Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Röviden meg, amelynek szakemberei nemrég el is utaztak Csehszlovákiába az építkezés . , ... , , - , , , , . színhelyére. A 200 köbméAz elmúlt evben szerző- magyar külkereskedelmi dést írtak alá Csehszlová- szervek. A kivitelezés mun- teres térfogatú akvaglobusz kiával egy Moravaniban lé- kájával az Országos Víz- típusú víztorony szállítását tesítendő ipari szennyvíz- ügyi Hivatal Dunántúli az OVH Lajosmizsei Víztisztító telep építésére, a Vízépítő Vállalatát bízták gépészeti Vállalat végzi. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ottó Munkaerőgazdálkodás NAPJAINKBAN a bezélgetések, viták rend- zeres témája a termelé- enység. Természetesen zúttal nem csupán a azdasági vezetőkről, köz- azdászokról van szó — iszen azok azelőtt is izsgálták ezt a témát —, anem a politikai és tár- adalmi élet minden te- ületéről, a dolgozók szé- es rétegéről. És hogy székben a körökben is íeszédtéma a termelékenység, az már igen örvendetes. Ha szűkebb körben vizsgálódunk, megállapít- íatjuk, hogy az országo- ;on belül megyénkben em növekedett kellő mérőkben a munka hatékonysága, a többletterme- és mintegy 80 százaléka az elmúlt esztendőben létszámnövekedésből származott. Ennek okát vizsgálva számos szubjektív ás objektív tényezővel találkozunk. SOKSZOR hallani — politikai és gazdasági fórumokon is —, hogy ha icsak egy kicsit jobban ‘dolgoznánk, komoly mértékben javulna a termelékenység. A megye üzemeiről pedig — kevés kivétellel — nem mondhatjuk el, hogy javult a munkafegyelem. Ehhez nyomban hozzáfűzhetjük azt is, hogy a vállalatok nem éltek kellően a fegyelmezés lehetőségével. Fegyelemsértésért elbocsátást jóformán nem is alkalmaztak, s az esetek 80 százalékában a legenyhébb büntetéseket alkalmazták. Természetesen nem marasztalhatjuk el egyértelműen emiatt valamennyi üzem vezetőjét, hiszen a munkafegyelem, a nagyarányú munkaerő-vándorlás miatt is jelentősen romlik. A tömeges munkahely-változtatások pedig gátolták a termelékenység emelését, hiszen míg az új munkaerő megszokja az új munka- körülményeket, elsajátítja a számára ismeretlen munkafolyamatokat, és eléri a megfelelő normaszintet a termelésben, hónapok telnek el. A vállalatok gazdasági vezetői ezért a munkásvándorlás csökkentését — igen helyesen — az anyagi ösztönzők növelésével a munka- és szociális körülmények javításával, a törzsgárda fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésével igyekeztek elérni. A munkaerő-gazdálkodásban ugyanakkor megyénkben is tapasztalhatók új vonások. Legnagyobb gondot például a nehéz fizikai erőt igénylő munkahelyek létszámmal való feltöltése okozza, ugyanis egyre kevesebben vállalnak ilyen munkát. Az üzemek többsége ezért az idén már jelentős erőfeszítéseket tesz az anyag- mozgatás, rakodás stb. gépesítésére. ÁM NEMCSAK ez készteti az üzemek vezetőit a nehéz fizikai munkát igénylő folyamatok gépesítésére, hanem az is, hogy a más területen jelentkező munkaerőhiányt pótolják. A termelés intenzív módon való növelése egyre több szakmunkást igényel. Az ipari- tanul ó-képzés — bár az idén beiskolázott gyerekek száma már meghaladja az ötezret — nem tudja pótolni teljesen a hiányt, ezért sok helyen, mint például az AKÖV- nél, felnőttszakmunkásképzést szerveztek. A dolgozók körében terjed a két szakma elsajátítására való törekvés, számos üzemben pedig speciális tanfolyamokat is szerveznek. Jó néhány helyen befejeződik az üzem bővítése, illetve rekonstrukciója. Ezek egymaguk mintegy 2 és fél ezer új, jórészt szakképzett munkaerőt igényelnek. Ilyenek példáid, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregysége, a Szerszám és Gépelemgyár, a Fémmunkás Vállalat, Baján a Kismotor és Gépgyár stb. Mindez látszólag a „vándormadaraknak”, munkai egy elem-lazítók- nak kedvez. Csakhogy ma már nem becsülik az üzemekben — sőt fel sem veszik azokat — akik túl sokat változtatták munkahelyüket. S főleg nem fizetik azt a bért számukra, amiért otthagyták a másik vállalatot. AZ ÜZEMEK vezetői jól tudják, hogy a termelékenység nemcsak az eddig vázoltakon múlik, hanem sok függ a vállalat irányításától, a termelés szervezettségétől, a folyamatos anyagellátástól. A létszám-megtakarításnak azonban itt is jelentős szerepe van. Egyes helyeken például üzemrészenkénti gyártmány-szakosítást kívánnak megvalósítani. Másutt a létszám jobb kihasználására munkaerő-átcsoportosításokat hajtanak végre. Ilyen üzem többek között a Kecskeméti Konzervgyár. Néhány gyárban már olyan szintre jutottak, hogy az üzemszervezési feladatok végzésére külön szervezési osztályokat, csoportokat hoztak létre, s a jó gyakorlati tapasztalatok arra ösztönzik a vezetőket, hogy ezeket az osztályokat tovább erősítsék. BÄCS-KISKUN megyében a harmadik ötéves terv kezdetén még jelentős foglalkoztatottsági gondok megoldását kellett célul tűzni a megyei pártértekezletnek. Igaz, néhány községben még ma is adódnak ilyen problémák, a fő gond azonban már a munkaerővel való okos gazdálkodás, az ipar intenzív fejlesztése, a munka termelékenységének emelése. Nagy Ottó A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A teljes foglalkoztatottság útján 1969-ben gyorsan emelkedett a megyében foglalkoztatottak száma és ez a növekedés ma már több, mint eltolódás a mező- gazdasági és nem mező- gazdasági népesség között. Mert ha az állami gazdaságok dolgozóinak és a tsz-tagoknak a száma csökkent is az elmúlt évaz iparban 1 az építőiparban a kereskedelemben Az iparban, kereskedelemben, közlekedésben és a szolgáltató iparokban összesen kb. 84 ezren dolgoztak tavaly, vagyis többen, mint a megye állami gazdaságaiban és térben, ugyanakkor emelkedett azoknak a száma, akik állandó vagy átmeneti jellegű munkát vállaltak a tsz-ekben. Az állandó munkavállalók számának az emelkedése egymagában is ellensúlyozta a tagságban bekövetkezett kisebb csökkenést. ezer fő 1968—100 58.1 106 7.5 116 14.0 107 melőszövetkezeteiben együttvéve. Ez utóbbiak együttes létszáma ugyanis 80 ezer. A létszámemelkedés aránya az építőiparban volt a legalacsonyabb: nem kevesebb mint 16 százalék egy év alatt. A munkások száma 400 fővel, a többi dolgozóé 600 fővel volt nagyobb az egy év előttinél. A növekedés ütemének a sorrendjében a szolgáltató vállalatok állnak a második helyen, 7,4 százalékkal. A megye iparában több mint háromezerrel — 5,6 százalékkal — emelkedett a dolgozók száma, ezen belül a munkásoké 4,5 százalékkal. Ugyanakkor az ipari termelés csak 5,3 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a termelésnek és a termelők számának egymáshoz mért növekedése kedvezőbb volt a megyében, mint országosan. A. L. A tanácskozás országos jellegűvé vált a Veszprém megyei Peremarton gyártelep művelődési otthonában. Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár, Somogy megyei, budapesti mező- gazdasági szakemberek hallgatták meg a Peretrix C, K, P és F növényvédőszert bemutató ankét előadóját. Régóta keresett vegyianyag kerül — rövidesen — a mezőgazda- sági nagyüzemekbe a pe- remartoni gyárból, ahol erőteljesen törekednek az új keresésére. A kerti veteményekre — paprikára, paradicsomra — szőlőre, gyümölcsre, egyaránt kiválóan alkalmazható szerről tanácskoztak. Az anyag nemcsak, hogy emeli a terméshozamokat, hanem rövidíti a beérés idejét is. Különösen fontos ez a primőrök termesztésénél, a piac és az árak alakulása szempontjából. A foglalkoztatottak száma és növekedése 1969-ben Peretrix A vegyi anyag csökkenti a fagyérzékenységet is. A témával már régóta foglalkoznak a mezőgazdasági kutatók. 1935— 1938-ban már kidolgozták az olyan permetezőszerek alkalmazási módszereit, amelyek elősegítik a terméshozamok növekedését. Azóta többször folytak hasonló kísérletek, öt esztendővel ezelőtt a Pest- Nógrád megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomása felújította a fontos témát. Tavaly hasznos, megbízható partnerre talált a peremartoni vállalatban. így most már közösen végezhetik a fejlesztési feladatokat és a nagyüzemi kísérleteket. A Peretrix alkalmazásával a mezőgazdasági üzemek 5—15 százalékos ter- termésnövekedésre számíthatnak. Egy holdra 15 —20 kilogram szer szükséges és 1—3 alkalommal permetezhetnek vele az igényeknek megfelelően. A mezőgazdasági nagyüzemek azt várják az új vegyszertől, hogy kis ráfordítással a költségek többszörösét fizeti visz- sza, terméshozam növekedés formájában. TELEX A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat megkezdte géptelepének rekonstrukcióját. A beruházás első ütemében négyrészes műhelycsarnok épül, futódaruval felszerelve. Az új létesítmény kivitelezési költségei meghaladják a 2 millió forintot. Az idén 400 vagon vegyes befőttet készít szovjet megrendelésre a Kecskeméti Konzervgyár. Dr. Róka Róbert: BANKHITEL A GYAKORLATBAN (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A kiadó Vállalati gazdálkodás című sorozatának újabb kötetét a pénzellátás, a pénzgazdálkodás egyik leglényegesebb részterületnek, a hitelgazdálkodásnak szenteli. A könyv célja, hogy az egységes közgazdasági szabályozás rendszerében bemutassa a hitel funkcióját, szerepét, a hitelezés alapelveit és gyakorlati kérdésekben kalauzolja a jogszabályok útvesztőiben kevéssé jártas pénzügyi, gazdasági szakembereket. A hitelpolitikai irányelvek jóváhagyásával a kormány kereteket szabott a köl- csöneszközök igénybevételéhez. Ezeket a főbb játékszabályokat azonban — ezt a tárgyalópartnerek tapasztalatai igazolják — esetenként az érdekeltek (a bank és a vállalatok) saját nézőpontjukból igyekeztek értelmezni és magyarázni. A szerző egyébként vezető bankszakember. Az 1969. január 1-től érvényes hitelpolitikai irányelvek ismertetésével részletesen tárgyalja a hitelrendszer szerkezetét, a hitelezés fajtáit. Rámutat arra, hogy a beruházási piac feszültségének csökkentésében a hitelezésnek oroszlánrészt kell vállalnia, a hitelképesség három kritériumának (realizálás, jövedelmezőség, fizetőképesség) együtt kell érvényesülnie. A szűk hitelpiacon a verseny élesebb, ezért a beruházási hitelek esetében a gazdaságosság különösen előtérbe kerül. A jelenlegi hitelezési rendszer fogyatékossága — szögezi le —, hogy a hitel visszafizetés szempontjából gyakorta nem az új beruházás, hanem a már meglevő állóeszközökkel termelt fejlesztési alap a meghatározó. A könyv értéke, hogy összefoglalóan, egységes szerkezetben, közérthetően (rendeletekre való hivatkozással) tárgyalja a hitelezés valamennyi kérdését. Elsősorban a pénzintézetek és a vállalatok közötti kapcsolatok gyakorlati oldalát tárja fel, segít a kölcsönös jobb megértésben. Az ágazati sajátosságokkal (pl. a mező- gazdaságban állami támogatás, az építőiparban részleges forgóalap-rendezés és magas befejezetlen állomány, a belkereskedelemben az áruellátás javítása), behatóan foglalkozik és ígv e könyvvel valamennyi vállalat, szövetkezet vezetője, pénzügyi-számviteli szakember hasznos segédeszközt kap. Drótos János: JÖVEDELEMVIZSGÁLAT A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN ÉS AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Az agrárökonómiai szakirodalom egy új, nagy figyelmet érdemlő alkotással gyarapodott, a vállalati dolgozók, illetve a szövetkezeti tagok jövedelemérdekelt- ségének az értékbeni mutatók szerepének növekedésével, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jövedelemvizsgálata is új szempontokkal bővült. A könyvben a jövedelemtömeg maxi- malizására irányuló vállalati szintű döntések megalapozásához kamunk értékes adalékot. A szerző az új módszer ismertetését többek között azzal indokolja, hogy a hagyományos költségszámítást — a számviteli dolgozóknak minden fáradozása ellenére — a gazdaságoknak csak mintegy 20—25 százaléka használja. A két sajátos mezőgazdasági kapacitást, a termőterületet és az állatállományt alapulvéve (az iparban már szélesebb körben használt módszer) mező- gazdasági viszonyokra adaptált változatát rajzolja meg. önköltség — vagy jövedelemszámítás? — teszi fel a kérdést. Nem ez a helyes alternatíva. Az igazi probléma, hogy a jövedelem és a költségmutatók hogyan használhatók a gazdasági döntésekhez. Az üzemelési (változó) és az üzemfenntartási (állandó) költségek megkülönböztetésével, s ez utóbbinak a területegységre, illetve állományra történő felosztásával a költségfedezeti elvet fejtik ki az összehasonlító jövedelemvizsgálat és a vertikális ágazatok jövedelemszámítása keretében. Az állattartás jövedelmezősége sajátos, függ a takarmány termelésének, illetve beszerzésének értékelésétől. A Bólyi Állami Gazdaság vizsgálati rendszerével — a kalkulációs példákon, munkalapokon keresztül — a tejtermelés, a növendékmarha- és a süldőnevelés, a sertéshizlalás, a borjúnevelés és tyúktenyésztés értékelésére ad gyakorlati útmutatást. A takarmánytermesztés, állattartás jövedelmezőségét együttesen a termelési szerkezet javítása érdekében vizsgálja. Drótos János könyve gyakorló termelőszövetkezeti és állami gazdasági agrár- közgazdászok, főkönyvelők, üzemgazdászok és tsz-szövetségi szakemberek elemző munkájához jelent elsősorban hathatós hozzájárulást. Bercsényi Botond
