Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

1970. május 5. kedd 8. oldal Az idegenforgalmi idény kezdetén Tájékoztató a vám- és devizarendelkezésekről Elérkezett az idegenfor­galmi, a külföldi utazások időszaka, ezért felkerestük a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokságán Ná­ndii Elemér pénzügyőr al­hadnagyot, szabálysértési előadót, s arra kértük, hogy a turistaszezonra való te­kintettel néhány vám- és devizarendelkezést részle­tesen ismertessen. KÉRDÉS: Milyen árucik­kek, fizetőeszközök vihetők ki az országból egyéni és csoportos utazás alkalmá­val? VÁLASZ: — Külföldre történő utazáskor szemé­lyenként az alábbi áruk vi­hető ki: legfeljebb három- napi, összesen két kiló, ezen beiül fajtánként leg­feljebb fél-fél kiló, közvet­len fogyasztásra alkalmas élelmiszer, amely között nem szerepelhet tőkehús és étolaj. Kivihető két liter bor, egy liter egyéb szeszes ital, 250 szivarka és ezer forint belföldi forgalmi ér­tékű ajándéktárgy. Aján­dékként nem vihető ki kül­földre élelmiszer, italféle­ség, dohányáru, nemesfém­tárgy, bélyeg, valamint új állapotban 500 forint egye­di értéket meghaladó tartós használati tárgy — fényké­pezőgép, zsebrádió — és sorolhatnám tovább. A 16. életévüket be nem töltött személyek nem vihetnek magukkal dohányárut, ital­féleséget. A csoportos útle­véllel utazók nem vihetnek magukkal ajándéktárgya­kat. Engedély nélkül sze­mélyenként 200 forint — húszforintos címletekben — értékű bankjegy vihető ki az országból. A külföldi fizetőeszközöket — deviza­kiviteli engedéllyel — az utazás időtartamára és cél­jainak megfelelően az uta­sok magukkal vihetik. A külföldi fizetőeszköz csak az utazás időtartamára és cél­jaira használható fel, tehát aki tíz-tizenöt napra vesz igénybe külföldi pénzt és azon nagyobb mennyiségű árut vásárol, s pár nap múlva visszaérkezik, cse­lekménye szabálysértést, sú­lyosabb esetben bűntettet képez. KÉRDÉS: Milyen értékű árucikket hozhatnak be az országba az egyéni és a csoportos útlevéllel utazók? VÁLASZ: — Az egyéni útlevéllel utazó személy ese­tében nyolcezer, a csoportos útlevéllel visszaérkezők ese­tében pedig kétezer forint a behozható áruk értéke. A behozott áruknak a fele — négy, illetve ezer forint értékig —, ha nem halad­ja meg fajtánkénti mennyi­ségük az utasforgalmi vám­tarifa mennyiségét, vám nélkül hozhatók be. Az áruk másik fele után 40 százalékos vámot kell fi­zetni, mégpedig az áruk belföldi forgalmi értéke alapján. Ha például egy utas 6 ezer forint értékű árut hoz magával, akkor 4 ezer forint értékű áru vám­mentes, míg a fennmaradó kétezer forint értékű áru után 800 forint vámot kell fizetnie. Hasonló az eljá­rás a csoportos utazás ese­tén is. Nem veheti igénybe a vámmentes keretet a 16. életévét be nem töltött személy, aki szüleinek út­levelével utazik. KÉRDÉS: Kérjük, határoz­za meg pontosan a külföld­ről behozott áruk mennyi­ségét. VÁLASZ: — Erre vonat­kozóan a kiutazni szándé­kozó a vám- és pénzügyőri szerveknél bármikor tájé­koztatást kaphat, de tartal­mazza ezt a kiutazáskor az utasnak átadott vámáru­nyilatkozat elnevezésű nyomtatvány is. Ennek el­lenére néhány behozható árucikk mennyiségét fel­sorolom. Személyenként fo­nalból 2 kilót, kabátszövet­ből 3 métert, ágyneműből 16 métert, felsőkabátból 1—1 darabot — az orkán­kabát is ennek számít — ingből, pulóverből, szettből 3—3 darabot, harisnyából zokniból 6 párat, cipőből 2 párat. Előfordul olyan eset is, hogy egy utas a megen­gedett