Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Építőipar Megyénk szocialista építőipara 1970. első negyedévében 185 miliő forint értékű munkát végzett, amely 2,5 százalékkal több mint az elmúlt év azonos időszakában elért termelési érték. Az állami építőipar teljesítése ezen belül eléri a 152 millió forintot, amely az éves előirányzatnak 15 százalékát teszi ki. Az állami építőiparon belül a minisztériumi építőipar termelése egy, a tanácsi építőiparé öt százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi színvonalat. A termelékenység az állami i tőiparban alakult kedvez ben, a szövetkezeti ép iparban kevésbé. Míg egy órára jutó termelés állami építőiparban 13, dig a szövetkezeti ép iparban 1 százalékkal, egy munkásra jutó pe 3, illetve 1 százalék emelkedett. Nem régen közös járási pártbizottsági és tanácsülésen vitatkoztunk körzetünk jövőjéről. A lap is hírt adott róla, hogy a járási párt- és tanácsi vezetés, a termelőszövetkezetek területi szövetsége, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel, a Kecskeméten működő Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, valamint a termelőszövetkezetekkel együttműködve közép- és hosszútávú tervet dolgozott ki. A tanulmány Bácska mezőgazdasága ma és holnap címmel jeA lr I ■ I ii ■■■■ vra bácskai körzet jovoje lent meg. Az anyag négy év kemény, összehangolt munkájának eredménye. Az elképzelések szerint körzetünkben a bruttó termelési érték 1985-re a mezőgazdasági termelésben kétszeresére emelkedik. Eléri a kétmilliárd forintot. Ezen belül a termelőszövetkezetekben gyorsabb ütemű fejlődést szándékozunk elérni. Főnövény: a kukorica A korszerűség megvalósítása kegyetlen iramot diktál a mezőgazdaságban is. A körzet termelőszövetkezeteiben a munkaerő jelentősen csökken a következő években. 1985 végére figyelembe véve a termelésszerkezeti változásokat a gépesítést, a kemizálást és az iparosítást mintegy hatezer emberre számíthatunk csak a mezőgazdasági termelésben. Terveink szerint búzából 1975-re 19, 1985-re 23 mázsa holdankénti termést akarunk elérni, megjegyzem: az elmúlt esztendőben a körzeti átlag 17,7 mázsa volt. Kukoricából májusi morzsoltban számítva 1975-ben 33, 1985-ben pedig 45 mázsa holdankénti átlagot terveztünk. Tavaly 26,7 mázsa volt a termés. Egyes termelőszövetkezetekben az említett átlagokat táblaméretekben már tavaly elérték. A körzet főnövénye a kukorica, amelynél legdinamikusabb a termésátlag növekedése. Az egykor jellegzetes kisüzemi növény ma már tipikusan nagyüzemivé vált. Az a véleményünk, hogy megértek a feltételek a bácskai kukoricatermelés iparszerű átalakításához és az ehhez szükséges szervezési, technológiai, személyi és eszközfeltételek megteremtéséhez. Példa erre a Bajai, Bácsalmási és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, valamint több termelőszövetkezet, köztük a csávolyi Egyesülés és a szeremlei Dunagyöngye. Iparszerűen Másik nagy feladatunk az állatállomány fejlesztése. Ezen belül az iparszerű sertéshizlalás bevezetésére törekszünk. A Bajai, Bácsalmási és Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet, valamint a bácsbokodi közös gazdaságok közös erőfeszítései nyomán Bácskai rendszer elnevezéssel új ipari típusú sertéshizlaldákat létesítünk. Az elképzelés 360 kocából álló sertéstelepet jelöl legoptimáli- sabbnak. A fejlesztési elképzelések megszületése óta azonban újabb irányzatok láttak napvilágot. Ezek nyomán helyes megállapítani, hogy az optimum változó és főként az üzemnagyság, illetve az együttműködési lehetőségek függvénye. Az iparszerű sertéstenyésztés és hizlalás témájában két termelési rendszerből érdemes kiválasztani a körzetünk adottságainak legjobban megfelelőt. Egyrészt a kooperációk alapján létrehozott telepek, amelyek a malacfelneveléstől a hizlalásig együtt, tehát a végtermékig foglalkoznak a sertés- tenyésztéssel. Másrészt olyan rendszer, mely szerint egyes tsz-ek végzik a tenyésztés egy-egy fázisát. Az egyik például a malacnevelést, a másik a hizlalást. A fejlődés azt is megköveteli, hogy a körzetben a hízó állatokat helyben dolgozzuk fel. Feldolgozó üzemre, vágóhídra gondolunk, és ehhez csatlakozóan a hűtőipar fejlesztésére, illetve az azzal való együttműködésre. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek együtt tudnának működni a hús- feldolgozásban, de maguk a közös gazdaságok is meg tudnák oldani kooperációval. A sertéstenyésztés gyors ütemű fejlesztése mellett a szarvasmarha-tenyésztés jelentősége nem csökken a körzetben. Itt is fontos a korszerűsítés. A piac és a jövedelmezőség igényeit figyelembe kell venni. Szakosított, korszerű technológiával ellátott telepeket szükséges létrehozni. Teljes gépesítés A cikk elején említett termelési értéknövelés egyrészt az átlaghozamok emelkedéséből, másrészt a jól jövedelmező ágazatok aránynövekedéséből adódik. Ez utóbbinál gondolunk az úgynevezett pénzes ipari növényekre, a gyógynövények termesztésére, a bogyós gyümölcsű- ek és a csemegeszőlő arányának növelésére. Remélhetőleg a termelőszövetkezetek vezetői felismerik a termelés szervezésében rejlő lehetőségeket és a tendenciák helyes figyelembevételével alkalmazkodnak a gazdasági reform szabadabb piaci lehetőségeihez. A termelési érték megkétszerezése nem nélkülözheti az állóeszköz-ellátás javítását, A növénytermesztésben már vannak tapasztalataink arra, hogy a termelékenység emelkedését egyes ágazatok teljes gépesítésével szinte ugrásszerűen elő lehet segíteni. Bizonyítja ezt a kenyérgabona-termesztés. Biztatóak a kukoricatermesztés gépesítésében elért eredményeink is. Ez utóbbi teljes gépesítésének helyes útja az egy- menetes kombájnnal történő betakarítás, ezzel egy időben azonban szükséges korszerű tárolók építése, szállítóberendezések beszerzése. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években a kukoricával párhuzamosan a cukorrépa- és a burgonyabetakarítás teljes gépesítése is megvalósul. Az állattenyésztésben szintén szükséges egyrészt a meglevő épületek korszerű technológiával történő ellátása, másrészt gondoskodni kell az üzemeknek a modern takarmányozási és tartási módszerek bevezetéséről. Együttműködés A mezőgazdaság korszerűsítésének egyik feltétele a vertikumra való törekvés. A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységére gondolok a feldolgozásban, áruforgalmazásban, kereskedelemben. Egyfelől az ipari színvonalú gépesítéssel, másfelől az erők nagyobb arányú koncentrálásával, termelőszövetkezetek között, állami gazdaságokkal, ipari, kereskedelmi vállalatokkal, tanácsokkal, más szövetkezeti formákkal való együttműködésre. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz szállítási, élelmiszer- ipari, építő tevékenységével 12 é* fél millió forint termelési értéket állított elő tavaly. Most a szomszédos tsz-ekkel való együttműködésre törekedve egy közös vállalatot akar létrehozni. Elképzeléseink megvalósításához sok minden szükséges. Többek között a növekvő termelés, a korszerűsödő technológia, a forgalom közútra való terelése — mivel megszűnik a szárnyvasút — és így tovább megköveteli mintegy 230 kilomé üzemi bekötőút építésé majorközpontokhoz és nagy értékű termőterii tekhez. A terjedelem korlá miatt nincs lehetőség fejlődés feltételeinek í jes felsorolására. Egy d got még megemlítenék, üzemek gépesítettsége lenleg közel van a krÍ2 hez. Az erőgéptípus száma túlságosan nagy. munkagépek jó része ki szerűtlen, tetézi mindi a rossz műszaki állap A növénytermesztésbf az állattenyésztésben si gető korszerűsítés inc kolja a helyzet ország összegezését és közpoi intézkedéseket kivé Jobb, hatékonyabb hit< konstrukciók kellenek, a termelő üzemek igényt hez alkalmazkodó, a ke szerű követelményekm megfelelő géputánpótlá Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke Hasznot hozó spárgasípok A múlt század nyolcvanas éveiben megjelent erotikus, illusztrált francia nyelvű könyvet mutat Heincz György, a ke- lebiai Népfront Tsz elnöke. Az illusztrációk többsége legalábbis a play-boy magazinba illenének, az egyik kettős oldalon viszont szolidabb témával találkozunk, ezzel a címmel: Hogyan fogyasszuk a spárgát? S a találékony grafikus nem kevesebb, mint nyolc változatot ismertet. Egy adalék a spárga népszerűségének történetéhez. Nem az egyetlen. Magyarországon a XVII. század derekán élt Lippay János gazdászember, nagy szakértelemmel figyelmeztet a spárga gondos művelésére: „Kikeletkor, minek-előtte ki-kezd nőlni a spárga, kétágú kapával meg-köll föllyül a’ földet mozgatni, hogy könnyebben ki-buihassék a hegye és megritkítván a’ földet, a’ gyökere temérdekebb légyen.” Ez az évelő kultúra — egy-egy telepítés átlag húsz éven át terem, de a szakemberek tudnak 60—70 éves ültetvényekről is — korántsem új. Ami a fogyasztást illeti, a spárga beltartalmj értékeiről, ízletességeiről, tápláló erejéről, elkészítési módjainak változatosságáról — legalább 30 recept ismeretes —, s egyéb kedvező hatásairól az ismerők felsőfokban beszélnek. Mégis, termesztésének területe — gazdasági és földrajzi értelemben egyaránt — rendkívül szűkreszabott. A kelebiai Népfront Tsz az egyetlen a megyében, sőt talán az országban is, ahol fő üzemággá avatták a spárgatermesztést. ben, s beérett meggy, majd a ka szí is. Ezt követőé a szőlőszüretig mi gint nincs komolyabb elfoglaltság — úgyszintén szüret lezajlása után sem. Az igaz, hogy egy hold spárga művelése, szedése 22 munkanapot igényel, de ennek négyötöde a szedés ké hónapjában használódik fel. Olyan intenzív növény „bekapcsolása” vált tehá szükségessé, amely zömmel a későnyári—koraőszi hó napokban, továbbá a szüret utáni későőszi—téli idő szakban nyújt elfoglaltságot. Ez a növény itt — a tor ma. Kezdetnek öt holdon telepítették el, jórészt toVáb bi elszaporítás céljára. Szedése októberre, novemberrí tevődik, a téli hónapok pedig kiválóan alkalmasak « feldolgozásra. Ily módon egész éven át egyenletessé teszik a foglalkoztatást. KOSARAK A BICIKLIN NÉGYMILLIÓS BEVÉTEL S tették ezt korántsem „művi úton”. A spárga, meghálálva a gondos, szakszerű művelést, önmaga vívta ki az előkelő helyet. 1961-ben mindössze 19 ezer forint volt a spárgából származó bevétel. Bagatell összeg. Komolyabb előrehaladás éveken át nem volt. A fordulat az évtized közepén következett be: 1965-ben az egy holdra jutó bruttó bevétel meghaladta a 14,5 ezer forintot. Tavaly pedig egy holdra számítva pár forint híján 50 ezer forintos bruttó bevételt értek el. A 63 holdas termőterületet figyelembe véve ez több mint 3 millió forint. Az átlagtermés meghaladta a 30 mázsát. Az idén már négymilliós bevételre számítanak, s 50 ezer forintot jóval meghaladó értékű átlaghozamra, összesen 24—25 vagonos termésre van kilátás. A késői tavaszodás a spárgaföldön is éreztette a hatását, ezért a szezon április 20. táján kezdődőt, s eltart június 20-ig. És van már a tsz-nek több mint 60 holdas újtelepítésű spárgája. Ebből 18 hold az idén hozza első, azaz még nem teljes értékű termését. Ennél viszont nagyobb jelentőségű az a tény, hogy a Népfront Tsz az spárgatermesztés bázisgazdasága is, itt nevelik a szaporító anyagot. De térjünk visz sza a sPárgáho; Itteni szerepének fontosságát mi sem bizonyítja job ban, mint az, hogy az állattenyésztést — amely szín te kizárólag a juhászatból áll — szintén e kultúránál rendelték alá. A spárga ugyanis minden második évbe; nagy mennyiségű szervestrágyát igényel. És mindéi évben 15 mázsa vegyes műtrágyát holdanként — speciális összeállításban. A telepítéstől talajerőpótlástól eltekintve a spárga családi művelésben van. Egy hold jó megműveléséhez 3—4 személy szükséges, így igen sok család égj holdat vállal. Ez évben már 110 vállaló van. (A tsz dolgozó tagjainak száma: 386.) A vállalók a bruttó termelési érték 45 százalékát kapják. Egynéhány vállaló produktumát — tavalyi adatok alapján — közelebbről is megismerem. Színes Józsei egy holdon több mint 87 ezer forint bruttó hozamot ért el. Csamangó József né több mint 82 ezret. De az igazi rekord a Vasuth Mihálynéé, aki fél holdon ért el 35 mázsás termést, s ez több mint 50 ezer forintnak felel meg. HOMOKI KULTÜRA Az sem mellékes, miként illeszkedik a spárgatermesztés a tsz gazdálkodásának egészéhez. A Nápfront Tsz-nek 1460 hold teljesen homoki szántója van. Ezenkívül 86 hold újtelepítésű, de már termő kövidinkája, továbbá 90 hold gyümölcsöse: kajszi, cseresznye és meggy. A gyenge termőképességű szántóföldön a gazdálkodás csak a teljes gépesítéssel rentábilis. A foglalkoztatás szempontjából tehát csak az intenzív kultúrák az érdekesek. Próbálkoztak a szamócával, de ez nem tudott meghonosodni. Ugyanis: amint vége a spárgaszezonnak, már jócskán benne vannak a cseresznyeszedésELLESHETö TITKOK öt év óta az értékesítés a MÉK közvetítésével történik. A kapcsolat zökkenőmentes. Az átvétel jó lebo- nyosítása végett a tsz hütőtárolót épített. A spárgasípok rendkívül gondos, lelkiismeretes kezelést igényelnek. A termést hétfelé válogatják, az első három osztályba soroltak — az össztermésnek több mint a fele — nyugati exportra kerülnek. A MÉK az árrésnek 60 százalékát visszajuttatja a gazdaságnak, ezzel is ösztönözve a spárgatermesztést. Az sem titok, hogy egyedül a Népfront Tsz mintegy 300 ezer dollárnyi valutához juttatja a népgazdaságot. Az idén már itt terem meg az ország sp ' atermésé- nek közel az egynegyede! Holott a tsz spárga ültetvé- nye az országos termőterület Öt százalékát sem éri el! Természetesen néhány különleges szakmai fogást is alkalmaznak, amelyet — manapság már érthető módon — nem propagálnak, e sorok írója előtt is titkolják. De az elnök azt vallja: aki igazán szívügyének tekinti a spárgát, az úgyis el tudja lesni az üzemi titkot. Ennek az írásnak nem titkolt célja, hogy a gazdaságok figyelmét a spárga felé fordítsa. Mert ez a növény sokkal több figyelmet érdemel, mint amennyiben részesül. Ma már komolytalan érv, hogy kényes, nagy kockázattal járó kultúráról van szó. Ezzel már’ olyan általános alapigazságot is elég szembeszegezni, miszerint a boldogulásban azok előtt nyílik tér, akik tudnak és mernek vállalkozni, kezdeményezni. Hatvani Dániel
