Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
4. oldal 1970. április 9, csütörtök Pusztai történelem Egy évi kommenció a pé- egyik nevezetessége lesz. pusztai földosztásnak ot- csi püspökség uradalmában Márkus István igazi szágos híre lett. A feudáaz 1940-es évek tájékán: 16 mozgalmi ember. Részt- lis Magyarország végtelenül mázsa búza, 15 kiló só, 1 vett a földosztásban, a elnyomott cselédei gyorsan pár bakancs, 1 hold kukori- földmű vessző vetkeeet meg- cselekedtek. Márkus István emlékezik. A háttérben; maradvány a múltból, ott lakott az ura^ dalmi kanász. Ez az egy épület maradt meg régi formájában a pusztán ea, 300 négyszögöl kerti föld. Így mondja el Márkus István, a volt püspökpusztai cseléd, ö ugyan teljes kom- menciót sohasem kapott, mert gyermekfejjel állt az urak szolgálatába és ezért csak háromnegyed bér illette. Mire nagykorú lett megszökött erről a vidékről. — Szabadnap csupán a ■nagybaracskai vásár idején járt a cselédnek. Akkor sem egész nap, mert kikötötték, hogy délre vissza kell érni. Hogy is jött szóba min- ez. Márkus István örömmel tájékoztatott arról, hogy végre hasznosítják a puszta kincsét, a radioaktív melegvizet. Fél évszázadig folyt el a víz, kihasználatlanul. Az elmúlt években összefogtak a bajai járás községei, termelőszövetkezetei és megkezdődött a nagy munka. Üj kutat fúrtak, megépítették a medencéket, tavaly már meg volt a próbaüzemeltetés. Sokan látogatták már akkor is, amikor még csak alig 2—3 négyszögölnyi medencében gyűlt a melegvíz. (A negyvenes évek végén ugyanis térsa- sadalmi munkával létesítetek egy kis fürdőt.) Az igények azonban többet kívánnak. Ezért építették meg a korszerű fürdő alapjait az elmúlt esztendőben. Az idén tovább folyik a munka, parkosítanak, utat építenek, fúrják az újabb kutat, s ha ez is kész lesz percenként 800 liter, 38 fokos melegvíz kerül a medencékbe. Huszonhat: holdon parkerdőt létesítenek, üdülőket építenek. Május elsején nyílik meg véglegesen a fürdő, amely néhány év múlva hazánk alakításában, minden olyan megmozdulásban, amely elősegítette a haladást. Szervezte a termelőszövetkezetet, később a pöspökpusztai kenderkikészítő üzem vezetője lett Már nyugdíjas, de nem Vörös György: — Mire megszületett a rendelet mi már dolgoztunk a földeken nyugszik, elvállalta a fürdő igazgatói tisztét — Tudja miről híres ez a puszta. Itt osztották az országban talán elsőnek ki az uradalmi földet a cselédek között. Én is tagja voltam a földosztó bizottságnak. Mire megjelent a földreformrendelet, addigra mi már szántottunk, vetettünk. Erről talán többet tud mondani Vörös György, aki annak idején a földosztó bizottság elnöke volt. Egykori feljegyzések bizonyítják, hogy a püspökAz akkori mozgalmas napokra Vörös György a dávodi Augusztus 20 Termelőszövetkezet üzemanyag elosztója így emlékezik: — A nyomorult páriák, az agyongyötört cselédek naponta követelték, hogy ne várjuk meg a törvény megjelenését. Kezdjünk hozzá előbb. A régi cselédházakat bontani kezdték. Tudja, hogy hányán laktak egy ilyen épületben? Egy konyhához négy szoba tartozott. Egy-egy helyiségben két-három család is szorongott. Akkoriban sokat jártunk be Pécsre, mert Baranya megyéhez tartozott még Püspökpuszta, — csak néhány év múlva csatolták Dávodhoz. Figyelmeztettek bennünket, hogy korai lesz még házat építeni, földet osztani. Az emberek azonban követelőztek- Igazuk volt. Sok álmatlan éjszakámba került, míg elhatároztam, hogy engedek a kérésüknek. Így történt, hogy február közepe táján kiosztottuk a földeket, a házhelyeket, s az emberek kezdték az építkezést meg a mezei munkákat. Mire az ideiglenes kormány megbízottja megjelent már mi hetekkel túl voltunk az osztáson. Kicsit megmosták a fejemet, itt-ott módosítani kellett, a törvényhez igazítani a kiosztott földterületeket. Hát így történt. Több száz igénylő kapott csaknem 4 ezer hold földet, 120-an házhelyet. A puszta népe meggyorsította a történelmet. Mindez annak során jött szóba, hogy május elsején véglegesen megnyílik a gyógyfürdő. K. S. Százhúsz családi otthon épült. Az 1956-os árvíz elv4We a vályogházakat. A kemény akaratú pusztai emberek még egyszer felépítették otthonaikat (Pásztor Zoltán felvételei) Huszonöt éve történt Elindult az első kijavított mozdony A nagy szegedi árvíz előtt épült Telek utcai ház éppúgy őrzi a múltat, mint Rohonyi Lajos ny. MÁV- főtanácsos kétezer darabból álló közlekedéstörténeti gyűjteménye. A parkettás szobában szétteregetett iratok, levelek, statisztikák, plakátok, századeleji menetrendek és fényképek új helyüket annak köszönhetik, hogy a közelmúltban a Művelődés- ügyi Minisztérium védetté nyilvánította e gyűjteményt. A szoba falán egy mozdonyt ábrázol a kép, alatta ez a szöveg olvasható: „Cegléd—Kecskemét—Félegyháza—Szeged között meginduló vasút. Kecskemét, 1853. IX. 3.” A szemközti falon szintén fényképek, amelyek azonban már nem a fejlődést, hanem az oktalan pusztítást, a fasiszták rombolásait ábrázolják. Megrendítő látvány a jókorára kinagyított fénykép, a biatorbágyi vasúti szerencsétlenségről. Közvetlenül mellette a felrobbantott szegedi vasúti híd látható. Dátum: 1944. A 45 ezer vasúti kocsiból a második világháború után csupán 7 ezer maradt futóképes. A 2200 mozdony közül mindössze 450-et tudtak használni. A vasúti hidak túlnyomó részét felrobbantották. a vasúti pályák, jelzőberendezések zöme megrongálódott. Országos arány, mindez általános. Mégis a földrajzi fekvés miatt a legkatasztrófá- lisabb veszteséget a mai Bács-Kiskun megye területe szenvedte, amely abban az időben is a szegedi igazgatósághoz tartozott. 1944 októbere után a kecskeméti fűtőház 12 másodrangú mozdonyából csupán egy MÁV-mozdony maradt. A 72 személykocsi közül több mint 40 megsemmisült. Ezeken kívül az üzemanyag hiánya miatt október elején leállt a vasúti forgalom... A forgalomszünet nem sokáig tartott. Megkezdődött a munka. A szegedi igazgatóság területén elsőként a pálya helyreállítását tűzték ki célul, a Cegléd— Kecskemét vonalon 1944. október 13-ra kijavították a pályát, s ugyanezen a napon elindult az első kijavított mozdony. Az év végéig a Félegyháza, Fülöp- szállás, Lajosmizse, Kerekegyháza és Tiszaug felé vezető sínpárokat is megjavították, de a mozdony- és a kocsihiány miatt a mellékvonalakon csak később indulhatott meg a forgalom. Fél év alatt több mint 3o személykocsit Népzenei esi A városi művelődési központ április 13-án este 19 óra kezdettel „Tavaszi szél vizet áraszt” címmel színes népi estet rendez a Komszomal téri színházteremben. Közreműködnek: A. Somodi Ilona és Bálint Béla énekesek, Cserje Zsuzsa, a Katona József Színház tagja, Farkas Béla népi zenekara, a kiskunfélegyházi citerazenekar, Nagy Judit énekes, Faragó János citerás, a Hírős táncegyüttes és a művelődési központ leánykára. hozott rendbe a kecskeméti fűtőház. s a lakatosokból, mozdonyvezetőkből, fűtőkből verbuvált szereplőgárda 4 másodrangú mozdonyt tett üzemképessé. A szobában szétteregetett iratok, levelek, statisztikák a legfrissebb eredményeket is őrzik: Az elmúlt években átépítették a Cegléd—Szeged, s a Kecskemét—Fülöpszállás közötti vonalat, növelték a sebességet, korszerűsítették a személykocsikat. A MÁV egyik képes kiadványát tette elém Rohonyi Lajos. Borítólapján a legújabb típusú áramvonalas villanymozdony, amely negyed századdal ezelőtt csak a mesében létezett... Tárnái László Percek és forintok A VÁLLALATI nyereség tömege többféleképpen is növekedhet. 1. Ha több árut termelnek, értékesítenek, a bevételekkel együtt általában a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a forgalom összetétele a nagyobb nyereséghányadú cikkek javára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vállalat. 3. A több nyereség forrása lehet az árak emelése is. 4. Végül, de nem utolsósorban a megtakarított percek és forintok, az önköltség csökkentése szintén javítja a vállalat jövedelmezőségét. Érdemes a tavaly elért többletnyereség forrásait elemezve külön-külön vizsgálni e négy tényező szerepét. Minden bizonnyal az első három helyen említett tényezők — közülük is főként a termelés, a forgalom növekedése, valamint az áremelkedés — játszott döntő szerepet. A nyereség- növelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsabban igénybevehető tartalékai. A vállalatokat nem szabad azért meggondolatlanul elmarasztalni, ha a nyereség növelésének bármelyik módjával is élnek. Az áremelés is lehet közgazdaságilag indokolt, belföldön például tartós áruhiány esetén. De még kevésbé szabad a vállalatokat azért elmarasztalni, hogy tavaly a világpiaci konjuktúra lehetőségeit kihasználva emelték a tőkés exportárakat. Annak viszont semmiképpen nem örülhetünk, hogy a forintnak, a percnek, az önköltség csökkentésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növelésében. Rövidlátó szemléletre vall ez, mivel a hosz- szútávú versenyképesség csak a korszerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal teremthető meg. Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, könnyen lehet termelésnöveléssel, sőt, akár áremeléssel is gyarapítani a nyereséget. De előbb-utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai piacon is ez a kívánatos —, s akkor elkerülhetetlen az ármérséklés, így is csak a korszerű, a kiváló minőségű áru talál gazdára. HA ŐSZINTE önvizsgálatot tartunk, megállapíthatjuk, hogy a szigorú takarékosság elve ma még nem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgondolkodást. Sőt, helyenként, hogy a vállalatok megszabadultak a keretgazdálkodás merevségétől, előfor- j dúlnak meggondolatlan { költekezések is Például a j reprezentációs és propa- i gandamunkában, a bútorcseréknél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatalban, mint otthon, a magán- háztartásban. Hasonlóképpen a műhelyben is másként bánnak az anyagokkal, az alkatrészekkel, a késztermékekkel, a gépekkel, a berendezésekkel, mint odahaza, mint a személyi tulajdonnal. Aki fusizik, vagy kisebb értéket visz el a műhelyből, annak társai „falaznak”, aki az öltözőben nyúl a máséhoz, az megnézheti magát. Ügyesen lógni is szabad, csak ki ne hívják vele a főnökök kollektívával szembeni haragját. A FORINTOKBÓL lesz a millió, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tartja; aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. És ez örök igazság. Ám a kicsit megbecsülő közszellem kialakítása mindenekelőtt a gazdálkodási, a szervezési lazaságok felszámolását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek értékét, nem szabad megtűrni a létszámfelesleget, a mesterségesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezetlenséget. Ahhoz, hogy igazán becsülete legyen az anyagnak, energiának, a nagymértékű invesztícióknál még lelkiismeretesebben kell eljárni. Vagyis, ha nincs milliós selejt, — és ha mégis van, nem térnek felette napirendre felelősségrevonás nélkül — határozottan fel lehet lépni a forintos károkkal szemben is. A VÁLLALATI nyereség viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tartalékai hovatovább kimerülnek. Arra is számítani lehet, hogy a piac és a gazdálkodás feltételei is mindinkább megkövetelik az önköltség tervszerű csökkentését. így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál már most takarékoskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. Mindenekelőtt a vezetőktől, a műszakiaktól, közgazdászoktól követelnek rendet, fegyelmet, s egyben anyagilag is érdekeltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazdaságosabban gyártható konstrukciók technológiák kialakításában, az ésszerűbb létszámgazdálkodásban és munkaszervezésben. Ha már az idén aszerint jutalmazzák, premizálják a dolgozókat és osztják el az év végi részesedést, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a vállalati nyereség növeléséhez, akkor jövőre és azután sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jövedelmének további növeléséhez szilárd alapot teremtenek. , K. J.
