Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
S. oldal 1970. május 30. szombat ■*= Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) dosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. MEZŐGAZDASÁGI KAROK MEGTÉRÍTÉSE 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.i keletkezett károk felmérése a mezőgazda- sági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási1 szerződésbeli foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerző14. Az állami költségvetést terhelő térítést adó- mérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló területaránya a 10 százalékot, a megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot meghaladja. 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére, az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb fordéssel nem rendelkező me- rásokból (pl. társadalmi sezőgazdasági nagyüzemek részére. — Az állóvagyonban keletkezett kárt teljés egészében. — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az gélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtéríté- állami költségvetés tér- ' sét egyedi elbírálással (pl. hére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. 12. A'költségvetési térítés összegét a mezőgazda- sági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelő- szövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB SZERVEKET ÉRT KAROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízlétesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 19. Az egyéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok) továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból eset, leg szükséges térítés indokéi! koltságát esetenként megvizsgálni. Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Szeged védelmében Kiküldött tudósítónktól Nehéz napokat él át a Tisza-parti város. Éjjelnappal ezrek vigyázzák a gátakat, gépkocsik százai szállítják a védelem ellátásához szükséges köveket, fóliákat, homokzsákokat, pátrialemezeket. Pénteken délben végigjártam a város védelmi vonalainak egy részét. Fegyelmezetten, szervezetten figyelték a gátakat, erősítették a töltéseket, tömítet- ték a szivárgásokat. A Tisza-parti sétány mellvédfala mögött katonák és diákok valóságos erődöt építettek homokzsákokból, kétsoros védőfalat. Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is a helytállást és a szervezettséget méltatta. — önkéntes csoportok, magánosok jelentkeznek naponta, hogy segítenek a védelemben. Érzik, hogy kocsi vesz részt a védelemSegítség az árvízkárosultaknak A Tisza mentén pusztító árvíz az ottani termelőszövetkezetek többségében a gazdálkodás alapvető feltételeit tette tönkre. Az ország szövetkezetei részéről megnyilvánult segítségkínálat összefogását, szervezetté tételét az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára, illetve a területi szövetségekre bízta. Egy-egy szövetség egy községet támogat. A körzetéhez tartozó közös gazdaságok együttes erejével történik a segítség- adás. A megyében működő termelőszövetkezeti területi szövetségek képviselői a héten utaznak Mátészalkára, az ottani területi szövetséghez, amely a támogatásra szorult községek kijelölését végzi. A megye üzemei máris felajánlottak takarmányt, az elpusztult állatállomány pótlására jószágokat, építőanyagot, munkaerőt. Az elpusztult háztáji állatállomány pótlására a szövetkezeti gazdák baromfit és más jószágot ajánlottak fel. Jelentős mennyiségű készpénzfelajánlás is történt. A termelőszövetkezetek készpénzsegítségét egyéb intézmények, szervek befizetésétől eltérően, az Országos Takarékpénztár, Budapest, V. kerületi fiókjába kell továbbítani. Csekkszámlaszám: 218-98055/5149. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy az összeg az árvízkárosult termelőszövetkezetek megsegítését szolgálja. A megye területi szövetségei már megkezdték a közös gazdaságokból érkező felajánlások összegyűjtését.• A Kunfehértói Állami Gazdaságban röpgyűlést szerveztek, s a dolgozók 60 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak támogatására. A pártszervezet és a tsz vezetősége indítványára a tassi Petőfi Termelőszövetkezet 175 tagja egynapi keresetét kínálta fel a bajbajutottaknak. A közös gazdagság emellett 100 mázsa szárított lucernát, valamint 200 mázsa kitűnő minőségű silótakarmányt indít útnak vagonba rakva a megsegítésre kijelölt, károsult tsz-nek. A Kalocsai Városi Tanács V. B. dolgozói egynapi fizetésüket ajánlották fel. A szakszervezet által kezdeményezett akció során 5 és fél ezer forint gyűlt össze. A Madaras és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgatósága 50 ezer forinttal, ezen felül a dolgozók egynapi keresetükkel, a választott vezetőségi tagok pedig 200—300 forinttal járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. A bajbajutottak megsegítésére ajánlja fel műsorának teljes bevételét a Nukleon beat-ze- nekar és Törőcsik Jolán táncdalénekes is, akik május 31-én vasárnap délután 5 órai kezdettel lépnek fel Kecskeméten a városi művelődési központ Rákóczi úti nagytermében. nehéz a helyzetünk. Bízunk benne, hogy sikerül megvédenünk a várost. Szeged épületekben, gyárakban, kulturális és egyéb értékekben igen gazdag. Hozzáteszem, hogy 120 ezer lakosunk van, emberéletet nem kockáztathatunk, tehát teljes felelősséggel, nagyon alapos vizsgálatok alapján jutottunk arra a megállapításra, hogy meg lehet városunkat védeni. Erre biztosíték a nagy technikai erő, a hadsereg alakulatai, az emberek segíteni akarása, amiről mindenki meggyőződhet, aki figyelemmel kíséri a védelmi munkát. Napról napra több embert kell a gátakra állítanunk. A következő napokban az ilyenkor szokásos kellemetlen jelenségek, csurgalékvizek, szivárgások méginkább szaporodnak, de ezek a rendkívül magas vízállás és védekezés természetes kísérő jelenségei. Papp Gyula azután elmondta. hogy igen jólesett a város vezetőségének a Bács-Kiskun megyei Tanács együttérzése. Maga dr. Varga Jenő vb-elnök tett ígéretet a megye nevében, hogy minden szükséges segítséget megad Szeged város lakosságának, a tanácsnak e nehéz napokban. A jugoszláv testvérváros, Szabadka vezetői is már többször ajánlották fel segítségüket. Tájékoztatást kértünk Szeged környékének árvíz- védelméről is. Dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnöke a védelem egyik fő irányítója, ugyancsak elfoglalt ezekben a napokban. Tapasztalt szakember, aki már a hetedik jelentősebb árvízvédelmi irányítában vesz részt. Néhány órát töltöttem nála, és csak egy-egy jelentés, meg telefonhívás közötti szünetben tudtunk egy-két percet beszélgetni. Így sikerült összefoglaló információt kapnom a Tisza’ egyéb szakaszairól. A Csongrád megyei részen mintegy 145 kilométer hosszan szerelték fel a gátakon a villanyvilágítást, a védekezésben részt vevő katonai erőket a napokban megnégyszerezték. A megyében már 1200 tehergépben. A főmérnök kiemelte a Kecskeméti 9. sz. AKÖV tehergépkocsijainak vezetőit. Egyébként valamennyi gépkocsivezető dicséretet érdemel, mert nem egyszer 24 órát dolgoznak egyfolytában, ha a helyzet úgy kívánja. Pénteken 11 órakor 934 centiméter volt a Tisza vízállása, vagyis 11 centiméterrel magasabb, mint az 1932-es tetőzés. — Felkészültünk a 10 méteres vízszintre. A magasításokat, megerősítéseket mindenütt elvégezték, illetve most folyik a munfta — hangoztatta a főmérnök. — Ha szükséges, a 10 méteren felüli vízszintet is ki tudjuk védeni, de reméljük, nem kerül rá a sor. Most nem is az áradás a nagyobb veszély, hanem a szivárgások, buzgárok elleni védekezés a fontos. Lényeg az, hogy a gátak között tartsuk a vizet mind a Tiszán, mind a Maroson. Erre összpontosítjuk minden figyelmünket. A Maros jelenleg apad, de várható egy újabb árhullám. Ugyancsak jön Szolnok felől az áradás. Ügy számítjuk, hogy június 5-e körül tetőzik Szegeden a Tisza és ez akkor lesz veszélyesebb, ha a két árhullám esetleg egyszerre érkezik. Igen jelentős szellemi erőket is összevontak ezekben a napokban Szegeden. Pénteken már az ország 12 vízügyi igazgatóságának vezetője segített az irányításban. A Szegedi József Attila Tudományegyetem geológiai és földtani tanszékének tanárai, diákjai pedig olyan szempontból vizsgálták a gátakat, töltéseket, hogy hol várható veszély. A vízügyi szekembe- rek tudják, hogy egyik pillanatról a másikra sohasem történhet gátszakadás. Jól felismerhető jelei vannak, mint például Makónál volt a buzgárosodás. A veszély időben történő felismerése lehetővé teszi az azonnali intézkedéseket. A főmérnök az utóbbi egy hét alatt alig aludt egy-két órát. Ezzel búcsúzott: — Nyolc-tíz napig még nem is számítok nyugodt éjszakára. Kereskedő Sándor Korányi-rakparton is állandóan erősíteni kell a homokzsákfalat, sőt meg egy védelmi vonalat szükséges kiépíteni. (SgStOHá Károjyné felvételei
