Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) álláspontokról is beszélt, aláhúzva: az ifjúság megítélésénél a felnőtt társadalomra is érvényes megítélési normák alapján azt tartjuk alapvetőnek, hogyan végzik munkájukat, hogyan tanulnak, milyen a közösségi, közéleti tevékenységük, mennyire érdeklődnek az egész társadalom és a nemzetközi munkásosztály kérdései iránt. Ismételten kiemelte a Központi Bizottság állásfoglalásának és határozaté- | nak lényeges pontjait is, idézve, hogy az ifjúság nevelése nemcsak a KISZ feladata, hanem össztársadalmi feladat. A Központi Bizottság állásfoglalása, határozata a megyei vb most előterjesztett feladatterve hosszú időre szabja meg az ifjúságpolitika elvi és gyakorlati tennivalóit. + A bevezető előadást vita követte, melynek során felszólaltak: Folcz Antal, Borsodi György, Papp György, Ábel Tiborné, Ba- labán Sándor, Terbe Dezső, Papp István, Matus György a megyei pártbizottság, illetve a megyei KISZ-bi- zottság tagjai, valamint Szkokán Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. A vitában elhangzottakra vonatkozóan Greiner József adott választ, s összegezte a vita lényegét. Az első napirend vitája Erdösi Józsefnek, a megyei párt- bizottság első titkárának zárszavával ért véget. A pártbizottság intézkedési terve A megyei pártbizottság a j párt ifjúsági politikájáról j szóló határozatának végre- : hajtására intézkedési tervet j fogadott el, amely a Köz- | ponti Bizottság állásfogla- j lásai alapján a megyére vo- | natkozóan összegezte a fő tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása folyamán figyelemmel kell lenni azokra a társadalmi, gazdasági adottságokra, és sajátosságokra — szétszórt tanyai települések, a túlsúlyban levő mezőgazdasági jelleg, fejlődésben levő mezőgazdaság és ipar —, melyekkel megyénk rendelkezik. A pártbizottságok és párt- szervezetek közvetlen feladatai az alábbiakban foglalhatók össze. A pártszervek minden szinten biztosítsák, hogy az ifjúság közötti pártmunka ne szűküljön le a KISZ irányítására. Ellenőrizzék a tanácsi, gazdasági, társadalmi szervek és intézmények ez irányú tevékenységét, s hangolják egybe munkájukat. Ügyeljenek arra, hogy a munkahelyeken a róluk szóló döntések előtt a fiatalok véleményét kikérjék. Ellenőrizzék, hogy az ifjúsági vezetők érdemben képviselik-e a fiatalok érdekeit, bészámolnak-e, tájékoztatják-e a fiatalokat a döntésekről. Érvényesítsék azt az elvet, hogy a KISZ pártirányítása mindenekelőtt eszmei-politikai irányítást jelent, amely figyelembe veszi az ifjúsági szövetség öntevékenységét és szervezeti önállóságát. A párt határozatai kötelezőek a KISZ-szervezetekre, de a pártszervezetek ne döntsenek a KISZ napi tennivalóiról. A KISZ-t annak választott szervei irányítsák. Arra kell törekedni, hogy váljon gyakorlattá: a KISZ közvetlen pártirányítása mind fejlettebb politikai eszközökkel valósuljon meg; mozgósító pártmegbízatásokkal, meggyőzéssel, az öntevékenység fokozásával. Fordítsanak nagyobb gondot a közvetett módszerek fejlesztésére. Ösztönözzék a KISZ szervezeteit, hogy a határozatok kidolgozásába vonják be a fia- alokat, adjanak módot arra, hogy a KISZ-tagság hallassa szavát, s erről tájékoztassák a pártvezetőséget, a párttagságot. Célszerű, ha a párt határozatait — a helyieket is — megismertetik a KISZ- fiatalokkal, s a KISZ felső szerveinek jelentősebb döntéseiről, a sajátosabb teendőkről tájékoztatják a párt tagságát is. Indokolt, hogy a párt azon rendezvényeire, amelyeken az ifjúsággal összefüggő kérdéseket vitatják meg és határozatot fogadnak el, nagyobb számban hívjanak meg KISZ- tagokat és aktivistákat, s vonják be őket egyes párt- határozatok végrehajtásába. A párt taggyűlései, vezető testületéi, amikor az ifjúság helyzetét, nevelésének tennivalóit, a KISZ-re vonatkozó határozatok végrehajtásának teendőit vitatják meg, minden esetben a párt-, a tanácsi, tömegszervezeti és mozgalmi szervekben dolgozó kommunistákat, s ne a KISZ-t számoltassák be. A pártirányítás fontos