Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
IÍ70. április 24, péntek 3. oldal A lakosság áruellátása a vörös A Minisstertanács ülése LjUDMILLA KUNYECKAJA: /Lenin dolgozószobájában 10. Milyen ember Mr. Harding? Minisztertanács csütörtöki ülésén a belkereskedelmi miniszternek és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentése hangsúlyozza, hogy az 1970. évi népgazdasági terv a lakosság vásárlóerejének mintegy 8, a kiskereskedelmi forgalomnak pedig mintegy 9 százalékos emelkedését irányozza elő. A népgazdasági terv termelési és elosztási előirányzatai az idén kedvezőbb feltételeket teremtettek az árukínálat javításához. A fogyasztási cikkek tervezett termeléséből az előző évinél nagyobb hányad kerül belföldi felhasználásra; e cikkek behozatala pedig mintegy 32 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kereskedelmi vállalatok cs szövetkezetek ennek megfelelően fokozott figyelemmel készültek fel az áruellátásra és a kínálat javítására törekszenek. Ezt igazolja az ipar rendelésállománya is, amely az első negyedévben 22—23 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakra eső értékesítést. Kedvező jelenség továbbá, hogy a kereskedelmi készletek 1970. március végén 2,7 milliárd forinttal felülmúlták az egy évvel azelőttit. A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben — folyó áron számítva — mintegy 10 százalékkal növekedett, mi- kö^béh a lakosság pénzbevétel 6 Százalékos emelkedést mutatnak. Élelmiszerekből 1970-ben általában kiegyensúlyozott ellátás várható. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok a termelőkkel közösen arra törekszenek, hogy az alacsony árú élelmiszerekből az ellátást javítsák. A 30 forintnál olcsóbb szalonna kínálata például 1969-hez képest 24 százalékkal növekszik. A jelentős központi és termelői készletek az elmúlt hetekben a burgonya fogyasztói árának mérséklését is lehetővé tették. Az élvezeti cikkek közül növekszik a kínálat borból, üdítő italokból. A sertéshús-ellátás biztosítására a beszerzési lehetőségeket mintegy 7,5—8 százalékkal növeltük. A szükségletek kielégítését a kereskedelem a baromfi, a tojás stb. kínálatának jelentős növelésével igyekszik biztosítani. A késő kitavaszodás miatt számítani kell arra, hogy az új termésű zöldség és gyümölcs ára a tavalyinál magasabb lesz. Bár a beszerzés belföldi forrásokból 2,8 százalékkal, importból 26,9 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet, sörből az Igényeket nem lehet teljes mértékben kielégíteni. Ruházati cikkekből a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség általában biztosított. Javul a kínálat pamut-, selyem- és felső kötöttárukból, gyapjúszövetből, szőnyegből, függönyökből, nyloningekből, női és felső konfekcióárukból. Átmeneti hiányokra lehet számítani alsókötöttárukban, gyermek felső konfekcionált cikkekben, laminált és ballonkabátokban, ágyneműanyagokban, pamut alsófe- hérnemfikben. A vegyesiparcikkek körében javuló árukínálat várható különféle vasárukból • — hengerelt és húzott áruból, zárból, lakatból stb. — s főként a jobb minőségű szénfajtákból. A háztartási vegyicikkek csoportjában új, az eddiginél korszerűbb mosó-, mosogató- és öblítőszerek kerülnek a piacra, bővül a választék festékárukból is. A népgazdasági terv 1970- ben a fogyasztói árszínvonal 1,5 százalékos emelkedésével számol. A kereskedelmi vállalatok az előző évinél mögfontőltabb és mértéktartóbb árpolitika folytatására törekszenek. Ezt különböző központi intézkedések is segítik. A Minisztertanács felhívta a belkereskedelmi minisztert, a termelő ágazatok minisztereit és az illetékes főhatóságokat, hogy intézkedéseikkel mozdítsák elő az 1970. évi árumegrendelések kellő időben történő teljesítését és az árukínálat erősítését.- * A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége a Tanács- köztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményeikért vörös vándorzászlót adományozott a Nehézipari Minisztérium négy, a Kohó- és Gépipari Minisztérium öt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium öt, a Könnyűipari Minisztérium négy vállalatának, közöttük a Habselyem Kötöttáru- gyárnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 11 üzemének, közöttük a Baromfiipari Országos Vállalatnak, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nyolc, a Belkereskedelmi Minisztérium három vállalatának, közöttük az Országos Csemege Kereskedelmi vállalatnak, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, az Országos vízügyi Hivatal egy- egy vállalatának, valamint hét tanácsi vállalatnak. A kormány a „Miniszter- tanács vándorzászlajával kitüntetett Kisipari szövetkezet” címet adományozta három ktsz-nek. A kormány a Termelőszövetkezetek országos Tanácsának előterjesztése alapján az 1969. évre meghirdetett országos gazdálkodási versenyben elért kimagasló eredményeikért Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel és vándorzászlóval tüntette ki; a 3000 kh-nál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül a fajszi Kék Duna, a szabadszállási Lenin Tsz-t és még három közös gazdaságot, a 3000 holdnál kisebb területen gazdálkodó tsz-ek közül ötöt. a speciális termelési szerkezetű tsz-ek közül kettőt. Az 1969. évi országos gazdálkodási versenyben elért kiváló eredményeikért a kormány elismerő oklevelet adományozott a 3000 holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül tíz gazdaságnak, közöttük a tompái Kossuth Tsz- nek, a 3000 holdnál kisebb területen gazdálkodó szövetkezetek közül ugyancsak tíz termelőszövetkezetnek, Bács-Kiskun megyéből a jánoshalmi Haladás Tsz-nck, a speciális termelési szerkezetű gazdaságok közül Bács megyéből a mélykúti Űj Élet Tsz- nek, ezenkívül még három közös gazdaságnak. Nagyon szeret tréfálkozni Lenin rendkívül fontosnak tartotta, hogy interjút adjon az Oroszországba érkezett külföldi újságíróknak, s így hitelesen számolhassanak be mindarról, ami ebben a hatalmas országban történik. Fogadott svéd, angol, francia, amerikai, japán, svájci és más országokból érkezett újságírókat. Minden érdekelte őket, a falusi élelmiszerpolitikától a művészek életbinetminiszter csakúgy, mint egy riporter, vagy egy jól kereső kőműves.” Eire a továbbiakban így ír: „Lenint olyan szellemi készenlét, olyan intellektuális töltés fűtötte, amely minden bizonnyal egyik legjellemzőbb vonása ... Vitathatatlan, hogy rendkívüli vonzerővel rendelkezik. Mosolya megnyerő, kacagása magával ragadó, szívélyes és szimpatikus ember”. körülményéig — hogy például biztosítottak-e mindent, mire szüksége van Jekatyerina Gelcernek, a híres balerinának. S minderről magától az orosz miniszterelnöktől akartak választ. Lincoln Eire, az egyik New York-i újság munkatársa például így írta le találkozását Vlagyimir Iljiccsel, amelyre 1920- ban került sor. „Öltözékét könnyű leírni, enyhén keményített fehér gallér (Oroszországban még a keményített fehér gallér is ritka), fekete nyakkendő, sötétbarna zakó, nadrágját magas nemezcsizmába (ez a legmelegebb lábbeli-féleség) tűrve viselte. Ez az jöltözék egyáltalán nem jellemzi az embert, vagyis Lenin ruháit nyugodtan felvehette volna egy megjelenésére nem sokat adó kaA legváratlanabb akadályokat kellett leküzdenie annak, aki meg akarta tudni az igazat Szovjet-Orosz- országról, s el akart jutni ebbe az országba. Isaac MacBride amerikai újságíró 1919 nyarán indult el Oroszországba. Ehhez azonban először Lettországba indult, illegálisan átlépte az országhatárt, a frontvonalat és így jutott el sok viszontagság után Moszkvába. Szeptember végén találkozott Leninnel. A külügyi ■ népbiztosság előre figyelmeztette az újságírót, hogy Lenin 15 percet szentelhet neki, de a beszélgetés úgy magával ragadta mindkettőjüket, hogy a találkozó több mint egy óra hosszat tartott. MacBride igyekezett egybevetni elképzeléseit és mindazt, amit korábban Oroszországról hallott — a valósággal. Azt mondták, hogy az orosz miniszterelnök elérhetetlen. Az újságíró tanúsította, hogy ez kitalálás: neki mindössze néhány pescet kellett várakoznia, azt is azért, mert a jelzett időnél kicsit előbb érkezett. MacBride beszámolójában kiemelte, hogy Lenin mindig ingadozás nélkül, nyíltan, lényegretörően válaszolt. Az újságíró idézte azokat a külföldi véleményeket, amelyek szerint a szovjet hatalom a kisebbség diktatúrája. Válaszul Lenin a következőket mondta: „Ez természetesen nem igaz. ön elmondta, hogy járt a nyugati fronton, megengedték, hogy beszélgessen, találkozzék Szovjet-Oroszország katonáival, önt, az újságírót senki sem gátolta abban, hogy megismerje a tömegek hangulatát. Emberek ezreit láthatta, akik nap nap után kenyéren és cukor nélkül fogyasztott teán éltek. Szovjet-Oroszországban bizonyára sok szenvedést látott, amelyet az az igazságtalan háború okozott, amely ellenünk irányul és magában foglalja a gazdasági blokádot is, s amelyben oly nagy szerepet játszik az ön országa. Most kérdezem, mi az ön véleménye, a kisebbség gyakorolja-e nálunk a diktatúrát?” Lenin a legnehezebb napokban sem vesztette el nyugalmát, humorérzékét. A kitűnő amerikai publicista, John Reed felesége így írja le benyomásait Leninről: Amikor az ember belép a dolgozószobába, Lenin mosolyogva ugrik fel, hogy köszöntse, kezet szorítson vele, majd egy kényelmes fotelbe ült maga közelebb húzza vendégéhez a másik karosszéket, csöppet előrehajlik, s úgy kezdi a beszélgetést, mintha semmi más nem érdekelné a világon, mint ez a látogatás. Nagyon szeret tréfálkozni, és jóízűen nevet, ha az ember egy mulatságos esetet mesél el neki, vagy ha egy útiélményt, utcai történetet elevenít fel a vendég. Lenin maga is szívesen mesél kedves történeteket — méghozzá kitűnően. De az ilyen csevegés nem tart soká. Egyszerre csak abbahagyja a nevetést, majd megkérdi: „Milyen ember ez a Harding, milyen a múltja?” (Harding 1921— 23 'között az USA elnöke volt.) (Folytatjuk) mély, éti. Ö Szövetkezetek és szakszövetkezetek Uj üzem nyílt Izsákon Múzeumvezetők országos tanácskozása Az MTA szegedi székházának előadótermében csütörtökön délelőtt megkezdődött az országos és __ a megyei múzeumok vezetőinek általában évente szokásos tanácskozása. A kétnapos megbeszélésen a Művelődésügyi Minisztérium, s a megyei tanácsok képviselői is részt vesznek. Az első nap előadásaiban és az azokat követő vitákban, a múzeumi szervezet fejlesztéséről, múzeumi emlékek védelméről volt szó. Hangsúlyozták, hogy a társadalmi és tudományos érdekek egybeesése esetén indokolt újabb múzeumok UHeebnzása Lazánkban. A több mezőgazdasági — [ szövetkezeti típussal rendelkező községek társadalmi, politikai, gazdasági helyzetét tárgyalta tegnap az MSZMP Kiskunfélegyházi Járási Bizottsága. A kérdést helyileg az teszi időszerűvé, hogy a járás mezőgazdasági területeinek 44,9 százalékán szakszövetkezetek gazdálkodnak. Az árutermelésnek 50 százalékát is ezek adják. A mezőgazdasági keresőknek közel a fele szakszövetkezeti tag. Az öt vegyes szektoré községben — a járás területén — nem szembetűnő a szövetkezeti és szakszövetkezeti tagok jövedelmének differenciáltsága, az együttélés azonban nem mentes az ellentmondásoktól, feszültségektől. Az egyszerűbb szövetkezetek közös tevékenysége nem esik azonos elbírálás alá a tsz-ek közös tevékenységével. Az állami támogatás, á hitelek elosztása, valamint az adóztatás terén a szakszövetkezetek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Mivel a szakszövetkezetek (korábban tszcs-k) szerves részét képezik a szövetkezeti mozgalomnak, szükségesnek látszik a sajátosságaiknak megfelelő támogatási rendszer kidolgozása, a közös tevékenység színvonalának javítása. Tegnap új állomásához érkezett Izsák község iparosítása: a Budapesti Gyapjúmosó- és Szövőgyár, valamint a helybeli Aranyhomok Tsz kooperációjának köszönhetően a volt ifjúsági házban noppoló, azaz szövetellenőrző üzem kezdte meg működését. A mező- gazdaság szocialista átszervezése óta, vagyis közel egy évtizede vajúdik a községben az ipari munkahely teremtésének a% ügye, mivel a gépesítés, a nagyüzemi telepítések következtében több száz főnyi női munkaerő foglalkoztatása maradt megoldatlan. A fővárosi üzemben, illetve annak Pest környéki telephelyein a szövetellenőrzést eddig túlórában végezték, ami a vállalat szempontjából semmiképp sem volt előnyös, véglegesnek tekinthető. Így a vállalatnak is érdeke volt hatodik telephelyének Izsákon történő megnyitása. Az Aranyhomok Tsz a berendezésre, a munka előkészítésére 200 ezer forintot költött. Ez lehetővé teszi, hogy rövid ideig egy műszakban 42 személyt — asszonyt és lányt —, május elejétől kezdve pedig a két műszakban 84 személyt foglalkoztassanak. A tervek szerint a műhely nagyarányú bővítésére is gondoltak: már a jövő évben 200 helybeli lakos alkalmaztatását lehetővé tevő műhelyt alakítanak ki, ahol a tevékenység a noppolás mellett a kivarrással bővül. A vállalat és a gazdaság ugyanakkor olyan megállapodást kötött, hogy az őszi almaszüret idején az üzemben dolgozók fele a gyümölcsösben dolgozhassák, átsegítve a tsz-t a csúcsidőszakon. Izsák új üzemét csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között adta át a dolgozóknak Titz Mátyásné vállalatigazgató és Szemők József tsz-elnök.