értékkereten belül hoz be árut, azonban egyes árucikkekből a mennyiségi keretet túllépte. Például a behozott áru összértéke 3500 forint, amelyben öt nylon­ing, két férfiorkánkabát és 20 méter ágyneműanyag van. Ilyen esetben az áruk kiadhatók, de a kereten fe­lüli mennyiség után 80 százalékos belföldi értéken alapuló vámot kell fizetni. A fenti példából követke­zően két nyloning, egy or­1 kánkabát és 4 méter ágy­neműanyag után kell a I vámot megfizetni. KÉRDÉS: Milyen szabályok vonatkoznak az ezer forin­ton felüli árucikkekre? VÁLASZ: — Az ezer fo­rinton felüli, tartós hasz­nálati tárgyak — fényké- zőgép, lemeze játszó, mag­netofon, táskarádió, jármű, nemesprémbunda — nem vonható be a vámmentes [keretbe, hanem azok után 40 százalékos vámot kell fizetni. Sokszor előfordul, hogy az utas az országba való belépés alkalmával nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy vámtartozá­sát ki tudja fizetni. A vám­hivatal ilyen esetben 30 napra meghitelezi a vámot, amelyet csekken kell be­fizetni. Amennyiben ez a tartozás nem nyer kiegyen­lítést, 30 napon túl a vám befizetéséig napi 1 száza­lékos kamatot kell fizetni. KÉRDÉS: Hogyan kell, s egyáltalán ki kell-e tölteni a vámáru-nyilatkozatot? VÁLASZ: — A vámáru­nyilatkozat a tájékoztatás célját szolgálja, de egyben a kiutazáskor kivitt sze­mélyes szükségletet képező tartós használati tárgyak igazolását és a beutazáskor a külföldi eredetű vámáruk bejelentését dokumentálja. Amennyiben az utas nem lépi túl a már említett ke­retet, illetve nem hoz magával 1000 forinton fe­lüli tartós használati tár­gyat a vámárunyilatkozaton nem szükséges felsorolni a behozott árucikkeket. Ha azonban az egyedi érték és á mennyiség tekinteté­ben a vámvizsgálat során kétely merül fel és I meg­állapítást nyert, hogy az árut valamilyen oknál fog­va vám terheli, a vámhiva­tal eljárást indít az utas ellen. A bejelentési kötele­zettség elmulasztása ese­tén a teljes behozott áru­érték vám alá esik. E szabályok ismertetése után a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancs­noksága nevében minden­kinek jő utat, kellemes pi­henést kívánok — fejezte be nyilatkozatát Nánási Elemér pénzügyőr alhad­nagy. Gémes Gábor Néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat Szoborbeinutató- park nyílt Évente mintegy 50—100 képzőművészeti alkotást mutatnak majd be a város­ligeti új szoborparkban, amelyet április 30-án nyi­tottak meg a látogatók szá­mára. A XIV., Népstadion út 115. szám alatti épület mögött levő 2500 négyzet- méteres területen azokat a \ szobrokat, domborműveket I állítják ki, amelyeket a j Képzőművészeti Kivitelező ! és Iparvállalat műtermei- I ben faragtak kőbe, de csak i későbbi időpontban szállít- j ják állandó helyükre. A képen a szoborbemuta­tó park. Előtérben Garami László vízmedencét díszítő i A Néprajzi Múzeum, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a KISZ Központi Bizottsága és a Bács-Kis- kun megyei Tanács meg­hirdette az 1970. évi orszá­gos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. A pályázaton egyéni gyűjtők, szakkörök, kollé­giumi gyűjtőközösségek, úttörőegységek és más gyűjtőcsoportok vehetnek részt bármilyen néprajzi és nyelvjárási tárgyú, nyom­tatásban még meg nem je­lent művekkel. Kísérő fel­adatként válaszolniuk kell még egy kérdőívre is, amely a témával kapcsolatos fel­adatokat tartalmaz (min­den múzeumnál beszerez­hető). A pályázatnak ifjúsági és felnőtt tagozata van, mind­két