Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

1970. május 21, csütörtök 3. oldal 89 n Összefogott az ország (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. P. Szabó Gyula, ár- vízvédelmi kormánybiztos, a megyei tanács vb-elnök- helyettese arról tájékozta­tott, hogy szerda reggeltől a kitelepített falvakba tar­tozó minden 20 és 40 év közötti férfit visszaszállíta­nak a mentési munkákhoz, a helyi polgári védelmi alakulatok irányítása alá. — A fertőzésveszély rend­kívül súlyos — mondotta. — Az elöhtött 120 ezer holdnyi területen hozzáve­tőlegesen háromnegyed mil­lió apróvad pusztult el, a szabolcsi vadállomány egy- harmada. Eddig körülbelül félezer szarvasmarhát ta­láltunk, s volt olyan hely, ahol 400 birka pusztult el egy hodályban. A víz szennyeződhetett temetők­től, állati hulláktól és a legújabb jelentések szerint félezer mázsát kitevő nö­vényvédőszertől. Ahogyan folyik le a víz és melegszenek a pocso­lyák, meg a sár, úgy nő tovább a fertőzés veszélye. Ezért a visszatelepülő, il­letve a visszatelepítést elő­készítő lakosságot kötele­zően tífusz elleni védőoltá­sokkal látjuk el. Mérgezést eddig nem jelentettek. Sajnos, most már halot­takat is kell említenem. Jánkmajtison három em­bert találtunk a romok alatt, meghalt egy munkásőrünk is... Csak a fegyelem, a szer­vezett védekezés segíthet. A mérgezett területekre való visszaszökdösést — bár emberileg érthető — meg kell akadályozni. Min­denki látni akarja ottho­nát, menteni, ami menthe­tő, de úgy csak súlyosbod­hatna a helyzet. 4. Szamos és a Túr visz- szavonul medrébe az elön­tött területekről, a délelőtti eső már nem okozott ára­st* -ÍS Záhonytól Tokajig egyéb­ként majdnem a töltés ko­ronájáig ér a víz. Tegnap délben Tokajnál 3 kilomé­ter széles volt a folyó. A városka házait, amelyek jó­val alacsonyabban feksze­nek a víz szintjénél, kör­gátakkal védik. A védelem vezetője rendkívül szűksza­vúan nyilatkozott: Borsod megyében is árvízveszély van, a Tiszán harmadfokú készültséget rendeltek el, a gátakat nyúlgáttal erősítik meg. dást. A védelmet a Tiszá­hoz összpontosították, mint­egy 250 kilométer hosszan védik a gátakat. A Bajai Vízügyi Igazga­tóság embereivel Kisvár­dán találkoztunk szerdára virradóra. Sajtos Mihály, az egyik mentőosztag veze­tője úgy nyilatkozott, hogy valamennyien egészségesek, sérülés nem történt és a rájuk bízott gátszakaszt si­keresen megvédték. Azt üzenik a hozzátartozóknak, hogyha nem vezénylik őket a Maroshoz, akkor e hét végére hazatérnek. — Nálunk nem lesz baj — mondta. — A vízmagas­ság megközelíti a 8 és fél métert, de kivédjük. 5. Kedden hajnalban a ti- szaugi hídnál a töltésen egy karóval megjelöltük azt a helyet, ameddig akkor ért a víz. Visszafelé sehol sem láttuk a karót. Az első árhullámok már elérték a megyehatárt. Baranyi Pál Emberségből példát Sxéles körű összefogás az árvízkárosultakért Szerdán a reggeli órák­tól kezdve alig győztük je­gyezni az értesüléseket. Ki gyorsan ad, — két­szer ad — felkiáltással az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Széchenyi bri­gádja jelenti: „Kilencünk- ben egyszerre érlelődött meg az elhatározás. A mai napon első lépésként 500 forintot fizettünk be a rá­dió által közzétett csekk­számlára. Baján, a Duna