Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
4. oldal 1970. április 11, szombat A „boldogság bájitala" és más csodaszerek A gyógynövények birodalmában Stefan Zweig író Magel- lánról szóló könyvét ezekkel a szavakkal kezdi: „Előbb valónak pedig az illatos füvek”. Szóval az értékes fűszernövények keresésére bontottak vitorlát hajók és bárkák és vágtak neki az ismeretlen háborgó tengernek. És a földrészek felfedezésével egyre több újfajta növényt ismert meg az ember. Olyan gyógyító ismeretekre tett szert ezáltal, amelyet évszázadokig gondosan megőriztek az utódok is. A legrégibb ilyen híres növény a „ginseng”, amelyet a Szovjetunió Uszuri tartományában találtak. Hasonlatos az Európában is ismert mandragóra gyökérhez, amelyet az ókorban és a középkorban felbecsülhetetlen értékű orvosságnak tartottak. Az örök fiatalságot jelentette, szépséget és erőt adó, minden betegséget gyógyító szernek tartották, a „boldogság bájitalá”- Ilak. Ennek az érdekes gyógynövénynek a leírásával kezdi könyvét E Anastasiu román növénykutató tudós. A könyvet a Bukaresti Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó bocsátotta közre magyar nyelven. Érzéstelenítés kalapáccsal Elmondja, hogy Asszur- banipál asszír király feltárt könyvtárában talált kb. 3000 éves. szöveg sok száz olyan füvet sorol fel, amit a korabeli orvostudomány ismert és felhasznált. Azt például, hogy az erdei fenyőből hogyan kell esszenciát kivonni, már 6000 esztendővel ezelőtt tudták. Az úgynevezett „Ebersz” papirusz, amelyet 1872-ben egy thébai nekropoliszban találtak (i. e. 1550-ből), valóságos enciklopédiája a korabeli orvostudománynak. Ebben 900 receptet sorolnak fel „valamennyi létezhető betegség ellenére” sőt még kozmetikai tanácsokat is tartalmaz. , Megírja E. Anastasiu, hogy a régészek és ősemberkutatók a Föld különböző pontjain sok ezer évvel ezelőtt operált emberi koponyákat tártak fel. A vizsgálatok kétséget kizáróan megállapították, hogy ezek a koponyák műtéten estek át. Hogyan lehetséges egy ilyen dzsungelbeli műtét bemosakodás, altatás és megfelelően szakképzett személyzet nélkül? A gyógynövények segítségével. Ebből is az következik, hogy a történelem előtti és a primitív sebészet úgy látszik jobban fel volt szerelve és jártasabb volt a gyógyításban, mint a középkori felcser, aki barbár érzéstelenítési módszereket alkalmazott, közöttük a kalapáccsal történő fejbeve- rést is. Mindenesetre hatásos volt. A leningrádi Ermitázs- ban van egy edény, amit valamelyik régi sírban találtak Oroszország déli részén. a domborművön az elsősegély látható. Vajon mit használtak egy ilyen „kis sebészeti beavatkozásnál? Egész sor növényről tartották, hogy jó a sebre, a vérzést például nagyszerűen csillapította egy gyomnövény, az egérfarkú cic- kóró, amely évezredeken át Akhilész nevét viselte, mivel Iliász harcosa híres gyógyító volt. A cickafark, a bazsalikom, a cserfa kérge, a csalán, a nyárfa rügye, a fekete üröm, a káposzta, a fagyai, az üröm, a zsálya, a kövirózsa, a bodza mind ismert gyógynövény, de sorolni lehetne még azokat a növényeket, amelyeket a falusi népek ma is használnak. Legfontosabb „a mák nedve" A növényekből nyert legfontosabb gyógyszer mindenképpen a mák nedve, vagyis az ópium. Régebben áfiumnak is nevezték. Kis-Ázsiában került sor először a fehér mák nedvének kivonására. Később az arabok az ópiumot orvosságként vitték be Indiába és Kínába, s ugyanígy használták Európában is. Paracelsus a halhatatlanság kövének nevezte. Az ópiumból 1803-ban Sertürner német gyógyszerész vonta ki a morfiumot. Ugyancsak az ópiumban fedezik fel a kodeint, 1848- ban pedig a papaverint. Jelenleg az ópiumból több mint 20 gyógyhatású alkaloidát vonnak ki. Hogy milyen értéke van az orvostudományban az ópiumnak, arra jellemző az alábbi eset. Nemrég egy nagy külföldi orvoskongresszuson a zsűri a követmájusfaágat, tormagyökeret, fokhagymagerezdet, nyírfalevelet. Ezek mellett üvegedényben tóvíz állt. Ebből vett ki egy cseppnyit a kutató és a mikroszkóp alatt megállapította: az amőbák, ostoros állatkák, mozdulatlanok. Tokin professzor vizsgálata szerint valamennyi egysejtű véglény halott. A szobát betöltötte az apró, fehér, friss virágokkal teli májusfa illatfelhője. Az ágat akkor reggel törték le és szándékosan helyezték a tóvízzel telt edény mellé. De mi történt a többi dobozokban, a fokhagyma, a hagyma, a torma közelében? Ott is halottak a véglények. Tehát vannak olyan növények, amelyek képesek kisugárzásaikkal távolról „leggépuskázni-’, megölni a gombaspórákat, egysejtűeket. A felfedezés óriási jelentőségű. I. S. Több gép kell Nyugtalanító jelentést olvasok. E tényben fegfeljebb annyi az örvendetes, hogy a bürokratizmus gyanújával megvert „műfaj” is képes ma már kiváltani az érdemi odafigyelést. A jelentést, megvitatás céljára a Duna- menti és Kiskunsági Tsz- szövetség készítette — a növénytermesztés gépesítésének jelenlegi problémáiról. Az egymás mellé sorakoztatott tényekből kíméletlenül őszinte összkép bontakozik ki, A drasztikus tény egy mondatban is megfogalmazható: nincs elegendő erő- és munkagép, s a meglevőek is kiöregedtek, elhasználódtak. Ennek leginkább a növénytermesztés látja kárát, hiszen ez az üzemág ma már alapvetően a gépesítésre támaszkodik. A géphasználat a növénytermesztés összes költségeinek a 30 százalékát igényli, — a szövetséghez tartozó közös gazdasáBakonyi tavasz A Bakony vidékén megkezdték a felkészülést az idegenforgalmi főidényre. A festői szépségű erdőkkel borított hegyvidék leglátogatottabb turistahelyeit kozmetikázzák”. A Bakonyban és a hozzá csatlakozó Balaton vidékén több száz kilométeren újra festik a turistajelzéseket. Ez , , évben Veszprém megyékezo kérdést intézte vala- nej^ ezen a forgalmas táj mennyi résztvevőhöz. „Ha egyszerre valameny- nyi létező gyógyszer eltűnne, s azt kívánnák, hogy egyetlen eggyel maradjanak, melyiket választanák?” A 800 tudós írásban, titkosan szavazott. Mindegyik egyre; a morfiumra, amely kétségtelenül a világ első számú gyógyszere. Gyilkos kisugárzás A könyv egyik izgalmas része a „láthatatlan puska- golyók” című fejezet, amely leírja egy tomszki laboratórium érdekes vizsgálatát: A laboratóriumban elhelyeztek néhány kivirágzott egységén már több mint 1700 kilométer jelzett turistaút könnyíti a kirándulók tájékozódását. A végvárak és az egyéb idegenforgalmi látnivalók közelében új jelző és tájékoztató táblákat állítanak fel. A magasbakonyi kilátópontokon új pihenőpadokat helyeztek el. Űjabb forrásokat hoztak rendbe, s ezzel a tiszta ivóvizet szolgáltató bakonyi források száma eléri a negyvenet. Új készülék születik Kis és nagy életvédelmi elosztó berendezés — ez a pontos neve azoknak a termékeknek, amelyekből a null-szériát gyártják a Villamos Berendezés- és Készülék Művek 7. számú VÁV gyáregységében. Az elektromos készülékek — mint ismeretes — még mindig sok üzemi balesetet okoznak, a szerencsétlenségek döntő oka vagy a figyelmetlenség, vagy a közömbösség, ami a kötelező felülvizsgálatok elmulasztásában jelentkezik. A kunszentmiklosi üzemben születő nagy életvédelmi elosztó berendezésre 70, a kisebbre pedig 20 különféle elektromos készülék — hegesztők, kéziszerszámok, stb. — köthető rá. Az új típusú konstrukciók mozgathatók, a műhely egyik pontjáról a másikra görgethetők. Amennyiben megfelel a gyártmány a szabványnak, még '. idén megkezdik a sorozatgyártását Kunszentmiklóson. Kénünk: Cserna Ferenc az életvédelmi elosztó berendezést szereli össze. (Pásztor Zoltán felvétele.) gokra legalábbis ez a jellemző. Először is mélyen a megkívánt szint alatt van a traktorok számának évenkénti növekedése. 1966-ban 970, 1968-ban 1071 traktora volt a több mint 50 közös gazdaságnak. Számottevő gyarapodás a múlt évben sem következett be. Emellett hiányos a választék: feltűnően alacsony a több célra használható 70—100 lóerős traktorok aránya. Az igazán aggasztó viszont az, hogy az erőgépeknek majdnem a fele 6 éves vagy annál is idősebb. Nem kell matematikusi zsenialitás annak előrejelzéséhez, hogy ha a számbeli növekedés továbbra is a mostani szinten marad, pár év múlva a szövetkezeti gépállomány egészében véve megérik a selejtezésre. Mert a gond ma már nemcsak a Duna mentén mutatkozik, hanem másutt is. De mihez mérjük a fejlesztés igényét? Nos, a szövetség, igen helyesen, az állami gazdaságok kedvezőbb helyzetben levő gépparkjához viszonyít. Kimutatja, hogy az állami gazdaságoknak 20 százalékkal számbelileg is több az azonos területre „vetített” traktorkapacitásuk. De még lényegesebb az előnyük a korszerűség és a műszaki állapot szempontjából. Ezzel magyarázható, hogy ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben jóval zökkenőmente- sebb a betakarítás, a tavaszi munkák megszervezése, nagyobb az őszi mélyszántás aránya, mint a tsz- ekben. Ahhoz, hogy ilyen szempontból a közös gazdaságok versenyképesek legyenek, gépállományuk 30—40 százalékos fejlesztésére volna szükség. A repülőgépes művelés — növényvédelem, műtrágyaszórás — sok-sok nehézséget áthidalna, de a szárnyas gépekhez a gazdaságok társulásos alapon sem jutnak hozzá. Holott alkalmazásuk célszerűségéről ma már egyik tsz-vezetőt sem kell meggyőzni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a korábbi traktorosgárda lassanként kiöregszik, utánpótlás pedig alig van. Nyolc tsz-ben végzett reprezentatív felmérés szerint a traktorra jelentkezők száma még a csekély számban vásárolt gépek arányát sem érte el. A nyolc gazdaságban egy gépre átlagosan 1,1 traktoros jut, ami gyakorlatilag azt jelenti: naponkénti gonddá kezd válni, hogy kit is ültessenek egy-egy gépre. A nagyfokú korszerűsítés minden bizonnyal meghozná a traktorra kerülés iránti kedvet is. Ehhez azonban elsősorban a mostani közgazdasági, pénzügyi szabályozókon kellene változtatni. Az amortizációs alapból még az eddigi vásárlások sem voltak fedezhetők, a gazdaságoknak az alapon felül képződő nyereségből is jelentős összegeket kellett elvonniuk a fejlesztéshez. Kedvezőtlenek a hitelfeltételek is, a bank egy évnél hosszabb időre nem ad gépvásárlási hitelt, sőt a gyakorlati an többnyire csak féléves törlesztésre adott. E gondok, természetük- j nél fogva, sem szövetségi,' sem megyei szinten nem szüntethetők meg. Az országos program, miszerint 1975-ig 45 ezer, importból származó traktor vásárlására lesz lehetőség, jobbára csak a most üzemben levő 63 ezer traktort pótolja. Ennél több kell, jóval több! S ezt a többletet, úgy hisszük, a mezőgazdaság képes lesz kigazdálkodni — többszörösen. H. D. Kendőzetlenül Szabálysértők Alig egy esztendeje, hogy Kecskeméten a városi tanács másfél millió forintos költséggel és nagy munkával parkosította a Hunyadi városban levő Csillérj telepet, az. akkor elkészült új házak környékét. A lakók örültek ennek, hiszen a zöld fű, az elültett kis fák, cserjék, bokrok kellemesebbé tették a környezetet, s szinte naponta lesték az eredményt: a kis fák hajtását, a bokrok zöldelését. Elkészültek a több emeletes házak között vezető gyalogutak, közforgalmú és a járművek részére épített útvonalak is a megfelelő jelző és tilalmi táblákkal. Sajnos azonban, ezekre fittyet hányt sok ott lakó gépkbcsi-tulájdpjios és „kívülről” érkező“' fuvaros, teherautós. Ha valaki most megnézi a; parkot, felháborító látvány tárul elé. A fű több helyen letarolva. Teher- és személygépkocsik, szénhordó lovas kocsik gumikerekeinek mély nyoma tátong például az I épület melletti egykori gyep helyén, ahol önkényesen átkelőhelyeit alakítottak ki, s ma is ott járnak az egyre szaporodó személyautók. Mert itt közlekedve, néhány méterrel rö- videbb utat kell megtenniük. A füves területek sarkait úgyszólván mindenhol lekerekítették az autósok, a fuvaroskocsik pedig a gyepen fordultak meg, otthagyva nyomukat a lágy talajban, kitörve fát, bokrot. És akadnak „toronyiránt” közlekedő gyalogosok is. Ha kárbecslő kimenne oda, azt tapasztalná, hogy a másfél millió forintból legalább 200—300 ezer már füstbe ment. Pedig az 1968. évi I. törvény, amely a szabálysértésekről intézkedik, többek között ezt mondja 140. paragrafusának (1) bekezdésében : „Aki közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterületen a növényzetet elpusztítja... a parkot, ligetet, játszóteret, sétányt meg nem engedett módon, vagy célra használja, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható ..." Miért nem büntettek még meg senkit a Csilléri telepi parkok rongálói közül? A lehetőség az illetékesek részére — a fenébb idézett törvény alapián — adva van. Reméljük, a jövőben érvényt is szereznek ennek, hiszen ez a kötelességük! — dorgál —
