Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
1970. április 8, szerda S. oldal Szélesedő ipari kooperáció, növekvő kereskedelmi forgalom Svédországgal A magyar és a svéd hivatalos szervek a múlt év májusában foglalták megállapodásba, hogyan támogatják államközi szinten a két ország közötti gazdasági, ipari, műszaki együttműködés kiszélesítését. Az együttműködési megállapodás végrehajtásának elősegítésére vegyesbizottságot hoztak létre. A bizottság elismeréssel nyilatkozott 15 olyan kooperációról, amely máris eredményesnek bizonyult. Ezek közé tartozik például a Volvo és az Ikarus gyár, a Mecman cég és az Egri Finomszerelvénygyár, az Elemerington és Budavox, • Fügt cég és a Bányagépgyártó Vállalat együttműködése. A bizottság megállapította, hogy a meglevő kapcsolatok bővítésére és új kapcsolatok felvételére nyílik lehetőség a vegyiparban, a gumi- és a műanyaggyártásban, a fémHazaérkezett az MSZBT központi barátságvonata Keddre virradó éjjel hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZBT központi barátságvonata, amely a Hazafias Népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa és za MSZBT háromszáz társadalmi munkatársát vitte el a Szovjetunióba hazánk felszabadulásának ottani ünnepségeire. Felszabadulási kiállítás Prágában A prágai iparművészeti székház bemutató termében dr. Svagera cseh művelődésügyi miniszterhelyettes és Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete kedden délben ünnepélyesen megnyitotta a „25 éves a szabad Magyarország” című fényképkiállítást, amely szemléletes képet ad szocialista fejlődésünk négy edszázadáróL A megnyitón jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai, iparban, az élelmiszeriparban, az építőgép- és vegyi gépgyártásban, továbbá a mezőgazdaságban, a vetőmagtermelésnél, az állat- tenyésztésben, a vágóhidak tervezésénél, magtárolók, silók építésénél és a nyersbőr feldolgozásban is. A javaslatok megvalósításának módjait most vizsgálják az érdekelt üzemek. A magyar és a svéd kereskedelmi vállalatok is élénk kapcsolatban álltak, számos újabb szerződést kötöttek az elmúlt hetekben, miután 1970-re vonatkozó kontingens-listákat a néhány héttel ezelőtt Budapesten megtartott kereskedelmi tárgyalásokon megjelölték és aláírták. 1970 egyébként a magyar— svéd hosszúlejáratú ötéves megállapodás utolsó évét jelenti. A két ország árucsereforgalma is eredményesen növekedett az utóbbi időben. Tíz év alatt a forgalom megkétszereződött, s csupán 1969-ben 20 százalékkal növekedett. A Svédországba irányuló magyar export túlnyomó többsége mennyiségi korlátozás nélkül bonyolítható. , A még mennyiségi korlátozás alá tartozó cikkek közül az új megállapodás fokozottabb exportlehetőséget biztosít a textíliák, cipők, hengereltáruk, különféle porcelán és cserépáruk svédországi értékesítésére. (MTI) Elet a százalékok mögött Család az ebédlőasztalnál A tipikus családot természetesen Kovácséknak hívják. Vasárnapi ebédjüket fogyasztják éppen. Húslevest, jugoszláv levesporból, gyárilag készített cérnametélttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát köretként, konzerv savanyú uborkát, s al- makompótot. Az étrend nemcsak Kovácsék életéről árul el sokat, hanem arról is, hogy lényegesen megváltoztak táplálkozási szokásaink, mert megváltozott, alapjaiban más lett az élelmiszeripar. Vegyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a savanyú, s az almakompót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő, mert a kompót neki nem elég édes ... Maradjunk a cukornál. Magyar- országon 1931—1935 között éves átlagban 109 ezer tonna cukrot készítettek. 1961—1965 között ez a mennyiség 409 ezer tonna volt, kerek háromszázezer tonnával több! Az egy főre jutó fogyasztás a háború előtt hat kg volt. Napjainkban meghaladja a 30 kg-ot Manufaktúra helyett ipar Autószerviz készül Baján A leendő üzemcsarnoknak a látványa jelenleg még sokféle rendeltetésre enged következtetni. Ezért elöljáróban közöljük, hogy a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz autószervize épül a városba vezető Szegedi út mentén. A kedvező időjárás beköszöntésével napról napra magasodnak a falak. A kivitelezést a szövetkezet saját építőbrigádja végzi. Ezt a kollektívát a fel- szabadulási munkaversenyben tett vállalásaik is ösztönzik. A részhatáridők pontos betartásával igyekeznek, hogy a 9 millió forintos ráfordítást igénylő i szerviztelep a tervnek megfelelően, a jövő év májusában megkezdhesse működését. (Pásztor Zoltán felvétele) Ezekben a hetekben öles hirdetések tudatják a háziasszonyokkal, hogy vásárolhatnak főzővajat, kilogrammját 36 forintért, Csinos s mosolygó hölgy biztat arra, a plakátokon, hogy főzzünk kávét ilyen meg amolyan keverékből. Alufóliás s mirelit ételek kínálják magukat, időnként konzervvásárt hirdetnek az üzletek, nemrég került forgalomba a műanyagba csomagolt, fölszeletelt szendvics-kenyér, közkedveltté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók, és yoghurtok... Az élelmiszeripar valóban fü :Mmms "■x/;: r 4X m .■ .... ................. ISI Konzultáció 270 vállalattal a negyedik ötéves terv irányelveiről Az Országos Tervhivatal közzétette, megismertette a vállalatokkal a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai elgondolásait, a legfontosabb társadalmi célokat, Ságvári End emléktáblát avattak A felszabadulási Ság- vári Endre kollégiumi napok keretében tegnap sor került a kecskeméti Műszaki Főiskolán a Ságvári Endre dombormű felavatá- sára. Az ünnepségen részt vett Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Sebesvári László kollégiumi diákbizottsági titkár megnyitója után Keresztes Nagy Imre igazgató-helyettes mondott beszédet. Az ünnepség rendkívül megható pillanata volt, amikor a hős forradalmár húga, Ságvári Ágnes lépett a mikrofon elé, hogy szívből jövő szavakkal köszöntse a kollégium és a főiskola ifjúságát. Elmondta, hogy véleménye szerint mi az, ami az ő szeretett testvérét hőssé avatta. Az, hogy a legnehezebb időkben is mert hűséges maradni az eszméhez. Elmondta, hogy Ságvári Endre legfőbb tulajdonságai közé tartozott az igazság szeretete és keresése mellett, a keménység, a következetesség és a fáradhatatlanság. A beszédek elhangzása és az azt követő műsor után Ságvári Ágnes hosz- szan elbeszélgetett a főiskola vezetőivel és diákjaival. a szabályozó rendszer főbb vonásait. A terv előkészítő vitáiról a következő tájékoztatást adta Dobos István, az Országos Tervhivatal köz- gazdasági főosztályának vezetője: — A gazdaságirányítás új rendszerében a népgazdasági tervezés nem nélkülözheti a vállalatok egyre gazdagabb ismeretanyagát, ugyanakkor a vállalatoknak számolniuk kell az irányító, a tervező szervek elgondolásaival. Ezért az Országos Tervhivatal és a minisztériumok a vállalatokkal megismertették a negyedik ötéves terv főbb gazdaságpolitikai céljait, a gazdasági növekedés tervezett ütemét, a termelés általános és ágazatok szerinti fejlesztését, a lakosság foglalkoztatottságának, életszínvonalának, életkörülményeinek alakításával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a területi fejlesztéssel, a szabályozó rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat — Az Országos Tervhivatal mintegy 270 nagyobb vállalat vezetőit külön is meghívta, s részletesen tájékoztatták őket a tervkoncepciókról, a vállalat munkáját érintő egész ágazatok tervezett fejlesztéséről Egyben a végleges tervek elkészítéséhez a vállalatok javaslatait, elképzeléseit is kikérték. — Az Országos Tervhivatal a társhatóságokkal együttműködve a második negyedév folyamán kialakítja és koordinálja a terv- javaslatot. Az eldöntésre váró kérdéseket menet közben felsőbb szervek elé terjesztik és a döntéseket a tervjavaslatban érvényesítik. A tervjavaslat véglegesítése idején is folytatódnak a vállalati konzultációk; a vállalatok további tájékoztatást kapnak a terv és a szabályozó rendszer kidolgozásának helyzetéről. — A tájékoztatás lehetővé teszi, hogy a vállalatok is még az idén kidolgozzák saját ötéves tervüket. (MTI) iparként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 32,4 milliárd forintot fizettünk ki a kiskereskedelem pénztárainál. 1965-ben már 44,5 milliár- dot, 1969-ben pedig 60,9 milliárd értékű volt vásárlásunk. Tavaly kilenc százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelkedés. Élelmiszerek, melyek a való életből az emlékek birodalmába szorulnak: kukorica, liszt, köles, száraz borsó ... Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódították meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”, azaz a mélyhűtött, tisztított baromfi, a gyári száraz tészták, réteslapok, a lio- filizált zöldségek, a bébiételek ... Minőségében más napjainkban a fogyasztás, mint volt korábban, minőségében más tehát maga a termékeket földolgozó, előállító ipar is. A fölszabadulás előtt a hazai élelmiszeriparon belül csupán a malom- és cukoripart, valamint a sörgyártást nevezhetjük iparnak, a többi ágazat — például a konzervipar is! — manufakturális körülmények között s eszközökkel tevékenykedett. Lényeges fejlesztés csak a második hároméves terv idején, 1958—1960. között kezdődött meg, igaz, azóta szakadatlanul tart is. A fejlesztések eredményeként az élelmiszeripar 1965-ben másfélszer annyi terméket állított elő, mint 1960-ban, 1950-hez mérten pedig termelése 312 százalékra rúgott. Lépésváltás, sokféle módon A közelmúltban a fővárosban bemutatót rendeztek a világhírű svájci élelmiszeripari konszern, a Nestle, s a magyar élelmiszeripar együttműködéséről. A magyar élelmiszer- ipar exportja 1960-ban 2268 millió devizaforintot tett ki, 1969-ben az export értéke 5611 millió devizaforintra rúgott. A választék bővítése érdekében ugyanez idő alatt megkétszereződött az import, s 1969- ben 2494 millió devizaforintot ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett a cukor és cukorka, csokoládé vásárlás, s míg nyolc esztendeje csupán 1216 tonna pörkölt kávé vált illatos nedűvé a különböző főzőmasinákban, addig a múlt esztendőben ez a mennyiség már — 13 ezer tonnára rúgott...! A látszatra össze nem tartozó példák nagyon is logikus láncot alkotnak. A hazai és a külföldi piacokra történő szállítások növekedése mellett lényegesen megváltozott az élelmiszer- ipar termékszerkezete: előtérbe kerültek az ipárilag feldolgozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csokoládét produkált az ipar, 1968-ban viszont 17 900 tonnával... márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élelmiszerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz, miért ne futná a valóban alapvető élelmiszerekre? Mert hiba lenne elfeledni: nemcsak az élelmiszeripar termelésének növelése volt a feladat, hanem a fizetőképes kereslet bővítése is. Az például, hogy Kovácséknak, akiket bevezetőben említettünk, ne okozzon gondot a gyárilag földolgozott baromfi megvétele. S nem okozhat gondot, hiszen Kovácsék, s a kovácsok, nagyok, kissek megvásárolják ezt a zacskós csirkét. Az ipar 1960-ban még csak 19 554 tonnás mennyiséget szállított ki a gyárkapukon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a földdolgozó szalagokról ... A több helyett inkább mást Az ENSZ statisztikai évkönyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer termelés Afrikában egy, a Közép-Keleten 3,1, Észak- Amerikában 6,1, az európai szocialista országokban 15,5, s a nyugat-európai országokban 18,9 százalékkal emelkedett. Magyarország az egy főre jutó kalóriafogyasztást tekintve a világranglista vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmiszer- termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan: élelmiszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy a kelleténél nagyobb szerephez jutnak a szénhidrátok, s kisebbhez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség. Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszeripar termelése, a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Ezen belül azonban a konzervipar megkétszerezte termelését, az egészséges fogyasztásban nagy szerepet vivő tej- és tejtermékek, valamint hús- és hús- készítmények előállítása más élelmiszeripari termékekhez mérten gyorsabban növekedett. Az élelmiszer- gazdaság, tehát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének kialakítására tett erőfeszítések növekvő eredményekkel kamatozni kezdenek ... Az ebédlőasztalnál ülő család napról-napra lemérheti, az adatok, százalékok mögött miként változott az élet. Elég, ha ránéznek az asztalra, ha jóétvággyal elfogyasztanak egy kiadós, több fogásos vasárnapi ebédet, vagy egy gyorsan elkészített, ízletes, egészséges vacsorát. M. O.
