Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

4. oldal 1970. április 9, csütörtök Pusztai történelem Egy évi kommenció a pé- egyik nevezetessége lesz. pusztai földosztásnak ot- csi püspökség uradalmában Márkus István igazi szágos híre lett. A feudá­az 1940-es évek tájékán: 16 mozgalmi ember. Részt- lis Magyarország végtelenül mázsa búza, 15 kiló só, 1 vett a földosztásban, a elnyomott cselédei gyorsan pár bakancs, 1 hold kukori- földmű vessző vetkeeet meg- cselekedtek. Márkus István emlékezik. A háttérben; maradvány a múltból, ott lakott az ura^ dalmi kanász. Ez az egy épület maradt meg régi formájában a pusztán ea, 300 négyszögöl kerti föld. Így mondja el Márkus István, a volt püspökpusztai cseléd, ö ugyan teljes kom- menciót sohasem kapott, mert gyermekfejjel állt az urak szolgálatába és ezért csak háromnegyed bér illet­te. Mire nagykorú lett megszökött erről a vidék­ről. — Szabadnap csupán a ■nagybaracskai vásár idején járt a cselédnek. Akkor sem egész nap, mert kikötötték, hogy délre vissza kell érni. Hogy is jött szóba min- ez. Márkus István örömmel tájékoztatott arról, hogy végre hasznosítják a puszta kincsét, a radioaktív meleg­vizet. Fél évszázadig folyt el a víz, kihasználatlanul. Az elmúlt években összefogtak a bajai járás községei, ter­melőszövetkezetei és meg­kezdődött a nagy munka. Üj kutat fúrtak, megépítet­ték a medencéket, tavaly már meg volt a próbaüze­meltetés. Sokan látogatták már akkor is, amikor még csak alig 2—3 négyszögöl­nyi medencében gyűlt a melegvíz. (A negyvenes évek végén ugyanis térsa- sadalmi munkával létesíte­tek egy kis fürdőt.) Az igé­nyek azonban többet kíván­nak. Ezért építették meg a korszerű fürdő alapjait az elmúlt esztendőben. Az idén tovább folyik a mun­ka, parkosítanak, utat épí­tenek, fúrják az újabb ku­tat, s ha ez is kész lesz percenként 800 liter, 38 fokos melegvíz kerül a me­dencékbe. Huszonhat: hol­don parkerdőt létesítenek, üdülőket építenek. Május elsején nyílik meg véglegesen a fürdő, amely néhány év múlva hazánk alakításában, minden olyan megmozdulásban, amely elősegítette a hala­dást. Szervezte a termelő­szövetkezetet, később a pöspökpusztai kenderkiké­szítő üzem vezetője lett Már nyugdíjas, de nem Vörös György: — Mire meg­született a rendelet mi már dolgoztunk a földeken nyugszik, elvállalta a für­dő igazgatói tisztét — Tudja miről híres ez a puszta. Itt osztották az országban talán elsőnek ki az uradalmi földet a cse­lédek között. Én is tagja voltam a földosztó bizott­ságnak. Mire megjelent a földreformrendelet, addigra mi már szántottunk, vetet­tünk. Erről talán többet tud mondani Vörös György, aki annak idején a földosztó bi­zottság elnöke volt. Egykori feljegyzések bi­zonyítják, hogy a püspök­Az akkori mozgalmas napokra Vörös György a dávodi Augusztus 20 Ter­melőszövetkezet üzemanyag elosztója így emlékezik: — A nyomorult páriák, az agyongyötört cselédek naponta követelték, hogy ne várjuk meg a törvény megjelenését. Kezdjünk hozzá előbb. A régi cseléd­házakat bontani kezdték. Tudja, hogy hányán lak­tak egy ilyen épületben? Egy konyhához négy szoba tartozott. Egy-egy helyi­ségben két-három család is szorongott. Akkoriban sokat jártunk be Pécsre, mert Baranya megyéhez tartozott még Püspökpuszta, — csak né­hány év múlva csatolták Dávodhoz. Figyelmeztettek bennünket, hogy korai lesz még házat építeni, földet osztani. Az emberek azon­ban követelőztek- Igazuk volt. Sok álmatlan éjsza­kámba került, míg elhatá­roztam, hogy engedek a ké­résüknek. Így történt, hogy február közepe táján kiosztottuk a földeket, a házhelyeket, s az emberek kezdték az épít­kezést meg a mezei mun­kákat. Mire az ideiglenes kor­mány megbízottja megje­lent már mi hetekkel túl voltunk az osztáson. Ki­csit megmosták a fejemet, itt-ott módosítani kellett, a törvényhez igazítani a kiosztott földterületeket. Hát így történt. Több száz igénylő kapott csaknem 4 ezer hold földet, 120-an házhelyet. A puszta népe meggyor­sította a történelmet. Mindez annak során jött szóba, hogy május elsején véglegesen megnyílik a gyógyfürdő. K. S. Százhúsz családi otthon épült. Az 1956-os árvíz elv4We a vályogházakat. A kemény akaratú pusztai emberek még egyszer felépítették otthonaikat (Pásztor Zoltán felvételei) Huszonöt éve történt Elindult az első kijavított mozdony A nagy szegedi árvíz előtt épült Telek utcai ház éppúgy őrzi a múltat, mint Rohonyi Lajos ny. MÁV- főtanácsos kétezer darabból álló közlekedéstörténeti gyűjteménye. A parkettás szobában szétteregetett iratok, leve­lek, statisztikák, plakátok, századeleji menetrendek és fényképek új helyüket an­nak köszönhetik, hogy a közelmúltban a Művelődés- ügyi Minisztérium védetté nyilvánította e gyűjteményt. A szoba falán egy moz­donyt ábrázol a kép, alat­ta ez a szöveg olvasható: „Cegléd—Kecskemét—Fél­egyháza—Szeged között meginduló vasút. Kecske­mét, 1853. IX. 3.” A szem­közti falon szintén fényké­pek, amelyek azonban már nem a fejlődést, hanem az oktalan pusztítást, a fasisz­ták rombolásait ábrázolják. Megrendítő látvány a jó­korára kinagyított fény­kép, a biatorbágyi vasúti szerencsétlenségről. Közvet­lenül mellette a felrobban­tott szegedi vasúti híd lát­ható. Dátum: 1944. A 45 ezer vasúti kocsiból a második világháború után csupán 7 ezer maradt futóképes. A 2200 mozdony közül mindössze 450-et tudtak használni. A vasúti hidak túlnyomó részét fel­robbantották. a vasúti pá­lyák, jelzőberendezések zö­me megrongálódott. Orszá­gos arány, mindez általá­nos. Mégis a földrajzi fek­vés miatt a legkatasztrófá- lisabb veszteséget a mai Bács-Kiskun megye terüle­te szenvedte, amely abban az időben is a szegedi igaz­gatósághoz tartozott. 1944 októbere után a kecskemé­ti fűtőház 12 másodrangú mozdonyából csupán egy MÁV-mozdony maradt. A 72 személykocsi közül több mint 40 megsemmisült. Ezeken kívül az üzem­anyag hiánya miatt októ­ber elején leállt a vasúti forgalom... A forgalomszünet nem sokáig tartott. Megkez­dődött a munka. A szegedi igazgatóság területén első­ként a pálya helyreállítását tűzték ki célul, a Cegléd— Kecskemét vonalon 1944. október 13-ra kijavították a pályát, s ugyanezen a na­pon elindult az első kija­vított mozdony. Az év vé­géig a Félegyháza, Fülöp- szállás, Lajosmizse, Ke­rekegyháza és Tiszaug felé vezető sínpárokat is meg­javították, de a mozdony- és a kocsihiány miatt a mellékvonalakon csak ké­sőbb indulhatott meg a for­galom. Fél év alatt több mint 3o személykocsit Népzenei esi A városi művelődési központ április 13-án este 19 óra kezdettel „Tavaszi szél vizet áraszt” címmel színes népi estet rendez a Komszomal téri színházte­remben. Közreműködnek: A. Somodi Ilona és Bálint Béla énekesek, Cserje Zsu­zsa, a Katona József Szín­ház tagja, Farkas Béla né­pi zenekara, a kiskunfélegy­házi citerazenekar, Nagy Judit énekes, Faragó János citerás, a Hírős táncegyüt­tes és a művelődési köz­pont leánykára. hozott rendbe a kecskemé­ti fűtőház. s a lakatosok­ból, mozdonyvezetőkből, fűtőkből verbuvált szerep­lőgárda 4 másodrangú moz­donyt tett üzemképessé. A szobában szétteregetett iratok, levelek, statisztikák a legfrissebb eredménye­ket is őrzik: Az elmúlt években átépítették a Ceg­léd—Szeged, s a Kecske­mét—Fülöpszállás közötti vonalat, növelték a sebes­séget, korszerűsítették a személykocsikat. A MÁV egyik képes ki­adványát tette elém Roho­nyi Lajos. Borítólapján a legújabb típusú áramvona­las villanymozdony, amely negyed századdal ezelőtt csak a mesében létezett... Tárnái László Percek és forintok A VÁLLALATI nyereség tömege többféleképpen is növekedhet. 1. Ha több árut termel­nek, értékesítenek, a bevé­telekkel együtt általában a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a for­galom összetétele a na­gyobb nyereséghányadú cikkek javára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vállalat. 3. A több nyereség for­rása lehet az árak emelé­se is. 4. Végül, de nem utolsó­sorban a megtakarított per­cek és forintok, az önkölt­ség csökkentése szintén ja­vítja a vállalat jövedelme­zőségét. Érdemes a tavaly elért többletnyereség forrásait elemezve külön-külön vizs­gálni e négy tényező sze­repét. Minden bizonnyal az első három helyen említett tényezők — közülük is fő­ként a termelés, a forga­lom növekedése, valamint az áremelkedés — játszott döntő szerepet. A nyereség- növelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsab­ban igénybevehető tartalé­kai. A vállalatokat nem szabad azért meggondolat­lanul elmarasztalni, ha a nyereség növelésének bár­melyik módjával is élnek. Az áremelés is lehet köz­gazdaságilag indokolt, bel­földön például tartós áru­hiány esetén. De még ke­vésbé szabad a vállalato­kat azért elmarasztalni, hogy tavaly a világpiaci konjuktúra lehetőségeit ki­használva emelték a tőkés exportárakat. Annak viszont semmi­képpen nem örülhetünk, hogy a forintnak, a perc­nek, az önköltség csökken­tésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növe­lésében. Rövidlátó szemlé­letre vall ez, mivel a hosz- szútávú versenyképesség csak a korszerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal teremt­hető meg. Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, könnyen lehet termelésnö­veléssel, sőt, akár áreme­léssel is gyarapítani a nye­reséget. De előbb-utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai piacon is ez a kí­vánatos —, s akkor elke­rülhetetlen az ármérséklés, így is csak a korszerű, a kiváló minőségű áru talál gazdára. HA ŐSZINTE önvizsgála­tot tartunk, megállapíthat­juk, hogy a szigorú taka­rékosság elve ma még nem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgon­dolkodást. Sőt, helyenként, hogy a vállalatok megsza­badultak a keretgazdálko­dás merevségétől, előfor- j dúlnak meggondolatlan { költekezések is Például a j reprezentációs és propa- i gandamunkában, a bútor­cseréknél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatal­ban, mint otthon, a magán- háztartásban. Hasonlókép­pen a műhelyben is más­ként bánnak az anyagok­kal, az alkatrészekkel, a késztermékekkel, a gépek­kel, a berendezésekkel, mint odahaza, mint a sze­mélyi tulajdonnal. Aki fu­sizik, vagy kisebb értéket visz el a műhelyből, an­nak társai „falaznak”, aki az öltözőben nyúl a másé­hoz, az megnézheti magát. Ügyesen lógni is szabad, csak ki ne hívják vele a főnökök kollektívával szembeni haragját. A FORINTOKBÓL lesz a millió, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tartja; aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. És ez örök igaz­ság. Ám a kicsit megbe­csülő közszellem kialakítá­sa mindenekelőtt a gazdál­kodási, a szervezési lazasá­gok felszámolását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek ér­tékét, nem szabad megtűr­ni a létszámfelesleget, a mesterségesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezetlenséget. Ahhoz, hogy igazán becsülete le­gyen az anyagnak, ener­giának, a nagymértékű in­vesztícióknál még lelkiis­meretesebben kell eljárni. Vagyis, ha nincs milliós selejt, — és ha mégis van, nem térnek felette napi­rendre felelősségrevonás nélkül — határozottan fel lehet lépni a forintos ká­rokkal szemben is. A VÁLLALATI nyere­ség viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tartalé­kai hovatovább kimerül­nek. Arra is számítani le­het, hogy a piac és a gaz­dálkodás feltételei is mind­inkább megkövetelik az ön­költség tervszerű csökken­tését. így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál már most takarékoskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. Mindenekelőtt a vezetőktől, a műszakiaktól, közgazdá­szoktól követelnek rendet, fegyelmet, s egyben anya­gilag is érdekeltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazdaságosabban gyárt­ható konstrukciók techno­lógiák kialakításában, az ésszerűbb létszámgazdálko­dásban és munkaszervezés­ben. Ha már az idén asze­rint jutalmazzák, premi­zálják a dolgozókat és oszt­ják el az év végi részese­dést, hogy ki milyen mér­tékben járult hozzá a vál­lalati nyereség növeléséhez, akkor jövőre és azután sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jövedel­mének további növeléséhez szilárd alapot teremtenek. , K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents