Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
1970. április 21, kedd 3. oldal 1 íliuSámS^ím kongressz Költői est Kecskeméten Szombaton sikeres irodalmi estre került sor a kecskeméti művelődési központban, Költők egymást közt címmel. Domokos Mátyás, a Szép- irodalmi Könyvkiadó főszerkesztője mondott bevezetőt a szép számú közönség előtt, majd verseiből olvasott fel Fodor András, Somlyó György, Kiss Benedek, Pardi Anna, Biszt- ray Ádám és Oravecz Imre. Az esten helyi szavalók működtek közre, valamint Pribolyszki Mátyás a népművészet mestere citerán, és a sándorfalvi citeraze- nekar. Költővendégeink kecskeméti tartózkodásuk alatt fölkerestek néhány középiskolát is, ahol baráti hangulatú beszélgetést folytattak ifjú olvasóikkal a fel- szabadulás utáni magyar líráról. Kommunista műszakot tartottak a fiatalok (Folytatás az 1. oldalról) nagyobbik részét a fiatalok felajánlották a vietnami szolidaritási alapra, a kisebbik részét pedig kulturális célokra használják fel. A társadalmi munkából a kecskeméti úttörők is kivették részüket. Az 1-es számú általános iskola tanulói a vasútkertet, a Zója utcai általános iskola tanulói a szovjet iskolásokkal közösen a saját intézetük és a Honvéd kórház előtti területet parkosították. A kisfái általános iskola tanulói jubileumi parkot létesítettek. A szolnoki úti iskola úttörői a borbási Vö rös Csillag Tsz KISZ-esei vei közösen palántáztak, vetettek. A talfái általános iskolában az isko'a körül élő sövényt telepítettek. A Hosszú utcai iskolások a tantermeket, szertárakat rendezték. Vasárnap a Bányai Júlia Gimnázium tanulói közül kétszázan az izsáki úton rendezték a terepet. A tervek szerint április 23-án a A Zója utcai Általános Iskola tanulói parkosítják intézetük udvarát. lelső-ballószögi általános skola úttörői több mint :étezer facsemetét ültettek 1, s ezzel kialakították a ubileumi emlékfasort. A közgazdasági technikum és a felsőfokú mezőgazda- sági technikum hallgatói tartanak kommunista műszakot. Kiállítás az évfordulóra Szombaton Kecskeméten az MSZBT megyei elnöksége és a katona József megyei könyvtár közös rendezésében kiállítás nyílt a városi művelődési központ nagytermében Lenin élete képekben-könyvekben címmel. Az ízlésesen megrendezett kiállítás szemléletesen mutatja be a nagy forradalmár és gondolkodó gazdag életét. Lenin az irodalomban, Lenin és a közgazdaság, a lenini forradalmi eszmék terjedése, Lenin művei és a Leninről szóló kiadványok címmel rendezték az anyagot, amelynek külön érdekessége a Nagy gondolkodók Leninről című rész. Árad a Duna A tavaszi felmelegedés hatására megkezdődött az Alpok hótakarójának olvadása. Hatására áradás indult a Dunán. A folyó felső szakaszán két nap alatt általában 60—80 centiméterrel emelkedett a vízszint, de Bécsnél 120 centiméterrel duzzadt a Duna. Hétfőn már a magyar szakaszon is éreztette hatását az áradás. Budapestnél 16 centiméterrel emelkedett a vízszint, 472 centimétert jelzett a lánchídi mérce. Az áradás a hét végére előreláthatóan megközelíti a 600 centiméteres vízszintet is. Az utóbbi két nap alatt mintegy 6000 ember vett részt az árvízi és a belvízi védekezésben. Polgárnál a Tisza a tetőzés óta több mint egy méterrel apadt, s ezért hétfőn reggel a folyó Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán másodfokúról első fokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget. Továbbra is harmadfokú készültség vigyázza még a Tiszafüred és a déli országhatár közötti gátakat. LJUDMILLA KUNYECKAJA: Zenin dolgozószobájában 7. Magyarország 3. számú térképe 1963. november 11-én kereste fel a múzeumot a Kremlben Ottó Grimlund svéd kommunista vezető, akinek neve ott szerepel a Kommunista Internacionálé mát. Természetesen eltekintettünk a szabályoktól, — hogy a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos — és Lenin dolgozószobájának egyik könyvszekrényéből indiai delegáció november 25-én részt vett az össz- oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság ülésén és átnyújtotta Jakov Szverd- lovnak azt a felhívást, A Komintern i alapító L aláírója 1 _____ _ b eszámolt Leninnel lezajlott találkozóiról, amelyekre 1917 áprilisában, októberben a Szmolnijban, majd Moszkvában került sor. Grimlund elvtárs megkérte, hogy mutassák meg a „Krasznij Intemacional’ (Vörös Internacionálé) című folyóirat 1919. május 1-én megjelent első szánéhány küldöttével Petrográdban, 1920. július 19-én Ennyivel tartósom Reggel 6 óra. Az első igazi tavaszi vasárnapra virradt a várijs, napsugarak aranyozzák be a házakat, s csillogva verődnek vissza az ablakok üvegéről. Az utcák az ünnepnap ellenére szokatlanul forgalmasak, sokan igyekeznek a különböző üzemek irányába. Pogány Károly, a Lam- part Zománcipari Művek kecskeméti gyárának párttitkára mosolyogva áll az üzem bejáratánál, s barátságosan köszönget az érkező dolgozóknak. A gyár KISZ szervezete kezdeményezte a kommunista vasárnap rendezését, de szívesen kapcsolódtak a munkába az idősebb párttagok, s nem maradtak ki a szervezésből a szakszervezeti aktivisták sem. így egyes üzemrészek teljes létszámmal — a gyárban összesen 260-an — dolgoznak a vasárnapi műszakban. A tmk-műhelyben szorgos munka folyik. Varga Sándor éppen hidraulika hengert esztergál. A másik esztergapad fölé Taraszo- vics András hajol nagy figyelemmel. — Milyen programja lett volna ma, ha nem ide jön dolgozni? — kérdem tőle. — Anyámnak építünk házat, ott segítettem volna. Nem sajnálom azonban az időt, úgy érzem ennyivel tartozom személy szerint is a vietnami embereknek, akik évek óta keményen helytállnak a hazájuk függetlenségéért vívott harcban. A zománcozóban serény munkában találjuk a Petőfi és a Béke brigádot. Az előbbi 26, az utóbbi 27 kádat zománcozott a műszak alatt. Csernus Béla, a Béke brigád vezetője így nyilatkozik: — Nagyszerű érzés ilyen nemzetközi méretű akcióban részt venni. Bende József, a Petőfi brigád vezetője hozzáteszi: — Ilyenkor érezzük milyen nagy dolog az összefogás, milyen nagy erő rejlik benne. Jó, hogy a fiatalok kezdeményezték, szívesen segítünk nekik. És mint kommunista úgy éreztem, hogy példát is kell mutatnom. Ami az idősebbeket illeti, ők sem maradtak le áldozatkészségben. Sarkadi Jánosnak éjjel egy órakor járt le a műszakja. Tovább folytatta a munkát, pedig már 58 éves. Katona István művezetőhöz intézem kérdésem. Taraszovics András döngölőfejperselyt esztergál. Mellette Szkenderovics Dezső szakmunkás Szabó István tanulónak magyaráz. — Nagyon örülök a mai napnak — válaszolja. — Szép búcsúztató ez a számomra. Kilenc nap múlva megyek ugyanis nyugdíjba. Jó érzés látni, hogy az utánam jövők ilyen nagyszerű emberek. A raktárban dolgozók négy vagont raktak meg ezen a napon káddal. A melegüzemi nagycsarnokban csend volt, ők a következő szombaton tartanak kommunista műszakot. Nagy Ottó k a piros kötésű _ Otto Grimlund izgatottan lapozott bele a kötetbe — itt a Kommunista Internacionálé felhívása a világ proletárjaihoz. Az ő aláírása az ötödik. Szomorúan mondotta: „Ezek közül az elvtársak közül már csak egyedül én élek’’. Milyen »okát mond Leninnek egy-egy feljegyzése dokumentumokon. Dol- gazószobájában sokáig őriztek egy Európa-térképet, amelyen Lenin ceruzával megjelölte Magyarország határait. Mellé írta — Magyarország 3. számú térképe. 1919-ben bizonyára ezen a térképen követte a magyarországi forradalom eseményeit. Lenint sokszor kereste fel dolgozószobájában Szamuely Tibor és Kun Béla. 1965. november 2-án egy magyar veterán, Németh Lajos járt a múzeumban, aki 1921-ben találkozott Leninnel. Felidézte, hogyan érdeklődött Lenin minden iránt, még arra is kiváncsi volt, hogy milyen helyen szállásolták el, ellátták-e őket élelemmel. „44 év múltán az a megtiszteltetés ért, hogy ismét felkereshettem Lenin dolgozó- szobáját, s ez a látogatás most éppúgy meghatott, mint, annak idején” — írta be a látogatók könyvébe. Szén Kata j ama elvtáns felidézte, hogyan vitatta meg Lenin a Kínából, Japánból, Indonéziából, Mongóliából érkezett elvtársakkal az egyes országokat és valamennyi keleti államot érintő kérdéseket. Vlagyimir Iljics állandóan figyelemmel kísérte Kelet népeinek ébredését. 1918. november 23-án egy indiai küldöttséget fogadott, amely egy. szentálfa ágat hozott ajándékba. Ez a szentnek tartotta fa a siker és a fel- yirágaás szimbóluma. Az amely hangsúlyoza, hogy az indiai nép elszántan küzd a gyarmatosítók ellen, a győzelemig. „Engedjék meg, hogy üdvözöljük az orosz forradalmat, amely új reményekre lelkesít bennünket és jjiegmutatta a harc új útját... Az oroszországi forradalom rendkívül nagy hatással volt az indiai nép lelkületére. Anglia minden törekvése ellenébe Indiában is tért hódít a népek önrendelkezésének jelszava — hangoztatta a felhívás.” A szovjet állam az első pillanattól kinyilvánította készségét, hogy normális diplomáciai kapcsolatokat létesítsen a világ minden országával. A kapitalista nagyhatalmak azonban nem siettek elismerni a szovjet kormányt. Oroszországban maradt diplomatáik hangsúlyozottan a megfigyelők álláspontjára helyezkedtek. Szovjet Oroszországot elsőnek Afganisztán ismerte el. 1919 elején Lenin üzenetet kapott a hatalomra került afgán királytól, Ammanula kántól, amely bejelentette, hogy az afgán kormány fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat a szovjet kormánnyal. Május 27-én Lenin aláírta az afgán királynak szóló válaszlevelet: „Megkaptuk a szabad, önálló afgán nemzetnek az orosz néphez intézett üdvözletét, amely egyben őfelsége trónra lépéséről is tájékoztatott — írja a többi között, majd így folytatja: Üdvözöljük őfelsége óhaját, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki az orosz néppel, ezért kérjük, hogy nevezze ki moszkvai hivatalos képviselőjét, mi, a magunk részéről készek vagyunk elküldeni a munkás-paraszt kormány képviselőjét Kabulba.” (Folytatjuk.)
