Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
1976. április 36, csfltSrtMt I. oldal A vörös vándorzászlóval ünnepel a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyára Mintegy háromszáz dolgozó abból az alkalomból gyűlt össze tegnap este a kecskeméti Aranyhomok Szálló nagytermében, hogy — mint arról már lapunkban beszámoltunk — a Habselyem Kötöttárugyár elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. Az ünnepségen május elsejéről Mócza Lajosné, a kecskeméti gyár igazgatója emlékezett meg, majd a tavalyi termelési eredményeket, s az idei feladatokat ismertette. Kiváló kisipari szövetkezetek Az 1969-ben folyó versenyben a kisipari termelő- szövetkezetek közül a legjobb eredményeket a Kiskőrösi Vegyes, a Kecskeméti Fém- és Vasipari, valamint a Császártöltési Vegyes Ktsz érte el. Mind a három üzem elnyerte a Kiváló kisipari szövetkezet címet. A kitüntetéseket mindenütt ünnepi termelési értekezleteken kapták meg a ktsz-ek. A kecskemétieknél a napokban tartották az ünnepséget. A Császártöltési Vegyes és Építőipari Szövetkezetben szerdán délután Fekete László, a KI- SZÖV megyei elnöke adta át a megtisztelő címmel járó oklevelet. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz-ben csütörtökön délután ugyancsak a KISZÖV megyei elnöke nyújtja át a kiváló eredményt elért szövetkezetnek a kitüntetést. Ezt követően 35-en Kiváló dolgozó oklevelet és pénzjutalmat kaptak, s 6 kollektíva vezetője átvette a szocialistabrigád-okle- velet, illetve a jelvényt. Az ünnepség fénypontja a vörös vándorzászló átadása volt, amelyet a budapesti gyárból hoztak le Kecskemétre. A zászló átadása után Karmos Viktor, a gyár vezérigazgató-helyettese, Boldizsár Béláné, a vállalati szakszervezeti tanács titkára és dr. Keszthelyi Károlyné főkönyvelő elismerően nyilatkoztak a kecskemétiek munkájáról, a szocialista munkaversenyről, s a brigádok kollektív szelleméről. Végül divatbemutatóval, illetve vacsorával zárult az ünnepség. Kiváló vállalat a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 1968-ban a Duna-áríóri Állami Erdőgazdaságot és a Gemenci Vadgazdaságot közös irányítás alá vonták. Kiváló szövetkezet a Kecskeméti E1WVER A Szövetkezetek Országos Szövetségének Elnöksége az ország 566 általános értékesítő és fogyasztási szövetkezete közül — múlt évi tevékenységük eredményessége alapján — huszonhatnak adományozta a Kiváló szövetkezet kitüntető címet. E szövetkezetek között van az egyéb sikerei mellett tavaly 9 millió forint nyereséget elért Kecskeméti UNIVER is. A kitüntetést tegnap délután a MÉSZÖV székházában rendezett ünnepségen Ocskó Imre, a SZÖVOSZ Elnökségének tagja nyújtotta át Bordós Lajosnak, az UNIVER igazgatósági elnökének. Emellett személyre szóló elismerést kapott Kiss Gyula, a szövetkezet szeszfőzdéjének vezetője és Németh László főkönyvelő. A szövetkezet dolgozói közül huszonötén Kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek, 15 brigád pedig elnyerte a szocialista címet. Az új üzemben 37 ezer hektáron erdőgazdálkodás és 110 ezer hektáron vad- gazdálkodás folyik. Az erdészetek évente átlag 200 ezer köbméter fát termelnek ki. A vadgazdálkodás is sokat javult az utóbbi két esztendőben. Tavaly a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban 12 millió, a tervezettnél másfél millió forinttal több nyereséget ért el. A költségszint jelentős csökkenése mellett a fizikai dolgozók átlagkeresete 3,2 százalékkal emelkedett. Eredményei alapján a gazdaság elnyerte a Kiváló vállalat kitüntető címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepi termelési értekezletet szerdán délután tartották Baján, az állami gazdaság kultúrtermében. A kitüntetést Tóth Sándor a MÉM vadászati és vadgazdálkodási főosztályvezetője nyújtotta át Csontos Gyula igazgatónak. Mélykúti krónika gykori feljegyzések •*“* szerint már az 1897- es május elsejét megünnepelték a mélykúti zsellérek, napszámosok. A községben haladó gondolkodású, harcos szellemű nép élt. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt V. kongresszusán Mélykútról is jelen voltak a küldöttek. Még ebben az évben arról tudósítanak a korabeli krónikák hogy az aratósztrájkokban hat- százan — köztük kétszáz nő — vettek részt és külön memorandumban előterjesztették követeléseiket a földbirtokosokkal szemben. A Népszava 1899. április 1-i számában olvasható, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt VI. kongresszusán szintén részt vettek a mélykúti küldöttek. Mindez azért lehetséges, mert a századforduló tájékán a községi elöljárók közé a szocialista eszmékkel rokonszenvezők is bekerültek. 1900-ban már találkozni a mélykúti munkásegy- letben a haladó irodalommal is. A könyvtár 147 kötetet számlált. Az 1930-as években a cséplőmunkások véres utcai harcot vívtak munkaadóikkal. Országos visszhangja volt az itt alakult földbérlő szövetkezetnek. 1936-ban megalakult a tej- szövetkezet. 1938-ban a közlegelőket osztották fel a kisemberek között... Megérné tehát a fáradságot, hogy valaki vállalkozzék a község munkás és agrárszocialista mozgalmainak részletesebb feldolgozására. 11 önti János szíjgyártó az 1919-es május elsejére emlékezik. — Csodálatos volt. Ilyen tömeget még nem látott Budapest. A város minden részéből özönlött a nép. Én akkoriban a Vörös Hadsereg egy kisebb egységének parancsnoka voltam. Stráf- kocsikon gyűjtötték össze a város minden részéből az ünneplőket. A villamosok leálltak. János bácsi elérzékenye- dik. A kis mélykúti családi ház konyhájában idézi tovább az emlékeket. Kiveszi a szekrényből ünneplő zakóját, amelyről még nem kerültek le a kitüntetések. Nemrég kapta meg a FelA gyerekek között a mélykúti iskolában. szabadulási Jubileumi Emlékérmet. Tavaly a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. 1959 márciusában pedig a Tanácsköztársasági Emlékérmet tűzhette a mellére. * A z 1910-es évek elején a bőripari szakszervezet egyik bizalmija volt. Sok üldöztetésben volt része. 1914-ben kivitték a frontra, 1916-ban átszökött a cári hadsereghez, s néhány társával önként jelentkezett hadifogolynak. Oroszországban akkor már érlelődött a forradalom. 1917-ben a Nagy Októberi Forradalom idején szomjasan tanulmányozta, szívta magába a sok ezer magyar hadifogoly az új eszméket A fehérek elleni harcban nem vett részt Hanti János, mert távol volt a nagyobb harcok központjaitól, de elindult hazafelé az_ zal az elszánással, hogy itthon is sokakban elülteti a szocializmus eszméit. Az őszirózsás forradalom idején. 1918-ban a bőrgyárban, ahol dolgozott, megszervezte a munkásőrséget. A 22. munkászászlóalj tagjaként segített az önként jelentkező fiatalok, munKis helytörténet A bajai tűzvész emlékei letve csak újjáépített formában. A város lakóit évtizedeken át minden pénteken délután 2 órakor megkon- duló harangszó emlékeztette a város pusztulására. De a tűzvész emlékeivel ma is találkozhatunk. Legközis130 évvel ezelőtt, 1840. levő Zomborig is elszállt rendezési tervekben is sze május elsején hatalmas tűz- Csak másnap ült el a repelnek. vész pusztította el Baját, tűz tombolása, amikor már A tűzvész az oka annak mértebb az 1841-ben újjá- A megrendítő eseményt nem talált égetni valót. A is, hogy Baján 1840 előtti épített plébánia homlokza__• romok még két hétig füs- épületet nem «találunk, il- tán elhelyezett felirat: t öbben is leirtaK, egy nyen míe p„v hatalmas. _____T ... t ölögtek, míg egy hatalmas, három napig tartó égszakadás minden parazsat el ii • • j-i.i. _ nem oltott. Csakhogy a fedél nélkül maradt égett „Emlékkönyvet” őriz a bajai izraelita hitközség is. A magyar és német nyelkásos cikornyás stílusban megörökített történet szerint május elsején délután fél kettőkor egy Fehérló falak átáztak, lottak. s osszeomE papLak Láng Vészi porát saJnáLVa teklnték Nagy LeLkek, azt VJJá s szebbé tenni siettek. Értök ezért forró szív KVLDI IMált az Vrnak A kiemelt betűk mint másolatba csúszott be saj- római számok az évszámot tóhiba. adják. Hasonló módon em- A Rókus-temetőben egy lékeztetett a ferencrendi vasból öntött síremlék az 1282 lakóház, 812 mellék- kolostor folyosóján egy áldozatok közül néhányra utcai ház kenyérsütő ke- épület hamvadt el, tízezer felirat: Baianis Maiae emlékeztet: mencéjéből kipattanó szikra ember lett hajléktalan, s tristes fVere CaLenDae, „1840. Évi Május 1-sö okozta a tüzet. Az épp ak- 70 ember lelte halálát a !0ne fVrente fero, teCta Napján dühöngött tűz vekor dühöngő erős szél ha- ]án «okban sVoerra rVVnt”. Magyarul szély Baja Városát hamvasára a lángok percek alatt 8 ' kb. azt jelenti; Szomorú vasztá el. Bennünket legterjedtek a nád- és zsindely- Az egész ország megmoz- volt a bajaiaknak május kedveltebb testvéreinktől tetőkön tova. 2 órakor már dúlt a bajai tűzkárosultak elseje, a dühöngő tűzvész fosztva meg. Adamovics a Rókus-kápolna, majd az megsegítésére. Ennek ered- elmúltával a tetőzet össze- Anna és Klára testvéreink egész Homokváros, 4 órakor ménye, hogy néhány év omlott. egy 16 éves rokonöcsénkkel a Ferenciek temploma, s alatt újjáépült a város. Bár Csakhogy míg a plébánia példa nélküli hüségök mar- nemsokára az egész város az újjáépítést nagyszabású feliratának kiemelt betűit talékjává lettenek. Őket a lángokban állt. A kutak ki- városrendezési terv alapján római számoknak tekintve testvéri lak pusztító lángjai száradtak a szörnyű hőség- szándékoztak megvalósíta- az 1841-es évszám kereke- emésztvén el. Béke porától és az állandó méréstől, ni, a tervnek csak kis ré- dik ki az újjáépítés éve- ikra!!!” Gara és Vaskút lakói is szét hajtották végre. Pedig ként, a ferences feliratból A város gyorsan újjá- kénytelenek vízzel locsolni a múzeumban őrzött terv csak 1780 számítható ki. épült, de még több mint házaik tetejét, mert a szél tanúsága szerint már akkor Miután az eredeti felirat 30 évig kellett várni arra, oda is elvitte a parázsló több olyan utcavonal-mó- már nem lelhető fel, nem hogy megszerveződjön a nád- és szalmacsóvákat. A dosítást, új utca nyitást ja- tudjuk, valójában ilyen bajai önkéntes Tűzoltóegy- pernye még az 50 km-re vasoltak, melyek a mai volt-e, vagy a ránk maradt let. Dr. Solymos Ede késők katonai kiképzésében a budaj hegyekben. Készültek a hatalom átvételére. — Sajnos, csak rövid ideig élt a Tanácsköztársaság. Megkezdődött a fehér terror, amely elől csak nagy szerencsével tudtam néhány társammal elmenekülni. Lejöttünk ide, Mély- kútra. Szerencsére, nem találtak bizonyítékot ellenünk. Gyanakodtak ugyan ránk, de valami véletlen folytán nem indult eljárás ellenünk. • Szívesen hallgatják a fiatalok Honti János emlékezéseit. Gyakran meghívják az iskolákba, hogy meséljen a régi időkről. A gyerekek sokszor hitetlenkednek a történetek hal- lattán. Pedig az emlékek néha megszépítik a valóságot. K. S. hetvenöt éves szíjgyártó még ma is dolgozik. Előadás a mezőgazdasági árrendszerről Szerdán délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács üléstermében a megye mezőgazdasági. pénzügyi szakemberei részére dr. Villányi Miklós, a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetője tartott előadást a tsz-ek pénzügyi jövedelemszabályozó, adózási, ártámogatási rendszeréről. A jelenlegi helyzet fogyatékosságait bírálva, elsősorban a negyedik ötéves terv várható tendenciáit elemezte. Mint mondotta, az országos szervek a gazdasági folyamatok mélyreható tanulmányozásával, új árarányok kialakítását szorgalmazzák. Ennek alapvető célja a korszerű termelésre való ösztönzés. a vállalatszerű gazdálkodás jegyében. Délután az előadó a megyei tanács vb vezetőinek kíséretében ellátogatott a megye néhány szövetkezeti gazdaságába. Rádiós jubileum Házi ünnepséget rendeztek szerda délelőtt a Magyar Rádió székházában: 25 évvel ezelőtt, az első szabad május 1-én újra kezdődött rádiózás évfordulóját ünnepelték. Szepesi György köszöntötte a Rádió legrégibb munkásainak kollektíváját, s dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhelyettese idézte a szabaddá lett ország új, demokratikus szellemű rádiózásának megindulását. Az 1945-ös május 1-én hét utcai hangszóró segítségével — a Szabadsághegyi adónál, 500 watt energiával — a déli harang- kondulás jelezte: megszólalt a Magyar Rádió. Négy nappal később lehetett hallani a háború utáni első rádiószínház-műsort. 1949- ben vette fel a Budapest I. a Kossuth, a Budapest II. a Petőfi-rádió nevet.