tagozat megyei és or­szágos szintű. Az országos ifjúsági pályázatra készült munkákat május 30-ig kell beküldeni a Néprajzi Mú­zeumhoz (Budapest, VIII., Könyves Kálmán körút 40.) szobra. Ugyancsak ide várják a felnőttek pályaműveit is, de a végleges beküldési ha­táridőt még nem tették j közzé. A megyei pályázat be­küldési határideje július 15. Cím; Thorma János Mú­zeum, Kiskunhalas. A pályázatok eredmény- hirdetése az év végén lesz. Számos, 300-tól 2500 fo­rintig terjedő pénzjutalmat, ezenkívül könyveket, elis­merő okleveleket ítélnek i oda a rendező szervek. Nyári játékrend A mozik májusi műsora A mozik e havi műsora, talán épp a tavasz miatt, bővelkedik a könnyedebb, láványosabb műfajú fil­mekben és több szó esik ismét a szerelemről. Május elején játssza a kecskeméti Városi mozi az egyetlen e havi új magyar játékfilmet, Herskó János színes, bűnügyi történetét:- NN, a halál angyala cím­mel. Kriminél nem illik előre elárulni a csattanót, ezért csupán annyit köz­lünk a filmről, hogy a főbb szerepekben Tőröcsik Ma­rit, Gábor Miklóst és Dar­vas Ivánt láthatjuk. A má­sik magyar bemutató egy dokumentumfilm huszon­öt év sportsikereiről Hajrá, magyarok! címmel. Aligha kétséges, hogy erre a film­re nem kell majd szervez­ni, toborozni a közönséget. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet a Városi mozi mű­sorából még a Légyfogó című színes, magyarul be­szélő lengyel művészfilmre, Andrzej Wajda alkotására. A könnyű műfaj kedvelői­nek jó szórakozást ígér a Jöttem, láttam, lőttem cí­mű színes spanyol western- paródia, amely túltesz a legkalandosabb vadnyugati történeteken, továbbá a Szerelem, ó! című magyarul beszélő, színes amerikai filmvíg játék. A Városi mozi ebben a hónapban felújítja a Mint a bagoly nappal című olasz filmet és a Kötéltánc című angol bűnügyi történetet is. Az Árpád mozi a győze­lem negyedszázados évfor­dulóját a Nem születtünk katonának című — Konsz- tantin Szimonov azonos című regényéből készült — szovjet filmmel ünnepli. Szintén a háborúról szól, de nem a honvédő, hanem az imperialista háborúról egy új színes angol paró­dia, címe: Ö, ez a csodá­latos háború. Érdekes sze­relmi történet, a modem ifjúság életérzéseinek job­bító szándékkal filmre vitt ábrázolása az Egy új világ című francia művészfilm. Érdekes szórakozást ígér a három nagyravágyó építő­munkásról szóló Világfiak című csehszlovák filmvíg­játék. Két különös parti­zánfilmet is láthatunk az Árpád moziban május má­sodik felében, az egyik a Menetelük című jugoszláv film, a másik pedig A nyolcadik című bolgár ka­landfilm. Végül ajánljuk a Veled Madridban című színes spanyol filmet, egy amerikai néger katona kü­lönös szerelmi históriájáról és emberi válságáról. Utoljára láthatja a hazai közönség ebben a hónap­ban az emlékezetes Cica- babák- at és az Amerika éjjel színes olasz dokumen­tumfilmet. Végül szeretnénk felhív­ni a mozinézők figyelmét arra, hogy filmszínházaink ebben a hónapban áttér­nek a nyári játszásrendre. A hosszabbodó nappalra való tekintettel a délutáni előadás elmarad, csak a két esti előadást tartják meg. (3) A dokkban a légkalapács fülsiketítő zajától alig hallották egymás szavát. Mégis, amióta a szökés egyál­talán beszédtéma volt kettőjük között, mindig ide húzódtak el, persze munkát mímelve. Mert az itteni zajnak nemcsak hátránya volt, de előnye is, hogy elnyomott minden szót. Kettőjük témájához pedig elegendő volt a szájmozgás meg az acéllemez, amelyre jeleket lehetett rajzolni a szeggel. — Keletre? — nézett társára csodálkozna Sztásek. — Mondd te teljesen megőrültél? Keleten a bolsevi­kok vannak! V — A mieink több, mint háromszáz kilométernyire vannak, délre. Az oroszok hatvan—hetven kilométer­nyire északra. Itt a menekülés kulcsa. — Az oroszok kiadnak bennünket a németeknek. — Nem adnak ki. Nekik is van magukhoz való eszük. — Egyezmény kötelezi őket — makacskodott Sztá­sek. — Vagy kiadnák, vagy deportálnak bennünket Szibériába. Szép kis menekülés ... Sokáig megint nem került szóba kettőjük között a menekülés lehetősége. Sztásek nem akarta' újra kezdeni, Pier meg magában érlelte csak tovább a terveket. Egy napon azonban kifakadt megint a dok­kon: — Figyelj ide, Sztásek! Elhiheted, hogy én is inkább haza mennék Franciaországba. Ha lehetne. De most nem aszerint válogat az ember, hogy mit szeretne, hanem ... — Lehet, hogy igazad van — vágott a szavába Sztásek — A földrajzi ismereteimet csak az elmúlt évek rémhíreivel tudtam kiegészíteni Oroszországról. Igaz, hallottam én is a hatalmas ipari építkezésekről, az ötéves tervek csodáiról, Magnitogorszkról és Sztá­lingrádról, vízierőművekről és acélóriásokról. De hal­lottam a meghurcoltatásokról, a tisztogatásokról, a politikai perekről, a nyomorról, ami az iparóriások árnyékában létezik, s a kollektivizálásról. — Varsó halálmessze van, a szovjet határ el­érhető távolban — mondta Pier. Ahhoz, hogy döntsön, hogy merjen végre hatá­rozottan igent mondani a francia szökési tervére, ahhoz még túlságosan bizonytalan volt. Túl sok volt benne az ellentmondásos hír a Szovjetunióról. Zavarta gondolkodásában a német—szovjet megnemtámadási szerződés, a Szovjetunió tétlensége Lengyelország le- rohanásának időszakában. Csak az övéihez, a lengyel ellenállási mozgalomhoz akart csatlakozni. — Olvastad a „Mein Kampf”-ot? — kérdezett rá az egyik napon Pier, miközben egy sérült hajó gép­házában szabták autogénnel az acéllemezt a foltozás­hoz. — Megőrültél, hogy ilyesmit kérdezel? Befejeznie a kérdést, méginkább megvárnia rá a választ, már nem volt idő. Csengettek ebédre. Az ebé­det ugyanis ide szállították a munkahelyre, amióta egyre sürgősebbé váltak a hadihajók javításai. — Ha olvastad volna — mondta ebéd után Pier, — akkor tudnád, hogy Adolfnak nem vette el az ét­vágyát sem Franciaország, sem Lengyelország. Neki Európa, neki a világ kell. Az oroszok olvasták, Sztá- linék biztosan olvasták Adolf könyvét. — Azért kötöttek szerződést velük, mi? Sztásek hangjában maró gúny volt, s egyáltalán nem számított arra, hogy a francia igennel válaszol. De Pier igennel válaszolt: — Azért. Azért, hogy időt nyerjenek. Időt a fel­készülésre, az ellenállás megszervezésére. Időt, ami életet jelent. — És közben küldik az olajat a német hadiipar­nak?! — Küldik, mert nem akarják, hogy olaj helyett megegyék az ukrán földet, a közép-oroszországi búza­mezőket és az Uralt. — Szép elmélet, de ez nem vígasztal meg ben­nünket, lengyeleket... — Ha az oroszok a németek ellen harcolnának, gondolkoznál egy percig is azon, hogy hozzájuk szökj-e? — kérdezte már kicsit ingerülten a francia. — Hitler ellen még az ördöggel is ... — Na végre! — könnyebbült meg Pier. — Nézd Sztásek, én becsületszavamat adom, hogy Hitler ellen fogunk harcolni, ha hozzájuk szökünk. A következő napok elég mozgalmasak voltak. Munkába menet és munkából hazafelé újra meg újra német páncélos egységekkel találkoztak. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents