Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

1970. április 9, csütörtök 3. oldal Köszönet a felszabadulás 25. évfordulóba alkalmából küldött üdvözletekért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága köszönetét fejezi ki a testvérpártoknak, a párt- szervezeteknek és mindazoknak, akik üdvözölték ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága * * * ^ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány és az országgyűlés el­nöksége köszönetét fejezi ki azokért az üdvözletekért, amelyeket hazánk felszabadulásának 25. évfordulója al­kalmából a világ országainak államfőitől, kormányaitól és parlamentjeitől kapott. LOSONCZ1 PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke KÁLLAI GYUI.4, az országgyűlés éniöke Osztály a pártközépfskolán Egy propagandist a tapasztalataiból Közeledik a tanév vége a pártoktatás különböző tanfolyamain. Csupán né­hány foglalkozás van már hátra a kecskeméti pártkö­zépiskolán is és ismét gya­rapszik a politikát jobban értő emberek száma. Ezzel egyidejűleg pedig program nélkülivé válnak a hétfő esték, amelyeken nagysze­rű osztálykollektívák ková- csolódtak. A tanév tapasztalatai alapján megállapítható: a pártközépiskolán jól be­Katolikus papok felszabadulási díszünnepsége Kecskeméten Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszte­letére a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Kato­likus Békebizottsága szer­dán jubileumi díszünnep­séget rendezett Kecskemé­sodik világháború után a német fasiszták által telje­sen tönkretett, kirabolt or­szágot kellett újjáépíteni. Szólt az új rendben elért eredményekről, az ország­szerte látható, nagyszerű vetően pedig felszólalt Far­kas József, a megyei nép­frontbizottság titkára is. Megyénk katolikus papjai­nak felszabadulási dísz­ünnepsége színvonalas ju­bileumi emlékműsorral ért Dr. Várkonyi Imre ünnepi beszédét mondja. en, a Piarista Gimnázium- ian, a megye katolikus lel- ipásztorainak részvételé- el. A díszünnepség elnöksé- ében helyet foglalt Ijjas 'ózsef kalocsai érsek, a íagyar Katolikus Püspöki far elnöke, dr. Bánk Jó­sé/ váci megyéspüspök, \r. Albert István, a Piarista tendtartomány főnöke, lláh Károly kiskunfélegy- iázi címzetes kanonok, a negyei katolikus békebi- ottság díszelnöke, Stolek Hadár kanonok, a békebi- ottság elnöke, dr. Várko- ,yi Imre prépost orkáno­tok, a megye országgyűlési tép viselő je, továbbá Mik- js Imre, az Állami Egyház- igyi Hivatal első elnökhe- yettese, dr. Varga Jenő, a negyei tanács vb-elnöke, és 'arkas József, a Hazafias Jepfront megyei bizottsá- ;ának titkára. A gimnázium énekkará- lak műsorával és szavalat­ai kezdődött a díszünnep- ég. Stolek Aladár köszön- ője után dr. Várkonyi Im- ■e méltatta felszabadulá- unk történelmi jelentősé­it. Egyebek között emlé- :eztetett arra, hogy a má­építőmunkáról. Hangsúlyoz­ta: az elmúlt 25 év alatt többet javult a magyar nép élete, mint azelőtt év­századokon át. A jövőre utalva ezt mondta: kéz a kézben kell tovább halad­ni a megkezdett úton, füg­getlenül az emberek kü­lönböző ideológiai beállí­tottságától. A nagy tetszéssel foga­dott ünnepi beszéd után dr. Ijjas József kalocsi érsek emelkedett szólásra, ezt kö­véget. Nagy tapssal jutal­mazták az ünnepség részt­vevői a gimnázium szava­lókórusát, amely Rozs- gyesztvenszkij Rekviem cí­mű művét adta elő, Rup- pert József piarista papta­nárt és Horváth József es­perest, akik Csajkovszkij hegedűversenyét játszották, valamint a gimnázium énekkarát Kodály Magya­rokhoz című kórusművé­nek megszólaltatásáért. R. M. Népművészeti és honismereti tanácskozás Kalocsán április 10-én a járási tanács, a KISZ és a Hazafias Népfront járási bizottsága közös szervezé­sében egész napos tanács­kozásra kerül sor a járási könyvtárban „Csak tiszta forrásból” címmel. A nép­művelés szakemberei meg­vitatják; hogyan lehet meg­őrizni és, a nevelő munká­ban a lehetőségekhez ké­pest legjobban felhasználni a népdalokat, népzenét. népművészetet, általában a népi hagyományokat. A tanácskozás előadói: Kuczy Károly megyei szakreferens, Buda Ferenc költő, Kálmán Lajos ta­nár és Varga Mariann, a Népművelési Intézet fő­előadója. Közreműködik a duna- pataji citerazenekar, a fok­tői irodalmi színpad és a Tolcsvay duá. vált oktatási forma a po­litizálás alapjait értő em­bereket nevel és jelentős számban készít fel elvtár­sakat a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemén tör­ténő továbbtanulásra. Ez évben úgy adódott, hogy a vezetésemre bízott — tizenkilenc résztvevőt magába foglaló — osztály hallgatói 11 munkahelyről kerültek ki. A fémmunkás gyáregységből, a gyógyszer- tárakból, az OTP-től és így tovább. Foglalkozásuk, életkoruk és érdeklődési körük talán kettőnek sem egyforma. Van közöttük szakszervezeti titkár, fizi­kai munkás, vezető gyógy­szerész, adminisztrátor és műszerész-technikus. Végső soron talán csak abban egyformák, hogy a párt­középiskola hallgatói. Iskolai végzettségük már közelebb áll egymáshoz, hiszen a hallgatók kéthar­mada érettségizett, a töb­biek általános iskolát vé­geztek. Az utóbbiak azon­ban már jártak pártszemi­náriumra és nagyobb az élettapasztalatuk is. Több­ségben a pártonkívüliek vannak, de nyolcán hosz- szabb-rövidebb idő óta tagjai a pártnak. Az osztályközösség na­gyobbik hányada nőkből áll. Közöttük is vannak lá­nyok, asszonyok és gyer­mekes anyák, akiknek ke­vesebb idő jut a tanulás­ra, mint a férfiaknak. És becsületükre legyen mond­va: tudásban nem állnak a férfiak mögött, s talán a vitában való részvételre is bátrabban jelentkeznek. A pártközépiskola olyan politikai ismereteket ad a hallgatóknak, amelyek nél- külözhete'tlenek a mai ember általános műveltsé­géhez. Megismerkednek a marxizmus—leninizmus alapjaival, a legfontosabb ideológiai kérdésekkel, a párt vezető szerepének, szövetségi politikájának alapjaival, a szocialista építés kérdéseivel, társa­dalmunk osztályviszonyai­val. Előadásokat hallgatnak a hazafiságról, internacio­nalizmusról, szocialista vi­lágrendszerről és az im­perializmus elleni harcról. Az osztályfoglalkozáso­kon a hallgatók többsége aktívan részt vesz a kér­dések vitájában. Akikre nem került sor, azok vil­lámkérdéseket kapnak a tanult anyagokkal kapcso­latosan. És kölcsönösen örülünk a tömör, nagyrészt helyes válaszoknak. Tudásukról az osztály­foglalkozásokon túl, a fél­évenként tartott beszámo­lókon tesznek tanúságot a hallgatók. Az első félév anyagából mindenki levizs­gázott. Az eredmény: ket­ten kiválóan, tizenöten jól, ketten pedig megfeleltek. Az egész tanév alatt vég­zett szorgalmas munka a vizsgán bizonyára több ki­váló eredményt hoz. Erre enged következtetni az is, hogy a második félévben pezsgőbbek a viták, me­lyekből leszűrhető, hogy a hallgatók jól értik a tanul­takat. A középiskola 9 hónap­ja során szerzett ismere­tek a napi munkában való hasznosítása mellett kama­tozik abban is, hogy a hallgatók egyharmada esti egyetemre jelentkezett. Kö­zöttük van például Sánta Béláné, a habselyem- és Kocsi Gyula a cipőgyár dolgozója. Ma már elmondhatjuk, hasznos munka volt, ame­lyet pártalapszervezeteink végeztek a hallgatók kivá­lasztása és segítése során! Horváth Ignác Az új Volga a BNV-n A BNV-re megérkeztek az első szovjet áruszállít­mányok. Ládába csomagol­va vasúton érkezett Buda­pestre például a legújabb típusú Volga gépkocsi, va­lamint a szovjet ipar leg­újabb bányagépeinek, or­vosi műszereinek, nyomda- és bőripari berendezéseinek mintadarabjai. A HUNGEXPO értesülé­sei szerint a Szovjetunió 2200 négyzetméteres fedett csarnokában és az 1500 négyzetméteres szabad te­rületen minden eddiginél gazdagabb kiállítási anyag várja a BNV vendégeit. A kiállított cikkek 40 száza­lékát külföldön eddig sehol sem állították ki, tehát a BNV-n egész sor szovjet ipari terméknek lesz a premierje. Abszolút elsőbbség? Sok gyalogos baleset A NAPOKBAN az 5-ös számú főútvonalon utaztam gépkocsival. Köznap dél­után lévén, egymást érték a személy- és tehergépko­csik, a motorkerékpárok. A közepes forgalom ezen az úton annyit jelent, hogy egy elképzelt ellenőrző ponton, minden harminca­dik másodpercben egy gép­jármű halad át, meglehe­tősen nagy — átlagosan mintegy 70 kilométeres — sebességgel. Éppen ezt szá­molgattuk a gépkocsiveze­tővel, amikor az út közepén feltűnt egy meglehetősen illuminált állapotban levő gyalogos férfi, s széttárt karokkal próbált megállás­ra bírni bennünket, a fé­kek csikorgását a kerekek sivítása követte, hiszen a gépkocsivezető fékezéssel már nem tudta volna el­kerülni a balesetet. Így is szerencsénk volt, ” mert az út bal oldalán, szemben nem jött jármű ... ezt AZ APRÓ — ám a halálos szerencsétlenség, súlyos sérülés, vagy jelen­tős anyagi kár lehetőségét magában hordozó, meggon­dolatlanságot tükröző — epizódot azért idéztem ide, mert ha nem is ilyen szél­sőséges formában, de sűrűn előfordul hasonló eset. Ide kívánkozik az 1970. év el­ső negyedének statisztiká­ja, amely azt bizonyítja, hogy három hónap alatt számszerűségében ugyan csökkent, de a sérüléseket tekintve súlyosabbak lettek a gyalogosok balesetei. E rövid idő alatt 34 olyan szerencsétlenség történt, amelyben a főszereplő a gyalogos volt. Tizennégy alkalommal ők maguk okozták, húsz esetben pe­dig közvetlen részesei vol­tak a karambolnak. Érdemes azonban tovább boncolgatni a számokat. A 34 gyalogos és jármű ösz- szeütközése során nyolcán vesztették életüket, s ez az összes halálos szerencsét­lenségnek 48 százaléka. A RENDŐRSÉG, a köz­úti közlekedéssel foglalko­zó szakemberek régóta, ala­posan vizsgálják, mi lehet az oka azoknak a gyalogo­sok okozta szerencsétlen­ségeknek, ahol a „rövideb- bet” a gyalogos húzza. Két nagyon is alapvető balese­ti forrást állapítottak meg, ezek közül az első az, amely a legtöbb veszélyt rejti magában; az abszolút elsőbbség hiedelme! A gya­logosok — akik nem ren­delkeznek gépjárművel, te­hát nem ismerik a KRESZ szabályait —, meg vannak győződve arról, hogy köz­úton való áthaladásuk ese­tén a járművekkel szem­ben mindig elsőbbségük van. Ez a szabály nem egyértelmű! A gyalogosnak a KRESZ előírása szerint elsőbbsége van a járdaszi­get és az ehhez közelebb eső járda közötti részen, a kijelölt gyalogátkelőhelyen, s útkereszteződésben a ka­nyarodó járművekkel szem­ben, akkor — s ezt a gya­logosok életének, testi ép­ségének megóvása érdeké­ben rögzítjük le —, ha fék­távolságon kívül van a jár­mű. Egyszerűbben fogal­mazva; ha a jármű még biztonságosan meg tud állni. TÉVES ÉS VESZÉLYES tehát az a nézet, amely főleg a nők körében ter­jedt el; „Vigyázzon a gép­kocsivezető, neki meg kell állni”. S ha nem tud, ha csúszós az út, ha olyan kö­zel van, hogy már hiába fékez? A szerencsétlenség megtörténte után, hiába vonják felelősségre a jár­művezetőt .— ha egyálta­lán hibás volt —, a gyalo­goson ez már nem segít. S ide kívánkozik egy másik szabály, ami a gyalogosok­ra vonatkozik, a gyalogos csak akkor léphet le a jár­dáról, ha a közelben nincs mozgó jármű, s köteles az úttesten késedelmeskedés nélkül áthaladni. Sokan ezt szándékosan megszegik, sőt a gyorsabb mozgásra fel­szólító kürtszót hallató gép­kocsivezetőt megfenyegetik, szidalmazzák. A MÁSIK baleseti for­rás azoknak a járműveze­tőknek a magatartásában gyökerezik, akik nem tart­ják be a vonatkozó szabá­lyokat, gyorsabban közelí­tik meg a gyalogátkelőhe­lyeket, nem biztosítják az elsőbbséget bekanyarodás- kor a gyalogosoknak. E szabálysértések megtorol­hatok, de egyetlen gyalo­gos se lépjen ennek tuda­tában „csak azért is” moz­gó jármű elé, mert hiába a vezető a hibás a sérü­lést, a gyalogos szenvedi el. A halálos balesetek zöme Kecskeméten és Kiskunfél­egyházán történt, a vá­rosok tehát azok, ahol job­ban kell ügyelni a szabá­lyok betartására, az úttes­ten való áthaladásra. A gyalogosok értelmére, jó­zanságára apellálunk, ami­kor ezt mondjuk; bizonyos esetekben elsőbbségük van, de az óvatosság sosem árt. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents