Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

1976. április 11, szombat 3. oldal Jaltai vendégek jártak a megyében Tegm,p elutazott a csoport Huszonnyolcán vettek részt a Jalta Inturiszt dol­gozói közül a hazánk fel- szabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnepségeken. Megismerkedtek a többi közt fővárosunk érdekessé­geivel, ellátogattak Duna­újvárosba és a Balatonhoz is. Mindezek után pedig megyeszékhelyünkön, illet­ve megyénkben töltöttek néhány napot. Az IBUSZ kecskeméti irodájában ér­kezésükkor fogadást adtak tiszteletükre, majd megte­kintették a város neveze­tességeit és virágot helyez­tek el a szovjet hősök em­lékművénél. A megye jónéhány neve­zetes helységébe ellátogat­tak. Megízlelték a bugaci csárda magyaros ételeit; Kiskőrösön megtekintették a Petőfi Múzeumot, s nagy elismeréssel nyilatkoztak a nemrég megnyílt Szarvas Szálloda-Étteremről. Csütörtökön Kalocsán jártak, ahol Gert István, a városi tanács vb-elnöke fo­gadta a vendégeket, a vá­ros úttörői pedig színes mű­sorral köszöntötték őket. Itt megtekintették a székes- egyházat, orgonahangver­senyen vettek részt. Érdek­lődve szemlélték a népmű­vészeti házban kiállított al­kotásokat és az úttörőház­ban a város 25 éves fej­lődését bemutató kiállítást. Tegnap a délelőtti órák­ban Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára és Rozgonyi Béláné, az IBUSZ kecske­méti irodájának helyettes vezetője búcsúztatta a ven­dégeket. Debrecenbe indul­csoport tak, ahol két napot tölte­nek, majd visszautaznak Krímbe. Megalakult a TOT nőbizottsága Pénteken a Gellért Szál­lóban Szabó István elnök­letével folytatta tanácsko­zását a Termelőszövetke­ül a új pártház antőn A község lakóinak, min­denekelőtt a község kom­munistáinak régi vágya ölt testet a szorgos építő­brigád kezenyomán, pél­dázva egyúttal a helyi erők és anyagi források ésszerű összefogását, célszerű fel- használását is. A régi is­kolán kívül ez lesz az első emeletes középület Herceg- szántón, s a több mint egymilliós költségű épület­ben helyet kap a Takarék- szövetkezet, a MÁVAUT- megálló (hozzá megfelelő büfé) és a községi KISZ szervezet is. A módéra épület alap­köveit a felszabadulási ünnepségek keretében he­lyezte el Orsós Antal, a járási pártbizottság titká­ra. Kivitelezését — kellő társadalmi segítséggel — a községi tanács építőbrigád­ja végzi és a tervek sze­rint ez év augusztus 20- án, Alkotmányunk ünne­pén kerül sor az ünnepé­lyes avatásra. Az alapkő- letételi kis háziünnepségen jelen voltak a község párt-, állami, gazdasági és társadalmi vezetői. Orsós elvtárs hangsúlyozta: Az új épület méltó lesz az ütemesen fejlődő község rangjához, a nagy létszá­mú és színvonalban is erő­södő pártszervezethez, de a nemzetközi forgalmat nö­vekvő mértékben lebonyo­lító határközség sajátos céljait is jól fogja szol­gálni. Sz. Gy. zetek Országos Tanácsa. Király Ernő, a zalavári Űj Idők Tsz elnöke a ter­melőszövetkezeti verseny­mozgalom helyzetéről szá­molt be, majd K. Nagy Sándor, a TÖT főtitkára a termelőszövetkezeti nő­bizottságok megalakításá­val kapcsolatos feladatokat összegezte. A közös gazda­ságokban, a tsz-ek területi szövetségeinél és a TOT- nál is létrehozzák a nőbi­zottságokat. Az ülésen megalakult a TOT nőbizottsága, elnöke Horváth Istvánná, a sop- ronhorpácsi Alkotmány Tsz főkönyvelője lett. ÉRDEKESSÉGEK Térhatású röntgenfelvétel Napi 2500 tonna hazait a felfagyott utak iavítására és szövetkezés Jóleső izgalommal for­gatjuk kezünkben a köte­tet: a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága mél­tó külsőben jelentette meg dr. Faludi Gábor Föld­osztás és szövetkezés című munkáját, felszabadulásunk negyedszázados évforduló­jának egyik ünnepi jeleként. Ez a könyv is mutatja, hogy a történelmi jelentő­ségű évforduló milyen ör­vendetes mértékben segí­tette a múltunkkal számot- vető, s jelenünket átfogó­an körvonalazni szándéko­zó művek megírását, meg­jelenését. Ráadásul dr. Fa­ludi Gábornak ez a mun­kája egy átfogható és át­tekinthető terület doku­mentumszerű elemzését adja. A bajai járás, mint me­zőgazdasági tájkörzet, s mint a volt Bács-Bodrog vármegye magva élte, és éli önálló életét, a szó egészséges értelmében, a tágabb megye és a még tágabb haza szerves része­ként. Mennyiben volt, és mennyiben sajátos ez a bácskai élet, mennyiben mutatott és mutat külön jegyeket az ország általá­nos jellegzetességeitől: ugyanakkor mennyiben ér­vényesültek és érvényesül­nek itt is az átfogó, né­pünk egészének haladását meghatározó momentumok és törvényszerűségek? — erről ad jeles áttekintést a könyv, a szerző külön, ki­mutatható szándéka nélkül! Zárszavában a szerző jel­zi, hogy a kezünkben tar­tott könyv egy jóval na­gyobb. átfogóbb munka ré­sze. Ez a részfeldolgozás mintha érződne a koncep­ción, s a szerkesztésen, mintha nem lenne kellő erejű átkötés a földosztás elemzése és a szövetkeze­tek jelen helyzetének ábrá­zolása között. A készülő, nagyobb munkában bizo­nyoséin vannak fejezetek, melyek a szövetkezetek je­len helyzetének más és más oldalakról világítják meg; sajnálhatjuk, hogy e munkába nem fért bele ez a többoldalú megvilágí­tás, élvezetünk és ismere­tünk teljesebb lett volna. Az imprimatúra tanúsá­ga szerint a szerző a kéz­iratot a múlt év novem­berében zárta le, a nyom­da nyilván decemberben kezdett hozzá a munkához, s mi március végén kézbe- vehettük a könyvet: arány­lag jó a nyomdai munka — talán csak az ismételt sajtóhibák bosszantóak néha. Klossy Irén igényes, mű­vészi erőt mutató grafikái emelik a munka értékét. 22 ország az újvidéki vásáron Huszonkét ország —köz­tük Magyarország, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária Lengyelország, a Szovjet­unió, valamint az Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és az NSZK — je­lentette be részvételét a május 8-tól 18-ig megtar­tandó hagyon myos újvidé­ki nemzetközi mezőgazda- sági vásárra ''i-' '1. A Közép-dunántúli Kőbánya Vállalat uzsai telepéről naponta 2500 tonna nemeszúzalékot (aprított bazalt) szállítanak az ország különböző részeibe a felfagyott utak javításához. Mindez úgy vált lehetővé, hogy a kő­fejtőket 95 százalékban gépesítették, megszüntették a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeket, s a ter­melékenység is fokozódott ezáltal. Képünkön: A rakodást is teljesen gépesítették nagy teljesítményű markolók beállításával. A varsói műszaki egye­tem tudósai által kidolgo­zott készülékben két rönt­gencsövet alkalmaztak. A csöveket a felvétel tárgyá­hoz viszonyítva különböző szögben helyezték el. Egy mozgó fényrekesz válta­kozva zárja el a fénysugár útját a két cső elől. Ennek eredményeként a képernyőn térhatású kép jelenik meg. A beredézést főleg olyan esetekben lehet alkalmaz­ni, amikor eddig több sík­ból kellett felvételeket ké­szíteni. Hatalmas úszódaru Japánban elkészült a vi­lág legnagyobb emelőké- lességű úszódaruja. A da­rus hajót a köbei Yorigami társaság tervezte meg és a Hakodate hajógyárban ké­szítette el. Kiryu hajótestének hosz- sza 80 méter, szélessége 45 méter, és a fedélzetére sze­relt két daru egyenként 1000 tonnát, együttesen pe­dig 2000 tonnát képes fel­emelni. Az ellenőrző vizsgálatok során ezek a daruk 2500 tonnás terhek felemelésére is alkalmasnak bizonyul­tak. A víz szintjétől szá­mítva, körülbelül 70 méter az emelési magasságuk. a nagyvilágból nyomta össze, mielőtt a csontanyag megkövesedett volna. A lelet nem teljes, alsó állkapcsa hiányzik, az agykoponyából is hiányzik néhány rész és nem sike­rült még a .felső fogsor va­lamennyi darabját megta­lálni. A Homo habilis az úgy­nevezett Australopithecus közeli rokonságába tarto­zott. Emberszerű lény (elő­ember) volt. Valószínűleg egész Kelet-Afrika terüle­tén otthonos lehetett. Ala­csony növésű, viszonylag gyenge testalkatú primitív lény volt és készített már magának bizonyos, igen kezdetleges szerszámokat. Az őskor üzenete Ősszitakötők Már 140 millió évvel ez­előtt bogarak, szúnyogok, szitakötők röpködtek a mai Kazahsztán területén. E rovarfajták meglepően jól kivehető lenyomatai ma­radtak fenn azokban a pala- és homokkőrétegek­ben, amelyekre nemrégiben bukkantak rá a régészek Kazahsztánban. A lenyoma­tok annyira kifejezőek, hogy rajtuk a rovarok és egyéb állati élőlények rész­letes anatómiai szerkezetét is tanulmányozni lehet. A tengervíz — gyógyszer A Fekete-tenger partján egy szanatóriumban már hosszabb ideje gyógyszer- ként használják a tenger Dr. Mary Leskey antro- vizét. Az emésztőszervi be­pológus Tanzániában egy kétmillió évesre becsült koponyát fedezett fel. Vizs­gálatai szerint a koponyát a földnyomás még azt meg­előzően torzította el és Buchenwald tanítása Emlékezés a haláltábor felszabadulásának 25. évfordulójára Goethe egyik nevezetes mondása így hangzik: „Eine Chronik schreibt nur derjenige, dem die Gegenwart wichtig ist.” Szabadon fordítva: A történelemből mindig az tanul, akinek a jelen fon­tos. Valóban, Buchenwald felszabadulásának 25. év­fordulója jelenkori tanul­ságokkal szolgál. Ezekre megrázó erővel figyelmez­tet a túlélők buchenwaldi esküje és a nemzetek em­lékműve is: Soha többé ... Ez a Weimar melletti koncentrációs tábor Himm­ler rendőrdiktátor paran­csára vált a poklok poklá­vá. A krematórium, a lo­vardának nevezett kivég- zőcsarnok, az orvosi kísérle­tező állomás, a halálmene­tek völgye, „a cső” és a kínzókamrák labirintusai az ő tervei szerint válto­zott igazi halálgyárrá, ahol a kommunista Ernst Thäl­mann és a szociáldemokra­ta Rudolf Breitscheide szenvedte el mártírhalálát 55 000 német, osztrák, len­gyel, magyar és más nem­zetiségű társával együtt. Buchenwald drótsövé­nyei mögött eleinte csak német politikai foglyokat és közönséges bű'őzöket sor­vasztottak, 1941 után hadi- I fogoly szovjet katonákat és különféle állampolgárságú deportáltakat is „ezres szériákban”. Itt tökéletesí­tették szadizmusukat az SS-ek és az Ilse Koch tí­pusú fenevadak, akik teto­vált emberbőrbe köttették könyveiket és készíttettek maguknak lámpaernyőt. Sokszor és sokat írtak Buchenwald borzalmairól, pedig a lesújtó szörnyűsé­gek mellett az emberi hő­siesség és helytállás való­ságos csodái is megnyilat­koztak itt. Volt egy sajá­tos buchenwaldi fogoly-er­kölcs, amelyet a szívbemar- koló dal szövege őriz: „Denn einmal kommt der Tag, dand sind wir frei” — eljön majd a nap, amikor szabadok leszünk. Ezt az erkölcsöt a buchenwaldi illegális kommunista párt- szervezet ápolta. Célját így foglalta egybe Betlen Osz­kár, aki szintén túlélte a poklot: „Azt mondtuk: harc az élet és a halál közt — tehát élet. Harc, amelyet nem szabad soha feladni, amelyben lehet és kell győzni, újra és ezred­szer is. Itt, ahol minden ra­bot kimondatlan ítélettel ítéltek halálra, a mi leg­főbb feladatunk, hogy mi­nél több rabtársi ’’ aka­dályozzuk ennek a halá­los ítéleteknek a végrehaj­tását ... Vitába szálltunk azokkal, akik ezt a harcot kilátástalannak mondták... Mi másképp fogalmaztuk meg álmunkat. Valahogy így; átplántálni új és új rabtársainkba hitűnket, ta­pasztalatainkat és fasisz­taellenes gyűlöletünket. Menteni másokat, hogy azok megint másokat ment­hessenek. Egyszer be fog telni a halálárok, lesznek akik élve maradnak, s ítél­kezni fognak gyilkosaink felett, ítélkezni a rend fe­lett, amely ezeket a gyil­kosokat adta.. Sok ember elpusztult Buchenwaldban, de a kom­munisták szervezettsége és akaratereje nélkül senki sem maradt volna életben. Amikor a hitlerista ámok­futás már a végét járta, s Himmler parancsára az utolsó emberig likvidálni akarták Buchenwaldot, a kommunisták vezetésével felkelt a tábor és győzött. Lefegyverezték az őrsé­get, megfutamították az SS-t és megmentették 25 000 fogoly életét, köztük 900 gyermekét. Ezért aztán Buchenwald kettős tanul­sággal szolgál a jelenkor­tegségekben szenvedő pá­cienseknél kitűnő eredmé­nyeket értek el az új gyógymóddal. A vizet azon­ban ivás előtt meg kell tisztítani a baktériumok­tól. Eddig a vizet külön­leges módszerrel felforral­ták, de ezzel a víz sótar­talma és más hasznos tu­lajdonságai elvesztették ha­tásukat. A szanatórium dol­gozói most új módszert dolgoztak ki a víz tisztítá­sára. A tengervizet higany- és kvarclámpával melegí­tették és így óránként 50— 60 liter tiszta vizet nyer­tek. A víztisztító módszer nagyon egyszerű, nem költ­séges és így a szanatóriu­mokban könnyen alkalmaz­ható. A halálpart Portugália napsütötte tengerpartján a nazarei strandot jól ismerik a tu­risták és a filmrendezők. Gyakran készül ott külső felvétel, hiszen ez Portu­gália egyik legszebb vidé­ke. Az ottlakók számára azonban: halálpart. A tengerparton minden­nap szorosan egymás mel­lett ülő asszonyokat lehet látni, fekete kendőben. A nazarei halászok feleségei, azoké, akik nap mint nap derekasan küzdenek a zord tengerrel. Az Atlanti-óceá­non kevés helyen ilyen ma­magasak a hullámok. A ha­lászok szinte mindennap úgy vesznek búcsút, mint­ha utoljára tennék. Amikor megérkeznek a csónakok, az asszonyok a parthoz futnak: Ott van-e a fér­jem, vagy egy hullám nak: öl az imperializmus, ',vífbe. te'T?etnte?, ha va~ laki ismét kint maradt a gyilkol a fasizmus, ha nem talal ellenállasra; de pusz- ten§eren> egesz falu, a , . , . . , nazarei halászok nagy csa­tul, ha az igazi emberek eavütt avászol szembeszállnak velük. |laclja’ egyutt gyaszoL F. M. Összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents