Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

város, Szentlászlóváros, Szentistvánváros, Hunyadi­város. Melyik ezek közül az igazi város? Egyik sem,. Az igazi város ígérete egyedül Leninváros. Az autós átutazók, na­ponta ezer és ezer ember, ezt a képet viszik maguk­kal Keceskemétről, szgles parkok, játszóterek magas- baszökő házak ... van egy új, igazi városrész ... És akik itt élnek, itt dolgoznak? A harmadikemeleti la- •* kásban példás rend, modern variabútorok, íz­léssel válogatott sző­nyegek, kevésbé szerencsé­sen választott képek a fa­lon ... tágas, világos ott­hon. Lábujjhegyen közle­kedünk, visszafogott han­gon játszódik a kérdezz- felelek: a család legifjabb tagja éppen alszik. Házigazdánk, Kiss lllés- né csupa jót mond a la­kásról, és erősíti — nem az ünnepi interjú kedvéért. Ez a két szoba ossz­Leninváros olyan város I eninváros olyan vá- ros ... Kapuja nincs kilenczáras — hogy az is­meri népdalt variáljuk. Vi­szont van 1400 lakása, böl­csődéje, óvódája, általános iskolája, szolgáltatóháza — orvosi rendelővel, postával, gyógyszertárral, fodrászati is kozmetikai szalonnál. ABC-áruháza, kiváló, ét­terme, presszója (éjsza­kánként bárnak becézik) kevésbé kiváló ... Van könyvtára is: 1723-ban épült, Leninváros megszü­letésével vesztette el erede­ti funkcióját, hogy korá­ból „megélemedett phoe­nix"-ként az legyen, ami. Leninváros kulturális cent­ruma az egyetlen és elég­telen. Nem, mintha nem szolgálnii ez a kedves kis bibliothéka állandó láto­gatói örömére, de hogyan fordulhatott elő mégis, hogy egy csaknem hatezer főt számláló új, modern Leninről elnevezett város­negyedeknek nem tervez­tek méltó művelődési in­tézményt? Kész, befejezett város­rész, több épületet már nem emelnek. „Keresztle­velét" 1961. március 16-án kelt városi tanács vb-ha- tározat állította ki és már­cius 21-én — a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóján — sok ezer ember jelenlétében elhe­lyezték az alapkövet. (Az alapkövet szeptember vé­gén, kevésbé ünnepélyes keretek között áthelyezték. Az új helynek az az egyet­len, de behozhatatlan elő­nye volt a régivel szem­ben, hogy valóban fölé- emeltek egy négyemeletes házat.) Üj városrész épült fel. Az egyetlen, amely való­ban „városnak” nevezhető a tíz városnak nevezett kecskeméti kerület közül. Ismételjük csak el a régi tíznek a nevét. Árpádváros, Máriaváros, Széchenyivá- ros, Bethlenváros, Rákóczi- város, Erzsébet-, Kossuth­A legkisebb Kiss Illés és édesanyja. Fotóriporte­rünk iránt érzett barátságáért mégiscsak hajlandó volt felébredni. komfortos otthon va­lóban modern, jó bel­ső elrendezéssel, gé­pesíthető — tágas — konyhával fürdőszo­bával, hatalmas ablakokkal napjainknak lett tervezve, de a század végéig is tart­ja magát. Talán. — Gyorsan megkaptuk a lakást. Férjem — biztosan ismerik — Kiss II., a Dó­zsa csatára. Félegyházáról jöttünk. Novemberben köl­töztünk ide, a következő év — 68 — decemberében megszületett a kis Kiss Il­lés. Az apja néha már el­viszi edzésekre. Én nem szeretném, ha futballistát nevelne belőle. Legyen in­kább kosárlabdázó. Én az voltam egy darabig, Fér­jem nem engedett játszani. Talán igaza volt. Vigyáz­ni kell a gyerekekre. Hal­lottak már olyat, hogy ko­sárlabdázó is kapjon ilyen gyorsan lakást? Pedig az is nagyon szép sport? • “Tanczer Lajosné vi- ■ szont egyike a leg­régebbi leninvárosi főbér­lőknek. Az újságíró szóra rettenetesen megrémül. Táppénzen van, beteg hó­napok óta, de azonnal az jut eszébe a Petőfi Népé­ről, hogy minden jeles név­nap után az iránt érdek­lődünk, hány szál virágot adtak el munkahelyén a Boldogulás Tsz Rákóczi úti boltjában. — Ki győzi azt olyan hirtelen megszámolni? Nem, ne fényképezzenek lel Még azt hiszik az em­berek, hogy nincs is semmi bajom. Nagyon örültem ennek a lakásnak, noha Siófokon még szebb helyen laktunk. Csak ez a zaj! Meg ez a korom! Tudom, hogy a Zománcipari Művek gyárából jön, ami a leg­fontosabb megyei üzemek Tanczer Lajosné, aki Kecskemét legszebb virág­üzletét vezeti, ha meggyó­gyul. egyike. Az is tény, hogy néhány évvel ezelőtt össze­hasonlíthatatlanul több volt a korom. De nehéz ki­várni, amíg egészen tiszta lesz a levegő. Kivárjuk azért, hát persze. Mégis idegesítő azért, hogy is­merek egy fiatalasszonyt, a környéken, aki minden nyáron kalapáccsal veri ki az ablakot, mert tisztítani nem lehet. Egy jót hallot­tam a füsttel kapcsolat­ban. Állítólag fluort is tar­talmaz. Azt mondják, az jót tesz a fogaknak. * I eninváros alapokmá- “ nyából idézünk. Rozsdamentes vascsőben helyezték el egy aznapi Pe­tőfi Népe és néhány forint kíséretében a riport elején emlegetett alapkő alá: „Magyarország felszaba­dulásának 16. évében elhe­lyeztük ezt az okmányt, hogy hirdesse az utánunk következő nemzedékeknek a felszabadult nép erejét, alkotóképességét...” A felszabadulás 25. év­fordulójának évében is ér­vényes az írás. Leninváros erőt, alkotókészséget hirdet — és követel. Baranyi Pál — Szabó János Fotó: Pásztor Zoltán Méltón a névhez Amikor 1955-ben az első barakkokat felállították, hogy erőművet építsenek nem messze a Tisza part­jától, és sereglettek ide az építők, csodálkozással ve­gyes kétkedéssel kérdez­gették a falubeliek: ugyan lesz ebből valami jó ne­künk? Szántóföld volt a terület, amelyet az erőmű helyszí­nének kijelöltek és meg­vették egy ameriikás ma­gyartól a tanyáját. Az épí­tő1', a szerelők nyolc ba­rakkban meg száz palko- nyai paraszt családnál lak­tak. Az új városlakóknak szánt első lakásokat 1957- ben emelték a mai város területén, vagy négy kilo­méternyire az erőműtől. Aztán felhúzták a többi házat is. A faluban meg kigyulladt a villany, meg­szólalt a rádió. És itt, ahol évszázadok, évezredek óta a föld adta a szűkös ke­nyeret, az ipari fejlődés szédületes méreteket öl­tött. A dél-borsodi vidék a hazai vegyipar fellegvára lett A kétszáz megsavattos hőerőmű, a lakkfesAék- és műgyantagyár, a műtrágya- gyár, a műanyagfeldolgozó üzem — egy-egy állomása az ipari fejlődésnek. A falu mellé felépült a város. Iskolákkal, üzletso­rai, kultúrközponttal, ke­hely alakú víztoronnyal, modernségükben már né­mileg hangulatos lakóhá­sotra lebontják é6 helyébe három-négy szobás, tágas családi házakat építenek. A Tiszai Vegyikombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat dol­gozói jól keresnek. Sok a magasan képzett szakem­ber, a mérnök, a techni­kus. A legtöbben szakmun­kások — alig van képesítés nélküli segéd-, vagy beta­nított munkás. zakkal. Amelyeknek ter­mészetes tartozéka a táv­fűtés, a hideg-meleg víz, a gáz és a beépített bútor. S a városhoz hozzáilleszke­dik lassan a falu is, a régi zsupfedej.es vályogházakat Az Elnöki Tanács Lenin születésének 100. évfordu­lójára, a szovjet és a ma­gyar nép örök barátsága jeléül; a felszabadulás óta épült új, szocialista város, Tiszaszederkény elnevezé­séi április 22-1 hatállyal Leninvárosra változtatta. — Mély és igen szép szimbólum ez a névválto­zás — mondja az erőmű egyik dolgozója. — A le­nini eszmék diadalát hir­deti, és példázza városunk léte is. Hiszen hol lennénk mi, volt cselédek, summá- sok, ha nincs mellettünk a Lenin alapította szovjet ál­lam, ha nincs felszabadu­lás? — örülök, hogy olyan város viselheti Lenin ne­— Váratlanul ért a hír: Leninváros leszünk, örü­lök, hiszen nem akármi­lyen város kapja a nagy forradalmár, államférfi ne­vét! Sokat is várunk et­től. Én például személy szerint új zeneiskolát. Az egyik gépkocsivezető így szól: — Szép nevet kap a vá­ros, de most aztán itt az ideje, hogy megcsinálják a városba vezető utat is. — Tiszaszederkény még a KGST szerepét is példáz­vét, amelynek termékeit az egész világon ismerik, be­csülik — jegyzi meg némi szakmai lokálpatriotizmus­sal a TVK mérnöke. Pedagógusnő a zeneisko­lából; za — mondja a közgaz­dásznő. — Az erőmű cseh­szlovák szerelőkkel, a TVK szovjet gépekkel és szak­emberek közreműködésével épült. Itt ível a Barátság oiaivezeték. És az új gyá­rakat újból szovjet segít­séggel tervezik. Maketten már látható a 25 ezer la­kosúra tervezett város. To­ronyházakkal, üvegfalú középületekkel, bölcsődék­kel, óvodákkal, iskolákkal, öregek házával. (Pillanat­nyilag csak három (!) nyugdíjas él a városban, s az átlag életkor alig éri el a 26 évet). Az iskola előtt első osz­tályos gyerekekkel beszél­getek: — Gyűjtjük a Lenin-ké- peket. — Nekem már tizenöt van. — Nekem egy, de az a legnagyobb — kiabálják egymást túlharsogva. — Én meg verset tudok Leninről — szalad utánam egy szőke kislány —, el­mondjam? — Mondd! — kérem. Leteszi a táskáját. Hát­rasimítja a haját és ked­ves, csengő gyerekhangján szavalja: „Bejárta bolygónkat Lenin — a bolygónk fölött az éjben, pirosló csillag kering, vöröslő fénye ég fenn’. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents