Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

1970. május 24, vasárnap 5. oldal A tanácsok munkájának továbbfejlesztése szerves í része az állami élet, a szocialista demokrácia tökélete- < sítését célzó törekvéseknek. Tanácsaink a megalakulá­suk óta eltelt két évtizedben eredményesen szervez­ték a szocializmus építését, hatásosan képviselték a la­kosság érdekeit. Ma már adottak a feltételeink ahhoz, hogy a tanácsokat és szerveiket, az államigazgatás egész mechanizmusát szocialista társadalmunk követel­ményeinek megfelelően a legcélszerűbben fejlesszük tovább. Mint a szocialista állam helyi népviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szervei, a tanácsok, részei a demokratikus centralizmus elvére épülő államappa­rátusnak, képviselik a területen élő állampolgárokat, s ugyanakkor önállóan kell, hogy dönthessenek a ha­táskörükbe tartozó ügyekben. Mindezek olyan államigazgatási szervesetet és veze­tést tesznek szükségessé, amelyek a leginkább képesek az adott területek, települések jellegéhes és szerepkö­réhez igazodóan az összehangolt, rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztést meghatározni, végrehajtását meg­szervezni a népgazdasági igények, célkitűzések és a te­rület lakossága érdekeinek alapján. Ez egyben maga­sabb szintű testületi munkát igényel, továbbá kisebb létszámú, de felkészültebb, hatékonyabb munkát végző , államigazgatási apparátust is kíván. i írta: Dr. Varqa Jenő a megyei tanács vb-elnöke Az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága még az elmúlt év elején megvitatta és elfogadta megyénk vo­natkozásában az államigaz­gatási területrendezés fő el­veit A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága szintén foglalkozott a megyei tele­püléshálózat fejlesztési ter­vezetével és a megyei párt­eb útmutatásai alapján a múlt év áprilisában részle­tes tervet dolgozott ki a közigazgatási hálózat kor­szerűsítésére. A terv készítésekor figye­lembe vettük azokat a ten­denciákat és befolyásoló té­nyezőket, amelyek hatására megyénk lakosságának egy része az elmúlt tíz év alatt a lakhelyét is megváltoz­tatta. Erőteljes volt a lakos­ságnak a városokba való beáramlása, szinte egy ki­sebb város lélekszámának megfelelő. Több mint 20 ezer személy költözött be öt városunkba. (Kalocsa la­kosságának száma 15 ezer.) Erőteljes beáramlás volt ta­pasztalható a magasabb színvonalú, fejlettebb kultu­rális, kommunális, egész­ségügyi ellátást nyújtó nagyközségekbe Íz. Ä várt­nál lényegesen gyorsabb üteművé vált a tanyai la­kosság beköltözése. Főleg az utóbbi 5—8 év alatt öt­venezren hagyták él a ta­nyát és költöztek be a kör­nyező városokba, községek­be. Ezt a mozgást is figye­lembe vevő tervünk időköz­ben részben már megvaló­sult, részint most van fo­lyamatban, illetve a követ­kező időszakokban kerül végrehajtásra. A terv tartalmazza a du- navecsei és a kiskunfélegy­házi járások megszünteté­sére vonatkozó javaslatot is. Ennek célja, hogy az egyes járások területe, la­kossága közötti aránytalan­ságok megszűnjenek, a jel­legnek megfelelő termelési körzet szerint csoportosul­janak, s a lakosság ellátása a felszabaduló eszközök ésszerű felhasználásával tovább javuljon. A községi tanácsok hatás­körének bővítése, a nagy­községek kialakítása, a já­rások közigazgatási terüle­tének az új feltételekhez és fdadatokhoz való igazítá­sa, az irányítási és hatósági jogkör, a jogi és pénzügyi önállóság bővítése olyan ál­lami, igazgatási egységek ki­alakítását célozzák, melyek hatékonyabban képesek fej­leszteni területüket, még gyorsabban, hozzáértőbben és kulturáltabban tudják intézni az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Mind­ez egyben együtt jár a la­kosság még intenzívebb érdeklődésével és ellenőr­zésével. Mint azt a Petőfi Népe is hírül adta már, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én kelt határoza­tával elrendelte a dunave- csei és a kiskunfélegyházi járás 1970. június 30. nap­jával történő megszünteté­sét. A megszűnő dunavecsei járás községei közül Apos- tag, Dunaegyháza, Dunate- tétlen, Dunavecse, Harta, Solt, Szalkszentmárton, Tass, Ojsolt községeket, a kalocsai járáshoz; Kunszentmiklós nagyköz­séget, Kunadacs, Kunpe- szér, Szabadszállás közsé­geket a kecskeméti járás­hoz; A kiskunfélegyházi járás községei közül Alpárt, Ti- szaújfalut a kecskeméti já­ráshoz; Kiskunmajsa nagyközsé­get, Csólyospálost, Jász- szentlászlót, Kömpöcöt, Szánkót a kiskunhalasi já­ráshoz rendelte átcsatolni. Ugyancsak 1970. június 30. napjával Gátér, Kun­szállás, Pálmonostora, Pe- tőfiszállás községi tanácsai­nak Kiskunfélegyháza járá­si jogú városi tanácsa irá­nyítása alá rendelését. Ez az intézkedés is bele­tartozik abba a sorozatba, amely az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszter­tanács határozata alapján a szocialista államépítés to­vábbfejlesztését szolgálja. A feladat körültekintő végrehajtása a megyei ta­nács vb intézkedési tervé­nek megfelelően folyik. A legnagyobb felelősséggel és szervezettséggel biztosítot­tuk a dolgozók elhelyezését, a felszabaduló anyagi esz­közök ésszerű és gazdasá­gos hasznosítását. A két járás megszűnése kapcsán, ezzel bizonyos összefüggésben kell szól­nunk a nagyközségek kiala­kításáról, szervezéséről is. A megyei tanács, illetve a végrehajtó bizottság ál­tal elfogadott távlati terv szerint három ütemben hajtjuk végre a nagyközsé­gek szervezését. Számuk összesen 25—27-re tehető. Az első ütemben 1970. ja­nuár 1-ével 12 községet nyilvánított a megyei ta­nács nagyközséggé. A má­sodik ütemben, ami össze­függésben van a dunave­csei és a kiskunfélegyházi járás megszüntetésével, to­vábbi 9 község nagyközség­gé szervezésére kerül sor. Ezek között van Dunavecse, Szabadszállás, Solt és Harta is. A harmadik ütemre fel­tehetően a jövő évben ke­rül sor. Tapasztalatként elmond­hatjuk, hogy kialakulóban van a megfelelőnek minő­síthető nagyközségi appa­rátus. Mint utaltam rá, a kis­kunfélegyházi járás meg­szűnésével sor kerül négy község városi irányítás alá helyezésére. Ezt az érintett községek és a város koráb­ban kialakult, az élet vala­mennyi területén jelentke­ző igen szoros kapcsolata indokolta. A most realizá­lódó fejlesztési tervünkben messzemenően figyelembe vettük a városokra váró (20.) _ Márta! — kiáltott, s nem titkolta csodálko­z ását. — Az előbb még nem is említetted, hogy be kell menned! — Sebesülteket hoztak. Szállj be Hans, hazaviszünk. A kocsiban ismét végiggondolta az imént látottakat. Vorobinné csakis az akkulumátort viheti, mit sem gon­dolva arra, hogy a vérebek a nyomában vannak. Va­lamit tenni kell... — Mire gondolsz Hans? — simult hozzá a lány. — Rád és rám. Kettőnkre, s az egy órával ezelőtti percekre. De ismét Vorobin, Irka, meg Janek jutott az eszébe, s a csomagot cipelő öregasszony. — Állj meg itt — szólt rá a sofőrre — innen gya­log megyek. — Hazaviszünk. Előbb letesztek engem, aztán a ko­csi hazavisz — mondta Márta, de Kloss agyában már kész volt az akció terve. — Nem, köszönöm, kedves, de most gyalog akarok menni. — Köszönöm Fritz — tette kezét a gépkocsivezető vállára, s a lány újra gyanakvó tekintetétől kísérve átvágott az úttesten. Figyelmeztetni kell őket — határozta el, s gépkocsi­val ennyi előny éppen elegendő volt számára, hogy Janekékat riaszthassa. Befordult az első keresztutcába, óvatosan hátrate­kintett, nehogy kövessék, aztán átvágott egy átjáró­házon. Az öreg épület körül nem tapasztalt semmi gyanú­sat. A lépcsőn már rohant felfelé. Az ajtón gyorsan le­kopogta a megbeszélt jelet. Iréné nyitott ajtót. Bizto­san hajat mosott, mert hajfonatai kibontva, még ned­vesen-tisztán omlottak vállára. Janek még aludt, a feje is be volt takarva. — Tűnjetek el — szólt már az ajtóból. — Menekül­jetek, Vorobinné már úton van hozzátok az akkumu­látorral, s nyomában az SD embere. Alig fejezte be, ismét kopogtak az ajtón, s néhány pillanatnyi döbbent csend után Vorobinné lépte át a küszöböt. Ugyanakkor lent az utcán gépkocsi féke­zett. Kloss az ablakhoz lépett, s látta, mint ugrálnak le a kocsiról az SD rohamosztagosai, az SS pribékjei. Egyszercsak feltűnt Stadtke is a kocsi mellett. Jól felismerte ilyen távolságról is. Mesterfogás — állapította meg. — Tehát nem csupán egy ember, ha­nem egész rohamosztagok kísérték Vorobinnét. Közben ismét az asszonyra nézett, aki értetlenül állt az ajtó mellett, kezében az ügyetlenül szatyorba rej­tett akkumulátorral, ami itt-ott ki is kandikált az új­ságpapírból. Csak a vak nem látta meg, s aki nem akarta, — dühöngött magában Kloss —. de nem volt ideje sem dühöngeni, sem gondolkozni. Stadtke embe­rei már a lépcsőházban voltak. Janek éppen akkor nyitottá ki a szemét, s egy pillanat alatt felmérte a helyzetet. Magára kapta a még vizes inget, nadrágot rántott, s kezében már ott volt a pisztoly. Irka a szekrényajtóval bajlódott. Csak Vorobin mama rakosgatta ki szatyrából a krumplit, amivel felülről letakarta az akkumulátort. — A rejtjelkulcsokat — dobta oda öngyújtóját Kloss Janeknek. Közben, maga sem tudta, miért, de eszébe jutott, hogy Jakubovszkijnak megígérte: együtt men­nek vissza Varsóba. Együtt? — gondolta keserűen, az­tán ismét Janekhoz fordult. — A rejtjelkulcsokat égesd el. Mi megkíséreljük fel­tartóztatni őket. Kezében gránátokat tartott. Gyorsan rángatta ki a biztosító szegeket. Egviket a másik után, aztán sorban eleresztette őket. a lépcsőn. Néhány másodpercnyi csend után megremegett az épü­let. Egyszer-kétszer. hatszor egymásután. Lent ordítás, hörgés, Közben erős füst lepte el a szobát. Egy pilla­natig azt hitte, hogy Janek égeti a papírokat, aztán rádöbbent Stadtke állati tervére: — Ki akarnak füstölni bennünket! — Folytatjuk—, kettős szerepkört. Ugyanis saját lakosságuk kommu­nális, kulturális, egészség- ügyi, szociális ellátásán túl, lényegében ugyanezen funkciókat kell betölteniük a környezetükben levő köz­ségek vonatkozásában. Terveink között ezért szerepel a városhálózat to­vábbi fejlesztése. Főként egyes Kecskemét környé­ki községek és a város kap­csolatának erősítése. Ter­mészetesen, ezeket az el­gondolásokat az érintett községek lakosságával, párt-, állami- és társadal­mi szerveivel kívánjuk megtárgyalni. Ügy vélem, megalapozot­tan számolhatunk a lakos­ság egyetértésével, hiszen számtalan előny származik majd abból, hogy közigaz­gatásilag magasabb szintű ellátást biztosító városhoz tartoznak. A fogadó város­nak is előnyt jelent ez, mi­vel a többi között megol­dódna a családiház-építés- sel kapcsolatos jelentős épí­tési telekigény. A változtatásokkal me­gyénk tanácshálózata 5 já­rásra, jelenleg 5, illetve várhatóan 6 városra, mint­egy 25—27, a városhoz ha­sonló szerepkört ellátó nagyközségre és 65—70 nagyközségnek nem minő­sülő községre épül. A jelenlegihez viszonyít­va ezek az intézkedések lényeges fejlődést hozhat­nak, hiszen a lakosság több mint kétharmadát maguk­ban foglaló városok és nagyközségek jelentős jog­körökkel rendelkeznek a íakosság kommunális, kul­turális egészségügyi, szo­ciális, stb. igényeinek hely­beli kielégítéséhez. A dunavecsei és a kis­kunfélegyházi járás meg­szüntetését tehát a fenti érvek indokolják. E járá­sok a felszabadulás óta, de különösen az utóbbi 10 év­ben sokat fejlődtek, elér­ték, de több vonatkozásban meghaladták a megye ál­talános fejlesztésének szín­vonalát. A két járás megszűnése­kor nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetét mondjunk valamennyi választónak, választottnak, a köz szol­gálatában tevékenykedő­nek, a járási, községi párt- bizottságoknak és tanácsok­nak, a társadalmi és tö- megszervezeteknek, a gaz­dasági és egyéb egységek­nek, a tanácsi apparátus dolgozóinak, akik odaadó közreműködésükkel hozzá­járultak a területek fejlő­déséhez, egész építőmun­kánk sikereihez. Kérjük, hogy szocializ­must építő közreműködé­sük és felelősségérzetük le­gyen továbbra is töretlen. Segítsék a helyi tanácsi feladatok megvalósítását. A szocialista demokratizmus növelése az állami életben, szocialista célkitűzéseink megvalósítása együtt jár a fokozottabb hozzáértés, fe­lelősség követelményével, az apparátus munkája irán­ti nagyobb igényekkel. Tudjuk, hogy megyénk állampolgárai, közösségei, választott és kinevezett közéleti munkásai meg fog­nak felelni e várakozás­nak. Ennek legjobb biztosí­téka pedig az lehet, ha to­vább erősödik a közéleti tevékenység és demokratiz­mus, s alkotó eleme to­vábbra is a tömegkacsola- tok ereje lesz. Azon mun­kálkodunk, hogy a jövőben is pártunk és kormányunk útmutatásai szerint dolgoz­zunk, s feladataink végre­hajtásával teljesítsük né­pünk, szocialista hazánk iránti kötelességeinket. Tekinfse A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON A CHEMICAL ÉPÍTŐ-VEGYIANYAGOKAT GYÁRTÓ VÁLLALAT legújabb építőipari, vegyi, segédanyag- és műanyag termékeit (A 3-as építőipari pavilon mögött.) 3943

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents