Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
1970. május 5. kedd 8. oldal Az idegenforgalmi idény kezdetén Tájékoztató a vám- és devizarendelkezésekről Elérkezett az idegenforgalmi, a külföldi utazások időszaka, ezért felkerestük a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán Nándii Elemér pénzügyőr alhadnagyot, szabálysértési előadót, s arra kértük, hogy a turistaszezonra való tekintettel néhány vám- és devizarendelkezést részletesen ismertessen. KÉRDÉS: Milyen árucikkek, fizetőeszközök vihetők ki az országból egyéni és csoportos utazás alkalmával? VÁLASZ: — Külföldre történő utazáskor személyenként az alábbi áruk vihető ki: legfeljebb három- napi, összesen két kiló, ezen beiül fajtánként legfeljebb fél-fél kiló, közvetlen fogyasztásra alkalmas élelmiszer, amely között nem szerepelhet tőkehús és étolaj. Kivihető két liter bor, egy liter egyéb szeszes ital, 250 szivarka és ezer forint belföldi forgalmi értékű ajándéktárgy. Ajándékként nem vihető ki külföldre élelmiszer, italféleség, dohányáru, nemesfémtárgy, bélyeg, valamint új állapotban 500 forint egyedi értéket meghaladó tartós használati tárgy — fényképezőgép, zsebrádió — és sorolhatnám tovább. A 16. életévüket be nem töltött személyek nem vihetnek magukkal dohányárut, italféleséget. A csoportos útlevéllel utazók nem vihetnek magukkal ajándéktárgyakat. Engedély nélkül személyenként 200 forint — húszforintos címletekben — értékű bankjegy vihető ki az országból. A külföldi fizetőeszközöket — devizakiviteli engedéllyel — az utazás időtartamára és céljainak megfelelően az utasok magukkal vihetik. A külföldi fizetőeszköz csak az utazás időtartamára és céljaira használható fel, tehát aki tíz-tizenöt napra vesz igénybe külföldi pénzt és azon nagyobb mennyiségű árut vásárol, s pár nap múlva visszaérkezik, cselekménye szabálysértést, súlyosabb esetben bűntettet képez. KÉRDÉS: Milyen értékű árucikket hozhatnak be az országba az egyéni és a csoportos útlevéllel utazók? VÁLASZ: — Az egyéni útlevéllel utazó személy esetében nyolcezer, a csoportos útlevéllel visszaérkezők esetében pedig kétezer forint a behozható áruk értéke. A behozott áruknak a fele — négy, illetve ezer forint értékig —, ha nem haladja meg fajtánkénti mennyiségük az utasforgalmi vámtarifa mennyiségét, vám nélkül hozhatók be. Az áruk másik fele után 40 százalékos vámot kell fizetni, mégpedig az áruk belföldi forgalmi értéke alapján. Ha például egy utas 6 ezer forint értékű árut hoz magával, akkor 4 ezer forint értékű áru vámmentes, míg a fennmaradó kétezer forint értékű áru után 800 forint vámot kell fizetnie. Hasonló az eljárás a csoportos utazás esetén is. Nem veheti igénybe a vámmentes keretet a 16. életévét be nem töltött személy, aki szüleinek útlevelével utazik. KÉRDÉS: Kérjük, határozza meg pontosan a külföldről behozott áruk mennyiségét. VÁLASZ: — Erre vonatkozóan a kiutazni szándékozó a vám- és pénzügyőri szerveknél bármikor tájékoztatást kaphat, de tartalmazza ezt a kiutazáskor az utasnak átadott vámárunyilatkozat elnevezésű nyomtatvány is. Ennek ellenére néhány behozható árucikk mennyiségét felsorolom. Személyenként fonalból 2 kilót, kabátszövetből 3 métert, ágyneműből 16 métert, felsőkabátból 1—1 darabot — az orkánkabát is ennek számít — ingből, pulóverből, szettből 3—3 darabot, harisnyából zokniból 6 párat, cipőből 2 párat. Előfordul olyan eset is, hogy egy utas a megengedett értékkereten belül hoz be árut, azonban egyes árucikkekből a mennyiségi keretet túllépte. Például a behozott áru összértéke 3500 forint, amelyben öt nyloning, két férfiorkánkabát és 20 méter ágyneműanyag van. Ilyen esetben az áruk kiadhatók, de a kereten felüli mennyiség után 80 százalékos belföldi értéken alapuló vámot kell fizetni. A fenti példából következően két nyloning, egy or1 kánkabát és 4 méter ágyneműanyag után kell a I vámot megfizetni. KÉRDÉS: Milyen szabályok vonatkoznak az ezer forinton felüli árucikkekre? VÁLASZ: — Az ezer forinton felüli, tartós használati tárgyak — fényké- zőgép, lemeze játszó, magnetofon, táskarádió, jármű, nemesprémbunda — nem vonható be a vámmentes [keretbe, hanem azok után 40 százalékos vámot kell fizetni. Sokszor előfordul, hogy az utas az országba való belépés alkalmával nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy vámtartozását ki tudja fizetni. A vámhivatal ilyen esetben 30 napra meghitelezi a vámot, amelyet csekken kell befizetni. Amennyiben ez a tartozás nem nyer kiegyenlítést, 30 napon túl a vám befizetéséig napi 1 százalékos kamatot kell fizetni. KÉRDÉS: Hogyan kell, s egyáltalán ki kell-e tölteni a vámáru-nyilatkozatot? VÁLASZ: — A vámárunyilatkozat a tájékoztatás célját szolgálja, de egyben a kiutazáskor kivitt személyes szükségletet képező tartós használati tárgyak igazolását és a beutazáskor a külföldi eredetű vámáruk bejelentését dokumentálja. Amennyiben az utas nem lépi túl a már említett keretet, illetve nem hoz magával 1000 forinton felüli tartós használati tárgyat a vámárunyilatkozaton nem szükséges felsorolni a behozott árucikkeket. Ha azonban az egyedi érték és á mennyiség tekintetében a vámvizsgálat során kétely merül fel és I megállapítást nyert, hogy az árut valamilyen oknál fogva vám terheli, a vámhivatal eljárást indít az utas ellen. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a teljes behozott áruérték vám alá esik. E szabályok ismertetése után a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoksága nevében mindenkinek jő utat, kellemes pihenést kívánok — fejezte be nyilatkozatát Nánási Elemér pénzügyőr alhadnagy. Gémes Gábor Néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat Szoborbeinutató- park nyílt Évente mintegy 50—100 képzőművészeti alkotást mutatnak majd be a városligeti új szoborparkban, amelyet április 30-án nyitottak meg a látogatók számára. A XIV., Népstadion út 115. szám alatti épület mögött levő 2500 négyzet- méteres területen azokat a \ szobrokat, domborműveket I állítják ki, amelyeket a j Képzőművészeti Kivitelező ! és Iparvállalat műtermei- I ben faragtak kőbe, de csak i későbbi időpontban szállít- j ják állandó helyükre. A képen a szoborbemutató park. Előtérben Garami László vízmedencét díszítő i A Néprajzi Múzeum, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a KISZ Központi Bizottsága és a Bács-Kis- kun megyei Tanács meghirdette az 1970. évi országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. A pályázaton egyéni gyűjtők, szakkörök, kollégiumi gyűjtőközösségek, úttörőegységek és más gyűjtőcsoportok vehetnek részt bármilyen néprajzi és nyelvjárási tárgyú, nyomtatásban még meg nem jelent művekkel. Kísérő feladatként válaszolniuk kell még egy kérdőívre is, amely a témával kapcsolatos feladatokat tartalmaz (minden múzeumnál beszerezhető). A pályázatnak ifjúsági és felnőtt tagozata van, mindkét tagozat megyei és országos szintű. Az országos ifjúsági pályázatra készült munkákat május 30-ig kell beküldeni a Néprajzi Múzeumhoz (Budapest, VIII., Könyves Kálmán körút 40.) szobra. Ugyancsak ide várják a felnőttek pályaműveit is, de a végleges beküldési határidőt még nem tették j közzé. A megyei pályázat beküldési határideje július 15. Cím; Thorma János Múzeum, Kiskunhalas. A pályázatok eredmény- hirdetése az év végén lesz. Számos, 300-tól 2500 forintig terjedő pénzjutalmat, ezenkívül könyveket, elismerő okleveleket ítélnek i oda a rendező szervek. Nyári játékrend A mozik májusi műsora A mozik e havi műsora, talán épp a tavasz miatt, bővelkedik a könnyedebb, láványosabb műfajú filmekben és több szó esik ismét a szerelemről. Május elején játssza a kecskeméti Városi mozi az egyetlen e havi új magyar játékfilmet, Herskó János színes, bűnügyi történetét:- NN, a halál angyala címmel. Kriminél nem illik előre elárulni a csattanót, ezért csupán annyit közlünk a filmről, hogy a főbb szerepekben Tőröcsik Marit, Gábor Miklóst és Darvas Ivánt láthatjuk. A másik magyar bemutató egy dokumentumfilm huszonöt év sportsikereiről Hajrá, magyarok! címmel. Aligha kétséges, hogy erre a filmre nem kell majd szervezni, toborozni a közönséget. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Városi mozi műsorából még a Légyfogó című színes, magyarul beszélő lengyel művészfilmre, Andrzej Wajda alkotására. A könnyű műfaj kedvelőinek jó szórakozást ígér a Jöttem, láttam, lőttem című színes spanyol western- paródia, amely túltesz a legkalandosabb vadnyugati történeteken, továbbá a Szerelem, ó! című magyarul beszélő, színes amerikai filmvíg játék. A Városi mozi ebben a hónapban felújítja a Mint a bagoly nappal című olasz filmet és a Kötéltánc című angol bűnügyi történetet is. Az Árpád mozi a győzelem negyedszázados évfordulóját a Nem születtünk katonának című — Konsz- tantin Szimonov azonos című regényéből készült — szovjet filmmel ünnepli. Szintén a háborúról szól, de nem a honvédő, hanem az imperialista háborúról egy új színes angol paródia, címe: Ö, ez a csodálatos háború. Érdekes szerelmi történet, a modem ifjúság életérzéseinek jobbító szándékkal filmre vitt ábrázolása az Egy új világ című francia művészfilm. Érdekes szórakozást ígér a három nagyravágyó építőmunkásról szóló Világfiak című csehszlovák filmvígjáték. Két különös partizánfilmet is láthatunk az Árpád moziban május második felében, az egyik a Menetelük című jugoszláv film, a másik pedig A nyolcadik című bolgár kalandfilm. Végül ajánljuk a Veled Madridban című színes spanyol filmet, egy amerikai néger katona különös szerelmi históriájáról és emberi válságáról. Utoljára láthatja a hazai közönség ebben a hónapban az emlékezetes Cica- babák- at és az Amerika éjjel színes olasz dokumentumfilmet. Végül szeretnénk felhívni a mozinézők figyelmét arra, hogy filmszínházaink ebben a hónapban áttérnek a nyári játszásrendre. A hosszabbodó nappalra való tekintettel a délutáni előadás elmarad, csak a két esti előadást tartják meg. (3) A dokkban a légkalapács fülsiketítő zajától alig hallották egymás szavát. Mégis, amióta a szökés egyáltalán beszédtéma volt kettőjük között, mindig ide húzódtak el, persze munkát mímelve. Mert az itteni zajnak nemcsak hátránya volt, de előnye is, hogy elnyomott minden szót. Kettőjük témájához pedig elegendő volt a szájmozgás meg az acéllemez, amelyre jeleket lehetett rajzolni a szeggel. — Keletre? — nézett társára csodálkozna Sztásek. — Mondd te teljesen megőrültél? Keleten a bolsevikok vannak! V — A mieink több, mint háromszáz kilométernyire vannak, délre. Az oroszok hatvan—hetven kilométernyire északra. Itt a menekülés kulcsa. — Az oroszok kiadnak bennünket a németeknek. — Nem adnak ki. Nekik is van magukhoz való eszük. — Egyezmény kötelezi őket — makacskodott Sztásek. — Vagy kiadnák, vagy deportálnak bennünket Szibériába. Szép kis menekülés ... Sokáig megint nem került szóba kettőjük között a menekülés lehetősége. Sztásek nem akarta' újra kezdeni, Pier meg magában érlelte csak tovább a terveket. Egy napon azonban kifakadt megint a dokkon: — Figyelj ide, Sztásek! Elhiheted, hogy én is inkább haza mennék Franciaországba. Ha lehetne. De most nem aszerint válogat az ember, hogy mit szeretne, hanem ... — Lehet, hogy igazad van — vágott a szavába Sztásek — A földrajzi ismereteimet csak az elmúlt évek rémhíreivel tudtam kiegészíteni Oroszországról. Igaz, hallottam én is a hatalmas ipari építkezésekről, az ötéves tervek csodáiról, Magnitogorszkról és Sztálingrádról, vízierőművekről és acélóriásokról. De hallottam a meghurcoltatásokról, a tisztogatásokról, a politikai perekről, a nyomorról, ami az iparóriások árnyékában létezik, s a kollektivizálásról. — Varsó halálmessze van, a szovjet határ elérhető távolban — mondta Pier. Ahhoz, hogy döntsön, hogy merjen végre határozottan igent mondani a francia szökési tervére, ahhoz még túlságosan bizonytalan volt. Túl sok volt benne az ellentmondásos hír a Szovjetunióról. Zavarta gondolkodásában a német—szovjet megnemtámadási szerződés, a Szovjetunió tétlensége Lengyelország le- rohanásának időszakában. Csak az övéihez, a lengyel ellenállási mozgalomhoz akart csatlakozni. — Olvastad a „Mein Kampf”-ot? — kérdezett rá az egyik napon Pier, miközben egy sérült hajó gépházában szabták autogénnel az acéllemezt a foltozáshoz. — Megőrültél, hogy ilyesmit kérdezel? Befejeznie a kérdést, méginkább megvárnia rá a választ, már nem volt idő. Csengettek ebédre. Az ebédet ugyanis ide szállították a munkahelyre, amióta egyre sürgősebbé váltak a hadihajók javításai. — Ha olvastad volna — mondta ebéd után Pier, — akkor tudnád, hogy Adolfnak nem vette el az étvágyát sem Franciaország, sem Lengyelország. Neki Európa, neki a világ kell. Az oroszok olvasták, Sztá- linék biztosan olvasták Adolf könyvét. — Azért kötöttek szerződést velük, mi? Sztásek hangjában maró gúny volt, s egyáltalán nem számított arra, hogy a francia igennel válaszol. De Pier igennel válaszolt: — Azért. Azért, hogy időt nyerjenek. Időt a felkészülésre, az ellenállás megszervezésére. Időt, ami életet jelent. — És közben küldik az olajat a német hadiiparnak?! — Küldik, mert nem akarják, hogy olaj helyett megegyék az ukrán földet, a közép-oroszországi búzamezőket és az Uralt. — Szép elmélet, de ez nem vígasztal meg bennünket, lengyeleket... — Ha az oroszok a németek ellen harcolnának, gondolkoznál egy percig is azon, hogy hozzájuk szökj-e? — kérdezte már kicsit ingerülten a francia. — Hitler ellen még az ördöggel is ... — Na végre! — könnyebbült meg Pier. — Nézd Sztásek, én becsületszavamat adom, hogy Hitler ellen fogunk harcolni, ha hozzájuk szökünk. A következő napok elég mozgalmasak voltak. Munkába menet és munkából hazafelé újra meg újra német páncélos egységekkel találkoztak. (Folytatjuk)