partján már mi is sok ve­szélyt éltünk át, ennek el­lenére, a szatmári hirtelen áradást csak megérteni próbáljuk. Az Alsóduna­völgyi Vízügyi Igazgatóság brigádjainak és dolgozóinak elhatározása alapján, a Pe­tőfi Népén keresztül, fel­hívjuk az ország szocialis­ta brigádjait, hozzánk ha­sonlóan keressenek kap­csolatot az árvízsújtotta terület és környékének bri­gádjaival a támogatás módjának meghatározásá­ra. Segítséget szeretnénk nyújtani az anyagi támo­gatáson kívül ruhanemű­vel és — ha szükséges — gyermekek gondozásával is. * ötórai munkabérünkkel, összesen mintegy 40 ezer forinttal szeretnénk enyhí­teni a bajbajutottak gond­ján — adják hírül a Kecs­keméti Szolgáltató- Javító- és Vegyesipari Vállalat dol­gozói. * A TOT felívására a kecskeméti T' -ekvés Tsz gazdád az elsők között csat­lakoztak az árvízkárt szen­vedett termelőszövetkeze­tek megsegítéséhez. A kö­zösből 100 ezer forintot ajánlottak fel, a tsz-gaz- dák pedig saját zsebükből 40 ezer forintot küldenek bajbajutott társaik támo­gatására. * A kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz-ből közlik: a felső-tiszai árvízkataszt­rófa által sújtottak megse­gítésére a közös alapból 50 ezer, a dolgozó tagok sze­mélyenként 50, — összes­ségében ugyancsak mintegy 50 ezer — forintot ajánlot­tak fel. 4c A Kecskeméti Szerszám- és Gépelemgyár nyolcvan­egy tagú KISZ-szervezete 5 ezer forintot küld, ezen­kívül ruhaneműt gyűjtenek a dolgozók együttérzésük, segíteni akarásuk jeléül. * Brigádonként röpgyűlést tartottunk tegnap — tele­fonálják az apostagi Du­na Tsz-ből. A tsz párt- és gazdasági vezetőinek indít­ványára tagságunk egy- emberként vállalta, hogy a május havi kereset 2 szá­zalékát az árvízkárosultak javára küldi. Ez az ösz- szeg 20 ezer forintot tesz ki. 4c Az Építési és Szerelőipa­ri Vállalat dolgozói egy családi ház felépítésével kívánnak segíteni. S így sorolhatnánk még hosszan a munkahelyeket: gyára­kat, tsz-gazdaságokat, in­tézményeket. amelyeknek dolgozói masztják példáját. cselekvéssel tá- alá emberségük P. I. Átvirrasztott éjszaka a Maros mentén Hetvenöt kilométeres védelmi vonal A Maros Makónál egy nap alatt 166 centimétert áradt és ezzel szerdán reg­gel elérte a 600 centiméte­res magasságot, amely 20 centiméterrel meghaladta az 1932-ben észlelt maxi­mumot. A Csongrád me­gyei árvízvédelmi területi bizottság felhívására a szerdára virradó éjszakát hat Maros menti község la­kossága felöltözve virrasz­tóba át. Apátfalva, Fe- rencszállás, Kiszombor, Kü- bekháza, Magyarcsanád és Nagylak községekben ren­delték el ezt az intézke­dést a maximális biztonság érdekében. Kiköltöztetésre azonban eddig nem került sor. A Maros mindkét ol­dalán összesen 75 kilomé­ter hosszúságot kitevő gá­takon újabb erőket vontak össze. Éjjel-nappal homok­zsákok tízezreit szállítják az alacsonyabb töltésvona­lak magasítására. Öt alkal­mi homokbányát nyitottak, ahol megállás nélkül töltik a zsákokat. Az Alsótisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság­hoz Romániából érkezett jelentések szerint a folyó aradi szakaszán már meg­kezdődött a tetőzés utáni lassú apadás. (MTI) BUKAREST Nyolc napja pusztító ro­mániai árvíz — főleg Észak- és Közép-Erdély, valamint Moldva térségé­ben a helységek százait árasztotta el részben, vagy egészében; köztük olyan nagy városokat, mint Ma­rosvásárhely, Gyulafehér­vár, Szatmár, olyan fon­tos ipari központokat, mint Dej, Gherla, Segesvár. Az árvízsújtotta vagy veszély­nek kitett területekről ked­dig 23 000 családot költöz­tettek ki. Az elemi csapás több tucatnyi emberáldoza­tot követelt. Az okozott ká­rok több milliárd lejes nagyságrendűek. (MTI) A Népfront az árvízkárosultakért A Hazafias Népfront or­szágos tanácsának titkár­sága kétmillió forintot ajánlott fel az árvízkáro­sultak megsegítésére. A titkárság felhívta a budapesti és a megyei népfrontbizottságokat, hogy a maguk területén támo­gassanak minden olyan kezdeményezést, amely a károsultak megsegítését szolgálja. (MTI) lök a Csongrád és Békés megyei hallgatókkal együtt Szegeden, kihelyezett osz­tály keretében kezdhetik meg tanulmányaikat. Előkészítő tanfolyam népművelőknek A Népművelési Tanács-1 A felvételi vizsgán ^ si- adó szervezésében egyhetes J kerrel helytálló népműve tanfolyam kezdődött Kis­kunfélegyházán azoknak a népművelőknek, akik a Művelőésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében most kezdik meg tanulmá­nyaikat a debreceni tanító­képző népművelő-könyvtá­ros szak levelező tagozatán. Gila János népművelési csoportvezető tájékoztatta a részvevőket az országos népművelési konferenciáról, Szamosfalvi Imre tanács­adó-vezető pedig megyénk legfontosabb közművelődési problémáiról tartott elő-! ponti eseménye: Vegyiháború Indokína frontjain Rinascita című olasz A Rinascita lap írja: 1969. április 18-a és má­jus 2-a között az Egyesült Államok repülőgépei „lomb- talanító szerekkel” szórták be a kambodzsai gumi-, ba­nán- stb. ültetvényeket, ezenkívül gyümölcsösöket és erdőket. Egészében 175 ezer acre földet tettek tönkre. Pfeiffer és Westing, amerikai egyetemi tanárok, aki­ket elkísért a francia Jean Lavóréi, biofizikus és bota­nikus professzor, Kambodzsába utaztak azzal a célkitű­zéssel, hogy megvizsgálják; milyen hatást gyakorolt a vegyiháború erre az országra, a hazatérésekor tartott előzetes beszámolójában Westing úgy becsülte, hogy a károk 12 millió dollár körül mozognak. „A permetezé­sek — jelentette ki — nem csupán a gumiültetvényeket károsították meg súlyosan, hanem a gyümölcs- és zöld­ségtermést is, az érintett területen elszórt nagy számú kis településeken. A gyakorlatban ezen a vidéken mind a 30 ezer lakos paraszt, akiknek a mezőgazdaság a megélhetést jelenti. Ezeknek az embereknek a szeme előtt fonnyadt el és pusztult el a termés. S mennyivel rosszabb lehet a helyzet Dél-vietnam szerencsétlen népe számára, ahol a földet mélyebben és rendszeresebben permetezték. Olyan hosszúlejáratú gazdasági kár érte őket, amelynek borzalmasságát nehéz teljesen felfog­nunk. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy az amerikai műgumiipar, amely közismert ellenérzéssel vi­seltetik a természetes gumi iránt, nem nyújtott-e se­gédkezet a dél-vietnami és kambodzsai gumiültetvények lerombolásában.’? Egy gyermek vese nélkül 4^^ __ 2 Ha a kilencéves Stephen Garatt az angliai King’s WLyinnben (Norfolk) csak egyetlen egyszer is lekési az 1,25 órás vonatot, az életé­be kerülhet. Az angol vasutak pontosságától függ az egészsége. Ugyanis ez a vonat viszi a kisfiút hetente kétszer a 170 km-nyire fekvő Londonba, ahol a Guy’s kórházban minden alkalommal 13 órára műveséhez csa­tolják. Stephen Garattnak nincs veséje. Mindkettőt ta­valy novemberben operálták ki. Azóta a művesének köszönheti életét, ez a készülék tisztítja vérét és tartja őt életben. Sajnos, Angliában túl kevés a művese, és a legköze­lebbi ilyen készülék Stephen Garatt számára London­ban érhető el. A sorssúj tóttá szülőknek a londoni orvo­sok csak halvány reménységet tudnak nyújtani. — „Stephen eszményien alkalmas veseátültetésre” — mondja a kórház főorvosa. — „Egy ilyen műtét nála 90 százalékos sikerrel kecsegtet. Sajnos, mindaddig nem si­került veseadományozót találnunk a kisfiú számára.” A lebegő város Europeo A Nápolyi-öböl partján fekvő Pozzuoli olasz város egyszer egy-két centimétert emelkedik, másszor ugyanannyit süllyed. A lakosság már megszokta, ügyet sem vet a különös ingadozásra. Ügy tűnt, a város vulkanikus folyékony magmapárnán terül el. A legutóbbi félévben azonban Pozzuoli 87 cen­timétert emelkedett, repedezni kezdtek a házfalak, és a városi csatornahálózat csövei, a lakosság most már megriadt, s pánik tört ki, amikor a helybeli halászok, nyilván vulkáni gázoktól elpusztult halak tömegét fog­ták ki hálóikkal. Pozzuoli 25 kilométerre fekszik a már 26 éve „ki- aludtnak’’ tartott Vezúvtól. Olasz szeizmológusok felté­telezik, hogy a Pozzuoli vidéken észlelt szeizmikus je­lenségek valószínűleg a Vezúv tevékenységének feléle­désével függnek össze. Ha azonban nem így van, akkor véleményük szerint Pozzuoli egy másik tűzhányó köz­pontja fölött fekszik, s e vulkán bármelyik pillanatban kitörhet. A pánik kitörését követő három napon belül a város 70 ezer lakosa közül 25 ezren elhagyták Poz- zuolit. Akadtak itt is olyanok, akik semmiképpen nem haj­landók elhagyni hajlékukat, mert a távlatnélküliséget szörnyűbbnek vélik a tűzhányó kitörésénél. Jól tudják, hogy az olasz kormány közömbös a hontalanok problé­máival szemben. Procolo Gardazione pozzuoli halász példát is tud rá; két évvel ezelőtt több ezer sziciliai paraszt maradt hajléktalanul földrengés következtében, s mindmáig sátortáborokban élnek. Összeállította: K. A. Kiosztották a BNV díjait Tizenkét nagy díj, nyolcvan vásárdíj A Budapesti Nemzetközi Vásár első hivatalos köz- Kelemen adást. A tanfolyam további v'.szében a felvételi vizsga a* "agát ismertetik az elő­adók és számos gyakorlati feladatot, például filmvitát, klubest szervezését stb. ol­danak meg. Lajos, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese szerdá" reggel a Gundel Étterem­ben ünnepélyesen átadta a Fővárosi Tanács nagydíjait ! terméknek ítélték oda és a vásárdíjakat. 1 „Budapesti Nemzetközi Vá­Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár díjaira mint­egy 10 vállalat megközelí­tően 500 termékkel pályá­zott. A szakzsüri javaslata lapján 12 gyártmány kap a meg a „Budapest Fővá­ros nagydíját ’, ezenkívül 8? sár 1970” díjat. Nagydíjat kapott egyebek közt a Ba­romfiipari Országos Válla­lat bontott kidolgozású broiler pulykája, s a Fém­munkás Vállalatnál készült - alagútzsalus rendszerű akóépületekhez való — homlokzati térelhatároló falak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents