai szerint feles­legesen nehéz munkát végezni. G. J. HÉTFŐ: Spárgaleves, gom­ba tojással, fejessaláta. KEDD: Tarhonyaleves, bur- gonyafőzelék, sölt virsli, al­ma. SZERDA: Gulyásleves, ká­posztáskocka, birsbefött. CSÜTÖRTÖK: Bableves, rakott krumpli, saláta. FENTEK: Halászlé, teper­tős túrós csusza. SZOMBAT: Tojásosleves, karalábéfőzelék, sertéssült, alma. VASÁRNAP: Húsleves, töltött felsál egybesütve, bur­gonyapüré, saláta, csúsztatott palacsinta. A Pannónia Szőrmekészítő és Konfekció Vállalat bundái. (Pásztor Zoltán felvételei) GOMBA TOJÁSSAL: Hoz- závalók: tojásonként 2 deka friss gomba, fél deka vaj, vagy zsír, aprított vörös­hagyma, zöldpetrezselyem, bors, só ízlés szerint. A gombát megtisztítjuk, megmossuk és vékony szele­tekre vágjuk. Kevés vörös­hagymát zsíron világosra pi­rítunk, rátesszük a gombát, megsózzuk, megborsozzuk, finomra vágott zöldpetre­zselyemmel meghintjük és a levét elpároljuk. Végül a felütött és elkevert tojásokat hozzáöntjük és együtt meg­sütjük. Melegített tálon tálal­juk. CSÜSZTATOTT PALACSIN­TA: Hozzávalók: 10 deka vaj, 3 tojás, 15 deka cukor, 8 de­ka liszt, 2 deci tej, 10 deka darált dió, 5 deka mazsola, 1 csomag vaníliás cukor, csi­petnyi só. A felpuhított 6 deka va­jat 5 deka cukorral és a 3 tojássárgájával habosra ke­verjük. Ezután hozzáadjuk a lisztet és a tejet, valamint a 3 tojás kemény habját, amit 5 deka cukorral vertünk fel, és csipetnyi sót. Palacsinta- sütőben va^at forrósítunk. (Nem szabad nyílt lángon sütni.) A palacsintasütőbe a masszából kisujjnyi vasta­gon palacsintatésztát öntünk és csak az egyik oldalát süt­jük meg. Miközben a pala­csintákat egymásra csúsztat­juk, minden palacsintát meg­hintünk darált dióval és ma­zsolával. Ha kész, szeletelés előtt néhány percre tegyük be sütőbe, hogy forró le­gyen, majd tortaszerüen fel­vágjuk. \

Next

/
Thumbnails
Contents