Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
4. oldal 1970. április 7. ftedd Avatás helyett — Még jó is, hogy nem most avatjuk az új üzemet, annyi a munkánk, hogy ki sem látszunk belőle. — Ezekkel a szavakkal fogadott dr. Szűcs Endre, a Szerszám és Gépelem Gyárak kecskeméti gyáregységének vezetője. És valóban a közel 140 hívók szétküldéséről, a vendégek fogadásáról — is gondoskodniok. Szűcs elvtárs és a gyáregység vezető munkatársai mostanában csak távirati stílusban beszélnek mindarról, ami nem közvetlenül a termeléssel függ össze. Az 56 milliós felfutáshoz Lehet 56 millióval több? is be tudunk ezzel a termékkel törni, a gyártáshoz szükséges gépek 20 millió forintba kerülnek. Már kijelöltük az új üzemcsarnokban a helyüket. Budapesti központi gyárunkban jól halad a gyártáselőkészítés, jövőre indulhatunk ezzel a termékkel is. ilőtérben a közvetlen felvásárlás A szezonra készül a konzervipar A pneumatika forgácsoló részleg az új üzemben. millió forintos beruházással felépített Szegedi úti gyár távolról impozáns látványt nyújt, itt az épületek között azonban még nagy a felfordulás. A terep, a belső utak még sehogyan sem állnak. Igaz, az építőipar szerződésben foglalt kötelezettségeitől nincs elmaradva, de volt egy vállalása, hogy megkísérli április 4-re rendben átadni az üzemet Az időjárás azonban kérlelhetetlenül áthúzta a számításokat, s így az avatás ezúttal elmarad. Am a természet erői egy dologba mégsem tudtak beleszólni! A gyár és az építőipar dolgozóinak arra irányuló közös erőfeszítéseit, hogy az új üzemben megkezdhessék a termelést, siker koronázta. Akárhogy is vesszük, az elért eredmény hazánk felszabadításának negyedszázados évfordulójához méltóbb, mint egy avató ünnepség. Nem kevesebbről van szó ugyanis, mint arról, hogy a Szerszám és Gépelem Gyárak kecskeméti üzemeiben (a Juhász utcában és az Izsáki úton) tavaly 44 millió forint értéket termeltek, az idén (a Szegedi úti új üzemben és a Juhász utcában^ már 56,2 millióval többet terveznek. Nagy ugrásra készülnek tehát a gépelemgyáriak, ez azonban gondos termeléselőkészítést kíván. Nem csoda, hogy a gyár vezetői bizonyos mértékig még örülnek is, hogy nem kell most külön az „újszülött keresztelőjéről’! — a megmindent — létszámot, anyagigényt, gépszerzést, termelékenységet, új termékek gyártását — megterveznek. Az éves terv azonban nem elég, illetve túl nagy táv, ezért igen részletes negyedéves bontásokat készítenek. Emiatt azután gyakran tartanak megbeszélést, mint most a második negyedév küszöbén is. — A gépjárművek platóinak billentő hidraulikáit tehát kompletten szerelve gyárthatjuk? — fordult a telepvezető Szentiványi István főmérnökhöz. — Igen és most már az egyéb pneumatikus és hidraulikus gépek alkatrész- gyártásának kooperációját is csökkenthetjük. Minél kevesebb gyártási folyamat elvégzését adjuk ki más üzemnek, annál folyamatosabbá válik nálunk a termelés. Egyébként megérkezett a nagy teljesítményű svájci félautomata fúrógép is. Ezzel az ütőgépekhez szükséges hengerek fúratait kitűnően el tudjuk készíteni. Április közepére be lesz szerelve a gép. A Girling licenccel hogyan állunk? A főmérnök néhány pillanatig elgondolkodott, mielőtt válaszolt volna. — Most már bizonyos vagyok benne, hogy számunkra hasznos volt megvenni az angoloktól a másfél tonnás lengéscsillapító gyártási jogát. A hazai járműprogram évi 70 milliós megrendelést biztosít, de esetleg a külföldi piacokra — Munkaerő lesz hozzá? — Kétszáz ipari tanulónk van, jórészük nemsokára szakmunkás lesz és 80 segédmunkást válogattunk össze átképzésre. Ennyi kezdetnek elegendő. Így folyt a beszélgetés még jó darabig a Szerszám- és Gépelemek Gyárában. Ünnepélyes üzemavatásról ugyan nem sok szó esett, (úgy vélik, ráérnek azzal az év vége felé), de annál több az idei termelésről és a jövő évi gyártási program előkészítéséről. Nagy Ottó Tartanak még az előfeldolgozott áru készletei a konzervgyárakban. A kecskeméti vállalatnál például készülnek a különféle kon- zervek, folyamatosan gyártják, csomagolják és szállítják szovjet megrendelésre a vegyes savanyúságot, — a zakuszkát. A sárgarépa és a vöröshagyma feldolgozása rövidesen befejeződik. Az üzem az április végén megkezdődő előszezonra készülődik. Az idei évre szóló megállapodásokat csaknem teljes egészében aláírták már az érdekeltek. A Kecskeméti Konzervgyár összesen 120 partnerrel kötött szerződést, háromnegyed részben megyebeli szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. Az idei évre 8500 vagon zöldségfélét — a korábbinál jóval több borsót — illetve a tavalyinál 3 százalékkal nagyobb mennyiséget kitevő, 1550 vagonnyi gyümölcsöt vár a vállalat. Jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk harmadik évében — a reform hatásaként — magasra szökött a közvetlen felvásárlások aránya. 1970- ben a zöldségféléknek már 90, a gyümölcsöknek pedig csaknem 80 százalékát a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával szerzi be a Kecskeméti Konzervgyár. Az előkészületek természetesen nem zárulnak le a szerződések aláírásával: rendbehozzák, felújítják a feldolgozó gépsorokat. Több millió forintos költséggel főzelékkészítő csarnokot létesítettek, ahol jelenleg a berendezéseket szerelik. A Kecskeméti Konzervgyárban az első fuvarok a sóskát és parajt hozzák április végén, május elején a Duna menti termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból. Lengyel gyermekkórus Kecskeméten Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából gvermekkari fesztivált rendezett a Magyar Rádió és Televízió. A baráti találkozó, melyen 8 ország io együttese vett részt, egyszersmind a Magyar Rádió gyermekkórusa tizenöt éves fennállását is köszöntötte. Az Erkel szín- házbeli gálaest után — melyet a rádió egyenesben, a televízió pedig felvételről részleteiben közvetített —, a kórusok több vidéki városban adtak hangversenyeket. A kecskeméti színházban a Wroclawi Rádió gyermekkara lépett fel pénteken délután. A műsor elején két kecskeméti iskola tanulóinak Készül a sinusborona A szántóföldi növénytermesztés különböző fázisainak állandó fejlesztésére a többi között egyre több korszerű, az eddigieknél nagyobb kapacitású gépekre van szükség. Az új rendszerű mikrotalajműve- lés egyik kerékkötője például a megfelelő, korszerű gépek hiánya. E gondot az elmúlt években gyártott talajművelő kombinátor sem oldotta meg tökéletesen. — A mezőgazdaság igénye időben is pontosan találkozott elképzelésünkkel. A műszaki fejlesztési osztály tervei alapján ugyanis tavaly talajművelő próbagépet elkészítettünk, amelyet sinusboronának neveztünk el — mondta Hu- gyecz Pál, a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termelési és vállalkozási főosztályának veMúlt év augusztusa óta működik ez a szerkesztő részleg a kecskeméti üzemben, ahol a gyártás során felhasználásra kerülő szerszámokat tervezik. Régebben ezt a munkát a vállalat budapesti központjában végezték. zetője. — A borona a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél vizsgázott. A szakemberek elismerően nyilatkoztak az új gépről, illetve működéséről. — A kardántengelyen keresztül a traktor forgatja a borona hajtószerkezetét, amely viszont egy áttétellel két egymással ellentétes fogasgerendát oldalirányba mozgat — ismertette a gép működését Tornóczky Zoltán, mérnök. — Eközben a gép halad előre, így a sinus görbéhez hasonló utat jár be a boronafog a talajban. Innen származik a borona neve. A gödöllői MGI vizsgálata, illetve próbaüzemelése után a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt 200 sinusboronát rendelt vállalatunktól. A megállapodás értelmében az első, illetve a második negyedévben 100 —100 boronát készítünk. A gépek üzemeltetési tapasztalataitól függően lehetséges, hogy az AGRO- TRÖSZT a negyedik negyedévben újabb 100 gépet rendel. Amint a termelési főosztály vezetőjétől megtudtuk, az első negyedévre tervezett 100 borona alkatrészeit már elkészítették, s mintegy 10 gépet összeszereltek. Tervük szerint a naponkénti 8—10 borona elkészítésével április 4-ig teljesítették negyedéves vállalásukat. Nyáron a sinusboronán kívül egyéb saját konstrukciókkal, a pneumatikus szemenkénti vetőgéppel, a szőlőnyitógéppel, a komposztáló géppel, több nemzetközi kiállításon, valamint a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s ősszel a hazánk felszabadulásának negyedszázados jubiueuma tiszteletére rendezett Mezőgazdasági Kiállításon is résztvesznek. Tárnái László éneke köszöntötte a vendégegyüttest. A „Zrínyi Ilona” általános iskola énekkara dr. Frigyessy Ferenc- né vezényletével Lassus-, Schumann-, és Fasang-mű- veket, majd a „Kodály Zoltán” ének-zenei általános iskola kórusa Vörös János vezetésével Sárközy-, Bárdos-, Bartók- és Kodály- kórusokat adott elő. A wroclawi gyermekkórus már megjelenésével is sikert aratott. Népviseletbe öltözött, 42 tíz év körüli kislány állt a dobogókon, a 23 éve működő együttes legfiatalabb részlege, akik csupán egy esztendeje énekelnek együtt. Valamennyi énekes egy-egy kis egyéniség; arcok, melyek a nézőtérről figyelve is emlékezetünkbe vésődtek. Kedvesen, üdén, egységes hangszínnel és korukhoz képest fejlett kifejező készséggel énekeltek. Hangképzésük, szövegejtésük — a nyelvet ismerők megállapítása szerint is — mintaszerű. Igen érdekes, hogy azok számára is, akik egyetlen szót sem értenek a szövegből, milyen sokat jelent a produkció hatása szempontjából, ha az előadók értelmesen, jól artikulálva ejtik a szavakat. a beszédkultúra szerepét húzza ez is alá a vokális zenében, amit igen gyakran hanyagolnak el zeneileg egyébként igényes knrusvezetők. Nem véletlen, hogy maga Kodály a nyelvi kultúra ápolását elsőrendűen fontos feladatnak tekintette! Vendégegyüttesünk színvonalas teljesítménye Edmund Kajdasz karnagy nevelő és kórusvezető munkáját dicséri. A kórus műsorát 19. és 20. századi lengyel szerzők műveiből, népdal- és gyermekdal-feldolgozásaiból állította ösz- sze. Valamennyi előadott darab egyszólamú, zongo- rakíséretes mű volt, ami a magyar gyermekkar repertoár jellegétől meglehetősen távol áll. Chopin, Mo- niuszko és Noskowski darabjai hangulatos, átélt előadásban hangzottak el, de egy idő után egyhangúan hatottak. A második részben a nálunk ismeretlen Dziewuls- ka modernebben harmonizált, itt-ott Bartókra utaló feldolgozásai új színt jelentettek. végül zeneileg a legtartalmasabb, a legnagyobb élő lengyel komponista, Lutoslawski: Gyermekjátékok című műve volt. Kár, hogy ekkorra a zömmel gyerekekből álló hallgatóság figyelme már meglehetősen kifáradt. A műsorban a zongorának nem csupán kísérő, de szinte kamarazene-szerűen együttmuzsikáló szerepe volt. Ezt a feladatot Krystyna Kajdaszova látta el, kitűnően. _ Korber Tivadar