eleme, hogy megyénk KISZ-szervezeteiben több ifjúkommunista tevékenykedjék. A pártszervezetek bízzák meg nagyobb számban és tervszerűbben a fiatal kommunistákat, hogy a KISZ-szervezetekben, ifjúsági csoportokban, klubokban. művelődési és sportegyesületekben végezzék pártmunkájukat. A pártszervezetek egyengessék a fiatalok útját a párthoz. Az oktatás és a művelődés területén működő párt- szervezetek állítsák munkájuk középpontjába az ifjúság körében közvetlenül végzendő politikai nevelő feladatokat. Fokozzák ezen intézmények nevelő jellegét. A párt megyei bizottsága saját tevékenységének és a KISZ közvetlen irányításának fejlesztésére, valamint az állami és társadalmi szervek munkájának hatékonyabb összehangolására 1970. év második felében a párt és a KISZ, a tanácsi, társadalmi szervek képviselőiből munkabizottságot hoz létre. Az alsóbb szintű pártbizottságok pártépítési bizottságainak feladata is a fentiekkel bővül. A pártszervek és párt- szervezetek kezdeményezzék, hogy különböző szinteken vizsgálják meg — a KISZ- és az állami szervek bevonásával — a K1SZ- szervezetek elhelyezését, felszereltségét és tegyenek intézkedéseket a gondok megoldására. A pártalap- szervezetek helyiségei meghatározott napokon álljanak a KISZ rendelkezésére. Bz állami és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták feladatai A megyei pártbizottság határozata a továbbiakban az állami és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták feladataival foglalkozik. Mint megállapítja: megyénk ifjúságának szocialista nevelésében, gondjainak megoldásában jelentős szerepet töltenek be a tanácsok, a tömegszervezetek és mozgalmak. A párt megyei bizottsága megbízza az e szervekben dolgozó kommunistákat, hogy felsőbb szerveik rendeletéivel, határozataival összhangban dolgozzák ki azokat a teendőket, amelyekkel eredményesen segítik a maguk munkaterületén a Központi Bizottság állásfoglalásainak végrehajtását. A fiatalok körében ne csak a teendőket ismertessék, hanem ismerjék meg a környezetükben élő fiatalok tanulási, elhelyezési, szociális gondjait, jussanak el a helyi ifjúságpolitikai feladatok feltárásáig, és segítsék elő azok megoldását. A tanácsok teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a fiatalok a közéletben közvetett és közvetlen módon hallathassák szavukat. Biztosítsák, hogy nagyobb számban dolgozzanak a választott testületekben, munkabizottságokban. Érjék el, hogy megyénk fiataljai felismerjék a tanácsok munkájának közhasznúságát, tegyék számukra vonzóvá a tanácsi munkát. A város- és községfejlesztési tervekben, s azok megvalósítása során tegyék lehetővé az ifjúság sajátos igényeit kielégítő intézmények, létesítmények létrehozását. Folyamatosan teremtsék meg a feltételeit annak, hogy községekben és városokban, a lakóterületeken a fiatalok szabad idejüket kulturáltan tölthessék el. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gyermek- és ifjúsági táborok fejlesztésére, újak létesítésére megyén belül (Baja, Soltvad- kert, Fehértó, Tőserdő, Kunfehértó. stb.) és megyénkén kívül. Fordítsanak külön is figyelmet az ifjúsági klubhálózat tervszerű kiépítésére, sportlétesítmények, játszóterek létesítésére. A tanácsi oktatási intézményekben tegyék kedvezőbbé az ifjúsági mozgalom feltételeit. Oldják fel a tanintézetek hagyományos zártságukat. Szerezzenek érvényt a vonatkozó rendeleteknek, biztosítsák a diákfiatalok szórakozásának kulturált feltételeit. A művelődési otthonok váljanak az ifjúság lakóterületi bázisává, ez tükröződjön programjukban és vezetésükben is. Teremtsék meg ennek személyi és anyagi feltételeit. fl gazdasági vezetők felelőssége A párt ifjúságpolitikájának érvényesítésében jelentés szerepet töltenek be az üzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, intézmények és hivatalok különböző szintű vezetői. A pártbizottságok és párt- szervezetek, kommunista gazdasági vezetők következetesebben dolgozzanak azon, hogy a fiatalokat érő munkahelyi hatások közül a kedvezőbbek érvényesüljenek. Megyénk gazdasági vezetői is felelősek azért, hogy a fiatalok munkába állása, munkahelyi beilleszkedése kisebb-nagyobb megrázkódtatás útján megy végbe, amelyet befolyásolnak a kedvezőtlen munkakörülmények, az üzemi légkör merevségei, a nem szak- képzettségnek megfelelő foglalkoztatottság, előmenetelük visszafogása; felelősek azért, hogy a munkás- és termelőszövetkezeti ifjúság körében a KISZ szervezettsége alacsonyabb fokú, hogy a munkaerővándorlásban a fiatalok száma viszonylag magas. Hajtsák, hajtassák végre az 1016/1967-es számú kormányrendeletből rájuk vonatkozó feladatokat. Gyakorlattá kell tenni, hogy ellenőrizzék apparátusuk ez irányú munkáját is. Időszakonként alsóbb szintű vezetőiket számoltassák be a törvényekben előírt kötelezettségeik teljesítéséről. A gazdasági vezetés minden szinten külön gondot fordítson a fiatalokra. Segítsék beilleszkedésüket, cselekvő részvételüket a munkahelyen, állítsanak eléjük reális követelményeket. Tehetségüknek, képzettségüknek megfelelő munkát biztosítsanak számukra, ösztönözzék őket nagyobb eredmények elérésére. A kimagasló munkateljesítményt és szocialista magatartást megfelelő anyagi, erkölcsi elismerésben részesítsék. Gondoskodjanak arról, hogy a kollektív szerződések, a közös gazdaságok éves tervei, a költségvetések az eddiginél nagyobb anyagi fedezetet biztosítsanak a fiatalok szociális helyzetének javítására, kulturális és sportolási lehetőségének fejlesztésére. flz ifjúság nevelése váljék össztársadalmi üggyé A szakszervezetekben dolgozó kommunisták teendőit is összegezte a megyei pártbizottság. Hangsúlyozta: a szakszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítsanak tagságuk jelentős hányadát kitevő fiatalokra, s külön azokra, akik nem tagjai a KISZ-nek. A szakszervezetek kiemelkedő feladata a munkásifjúság politikai nevelése és érdekvédelme. Tekintsék fontos feladatuknak a kezdő szakmunkások munkahelyi beilleszkedésének segítését. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a megyei bizottságokba, a különböző szintű tanácsokba és bizottságokba a választások folyamán több arra alkalmas fiatal kerüljön be, hogy a választott testületek kor- összetétele feleljen meg az üzemi közösségek összetételének. A Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták feladatává teszi a pártbizottság, hogy más szervekkel együtt teremtsenek vitafórumokat, személyes beszélgetésekre lehetőséget, ahol mód nyílik arra, hogy a fiatalok kételyeiket, gondjaikat/őszintén feltárhassák, s azok megoldásához segítséget kapjanak. Vállaljanak kezdeményező szerepet olyan intézkedések, döntések kidolgozásában — más társadalmi, állami szervekkel együttműködve —, amelyeknek végrehajtása nyomán javul a tanyasi fiatalok eszmei-politikai nevelésének hatékonysága, jobb feltételek teremtődnek ahhoz, hogy szabad idejüket társadalmilag hasznosabban tölthessék el. Az eddiginél bátrabban vonjanak be ifjú szakembereket a község- és várospolitika kialakításába. A továbbiakban a megye testnevelési- és sportmozgalmában, az MHSZ szerveiben, a szövetkezetek szövetségeiben tevékenykedő kommunisták feladatait hátározta meg a pártbizottság, majd a KlSZ-bizott- ságok és szervezetek tennivalóinak irányát foglalta össze. Kiemelve hogy a teendők részletes kidolgozását, a szervezeti kérdések eldöntését — a KISZ KB határozataival összhangban — a KISZ megyei bizottságára bízza. Felhívta a figyelmet arra, hogy a KISZ politikai és tömegszervezeti jellegének fejlesztésénél a fő figyelmet — az ifjúsági szövetségen belüli differenciáltabb tevékenység útján — a kommunista vonások erősítésére kell irányítani. Végezetül a párt megyei bizottsága állást foglalt a határozat ismertetése, megértetése és egységes értelmezése, a helyes szemlélet kialakítása érdekében végzett munkával kapcsolatban. Hangsúlyozta: az ifjúság ügye a szocializmus építése szempontjából a legdöntőbbek közé tartozik. Az ifjúság nevelésében az eddigieknél jobb munkamegosztásnak kell létrejönnie. Növekedjék az állami és társadalmi szervek felelőssége, az ifjúság nevelése váljék össztársadalmi ügy- gyé. Az ifjúság és a KISZ kapjon nagyobb elismerést, bizalmat és megértést, több alkalmat arra, hogy kifejlessze képességeit, tapasztalatokat szerezhessen. Lépjenek fel azzal a nézettel szemben, mely szerint az ifjúság mindent készen kap. Szánjanak szembe az ifjúság negatív vonásainak eltúlzásával, a párt Központi Bizottsága értékelésével ellentétes felfogással és gyakorlattal. Ugyanakkor fokozni kell az ifjúság elé állított erkölcsi, politikai követelményeket és erősíteni a hibás vonások jóindulatú, segítőkész bírálatát. Bátorítani kell gondolkodásában azt a felismerést, mely szerint az ifjúság felelős saját fejlődéséért, jövőjéért. A párt megyei bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásának megértetését s egységes értelmezését nem lehet egyszeri ismertetéssel lezártnak tekinteni. Törekedni kell a folyamatos, azonos kérdésekre többször is visszatérő, fel- világosító, szemléletet formáló munkára. A pártbizottságok és pártszervezetek tanulmányozzák azokat a határozatokat és rendeleteket, amelyeket a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületéi, az állami szervek fogadnak el. E szervekben dolgozó kommunisták segítségével érjék el, hogy a párt ifjúságpolitikai elvei érvényesüljenek. A nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzetéről A második napirendi pont megtárgyalására délután került sor, amikor Gyóni Lajos, a megyei bizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. A megyei pártbizottság elé kerülő jelentés áttekintést adott a megyénkben élő nők helyzetéről, a társadalmi és közéletben elfoglalt helyükről és megszabta az elkövetkező időszak feladatait is a nők körében és érdekében végzett munkával kapcsolatosan. Az alábbiakban a jelentés leglényegesebb pontjait ismertetjük meg olvasóinkkal. Hazánkban a nők csak a felszabadulás után kaptak a férfiakkal egyenlő politikai jogokat. Ezek a jogok a szocialista iparosítás, a népgazdaság fejlődése nyomán fokozatosan kibővültek a munkához való jog biztosításával, majd a kulturális forradalom kibontakozása során a művelődésre való jogokkal. A nők teljes egyenjogúságáért kifejtett erőfeszítéseket mégsem tekinthetjük befejezettnek. Politikai és közjogi értelemben megvalósult az egyenjogúság, de a gyakorlati érvényesülést korlátozzák a szemléleti maradványok és konvenciók, továbbá a gazdasági lehetőségek. Tudatosabban kell tehát foglalkozni a nők kettős hivatásából eredő problémákkal, s a nőkkel szemben még mindig tapasztalható előítéletekkel. Kétszer többen az iparban A nők arányszáma Bács- Kiskun megyében az 1970- es népszámlálás adatai szerint 51,1 százalék. Ez minimális mértékben tér el az országos 51,6 százalékos átlagtól. Az elmúlt két évtizedben az arányszám lényegében változatlan, ám a kereső népességen belül a nők aránya számottevő mértékben megnőtt. Foglalkoztatottságuk növekedésének üteme gyorsabb volt, mint a férfiaké. 1962-ben a foglalkoztatottak 32 és fél 'zázaléka volt nő. jelenleg a kereső nők aránya 39— 10 százalék. Számuk összesen mintegy 130 ezer. 1970 első negyedévében az iparban foglalkoztatott 60 ezer 200 főből mintegy 25 ezer, a kereskedelemben 16100 főből 9 és fél ezer a nő. E számok tanúsága szerint a nők társadalmi helyzetének megváltoztatásában szocialista rendszerünk legnagyobb vívmánya a munka lehetősége. A megye iparosításának keretében a megyei vezetés különös gondot fordított a nők munkába állítására. Számos olyan üzemet hoztunk létre, vagy fejlesztettünk tovább, ahol a dolgozók többsége nő. (Bajai Posztó, Férfi Fehérneműgyár, Kalocsai Textilfeldolgozó, Kecskeméti Kézműipari Vállalat, Rádiótechnikai Gyár, Habselyem, Bácsalmási Ruhaüzem, Kiskunfélegyházi Műanyag stb.) Számottevően fejlődött a bedolgozó rendszer is egyes textilipari vállalatok és háziipari szövetkezetek keretében. Mindezek következtében a dolgozó nők száma kétszeresére, arányuk pedig 10 százalékkal emelkedett (Folytatás a i. oldalon)
