Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

4. oldal 1970. április 34, péntek Negyedszázad eredményei az erdősítésben Bács-Kiskun, tipikus al földi megye, ennek ellenére viszonylag jobb az erdők nagyságának aránya, mint a környező megyékben. A szántóterülethez viszonyít­va az Alföldön átlagosan 9.3 százalék az erdő. A megyénkben az arány 12,6 százalék, az országos át­lag 15,73. Ez az arány egyrészt ki­fejezi azt, hogy a Duna— Tisza köze termőhelyi kö­rülményei nem is olyan kedvezőtlenek az erdősítés­hez, mint azt sokan feltéte­lezik, másrészt azt is bizo­nyítja, hogy nemcsak a mai generáció, hanem elődeink is értek el gyakorlati ered­ményeket a fásításban, ösz- szesen 112 700 hektár az erdő és a fával beültetett terület. Ennek zöme, 83 százaléka a termelőszövet­kezeteké. A többi egyéb gazdaságok, üzemek keze­lésében. A területi arány az elkövetkezendő 15—20 évben nagymértékben vál­tozik, mert az új erdőtele- | zottsága pítések főként az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek területein valósul­nak meg. Az elmúlt 25 esztendőben ugyanis legna­gyobb mértékű erdősítést az állami erdőgazdaságok végeztek. Az egyik láncszem Nyilvántartásaink szerint az elmúlt negyedszázad alatt összesen 32 ezer hek­tár, vagyis 55 ezer kataszt- rális hold új erdőtelepítés, fásítás történt a megyében, csaknem 500 millió forint beruházással. Hatása máris érvényesül: fiatal erdőségek védik az értékes szőlő- és gyümölcs- kultúrákat, valamint az egyéb növényeket a ho­mokveréstől, a falvakat, majorokat, az egész kör­nyéket, felüdülési lehetősé­get adnak a városok lakói­nak. Az MSZMP megyei bi­Óriás fóliasátor A Kertészeti Egyetem Soroksári Kísérleti Telepén óriás fóliasátrakat építenek a primőr termesztésére. A 4,5 méter magas, nagy légterű sátrak kiválóan tárolják a napsugár melegét, és alattuk gyorsan növekszik a pri­mőr növény. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc felv.) Két fontos mezőgazdasági téma a megyei NEB tegnap megtartott ülésén Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei népi ellen­őrzési bizottság Kecskemé­ten. A tanácskozáson két fontos, megyénk egész me­zőgazdaságát érintő és ér­deklő téma szerepelt, ame­lyekben a közelmúltban fe­jezték be a vizsgálatot a NEB munkabizottságai. Az ülés résztvevőit — közöttük Atzél Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági főosztályának vezetőjét — Miklós Zoltán, a megyei NEB elnökhelyettese üd­vözölte, majd megnyitotta a vitát a bizottság tagjai­nak már előzetesen írás­ban megküldött vizsgálati anyag fölött, amely a be­ruházásokra adott állami támogatások hatékonyságá­nak és szabályszerű fel- használásának a mezőgaz­4««Áal q rí\7Í\vom olfhon tűT“ tént ellenőrzését, illetve annak tapasztalatait tartal­mazza. A vizsgálati anyag mélyrehatóan és összefüg­géseiben elemzi a megyé­ben végrehajtott szőlő- gyümölcstelepítési prog­ram eredményeit, fogyaté­kosságait, s az ezekkel kap­csolatos közgazdasági, gaz­daságpolitikai következte­téseket. Második napirendi téma­ként tárgyalták meg a NEB-ülés résztvevői a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek egymás közötti, il­letve más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és vállalatokkal létesített koo­perációinak és társulásai nak helyzetét, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok kapcsolatait elemző össze­foglaló jelentést. G. S. képezi az erdőtelepítés. Igényes kultúra A következő öt évben újabb 32 ezer hold telepítés által szorgalma-! majd az üzemek hiteligény­zott homokhasznosítás fel- lési kérelmeit. Ez azt is je- adatainak egyik láncszemét j lenti egyben, hogy a beru­házás hatékonyságát és si­kerességét jobban biztosíta­ni tudó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek na­gyobb reményekkel erdősít­hetnek, mint azok, ahol nincsenek meg a szükséges feltételek. Véleményünk szerint szükséges a több száz hektáros erdősítést ter­vező nagyüzemeknek szak­embert is alkalmazni. A következő ötéves terv­időszakra szóló telepítési elképzelések is kialakultak már. A megye vezetőinek előterjesztésére a gazdasági bizottság öt év alatt 15 ezer hektár erdőtelepítést és 3450 hektár cellulóznyár-te- lepítést tart célszerűnek. Amennyiben a fentebb em­lített összesen 32 ezer ka- tasztrális hold telepítéséhez a feltételeket időben meg­teremtjük, úgy vélem sike­resen megbirkózunk az előttünk álló feladatokkal és újabb 25 év múlva büsz­kén tekinthetünk majd vissza az elmúlt esztendők munkájára. Dr. Tóth Károly az erdőfelügyelőség vezetője Külön meg kell említe­nem a cellulóznyár-ültet- vények helyzetét. Az elmúlt négy esztendő alatt me­gyénkben 3200 hektár ül­tetvény létesült, ebből 2500 a termelőszövetkezeteknél. Ez a rövid időszak is ele­gendő volt arra, hogy bizo­nyos tanulságokat vonjunk le a telepítésekből. Először is: sokak téves véleményével ellentétben a cellulóznyár-ültetvény nem homokhasznosítási kény­szer, hanem egyik legigé­nyesebb kultúra! A kukori­ca, cukorrépa termesztésé­re alkalmas talajminőséget igényel a nemesnyár. Tele­pítésével a mélyebben fek­vő humuszos talajszintek kiválóan hasznosíthatók, a lepelhomokkal borított te­rületeken. A felszíni futó­homokot ugyanis a mező- gazdaság nem tudja hasz­nosítani. Sok termelőszövet­kezet gyenge, nagy mély­ségben homokos területein is cellulózny ár-ültetvénye­ket akart létesíteni. Eze­ket a terveket a talajvizs­gálatok természetesen nem javasolták. A nemesnyár- ültetvényekkel kapcsolatos minőségi követelményeket a jövőben is be kell tarta­ni, mert a nyersanyagra 12 —14 év múlva számot tar­tanak a papírgyárak. Fejlődő *1 -v technológia A fásítás technológiájá­ban előrehaladás tapasztal­ható. Számos termelőszövet­kezet és állami gazdaság alkalmazza a csemeteültető gépeket, a mélyfúró beren­dezéseket. Ezekben az üze­mekben gyorsabb is az er­dősítés. A legjobb eredmé­nyeket Kiskunhalas város és környéke érte el. Jó pél­daként említem meg a ba- lotaszállási Aranyhomok és Kossuth Termelőszövetkeze­tek területén végzett fásítá­sokat. Az elmúlt 4 évben termelőszövetkezet-közi vállalkozás kivitelezésében összesen 800 hektár új er­dőt és 127 hektár cellulóz­nyárt telepítettek nagy ösz- szefüggő táblákban, kere­ken 11 millió forint beru­házással. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kígyósi kerületében mintaszerű cel­lulóznyár- és erdőtelepítést valósított meg több mint 300 hektáron. Kiskunhalas város körzetében pedig a Paprika Antal Termelőszö­vetkezet tavaly 86 hektár cellulóznyárt telepített, de a további csaknem 200 hek­táros telepítési terveiket szintén jóváhagyták. Távlati elképzelések Máris tervezzük a követ­kező 25 esztendőre az erdő- telepítéseket, fásításokat. Figyelembe véve a nagyüze­mi gazdaságok fejlődését, növekvő terméseredménye­it, az egyre ésszerűbbé vá­ló területhasznosítást, me­gyénkben 57 550 hektárra, azaz százezer katasztrális holdra lehet becsülni azt a területet, amely távlatilag csakis erdőtelepítésre hasz­nosítható. Arra számíthatunk, hogy a népgazdaság erőforrásai végesek lesznek, vagyis nem tudjuk kielégíteni Négy nyelven - a csipkéről Halasi csipke címmel rö­videsen új kiadvány jele­nik meg háromezer pél­dányban, melyben mintegy 20—25 oldal szöveges is­mertetőt — a magyaron kí­vül orosz, angol és német nyelven — találhat az ér­deklődő. Ezenkívül több mint hatvan csipkefelvé­tel teszi még érdekesebbé a kiadványt, amelynek értékesítését előrelátható­lag már április végén meg­kezdik a kiskunhalasi Csip­kemúzeumban. 2 község esemény Egy napon találkoztam a két népfrontelnökkel. Mind­kettőjüknek lapunkban egy — korábban rendszeresen közölt rovatcímünket tettem fel kérdésnek: Mi történik önöknél ma? Kisszállás Dr. Kővári Gábomé, a kisszállási elnök ezt újsá­golta; Április 20-án —, tehát mire e hír nyomdába kerül — megalakult Kisszálláson az agrárklub. Létreho­zását a népfront kezdemé­nyezte. Elsőrendű célunk az agrárszakemberek szakmai továbbképzése, egymás munkájának megismerése, ugyanakkor a szakemberek közötti szorosabb barátság kialakítása. * — Hány tsz adja a klub­tagságot? Mi lesz az első program? — A Petőfi, Búzakalász és Szabadság Termelőszö­vetkezet mintegy huszon­két-huszonhárom szakem­berével indul a klubélet. Már a megnyitás előadással kapcsolódik össze. Témája: a gazdasági reform és a tsz-ek. Gyűjtjük a javasla­tokat, a további program kialakításához. Sok kíván­ság hangzott el új eljáráso­kat szemléltetően ismerte­tő, munkaügyi problémák­kal, mezőgazdasági szakem­berek érdekvédelmével fog­lalkozó előadások iránt. Természetesen járási, me­gyei segítségre is számí­tunk, hogy mind magasabb színvonalon elégítsük ki az igényeket akár az előadá­sok, akár a hazai, vagy esetleg külföldi tapaszt'’at- csere-látogatások szervezése dolgában. Jánoshalma Somogyi László, a jános­halmi elnök; — Febráur 6-i számában — a helyi tájékoztatás alapján — még arról adott hírt a Petőfi Népe, hogy Jánoshalma Kecskés nevű határrészén majd aggregá­tort kap az ottani iskola — az egyik üzem jóvoltából. Az „előrejelzés” azóta valósággá vált. Április 3-án — a párt, tanács, népfront képviselőinek jelenlétében — átadták az aggregátort, valamint a Bácska Ktsz, illetve az ÁFÉSZ dolgozói­nak áldozatkészségéből a televíziót és rádiót. — Milyen messze van ez a tanyavilág a nagyköz­ségtől, hány családhoz vi­szi közelebb a nagyvilágot a két fontos kommuniká­ciós eszköz? — Négyszáz körüli csa­ládot érint a haladás. Olyan helyeket, ahol eddig néhány telepes rádió jelen­tette az összeköttetést távo­li tájak életével. Tíz kilo­méterre fekszik Kecskés a nagyközségtől... Emléke­zetes volt a község — az­óta nagyközség — vezetői­nek korábbi látogatása, ta­lálkozása a puszta népével, s amikor most erre, egész rövid időn belül ismét sor került, nyolcvan-száz ta­nyai gyűlt egybe, a televí­zió és rádió átadása olyan rendkívüli eseménynek szá­mított, hogy a közeli ká­polnában a tisztelendő a misét is korábban befejez­te, és híveivel együtt ipar­kodott az iskolába. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy már az­nap este az Ű. Dózsa—Va­sas mérkőzés közvetítését nézték a kecskési szurko­lók az új tv-készüléken. —th —n A vándorzászló kötelez Mintha idegen világba csöppentem volna, szá­momra érthetetlen betű- és szám jelzéseket, ismeretlen kifejezéseket használnak a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyhá­zi gyárának dolgozói. A K—1, K—2, K—3 jel­zés „magyarra fordítva” tulajdonképpen három gyárrészleg neve, ahol a hőre keményedő, a hőre lágyuló, a harmadikban pe­dig az egyéb tulajdonságú műanyagokat dolgozzák fel. A K—2 gyárrészleg három üzemegységre oszlik. A fröccsöntő, a szerelő és az extruder, azaz csőgyártó üzem tíz szocialista brigád­jában kétszázan dolgoznak. Tavalyi eredményes mun­kájukkal a negyedik ne­gyedévben elnyerték a leg­jobb gyárrészleget megille­tő vándorzászlót. Ozsvári Lajos, a K—2 gyárrészleg vezetője büsz­kén mutatott az íróasztalán levő piros vándorzászlóra. — A többi gyárrészleg is nagyon jól dolgozott, egy­más mellett haladtunk a szocialista munkaverseny­ben — mondta a vezető. — Elsősorban a termelés fo­kozását, az önköltség csök­kentését, s a műszaki lehe­tőségek maximális kihasz­nálását tűztük ki célul. Nagy figyelmet szenteltünk az üzemek, s a szocialista brigádok közötti munkaver­senynek is. A gyárrészlegen belül alakult versenyfelelős bizottság havonként figye­lemmel kísérte a vállalá­sok teljesítését. Ennek, il­letve a jó munka eredmé­nyének köszönhető, hogy az extruder üzem tavaly má­sodszor is elnyerte a szo­cialista üzem címet. A Ko­marov munkacsapat pedig harmadszor kapta meg a szocialista brigád okleve­let. A gyárrészleg vezetőjé­nek tájékoztatása után Csá- ky László üzemvezetővel és Gyürki Lászlóné brigádve­zetővel beszélgettem, akik a jelenlegi feladatokkal kapcsolatban elmondották, hogy a vándorzászló még jobb munkára kötelezi a gyár dolgozóit. — Az év elején termelési tanácskozást tartottunk, melyen elhatároztuk, hogy a szocialista gyárrészleg cím elnyerése érdekében munkafelajánlást teszünk — mondta Gyürki Lászlóné, a Komarov szocialista brigád vezetője. — A gyárrészleg munkafelajánlását a szo­cialista brigádok és az üzemegységek vállalásai al­kotják. — A termelés növelését, a technológiai utasítások pontos betartását, a szak­mai továbbképzést, s a munkafegyelem javítását tűztük célul — vette át is­mét a szót a gyárrészleg vezetője. — Tudjuk, nagy fába vágtuk a fejszét, de az első negyedévi eredmé­nyek már biztatóak. Az első három hónapban a K—2-ősökre megállapí­tott 22 millió forint terme­lési tervet 24 millió 400 ezer forintra teljesítették. A szocialista brigádok között a legjobb eredményt a fúvatókból és gégecső­gyártókból alakult tíztagú Komarov munkacsapat érte el. Termelési tervüket 105 százalékra teljesítették, a selejtet pedig 0,7 százalék­ra csökentették. Lenin szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére kidekorálták a műhelyüket. — A versenyt november 7-én értékelik majd — foly­tatta Ozsvári Lajos. Min­dent megteszünk annak ér­dekében, hogy a legjobb gyárrészleg vándorzászlaja mellé az év végén újabb zászló kerüljön hozzánk, amelyen ez áll: Szocialista gyárrészleg. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents