Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
«. «Mal 1910. május S. kedd Újabb töltőállomások épülnek AFOR-TERVEK A MEGYÉBEN A, Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban vitatta meg az Ásványolajforgalmi Vállalat tevékenységéről. fejlesztési terveiről és problémáiról készített tájékoztató jelentést. A kőolajtermékek belföldi értékesítését végző vállalat tevékenysége összefügg a népgazdaság minden ágával, ezért közérdek az igények minél zavartalanabb, hatékony eszközökkel és a legcélszerűbb módon való kielégítése. Az ÁFOR-nak országosan 147 kirendeltsége és 380 közúti üzemanyagtöltő állomása bonyolítja le a munkát. A hálózatot 189 benzinkút és 1200-nál több háztartási tüzelőolaj-árusítóhely egészíti ki. A vállalat forgalma 1958 és 1968 között megháromszorozódott és tavaly már 3 millió tonna volt. A következő tervidőszak végére a jelenlegi forgalomnak a kétszeresére számíthatunk. Az igények növekedése mellett, sajnos, elmarad a hálózat fejlesztése. A vállalat nem rendelkezik elegendő fejlesztési alappal, beruházásai csak lassan térülnek meg. Ezért is fontos az értékesítő hálózat átfogó rekonstrukciója és erőteljes fejlesztése. Ami közelebbről megyénket illeti, a vállalat forgalmának a 7 százaléka itt bonyolódik le. A forgalmazásban tíz kirendeltség, 21 közúti töltőállomás és 23 falukút működik közre. A forgalom évenként 2 százalékkal nagyobb ütemű az országos átlagnál. Az 1962. évi 10 ezerrel szemben tavaly már 26 ezer tonna motorbenzint értékesítettek, míg a gázolaj forTúlzásba vitt könnyelműség D‘ I élidő. Kopogtatás után benyitok a községi tanácsház egyik irodájába. Ahogyan illendő, köszönnék is, de nincs kinek. Négy íróasztal megpakolva, az írógépben több példányban félig kész jegyzőkönyv, a fogason egy női táska és egy almával telj necc-szatyor. De minek is soroljam? Ülőhellyel kínáltam magam, letelepedtem. S akkor nyílt az ajtó és egyidejűleg hárman érkeztek az ott dolgozók közül. Egyikük barátságosan kérdezte: — Tessék, mit akar? — Nem akarok én semmit, kérem, csak a gazdátlan iroda őrzésére szegődtem ... — válaszoltam félig tréfásan. • Városi tanács épülete, ' az egyik járás székhelyén. Ezúttal kollégámmal kopogtattunk a titkárság irodájába. A „tessék” ugyan nem hangzott el, de az ajtó engedelmeskedett. Egy-kettőre felmértük a szoba tartalmát: a fogason fekete műbőrkabát. Az egyik asztalon női kézitáska és számos irat. Talán a legfrissebb közöttük, amely így kezdődik; „A 10/1969. számú vb-határo- zat 4. pontjának végrehajtásáról jelentem ...” Az írógépben ugyancsak félbehagyott jegyzőkönyv. A másik asztalon egy nagy I füzet, benne... Éppen kiemeltem belőle j gazdájának az önsegélyező csoportbeli tagságáról tanúskodó könyvecskét, amikor nyílt az ajtó, megérkezett az iroda egyik dolgozója. Bemutatkozásunkat természetes közvetlenséggel fogadta és — nem volt meglepődve. Magyarázatként azért megjegyezte: — Csak pár percre szaladtam le az üzletbe... — Valamivel több volt az... — utaltunk várakozásunk idejére. A tisztviselőnő az óráját hívta segítségül: — Hát igen, pont egy fél órája, hogy lementem. — És ha eltűnne egy akta? — Másolattá!, illetve több példányban készül itt minden! — Nem félti a kabátját, a táskáját, az írógépet? Mert bútorostól, mindenestől kirámolhattuk volna az irodát. — Á, ilyesmi nem történhet meg. Nem olyan emberek élnek itt — mondta kedélyesen. * Ugyanabban a város- ^ kában tisztelegtünk a járási pártbizottságon is. Méghozzá kétszer; délelőtt és délután. A munkatárs, akit kerestünk, szintén záratlanul, gazdátlanul hagyta irodáját. Ott időzve is játszadoztunk a gondola ttaí, mely szerint: alkalom szüli a tolvajt. És totózgattunk, vajon mivel lenne érdemes kezdeni a kiürítést; a csinos rádióval-e, vagy a tv-készülék- kel, melynek tetején egy takaros ajándékhordócska díszeleg. Végül is beértük a kis hordó csapjával és dugójával. (Átvehető a titkárságon !) • lm komolyra fordítva ^ a szót; Túlzásba vitt könnyelműségről vallanak az említett tapasztalatok amelyek sorát sajnos, hosszan lehetne folytatni még. Amolyan átesésféle ez a ló túlsó oldalára. Volt ugyanis időszak — bizonyára sokan emlékeznek rá —, amikor az éberséget vittük túlzásba. Mi lenne azonban, ha, akik érintve érzik magukat, a túlzásokat elkerülve, megtalálnák azt a helyes arányt, amelynek jóvoltából nem lenne kitéve az esetleges „gyűjtőszenvedély” veszélyének munkahelyük berendezése, vagy akár a személyi tulajdonuk is? Nem szólva arról, hogy egy kicsit a rendszeretettel és a munkafegyelemmel is összefüggésben áll ez a túlzott köny- nyelműség. P. L galma 36 ezerről 81 ezer tonnára nőtt a megyében. Az egyik legnagyobb probléma a tüzelőolajszükséglet megfelelő kielégítése. A kirendeltségek egyrészt túlzsúfoltak, csekély a tárolótér, másrészt korszerűtlenek. Nehezíti az ellátást. illetve a szállítást jó néhány bekötőút teljesen elavult volta, mostoha állapota. Töltőállomás a megye minden nagyobb helységében üzemel. Ezek fejlesztése azonban elmaradt a gépjárműállomány növekedésétől. A megyében levő mintegy 10 ezer magánautó és motorkerékpár igen nagy terhet ró az állomásokra — leterheltségük az országosnál 49 százalékkal magasabb —. így feltétlenül szükség van újabb töltőállomások telepítésére. Annál is inkább, mivel a jelenlegi tervidőszakra előirányzott 13 töltőállomásból mindössze 8 épült csak meg. A jelenleg meglevő hálózatnak országosan az ötszörösére jelentkezik igény. Épp ezért, a beruházási rangsorban előnyben részesülnek azok a városok, községek, ahol a helyi szervektől kedvezőbb telepítési helyet, kivitelezői kapacitást és anyagi segítséget kap az ÁFOR. Bács-Kiskun megyében egy év alatt a háztartási tüzelőolaj-értékesítés a három és félszeresére emelkedett. s a tavalyi első negyedévben meghaladta a 7 ezer tonnát. A legutóbbi öt esztendőben megtízszereződött az olajkályhák ázáma, s napjainkban a megyében 25 ezer darab van belőlük. A fűtési idényre a még jobb ellátás érdekében újabb eladóhelyek, néhány töltőállomáson pedig kimérő oszlop létesítését vette tervbe az ÁFOR. Szorgalmazta a vb a tüzelőolaj házhoz szállításának a lehetőség szerinti megoldását is, legalább a megye öt városában. Megyénkben a kőolajtermékek értékesítése 1975-re előreláthatólag megkétszereződik. Jelentős hálózat- fejlesztésre, a tárolási helyzet javítására van tehát múlhatatlanul szükség. A távolabbi tervek közt szerepel Kecskemét és Kiskunhalas bekapcsolása az országos termékve- zeték-hálózatba, rekonstrukciók, korszerűsítés, tárolótér-bővítés, valamint 21 újabb töltőállomás létesíése. Az ezzel kapcsolatos beruházások költség- előirányzata az idei évben 14 millió, az elkövetkező öt év során pedig ösz- szesen 120—130 millió forintot tesz ki. Nem olcsó „mulatság:” a villamosítás Tanácsi és népfront- i tő veszteség iskolánként át- I badulás óta. Erről beszédes rendezvényeken éppúgy, mint jelölő , gyűléseken, vagy képviselői fogadónapokon ismét és ismét visszatérő kívánság: villamosítsák ezt és ezt a külterületet, tanyacsoportot, pusztai iskolát. Az óhaj sok területen valósággá is vált már, de még mindig jóval több a „fehér folt” — még helyesebben, kiterjedt tanyavilág —, ahol egyelőre csak álmodozhatnak villanyfényről. A villamosenergia-szol- gáltatás: közszolgáltatás. Hogy mindenki — minél előbb — részesülhessen áramellátásban: közügy. Viszont ezt a kétségtelenül helytálló elvet gyakran nehéz összeegyeztetni — esetünkben — az áramszolgáltató vállalattal szemben támasztott gazdaságossági követelményekkel. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi központjában tartott sajtótájékoztató alkalmával elgondolkoztatóan érdekes adatokat hallottunk ezzel kapcsolatban. A DÉMÁSZ-hoz tartozó területen — amely több mint 18 000 km2; határai: nyugaton a Duna vonala, délen és keleten a jugoszláv és román országhatár, északi, illetve északkeleti irányban pedig Tass, Örkény, Monor, Cegléd, Üjszilvás, Lakitelek, Csongrád, Csa- bacsűd, Kőrösladány és Vésztő községeket, illetve városokat bezáró vonal — 110 000 külterületi lakás található, amelynek csak 5—6 százaléka van jelenleg villamosítva. E tanyák — s ezen a realitásoknál ma radva tanyacsoportokat, sűrűbb településeket értsünk — villamosenergiával való ellátása néhány évvel ezelőtt megindult — ott, ahol erre a műszaki és anyagi lehetőségek aránylag kedvezőek voltak. Az „arányló" ” kifejezésnek itt jelentős tartalma van. Sok tsz, községi tanács és az érdekelt lakosság vállalta eddig is, hogy anyagi hozzájárulásával épüljön ki a szükséges nagy- és kisfeszültségű hálózat. E hálózaton átlag kilométerenként csak 5 (öt) fogyasztóval lehet számolni. Ennek következtében — annak ellenére, hogy a beruházás idegen eszközökkel történik — az amortizáció, az üzemeltetés és karbantartás költségei oly terheket jelentenek, amelyeknek a várható árbevétel messze alatta marad. A szolgáltató vállalatot érintő teher — saját szempontjából és fogalmazása szerint veszteség, — egy tanyai fogyasztóra esően évi 1000 forint. Az említett területen még mintegy 240 tanyai iskola nincs ellátva hálózati villamosenergiával. A villamosításhoz szükséges beruházás összege több mint 41,5 millió forint lenne, és a várható költségek, valamint árbevétel figyelembevételével a vállalatot érinlagosan évi 13 000 forint. Mint láthatjuk, nem olcsó „mulatság” tehát a tanyavilág villamosítása. Hogy azonban ott is — gondojunk az iskolákra s a közelükben sűrűbben elhelyezkedő tanyákra — előbbre kell lépnünk a vil- lamosenergia-ellátásban, nem kétséges. Az sem, hogy így is lesz. Ha lassabban megy, mint amilyen nagy a várakozás — a néhány gazdaságossági mutató érthetővé teszi. Városaink, községeink villamosításában, a termelőüzemek — ipariak, mező- gazdaságiak — energiaellátásában óriási lépéssel jutottunk előbbre a felszaadajtokat ismertettünk nemrég. Többek között, hogy például az egy lakosra eső villamosenergia-felhaszná- majdnem tizenegyszerese a két évtizeddel ezelőttinek! Az egy lakosra jutó villamosenergía-felhaszná- lás pedig jelzője egy ország iparosodási fokának és kulturális színvonalának. Ennek ellenére még — hazánk a fajlagos vil- lamosenergia-felhasználás szempontjából jóval az európai átlag alatt van. Az elmaradás pótlására komoly erőfeszítéseket teszünk, s ennek még bizony nehéz területe a tanyavilág villamosítása. —th —n Algériai táncosok díszelőadása Amatőrfilmek fesztiválja Nagykőrösi Városi Tanács | a SZOT. A legjobb alkotá- 1970. augusztus 16-án ren- sok kategóriánként is flí- dezi meg az egészségügyi- jazásban részesülnek. A munkavédelmi és ismeret- nevezési határidő 1970. jú- : terjesztő amatőrfilmek Hus A fümek bekmdési szemlelet. Nevezhető mm-1 , .. . augusztus den 1965 után készült " , u', auwsztus amatőrfilm. A filmszemlére \Nevezesi lapok a Nagy- különdíjat alapított az [körösi Városi Tanács V.B. j Egészségügyi Minisztérium, j művelődési osztályán igéin Magyar Vöröskereszt, és1 nyelhetők. Az 50 tagú Algériai Állami Népi Együttes díszelőadáson mutatta be műsorát a Fővárosi Operettszínházban. (MTI-foto — Friedmann Endre felvétele — K§) A mezőgazdasági és pénzügyi állandó bizottság együttes ülése Együttes ülést tartott hétfőn a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi állandó bizottsága. A tanácskozásom részt vett dr. Glied Károly, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Megvitatták a pénzügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály közös jelentését a termelő- szövetkezetek és szakszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról, a kedvezőtlen adottságú üzemek helyzetéről. Ezt kiegészítette a szanálási eljárás alá vont közös gazdaságok veszteségeinek pénzügyi rendezésére vonatkozó előterjesztése. Megállapították, hogy a szövetkezetek fennállásuk óta az elmúlt esztendőben értek el legjobb eredményeket, Az általános fejlődés mellett azonban tovább fokozódott a differenciálódás és 22 szövetkezet veszteséggel zárta a tavalyi évet £ szövetkezetek 86 százaléka a Homokhátságon gazdálkodik. A vitában több felszólaló megállapította, hogy a veszteséges gazdaságoknál a kedvezőtlen adottságokon túl szubjektív tényezők is közrejátszottak a mérleghiány keletkezésében. A végrehajtó bizottság a veszteséges szövetkezetek közül 14-ben rendelte el a szanálási eljárást. Erre a célra 4—5 tagú bizottságok alakultak, amelyek csaknem három hétig vizsgálták az érintett szövetkezeteket. Megállapításaikat írásban rögzítették, a közgyűléseken megvitatták. Több helyen, ahol a vezetés szervezetlensége, hozzá nem értése miatt már évek óta veszteséges a gazdálkodás, a tagság leváltotta a vezetőket. Az állandó bizottság által megvitatott témákat a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése is megtárgyalja.
